Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

A gödör. gödöllői. A gödör. Gödöllői-dombság. A gödör. Gödöllői-dombság az A gödör. Gödöllői-dombság az erdő sztyepp. A gödör. Gödöllői-dombság az erdő sztyepp területeknek A gödör. Gödöllői-dombság az erdő sztyepp területek haza. A gödör. Gödöllői-dombság az erdő sztyepp területek hazája egy. A gödör. Gödöllői-dombság az erdő sztyepp területek hazája egy A gödör. Gödöllői-dombság az erdő sztyepp területek hazája egy különleges A gödör. Gödöllői-dombság az erdő sztyepp területek hazája egy különleges találkozási pont. A gödör. Gödöllői-dombság az erdő sztyepp területek hazája egy különleges találkozási pont, ahol az sztyepp területek hazája egy különleges találkozási pont, ahol az északi. sztyepp területek hazája egy különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység. sztyepp területek hazája egy különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység összeér. sztyepp területek hazája egy különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység összeír azzal. különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység összeér az Alföld el. különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység összeér az Alföld el és különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. Ugye dombok. különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. Ugye dombokkal. különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. Ugye dombok a végül. különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. Ugye dombok a végül Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. Ugye dombok a végül rónaságán Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. Ugye dombok a végül rónaságán szelídülne. Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. Ugye dombok a végül rónaságán szelídülnek. Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. Ugye dombok a végül rónaságán szelídülnek a Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. Ugye dombok a végül rónaságán szelídülnek a Gödöllői. Északi-középhegység összeér az Alföld el és ahol. Ugye dombok a végül rónaságán szelídülnek a Gödöllői el és ahol. Ugye dombok a végül rónaságán szelídülnek a Gödöllői dombvidék el és ahol. Ugye dombok a végül rónaságán szelídülnek a Gödöllői dombvidék tájvédelmi el és ahol. Ugye dombok a végül rónaságán szelídülnek a Gödöllői dombvidék tájvédelmi körzet. el és ahol. Ugye dombok a végül rónaságán szelídülnek a Gödöllői dombvidék Tájvédelmi Körzet mintegy rónaságán szelídülnek a Gödöllői dombvidék Tájvédelmi Körzet mintegy 12 rónaságán szelídülnek a Gödöllői dombvidék Tájvédelmi Körzet mintegy 12000 hektár. rónaságán szelídülnek a Gödöllői dombvidék Tájvédelmi Körzet mintegy 12000 hektáron terül el. rónaságán szelídülnek a Gödöllői dombvidék Tájvédelmi Körzet mintegy 12000 hektáron terül el Keletről. dombvidék Tájvédelmi Körzet mintegy 12000 hektáron terül el Keletről. Jászsági. dombvidék Tájvédelmi Körzet mintegy 12000 hektáron terül el Keletről. Jászság északról a dombvidék Tájvédelmi Körzet mintegy 12000 hektáron terül el Keletről. Jászság északról a Cserhát. dombvidék Tájvédelmi Körzet mintegy 12000 hektáron terül el Keletről. Jászság északról a Cserhát déli nyúl. 12000 hektáron terül el Keletről. Jászság északról a Cserhát déli nyúlványai. 