Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Budapest és Esztergom között, a Budai-hegység tőszomszédságában található a turisták egyik kedvelt kirándulóhelye, a Pilis. Neve hazánk egy földrajzi kistáját és röghegységét is jelenti. Legmagasabb pontja a Pilis-tető, amely alig 700 méterre nőtt, így nem elsősorban égimeszelősége, sokkal inkább pazar természeti értékei miatt keresik fel az emberek. De a völgyek, a hegylábak zugaiban megbúvó takaros települések látnivalói is vonzzák az érdeklődőket. Mielőtt elérnénk a Pilis vonulatait, érdemes kisebb megállókat is beiktatni. - A Budai-hegység legészakibb részén járunk, a Szénás-hegycsoportnak nevezik ezt a tájat, a két meghatározóbb hegycsúcsáról a Kisszánásról és a Nagyszénásról kapta a nevét. A környező települések már a Pilis nevet foglalják magába, Piliscsaba, Piliszentiván, itt gyakorlatilag az erdőborítást tekintve is összefügg a Pilis és a Budai hegység, és geológiai szempontból is ugyanaz a mészkő és dolomit alkotja, mind a két hegyet. Úgy is hívják ezt a részt, ahol ez a kettő összekapcsolódik, hogy Pilisi-híd, de igazából a Pilisvörösvári árkot szokták határnak tekinteni a két hegység között. - A Szénások dolomit hegyeit már az 1800-as évek vége óta nagy becsben tartják, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű, úgynevezett Európa Diplomás területek. - Az Európa Diploma az egy nagyon magas presztízsű kitüntetés, azokat a területeket tüntetik, amelyeknek unikálisak a természeti értékei és emellett a természetvédelmi kezelés is mintaszerű, egyébként komoly erőfeszítéseket kell tenni a címnek a megőrzésére, ugyanis ezt 10 évente felülvizsgálják és ha az Európa Tanács ajánlásait nem teljesítjük, akkor ezt a címet el is lehet veszíteni. Most örömmel mondhatom, hogy 2020 szeptemberében újabb 10 évre meghosszabbították az Európa Diplomát. A Szénások Európa Diplomás terület téli arca első ránézésre egy kissé kopárnak tűnhet, pedig a táj számos botanikai érdekesség otthona - a geológiai ívek és formák között növényérdekességek sora alussza a tavaszról szőtt álmát. Egyik-másik nem pusztán különleges faj, olyan is akad, amelynek története a jégkorszakig nyúlik vissza. - A dolomit tulajdonságainak köszönhető az, hogy ilyen gazdag a flóra és hogy nagyon sok bennszülött növényt és maradványnövényt őriz, ha ránézünk erre a tájra, rögtön szembeszökik, hogy renegeteg éles kis sziklagerinc és kisvölgyek tagolják a tájat. nagyon változatos a domborzata és ennek köszönhető, hogy ki tudnak alakulni olyan kis zugok, menedékhelyek, ahol a növények át tudták vészelni a kedvezőtlen klímaidőszakokat, tehát például amikor az Alföldről a jégkorszak kisöpörte a növényzetet, ezek itt akkor is túl tudták élni a változásokat, ennek az is volt az eredménye, hogy elszigetelődtek, önálló fajjá váltak és ezért beszélhetünk most arról, hogy itt sok bennszülött faj él. - Ilyen bennszülött faj a pilisi len is, amely az itteni terület endemikus faja. Ez annyit jelent, hogy a télidőn meglehetősen visszafogott növény az egész világon csak és kizárólag ezen a vidéken él. Borbás Vince, a hazai flóra talán leghíresebb kutatója még 1896-ban fedezte fel a növényt, amely a hideg okozta elszenderülését követően sárgálló virágzással hálálja meg a figyelmet és a törődést. A pilisi len nevét viseli a