Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Nagykőrös március derekán már türelmetlenül várja a tavaszt, miközben hangulatos utcái, jellegzetes terei, impozáns épületei, sőt még parkjai is Arany Jánosról mesélnek. A költő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után 1851-ben Nagykőrösön talált otthonra, s tanított majd' egy évtizeden át a város református gimnáziumában. Kapcsos könyvébe nem csak a Margit-szigeten, hanem a nagykőrösi Cifrakert árnyékot adó fái alatt is gyakran írt. Arany János szellemi hagyatéka élénken él Pest megye legdélibb szegletében, az alföldi rónaság ölébe pottyant Nagykőrösön is. - Úgy került ide, hogy az 1850-es évek elején a bécsi udvar kiadta az Organisation Entwurf nevű oktatási rendeletet, aminek értelmében államilag elismert érettségi bizonyítványt csak olyan középiskola adhatott, ahol 12 rendesen képzett tanár tanított. A nagykőrösi egyházközség megpróbált maximálisan megfelelni ennek és nem csak 12 tanárt hívott ide tanítani, hanem 12 országos hírű kiváló tanárt igyekezett toborozni a gimnázium számára, ennek az égisze alatt hívta meg Arany Jánost is, aki ekkor Nagyszalontán volt segédjegyző. - Bár a legnagyobb magyar balladaköltőként is emlegetett Arany, kezdetben vonakodott elfogadni a Református Gimnázium ajánlatát, végül mégis a nagykőrösi katedrát választotta. Latinra, görögre és irodalomra tanította diákjait, a klasszikusok mellett pedig az akkori kortárs irodalom, így -akkor már elveszített- jó barátja, Petőfi Sándor műveit is előszeretettel mutatta meg a fiatalságnak. - Nagykőrösre érkezését követően először a mai Hősök terén Mentovics tanár úr, professzor otthonában húzódott meg a család két hétig, majd ezt követően az itt töltött időszakban még három helyen laktak. Ezek az épületek sajnos már nincsenek meg, emléktáblák őrzik a helyüket, de közülük talán a legutolsó a gimnázium mellett a professzori laknak nevezett kis kerttel ellátott ház volt, ahol a leginkább szeretett lakni. Mindemellett természetesen gyakorta látogatta a református temetőt, annak a csendes, meghitt hangulata inspirálta alkotásainak megfogalmazásában, de a tanár társaival gyakorta összejártak és hát a város minden olyan nevezetes pontját, amely két évszázaddal ezelőtt fellelhető volt, ő mint nagykőrösi polgár ennyi idő alatt, kilenc év alatt bejárt és szemlélője volt az eseményeknek. A Nagykőrösön töltött évek alatt a tanítás mellett közel száz művet írt, bús ballada korszaka épp itt csúcsosodott ki. Ebben vélhetőleg az is szerepet játszott, hogy nem volt felhőtlenül boldog akkoriban. "Irodalmi munkám se megy jobban, abban áll, hogy rágyújtok, sétálok a szobában, vagy bámulok ki az ablakon..." - jegyezte fel. - Tudvalevő, hogy a szabadságharc leverése után került ide, legjobb barátját Petőfit elvesztette és akkoriban mindenki egyfajta befelé figyelésben, magányban keresett menedéket a magyar nemzetet ért óriási csapás és csalódás ellen. Szépen lassan itt is, mint ahogy a verseiből látható, bontogatta költői szárnyait. Itt megnyugvást nyert, otthonra lelt, mint itt is írta, hiszen ennek az egész kiállításnak az a címe, hogy "Ide vágynám vissza". Ő azért itt megtalálta azt a fajta nyugalmat, amit keresett családja körében. Nagyon jó viszonyt ápolt a tanár társaival is. - A Cifrakert szomszédságában áll egy 1832-ben a nagykőrösi közösség által épített huszár kaszárnya, amely 1951 óta Arany János nevét viseli, és a költő számos tárgyát vigyázza féltő szeretettel. - Az itt kiállított darabok közül egyik legfontosabb emléke az Arany János által használt kedvenc pipája, az a tajtékpipa, amelynek a szárát meggyfából faragták, illetve itt található az a sétapálca is, amely Aranynak gyakorlatilag elválaszthatatlan társa volt. Mindig a kezében láttuk, még a korabeli fotókon is ez szerepel. Ez kalandos úton 2008-ban került a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium tulajdonába és itt