12000 hektáron terül el Keletről. Jászság északról a Cserhát déli nyúlványai déli. 12000 hektáron terül el Keletről. Jászság északról a Cserhát déli nyúlványai délről a 12000 hektáron terül el Keletről. Jászság északról a Cserhát déli nyúlványai délről a Tápió. 12000 hektáron terül el Keletről. Jászság északról a Cserhát déli nyúlványai délről a Tápió-vidéken Jászság északról a Cserhát déli nyúlványai délről a Tápió vidék határon. Jászság északról a Cserhát déli nyúlványai délről a Tápió vidék határolja. Jászság északról a Cserhát déli nyúlványai délről a Tápió vidék határolja a Jászság északról a Cserhát déli nyúlványai délről a Tápió vidék határolja a kialakulása. Jászság északról a Cserhát déli nyúlványai délről a Tápió vidék határolja a kialakulása talán nem. nyúlványai délről a Tápió vidék határolja a kialakulása talán nem annyira ér. nyúlványai délről a Tápió vidék határolja a kialakulása talán nem annyira érdekes. déli nyúlványai délről a Tápió vidék határolja a kialakulása talán nem annyira érdekes, mint mondjuk déli nyúlványai délről a Tápió vidék határolja a kialakulása talán nem annyira érdekes, mint mondjuk egy. határolja a kialakulása talán nem annyira érdekes, mint mondjuk egy. Egy határolja a kialakulása talán nem annyira érdekes, mint mondjuk egy. Egy középhegységi. határolja a kialakulása talán nem annyira érdekes, mint mondjuk egy. Egy középhegységi vulkán. határolja a kialakulása talán nem annyira érdekes, mint mondjuk egy. Egy középhegységi vulkáni hegy. határolja a kialakulása talán nem annyira érdekes, mint mondjuk egy. Egy középhegységi vulkáni hegységbe. annyira érdekes, mint mondjuk egy. Egy középhegységi vulkáni hegység vagy egy győzhet. annyira érdekes, mint mondjuk egy. Egy középhegységi vulkáni hegység vagy egy Győrt hegységbe. annyira érdekes, mint mondjuk egy. Egy középhegységi vulkáni hegység vagy egy Győrt hegység vagy Egy középhegységi vulkáni hegység vagy egy Győrt hegység vagy bármilyennek vagyok. Egy középhegységi vulkáni hegység vagy egy Győrt hegység vagy bármilyennek vagy akár egy ilyen. vagy egy Győrt hegység vagy bármilyennek vagy akár egy ilyen mészkő. vagy egy Győrt hegység vagy bármilyennek vagy akár egy ilyen mészkő hegység. vulkáni hegység vagy egy Győrt hegység vagy bármilyennek vagy akár egy ilyen mészkő hegység ugyanis. vulkáni hegység vagy egy Győrt hegység vagy bármilyennek vagy akár egy ilyen mészkő hegység ugyanis a hegység vagy bármilyennek vagy akár egy ilyen mészkő hegység ugyanis a régi. hegység vagy bármilyennek vagy akár egy ilyen mészkő hegység ugyanis a régi kőzetek. hegység vagy bármilyennek vagy akár egy ilyen mészkő hegység ugyanis a régi kőzetek azok itt. hegység vagy bármilyennek vagy akár egy ilyen mészkő hegység ugyanis a régi kőzetek azok itt nagyon mélyre. egy ilyen mészkő hegység ugyanis a régi kőzetek azok itt nagyon mélyére kerül. egy ilyen mészkő hegység ugyanis a régi kőzetek azok itt nagyon mélyére kerül. Mindössze. egy ilyen mészkő hegység ugyanis a régi kőzetek azok itt nagyon mélyére kerül. Mindössze néhány pont. régi kőzetek azok itt nagyon mélyére kerül. Mindössze néhány ponton bukkan. régi kőzetek azok itt nagyon mélyére kerül. Mindössze néhány ponton bukkannak fönn. régi kőzetek azok itt nagyon mélyére kerül. Mindössze néhány ponton bukkannak fönn Fót. régi kőzetek azok itt nagyon mélyére kerül. Mindössze néhány ponton bukkannak fönn Fóti Somlyó. régi kőzetek azok itt nagyon mélyére kerül. Mindössze néhány ponton bukkannak fönn Fóti Somlyó