pilisszentiváni látogatóközpont is, ahol egyebek mellett a különleges növényről és élőhelyéről is sok érdekességet megtudhatunk. - Egy időutazással indul maga a kiállítás, ahol egészen a kőzetképződéstől a tájhasználaton keresztül, hogy mik zajlottak itt a területen, kap egy kis képet a látogató. Az lenne a cél, hogy a hozzánk érkezők, mielőtt kiindulnak a tanösvényeinkre vagy velünk egy vezetett túrára, egy kicsit tájékozódjanak, hogy milyen különlegességek is vannak itt. Külön hangsúlyt fektettünk arra, hogy azokat a fajokat is megmutassuk a látogatók számára, amelyek sokszor láthatatlanok. - A színes kiállítótért úgy alakították ki, hogy kicsik és nagyok egyaránt megtalálják benne a számukra izgalmas részeket. A Pest megyei Pilisszentiván határában, a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás terület peremén egy izgalmas tanösvény hívogatja túrára a természet szépségeire, érdekességeire fogékony turistákat. A nem túl hosszú, de nem is túl rövid tanösvény természeti, kultúr- és tájtörténeti krónikás: 3,5 kilométer hosszan, tíz állomáson keresztül ontja meséit. Szakvezetővel végigjárva pedig minden zegében és zugában, vagy éppen sziklafalában történet lapul. - A mellettem látható sziklafal 30-31 millió évről mesél. Úgy nevezik, hogy hárshegyi homokkő, a közelünkben lévő Hárshegyről kapta a nevét. Nagyon különleges, ugyanis több helyen az épületeknek az alapja, a kerítések alapja, ebből készültek. Nagyon sokszor használták malomkőnek, kaszakőnek is. Az itteni élővilág szempontjából is fontos ez a bánya, sokszor denevéreket látunk bent repkedni a nász időszakban, illetve siklók, békák telelnek itt. - A Jági tanösvény egyik érdekes megállója egy aprócska tó, ahol nem pusztán a természetről és különleges élőlényekről, hanem a vidék történetéről is többet megtudhatunk. Ugyanis a Jági-tó a tanösvény névadója. A tó nevének pedig története van. - Ugye, itt Pilisszentivánon sváb lakosság él, tehát német ajkúak, és ők a vadász jagernek, ugye németül jdger, de a svábok jagernek hívják ugye, ez becézve kapjuk meg a jági elnevezést és innen származik a tó neve is. És annyira kedves név, hogy ezért kapta a nevét a tanösvény. Nem is egyetlen tó volt itt, hanem három, és ezt már az emberek duzzasztották fel ezeket a tavakat. És volt olyan elképzelés, hogy pisztrángot fognak tenyészteni. Hát ez annyira nem vált be, a három tóból egyetlen tó maradt meg. Az élővilág szempontjából kifejezetten fontos az erdőszéli vizeknek a jelenléte, egy ilyen tó nem csak itató az állatok számára, hanem nagyon fontos élőhely is. - A Jági-tó a hüllőkön és kétéltűeken túl különféle állatok otthona. Érdemes a partján időzni és meglesni őket. A bátrabbak, különféle eszközök segítségével egészen közeli kapcsolatba kerülhetnek a tó lakóival, a víz ugyanis valódi természetbúvár-paradicsom. Egy apró merítőháló, vagy szita segítségével számos állattal találkozhatunk itt. Még poloskával is! - A poloskafélékről nagyon kevesen tudják, hogy milyen sok fajuk él a vízben. Vannak, amik a felszínen mozognak, sokan vízipóknak mondják a molnárkákat a molnárpoloskákat, akik a víz felszínén keresik a táplálékukat. Aztán a vízben is a búvárpoloska, vagy a hanyatt úszó poloska, aki egészen különleges, mert a hátán úszik. A bogarak is elég jelentős képviselői a vízi