őrizzük a múzeumban. Emellett még több személyes tárgya is található a családtagjainak, feleségének, lányának, unokájának. - Magyarország legnagyobb és legsokrétűbb Arany-gyűjteménye a nagykőrösi, amely a költő születésének kétszázadik évfordulóján, 2017-ben megújult. Kevesen tudják, de bizony létezik Lassúsági Pipaszívó világbajnokság, ahol Magyarország csapatai szép eredményekkel büszkélkedhetnek. A pipa mindig is divatban volt, de fénykorát a reformkori Magyarországon élte. Szívta Kölcsey, Deák, Arany, Petőfi, és Kossuth is, a míves pipákat mindig is nagyra becsülték a férfiak. Szabó Balázs jelenleg Magyarország egyetlen pipagyárát vezeti Nagykőrösön. Családi vállalkozásuk alapjait még Balázs nagyapja fektette le, jó kilencven évvel ezelőtt. Azóta készülnek Szabóéknál a pipák - négy generáció óta. A nagykőrösi Szabó-pipák többsége erika cserjéből, más néven rózsagyökérből készül. Ezeket mediterrán vidékekről importálják, de jó pár olyan is akad, amelyet magyar alma- vagy körte fából faragnak ki. A pipát is érdemes felpróbálni: más típus lesz előnyös magasnak és alacsonynak, idősnek vagy fiatalnak, de még a szakáll és a testsúly is befolyásolhatja a választást. - A pipázáshoz szertartás kell. Tehát meg kell szeretni a pipát. Tehát ez olyan, mint a szemüveg. Ha bemegy valaki szemüveget vásárolni, akkor az egyéniségéhez megpróbál valamilyen szemüvegkeretet, vagy napszemüveget választani. A pipás ugyanez: megpróbálja megfogni a pipát, ha nem neki való, nem esik a kezére, ott hagyja, ezért néz egy másikat. Akkor megnézi tükörben magát, hogy ez ő neki jó vagy nem. - "Végül ketten maradnak, Isten és a bor" - Megyeri József mélyen egyetért Hamvas Béla mondásával. József ceglédberceli otthonának kertjében egy középkori templomok hangulatát idéző borkápolna áll, amelynek méretei, boltozata, és százharminc éves téglái egyszerre emlékeznek a múltra, és alapozzák meg a jövőt. A környékbeli borok története egészen Mária Terézia és fia, II. József uralkodásáig vezethető vissza: ők telepítettek ide svábokat, akik büszkén hozták magukkal a szőlőművelés szeretetét, a borkészítés fortélyait. - Ceglédbercel egy sváb falu és katolikusok nagyrészt, de él egy százötven fős, lelkes református közösség is, akiknek nem volt templomuk, csak egy imaházuk. Aztán körülbelül húsz évvel ezelőtt sikerült elérniük, hogy egy templomot kapjanak, egyébként az imaház romos állapotú lett, életveszélyessé vált és nem kellett már senkinek. És úgy nézett ki, hogy az enyészeté lesz, és akkor én úgy gondoltam, hogy újra kellene gondolni ezt az egész történetet. És ennek tudatában kezdtük el a pincét építeni, tehát ez egy református imaház tégláiból épült, amit aztán végül az egyház is elfogadott egy istentisztelet keretében áldást is kapott a hely. Az 1893-'97 között épült hajdani imaház a régi statikai építészet hagyományait követve éledhetett újjá borkápolnaként. Nem csak kívül, belül is épp olyan, mint egy templom. - Hogy Megyeri József áldott jó borainak elsőrangú helye legyen, a pince pillérei és téglái 150 tonnányi földet cipelnek a hátukon. A kápolna legékesebb pontja mégis az oltár. - Az oltár építését szolgáló téglák elütnek a többiektől. Ezeket a téglákat egy lovardából szereztük, amelyek 1820-as és 1830-as évjáratú teglák, tehát ezek még idősebbek. - Száz szállal, és még több búzaszállal kötődik gyermekkori emlékeihez, amelyeknek ma már hivatását is köszönheti Füle Ferencné Lídia. A búzából készült édes csíramálénak bizony komoly történelme van, mintegy háromszáz éves! A böjti időszak legfontosabb ételeként tartották számon anno, hiszen húsmentes volt, mégis energiadús. - Kicsi gyermekkoromban volt nagyon élmény, hogy édességfüggő voltam és ha elkészült a csíramálé, és eldugták a szülők a spájzba vagy a kamrában, én biztos, hogy elvesztem napokig, beültem a kamrába az asztal alján lévő tepsi mellé és addig ettem, amíg meg nem találtak a szüleim vagy