egy. kerül. Mindössze néhány ponton bukkannak fönn Fóti Somlyó egy Mihályné régi kőzetek azok itt nagyon mélyére kerül. Mindössze néhány ponton bukkannak fönn Fóti Somlyó egynéhány kerül. Mindössze néhány ponton bukkannak fönn Fóti Somlyó egynéhány négyzetméter. kerül. Mindössze néhány ponton bukkannak fönn Fóti Somlyó egy néhány négyzetméternyi kis szikla bukkannak fönn Fóti Somlyó egy néhány négyzetméternyi kis szikla felbukkanás vannak. bukkannak fönn Fóti Somlyó egy néhány négyzetméternyi kis szikla felbukkanás van a vidéken. bukkannak fönn Fóti Somlyó egy néhány négyzetméternyi kis szikla felbukkanás van a vidéken méretem. négyzetméternyi kis szikla felbukkanás van a vidéken mélyére temetődtek ez. négyzetméternyi kis szikla felbukkanás van a vidéken mélyére temetődtek ezek a négyzetméternyi kis szikla felbukkanás van a vidéken mélyére temetődtek ezek a geológiai érték. felbukkanás van a vidéken mélyére temetődtek ezek a geológiai érték. És Rafa. felbukkanás van a vidéken mélyére temetődtek ezek a geológiai érték. És rá pedig ugyebár. felbukkanás van a vidéken mélyére temetődtek ezek a geológiai érték. És rá pedig ugyebár a Dunán. felbukkanás van a vidéken mélyére temetődtek ezek a geológiai érték. És rá pedig ugyebár a Dunának az. mélyére temetődtek ezek a geológiai érték. És rá pedig ugyebár a Dunának az ős Dunának a mélyére temetődtek ezek a geológiai érték. És rá pedig ugyebár a Dunának az ős Dunának a hordaléka egy ilyen érték. És rá pedig ugyebár a Dunának az ős Dunának a hordaléka egy ilyen homokos. érték. És rá pedig ugyebár a Dunának az ős Dunának a hordaléka egy ilyen homokos rét. érték. És rá pedig ugyebár a Dunának az ős Dunának a hordaléka egy ilyen homokos réteg érték. És rá pedig ugyebár a Dunának az ős Dunának a hordaléka egy ilyen homokos réteg települt. érték. És rá pedig ugyebár a Dunának az ős Dunának a hordaléka egy ilyen homokos réteg települt, amire érték. És rá pedig ugyebár a Dunának az ős Dunának a hordaléka egy ilyen homokos réteg települt, amire a az ős Dunának a hordaléka egy ilyen homokos réteg települt, amire a jégkorszakok amire a jégkorszakok utáni időszakban pedig lösz. az ős Dunának a hordaléka egy ilyen homokos réteg települt, amire a jégkorszakok utáni az ős Dunának a hordaléka egy ilyen homokos réteg települt, amire a jégkorszakok utáni időszakban pedig homokos réteg települt, amire a jégkorszakok utáni időszakban pedig lősz. - A vidék tájképe, izgalmas tagoltsága is ennek a folyamatnak köszönhető, hiszen az évezredek alatt, a löszfelületekbe vájódva jöttek létre a Gödöllői-dombság völgyei, attól függően, mennyire élt csapadékos időszakot a környék. A régió sűrű és gazdag erdeire is büszke lehet: a tölgyesek a legjellemzőbbek errefelé. A II. világháborúban kiemelt jelentőségű stratégiai pontnak számított a vidék gyertyános-tölgyes erdeje. Az inkább dombnak látszó Szent Pál-hegy környékén hajdan egy Árpád-kori település állt, a hegytetőn pedig templom nyújtózkodott a magasba. - Itt mögöttem húzódik egy kis árokrendszer. Ez egy kis futóárok, egy lövészárok. Ugye Budapest agglomerációjának a keleti részén vagyunk, és az Attila-védvonalból egy-kettő-három volt, nem tudom pontosan, amikor védték az országot a keletről érkező egyéb katonáktól, és akkor itt tényleg Budapestnek ez volt az első védelmi vonala. - A Gödöllői-dombság határában, télen-nyáron mesevilágot idéz