élővilágnak, például a csíkbogárfélék, vagy pedig a csíborok. A vízben lévő apró gerinctelen élővilág azért nagyon fontos, mert a vízminőséget ezekkel az álatoknak a segítségével is meg lehet határozni, tehát ahol nagy mennyiségben előfordulnak, arról biztosan tudjuk, hogy egy tiszta víz. - Ahogy a vízben élő apró gerinctelen életközösségek, úgy a talajszinten megbúvó állatok is nagyon különlegesek, no és kifejezetten nagy szolgálatot tesznek a természetnek. A tanösvény egyik állomásán, ahol egyebek mellett az erdő különféle fa fajairól is tájékozódhatnak a kirándulók, a talajlakó rovarokról is többet megtudhatunk. - Ha körbenézünk, akkor látszik, hogy nyugovóra tért a természet, azonban ha esetleg valaki rászánja az időt és bekukucskál a fák gallyai alá, a lehullott avar közé, akkor egy különleges világ elevenedik meg. Mindenképpen érdemes felfedezni, mert egy csomó olyan lénnyel találkozunk, amik alapesetben nem mutatják meg magukat, tehát az embernek kell lelassulnia, hogy megfigyelje a természet apró csodáit. Mindenkinek megvan a maga szerepe, hogy ki az, aki azért felelős, hogy a humuszképződés megvalósuljon és ki az, aki ádázul leselkedik a lebontó szervezetekre. - A különleges, mégis a közérdeklődés fókuszából méltatlanul kiszorult élőlények nagyon fontos tagjai az erdei életközösségnek. Százlábúak, vaspondrók, különféle pókfélék, giliszták és még megannyi állat éli békés, vagy éppen ádáz ragadozással teli mindennapjait az avarban. Miközben egyes képviselői arról is gondoskodnak, hogy az erdő szerves hulladéka ne csak gyűljön, hanem el is tűnjön. Ezeknek az állatoknak a zöme ugyanis úgynevezett "lebontó szervezet", vagyis az erdő apró, szorgos takarítója. Egy izgalmas túra során a Jági tanösvényen nem pusztán a természet csodája, hanem az itt élő sváb közösség múltjának története is feltárul. Gyakran találkozhat errefelé a kiránduló érdekes kis emlékművekkel, amelyeknek nem csak megjelenése, mesélnivalója is különleges. - Egy jellegzetes úgynevezett képkő, vagy a helyiek nevén Bildstock. Leginkább imahelyként szolgált, de emlékhely is volt ez, ugyanis állították olyan embereknek is, akik különleges módon haltak meg. Például volt olyan, akit villám sújtott és ahol meghalt, ott állítottak képkövet. - Egy kellemes, csípős, frissítő téli természeti túra után kifejezetten szívmelengető a sváb kultúrtörténet megismerése, akár Pilisszentivánon belül is. Akad itt egy kis takaros tájház, abban pedig egy gondos gondnok, aki nem csak óvja, hanem nagyon is jól ismeri a mának megmentett egykori lakóépület történetét. - Dédszüleim, nagyszüleim is itt laktak, kisebb birtokuk volt, kis földjük, mellette egy kocsmájuk volt, egyszerű emberek voltak, nem voltak szegények, de gazdagok sem. Szép nagy családot neveltek fel, a családnak a legifjabb tagja az volt az utolsó gazdája ennek a háznak. Az elrendezése az épületnek ugyanilyen mint most volt: középen a konyharész, ez volt a tisztaszoba, hátul a hálószoba, ez volt a hagyományos elrendezése az úgynevezett hosszúházaknak. A tisztaszobát mindig ünnepekkor használták, vagy ha vendég jött, vagy keresztelőkor, vagy karácsonykor, én is úgy emlékszem, akkor jöttünk be ide mi unokák is, amikor karácsony volt, ünnepi szoba - úgy hívták. - Ha kíváncsiságunk tovább hajtana, akkor irány a Pilisszentivántól 10 percnyi autóútra se található Pilisvörösvár, ahol a sváb történetek fonala tovább göngyölíthető. - Több mint háromszáz éve, tehát az 1700-as évek közepétől érkeztek az első telepesek erre a környékre és Pilisvörösvárra is. Olcsóbb életlehetőségek és szabad földterületek, ez az ami vonzotta azokat az embereket és itt a budai környéken különösen a szőlőtermesztés fontos volt, tehát olyan emberek érkeztek, akik Bajorországban is űzték ezt a mesterséget, úgyhogy mindenképpen a jó földek vonzották őket ide. A városban az eltelt évszázadok emlékeit őrzi egy különleges Falumúzeum. Alapítója Gromon Andrásné, született Manhertz Mária, vagy ahogy a helyiek ismerik: Mici néni. Több mint negyven éve kezdte el gyűjteni a vörösvári svábság tárgyi emlékeit, és ahogy a helyiek mesélik, gyakran tűnt fel a település utcáin talicskát tolva, amelyben mindig a múlt egy-egy értékes emléke lapult. - Régen úgy volt, hogy egy gomb leesett, azt is fel kellett venni és én mindig szem előtt tartottam a szüleim, nagyszüleim tanítását, intelmeit, hogy spórolni, semmit sem elherdálni. Hát azért van az, hogy az ünnepi viseletük a halálukig megvolt, mert azt csak templomba, vagy esküvőre vették fel és sokaknak az a kívánsága, hogyha át is öltöztek városi ruhába, de a koporsóba a hagyományos ruhával tegyék be. Nagyon sok ilyen szép gesztus van, amit érdemes megbecsülni. - Vörösváron szerencsére meg is becsülik. Az egykorvoltak hangulata a Falumúzeumtól alig 10 perces sétára található különleges kiállítótérben, a Sváb sarokban is felidézhető. - A főépület egy saroképület, mondhatjuk, hogy tipikus kereskedőház itt Pilisvörösváron, és a Fetter családnak a tulajdonában volt, akik hentes boltot üzemeltettek a saroképületben. Disznókat és kisebb állatokat vágtak, a településen több vágóhíd is volt és jellemzően a Fetter család többi tagja vitte ezt tovább, szóval, mondhatjuk, hogy a Fetter dinasztia egy hentes dinasztia. - A Sváb Sarokban nem csak a valaha volt mészárszék beszédes. Egyik-másik helyiségében megannyi különleges használati tárgy is megtalálható. A kiállítótér érdekessége egy 1857-ben készült szekrény, amely a sváb paraszti kultúra fontos darabja. A Pilisnek saját bányatörténete is van. Pilisvörösváron egy apró emlékszoba tárgyai és relikviái között az is feltárható, miként változtatta meg az itt élők mindennapjait az egykori bánya. A Pilist feltáró kirándulásról nem érdemes gasztronómiai élvezetek nélkül távozni. Pilisborosjenő pazar domboldalában ma is él a szőlőtermelés és a borkészítés hagyománya, amelynek történetébe a német ajkú lakosság betelepítése hozott nagy lendületet. Janza Márton sváb dinasztia sarja, családjában hagyomány, hobbi és szenvedély a szőlőművelés. No meg a hosszú élet titka is. - Az én dédpapám gyári munkás volt és azt mondta, hogy nem akar korán meghalni, ezért nyugdíjba vonulásakor elkezdett szőlőt művelni. És elég sokáig is élt ezért, aztán a nagypapám is mondta, hogy ő is szeretne szőlőt telepíteni, szeretne sokáig élni. A Jani papa nagyon fitt - az ő tiszteletére csináltam meg az új borospincéket - egy területtel kezdte, aztán jöttek egymásra a területekre, én 15 évvel ezelőtt vettem meg a saját területemet. Ez egy hatalmas nagy munka és szenvedély. A natúr borok, azok szólnak számomra a legjobban a szőlőről. - Az ízes