a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert 27 hektárja. Gyűjteménye folyamatosan fejlődik, növényházi és szabadföldi tekintetben is a vácrátóti számít Magyarország legnagyobb botanikus kertjének: ökoturisztikai, természetvédelmi és tudományos szerepe megkérdőjelezhetetlen. A botanikus kert 1961-ben nyitotta meg kapuit, és bizony nem csak növénygyűjteménye, de helytörténeti múltja is impozáns: krónikája mintegy kétszáz évre tekint vissza. - Két nagy előrelépés volt a kertnek a történetében. Az egyik az, amikor 1871-ben Vigyázó Sándor gróf megvásárolta ezt a birtokot, nászajándékba egyébként újdonsült feleségének és ő nagyszabású fejlesztésekbe kezdett a kertben, és akkor vált ez a kert a klasszikus, szentimentális tájképi kertté, tehát onnantól kezdve létesültek a jól ismert épített elemek, amelyek ezt a romantikus hangulatot sugározzák, vagy emelik itt a kerten belül, tehát ilyen ami ismert, a malom, a műrom, a hidak, stb. - A XIX. század utolsó harmadában a főnemesség körében hódított a gyűjtés szenvedélye, Vigyázó Sándor pedig jártas volt a botanikában, és a távoli kontinensekről szerzett növényeit előszeretettel cserélgette is. A kertet később államosították, majd Vigyázó gróf végrendeletének megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia birtokába került. - Nagyon sok kertrész az eredeti állapotában maradt fenn, természetesen a kert az egy dinamikus dolog, tehát ez annyit jelent, hogy telnek-múlnak az évtizedek és mondjuk jó pár évtizedre elhanyagolt volt ez a kert, ez a II. világháború előtti időszak, illetve maga a háború. Nyilvánvalóan nagyon sok növény elpusztult, nagyon sok olyan kertrész ment tönkre, ami a grófi időkben más volt, de tulajdonképpen a kertnek a struktúrája az épített elemei azok olyanok ma is, mint annak idején, Vigyázó Sándor gróf idejében. Szomorú kivétel ez alól az egykor a kert közepén álló kastély. Vigyázó Sándor végrendeletét az oldalági örökösök megtámadták, és hosszas pereskedést követően a vácrátóti kert egy időre magántulajdonba került, a kastély pedig búcsút intett korábbi pompájának. A Gödöllői-dombság nem csak a régió névadó településének pompás Grassalkovich kastélyára büszke, hanem a fótira is. Fót legbecsesebb kincse ez a klasszicista csoda, amelyet a XVIII. században építettek, és amit Galántai gróf Fekete Jánostól még 1808-ban vásárolt meg a Károlyi família. Ahogy egyre több időt töltött itt a család, a kastély is egyre bővült. Végül Károlyi István gróf úgy döntött: Fót lesz a birtokközpont. - Ybl Miklós mesterét megbízták, hogy a gróf úr elképzelései alapján építsen ide egy igazi kastélyt, egy birtokközpontot, és aztán az a mester egy rövid időn belül kiszállt ebből a dologból és megbízta a fiatal tanítványát, aki Ybl Miklós volt és ő a Károlyi István gróffal közösen tervezte meg, aztán építették meg ezt a kastélyt. - A II. világháborúban, a szovjet megszállás idején a Károlyiak elhagyni kényszerültek imádott Fótjukat. Gróf Károlyi István fia, László mindössze 12 éves volt, amikor szüleivel elmenekültek Magyarországról. A gróf később a világ számos pontján élt, de otthonának mindig is Fótot tekintette. Pontosan ötven évet várt, hogy a rendszerváltást követő években végül hazatérhessen a birtokra, ahol először látta meg a napvilágot, és amihez ezer szállal kötődött. - Egy szép napon, mikor még Londonban voltunk, arról volt szó, hogy nem akarunk-e visszajönni Magyarországra és a Károlyiék, mint család, híresek erről, hogy nagy hazafiak. És aztán a László, a férjem azt mondta, hogy 1994 volt, ha van lehetőség mégiscsak magyar vagyok, mégis egy Károlyi vagyok, akkor miért nem megyünk vissza Magyarországra. - Az 1930-as években a Károlyi számított az egyik legtehetősebb főnemesi családnak Magyarországon, a fóti Károlyi kastély pedig sokáig adott otthont páratlan műkincseknek. A falakat egykor a leghíresebb magyar festők, például Munkácsy alkotásai is díszítették. A képek nagy része eltűnt, ami megmaradt, azt Károlyi István adományozta múzeumi megóvásra. - Ez a kastély egyszer tényleg egy szellemi központ volt, ugye főleg a XIX. században, amikor volt a reformkor, akkor mindenki aki fontos volt, akkor tényleg ami fontos volt, akkor a reformok itt voltak ebben a házban. Ez azt jelenti, hogy Wesselényi, Széchenyi, Deák, Eötvös ezek mind-mind idejöttek. Volt egy fantasztikus festmény gyűjtemény, főleg magyar festők, akkor voltak itt kb. hetvenezer vagy nyolcvanezer könyv is, szóval ez itt egy intellektuális központ volt. - Pezsgett az élet hajdanán a Fáy Présházban is, amely 1837 óta figyeli a Fóti-Somlyó szomszédságából a várost. Nevét tulajdonosáról, Fáy Andrásról, a kor neves író-politikusáról, a Kisfaludy Társaság hajdani igazgatójáról kapta. A szellemi élet kiválóságai, ha éppen nem a Károlyi kastélyban, akkor bizony nála vendégeskedtek. "Fölfelé megy a borban a gyöngy, jól teszi. Tőle senki e jogát el nem veszi" Vörösmarty Mihály pont itt kóstolt először fröccsöt, és 1842-ben itt is írta meg a nedű dicshimnuszának tartott Fóti dal című versét! A Présháztól érdemes fölsétálni a Somlyó-hegy tetejére, ahonnan párját ritkító panoráma nyílik Pestre és az egész Gödöllői-dombságra. - Földtanilag fiatal felszín, a miocén korban a Tetis tengernek egy sekély lagúnás, hullámzós partszakasza volt, amiben nagyon sok ilyen mészvázú állatka volt és ezeknek az állatoknak a mészváza összetört, elporladt és ez a kiváló mész a homokkal összekeveredve, ilyen homokos mészkövet alkotott, amely tulajdonképpen a Somlyó tömegét adja. A Fóti-Somlyó a tájegység legnyugatibb csücske, gazdag flórájának és faunájának köszönhetően a táj mintegy kétharmada természetvédelmi terület, 1954 óta. A harangszó egyszerre megnyugtató és figyelemfelkeltő, hangulatok, régi emlékek kötődnek hozzá. A harangok aranykoszorús mesterére, és Magyarország egyetlen máig fennmaradt családi harangöntödéjére nem csak Őrbottyán, de az egész ország büszke lehet. Gombos Miklós harangjai megjárták a sevillai világkiállítást, ahol Makovecz Imre pavilonját díszítették, de Gombos keze munkáját dicséri az a harang is, amely Rómába ment, miután hazánk a Millennium évében II. János Pál pápának adományozta. Az aranykoszorús harangöntő mester nagyapja, az édesapja, sőt még a fia is a műhelyben talált otthonra és lelte meg hivatását, így szolgálván generációk óta a családi tradíciót. Miklós csaknem negyven éve önti a harangokat elsőöntöttje 12 kilót nyomott. - Más csodákat vár. Az embert vagy megfogja valami vagy nem. Na most, nekem valószínű volt valami a levegőben, amit sikerült beszippantani, és így azért engem érdekelt már gyerekkortól. - Az ő fia is gyerek volt még, amikor a családi műhely hangulata életre szólóan magával ragadta. Még szerencse, hiszen édesapja 2021 januárjával végleg átadta a stafétát, vagy inkább a harangot a fiának. A harang Gombos szerint