mesékre éhezőknek Pilisborosjenő sokat ad, egy kisebb sétára a pincéktől egy valaha volt kádárkocka újjászületésének lehetünk szem-, illat- és íz-tanúi. Az épületben jelenleg kézműves pékség lakik. A vállalkozás egyik megálmodója, Korányi Gergő a matematikus végzettségét cserélte pékmesterségre. - Mindig is nagyon érdekeltek a kézzelfogható dolgok, hogy valamit létrehozzunk, és a pékességeskedés pont egy ilyen dolog, mert itt ténylegesen a reggeli munkafolyamat a dagasztás, amiből aztán a nap végére sütemények lesznek. Teljesen véletlenül találtam rá a sütésre, hagyományteremtő jelleggel gondoltam, hogy sütök kenyereket szilveszterkor és aztán nagyon megtetszett és beszippantott. Nagyon nehéz jó kenyeret csinálni, mert odafigyelést és időt igényel. Azzal szívvel-lélekkel kell foglalkozni, nem egy rutinszerű folyamatot kell ismételgetni. Hasonló lelkesedéssel, de a gasztronómia egy másik területén gondolt nagyot Iflinger Zsolt, aki vámtisztből baristává képezte át magát, és újhullámos kávézót nyitott Pilisvörösváron. Érdekesség, hogy a krónika szerint a hagyományos paraszti sváb kultúrában a kávé nemigen fordult elő, helyette inkább cikóriát ittak az emberek. Persze, ma már nem igen kell a cikóriáról kávéra szoktatni az érdeklődőket, azonban a kávé kultúrában nagyon is tud újat mutatni a kávézó. - A legfőbb cél az, hogy a kávét magát, mint gyümölcsöt mutassuk be, hogy egy kicsit szemléletmódot váltson ez a történet. Hogy amennyiben megfelelő módon van feldolgozva, megfelelő módon van elkészítve, akkor ennek gyümölcsös, akár citrusos, édeskés mézes ízjegyei lehetnek és nem kíván semmilyen ízesítőt, mert ez egy komplex, kész ital tud lenni. Tehát azt szeretnénk elérni, hogy a három kanál cukor helyett kiérezzük a kávénál, akár a bornál az ízjegyeket. - A pilisvörösvári kávézótól alig 10 perces sétára található egy hangulatos étterem, ahol a finom ételek titkos hozzávalója egy nagy csipet sváb értékrend. Áy Zsófi és Müller Edina ízig-vérig sváb lányok, akik büszkék a hagyományokra. Évekkel ezelőtt úgy döntöttek, nyitnak egy helyet, amely egyfelől tovább örökíti a múltbéli hagyományokat, másfelől viszont nagyon is mai. - Sváb emberként a legfontosabb dolog számunkra, hogy a valamit csinálunk, akkor azt nagyon jól akarjuk csinálni és ezzel az alázattal és naivitással alakultunk át lassan étteremmé. - Azt biztosan tudtuk, hogy egy sváb éttermet nem nyithatunk Pilisvörösváron, a svábok nagyon szeretnek főzni és jól főznek és mindenki nagyon büszke a sváb gombócára, de vannak klasszikus receptek, nagymamák receptje, amin nem változtatunk és vannak olyan ételek, mivel a sváb konyha nagyon szegényes, ezért kicsit gazdagítottuk átalakítottuk őket. Ilyen étel az Almschnitzel, nudli az alapja az ételnek, de megjelenik a hús, a szósz, a sonka hozzá és így egy új ételt alkottunk. - Míg Edina a vendégtérben az üzlet ügyét és baját, addig Zsófi a konyhán az ételek ízét és javát igazgatja. De legyen szó bármelyik munkafolyamatról, a vezérelv mindenütt az, amit a sváb vasárnapi asztalok mellet tanultak: a látogató vendégként érkezzen és jóbarátként térjen vissza.

- Budapest és Esztergom között, a Budai-hegység tőszomszédságában található a turisták egyik kedvelt kirándulóhelye, a Pilis. Neve hazánk egy földrajzi kistáját és röghegységét is jelenti.