olyan, mint a matrjoska baba. A magra épül az álharang, amelyet aztán a külső köpeny követ. Minden mozdulat gondosan végiggondolt, alaposan kimunkált. - Itt minden harang szívügy, mert igazából a harang 6-7 hónapig készül. Na most, ezért itt mindenre oda kell figyelni, hogy ne okozzon gondot, mert ha pótolni kell, akkor 6-7 hónap munkáját kell pótolni. - Féltőn óvja gobelinjeit Őrbottyánban Sólyom Irén is, aki tizenöt éve készít varrott gobelin képeket, és több mint egy évtizede sző is. Főként egyházi tematikájú képeket készít, amelyeket a liturgikus színvilág jellemez, de megihlette már az otthona, és Reményik Sándor egy verse is. Alkotásai számos kiállítást megjártak. - Eszembe jutott egy csomó minden más, például ugye Őrbottyán, ha már itt lakunk Őrbottyánban akkor a harang ugye, és a harangba bele a templomoknak a tornyai. Aztán a család, ugye mi hatan vagyunk testvérek tehát egy fa, ami hat felé ágazik. És a hat gyermek, a hat testvér, ezt szimbolizálja ez is. - Mészáros Józsefné is gyönyörűen varr, igaz a vácrátóti gyűszű kiállítás büszke tulajdonosa ma már inkább gyűjtőszenvedélyének él. Az első gyűszűjét még 1985-ben kapta Teheránból, aztán ismerősei közül bárki, bármerre járt gyűszűvel lepte meg. A gyűjteményben akad régészeti ásatásokból előkerült és egy kínai, kézzel kovácsolt darab is. Európa egyik legnagyobb, és világviszonylatban is jelentős gyűszű-gyűjteményének legrégebbi darabja 3000 éves. - Sok-sok kedvencem van. A legkedvesebb, amit nekem a fiam faragott, Ábrahámhegyen vadrózsafa gyökeréből, ami olyan kemény fa, hogy a kis bécsi vagy svájci bicskájával három napig faragott, el sem tudtuk képzelni, hogy a beszélgetés közben mit motoszkál a kezivel, és akkor egy gyönyörű szép gyűszűt készített nekem. Az igazi célom az lenne, hogy Magyarország összes településéről szeretnék egy gyűszűt csináltatni, és azzal már akkor közel járnék az áhított tízezer darabhoz, mert most valahol 9 ezer felett van a Guinness-rekord, és azaz igaz célom. - A világ minden tájáról, 85 országból közel hatezer gyűszűje van. Bár Németországban és Angliában is van egy az övéhez hasonló kiállítás, egyik sem bír akkora darabszámmal, mint az övé. 2012-ben nyitotta meg impozáns kiállítását, akkor még a Balaton-közeli Ábrahámhegyen, majd néhány évvel ezelőtt, hogy közelebb legyen unokáihoz, Vácrátótra költözött, természetesen a gyűszűnyi gyűszűivel együtt. Sajátos tájképi jelleget idéznek a dombok, amelyek az őrbottyáni Kálvária farmon futnak keresztül. Itt minden olyan, ahogy a nagykönyvben megírhatták: a Gödöllői-dombság arcának jellegzetességei, páratlan vonásai innen igazán látványosak. Barna, Rozi és Bözsi hárman birtokolják a farm legelőjét, de hamarosan Kamilla is követi őket. 12 évvel ezelőtt vette birtokába a területet a Csancsár család, és bár addig a gazdaélet távol állt tőlük, ma már el sem tudnák képzelni máshol, és másként az életüket. - Igazából amikor 2008-ban építkeztünk, hogy ha ezt előbb találjuk meg ezt a telket, akkor lehet, hogy itt építjük meg álmaink házát és lehet, hogy itt élünk. Ez mindig is örök panoráma lesz, és nagyon szeretünk itt lenni. - Magát ezt a területet amikor megláttuk először úgy gondoltuk, hogy gyümölcsöst csinálunk benne, aztán gondoltuk, ha már gyümölcsös van, akkor tegyünk bele csirkéket, mert rendbe tartja a gyümölcsöst is, ha már csirkék vannak, akkor legyen egy pár malac is. Aztán így szépen lassan, ha már malac van, legyen egy-két borjú. A borjú után lett tehén, tehát így szépen lassan felépült. - A házaspár sokáig Salgótarjánban, majd Budapesten élt, ám a meglátni és megszeretni szorítása nem engedte őket azután, hogy először jártak az őrbottyáni telken. A kezdeti önellátó gazdálkodást mostanra felváltotta a piacozás. A környéken nem csak számukra fontos, hogy tudják, honnan érkezik az élelmiszer, amit elfogyasztanak. - Jó élelmiszer, finom élelmiszer nem létezik úgy, hogy az az állat nem érzi jól magát. Nagyon fontos elv, hogy itt állatot nem bántunk, legyen az kutya, macska, csirke, disznó, tehát bármi. - A jónál is jobb bánásmódban részesülnek a medvék, a farkasok és az oroszlánok is a veresegyházi Medveotthonban, amely Közép-Európa egyetlen mackóoothona. - Ez a 22 éves történet, ugye 22 évvel ezelőtt úgy kezdődött el, hogy a gödöllői telepén a filmgyárnak azok az állatok, amelyeket filmekhez használtak, ma ezt most úgy mondanánk, hogy mutatványos medvék, cirkuszi medvékezek az állatok meglehetősen sanyarú körülmények között élték ott a mindennapjaikat, rettentő sok hiányosság adódott és a VISPA Nemzetközi Állatvédő Szervezet és Fehér Kereszt Alapítvány, illetőleg az önkormányzat összefogott abban, hogy mentsük meg ezeket a medvéket. Ilyen akció aztán azóta már többször is előfordult, ez volt az alapállomány, amivel elkezdődött a Medveotthon története, ez a 6-8 állat. - A veresegyházi Medveotthon így aztán menhelyként lett híres, tíz évvel ezelőtt pedig állatkerti minősítést is kapott. Eredeti funkciója, vagyis a sérült, vagy illegális szabadtartásból történő állatok mentése máig a legfontosabb küldetése. - Van itt olyan állat, ami az első 20-23 évét egy 2x2-es, ez gyakorlatilag egy panellakás fürdőszobájának a mérete, ketrecben élte le, majd ide került hozzánk és egyszer csak kiszélesedett a világ számára, és kb. 1 évbe tellett, mire rájött arra, hogy nem csak 2x2 méteres terület az, ahol ő mozoghat, hanem elsétálhat ennél jóval messzebbre. - 35 ezer négyzetméter annak a 20 medvének a kifutója, akik itt a veresegyházi Medveotthonban töltik nyugalmas, nyugdíjas éveiket. A téli időszak különösen békés számukra, bár a közhiedelemmel ellentétben a mackók nem szenderülnek téli álomra. - A medvére jellemző téli lelassult életmód amit a közhiedelem, vagy a köznyelv úgy mond, hogy téli álom, pedig távolról sem beszélünk téli álomról. Az, ahogy beszalmázzuk, talán látszik is egyik-másik kifutó előtt, hogy ott van még a szalmamaradék, behúzzák szépen a barlangokba, ezek művileg megépített barlangok. És ezekbe ők behúzódnak, és élik azt a lelassult életmódjukat, amit mi téli álomnak nevezünk. - A medvék szerelmesei jelképesen akár örökbe is fogadhatják a nagyra nőtt Vackorokat, sőt az oroszlánokat és a farkasokat is, ezzel is támogatva gondozásukat, így a veresegyházi Medveotthont is.

A Gödöllői-dombság az erdős sztyepp területek hazája, egy különleges találkozási pont, ahol az Északi-középhegység összeér az Alfölddel, és ahol a hegyek dombokká, végül rónasággá szelídülnek. A Gödöllői dombvidék Tájvédelmi Körzet mintegy 12000 hektáron terül el. A Gödöllői-dombság nem csak a régió névadó településének pompás Grassalkovich kastélyára büszke, hanem a fótira is. Fót legbecsesebb kincse ez a klasszicista csoda, amelyet a XVIII. században építettek, és amit Galántai gróf Fekete Jánostól még 1808-ban vásárolt meg a Károlyi família.