a nagyszüleim. - Lídiát ma már fia segíti a munkában, így együtt szövik tovább a búzaszálak végtelen meséjét. Aki nem hiszi, járjon utána! Nagykőröstől mintegy 25 kilométerre, Bács-Kiskun megye határában, ott, ahol a tájképet szemlélve a hajdani tanyavilág hagyományai máig felsejlenek, és ahol az alföldi rónaság élettel telik, na ott található Lajosmizse. Mesés szimmetriában futó, jellegzetes platánsora úgy tűnhet, mintha kettészelné a várost, pedig valójában utat mutat. Iránytűként szolgál Budapest, vagy éppen Kecskemét felé. A középkorban, később a török idején az akkori aprófalvas szerkezetnek megfelelően négy település -Bene, Földeák, Lajos és Mizse- nyújtózkodtak egymás felé, és próbálták elérni egymást. Végül Lajos és Mizse 1877-ben összekapaszkodtak, de Földeák is fontos szerepet játszott a régió életében. - Lajosmizse központján úgy tűnik, hogy volt egy a tatárjárás idején elpusztult település, amelynek a neve Földeák volt és ez a helynév fennmaradt és a XIV. században egy dokumentumban felbukkan Lajos és Mizse említése mellett a Földeák név, ami aztán megjelenik később is a dokumentumban. Sajnos itt annyi földmunka és építkezés történt a központban, hogy soha nem volt régészeti ásatás, hogy megtudjuk, hogy mi volt ez a település vagy mit lehetett volna megtudni róla, de azt tudjuk, hogy itt egy templomdomb volt közvetlen mellettünk és ez volt Földeák. És mivel ide építették ezt a vendégfogadót, ezért lett a vendégfogadó neve maga a Földeák vendégfogadó. - A fogadót 1827-ben építették. Szerkezete, ablakainak boltívei ma is olyanok, mint hajdanán. Ma már a város impozáns helytörténeti gyűjteményének otthona. - A főút mellett Jászberény városa az 1740-es években épített egy csárdát, később ezt elbontották és 1827-ben építették ezt az épületet, ami aztán Földeáki mellékfogadóként volt ismert, illetve postaállomásként, mert a postakocsi állomások is itt mentek el Szeged, Temesvár és Buda között járt a postakocsi, és itt mindig megálltak. Itt van egy tó rész, aminek az volt a neve, hogy postató, mivel az a postához tartozott, és ott itatták és fürdették a posta lovakat. - A Földeák fogadó helytörténeti kiállítása a viseletekről, az 1820-as években a Jászságból idetelepült gazdacsaládok földművelő és állattartó tevékenységéről, mesterségeiről és hagyományairól is mesél. A gyűjtemény izgalmas darabjai közül kitűnnek egy, a középkorban itt állt templom kövei, valamint a település kasszája. Utóbbi réges-rég az épületben lakik, és úgy fest, itt is marad! - Ez egy XIX. század végéről származó nagy szekrény, Wertheim kassza, és ez volt a község pénztára, ami hát olyan nagy mackó, hogy soha nem tudták kirabolni. Egyszer próbálták meg kirobbantani, de nem sikerült nekik elvinni, olyan nehéz. És tényleg olyan vastag, egy ilyen húsz centi vastag páncéllemez a kassza, és ez mindig a mai napig megmaradt, be van építve szépen a falba. - Lajosmizse határában megállt az idő, hogy a régmúlt romantikájáról meséljen. A mai Tanyamúzeum épületegyüttesét az 1870-es években húzták fel: egy Jászberényből áttelepült házaspár és felmenőik birtoka volt. - Ami nagyon fontos, hogy ez a tanya eleve egy élő tanyából vált múzeummá, tehát 1970-ig itt éltek, laktak, gazdálkodtak. Mai napig a családnak a leszármazottai, akik Lajosmizsén élnek évente egyszer-kétszer ki szoktak jönni meglátogatni a múzeumot, illetve kihozzák a leszármazottakat, dédunokákról is lehet már beszélni. A gyűjteményünk nagy része a helyi lakosok, tanyavilágából került ide illetve vannak más tárgyak is. - 1972 óta látogatható a major, amely a Duna-Tisza közi régió első tanyamúzeuma és az épp idén 125 éves Magyar Mezőgazdasági Múzeum tagintézményeként mesél a környékre jellemző hármas gazdálkodásról, valamint a XIX. század végi dolgos, tanyasi életformáról. Az épületek műemlékvédelem alatt állnak, így a birtok olyan arcát mutathatja ma is, mint hajdanán. Fontos történelmi pillanatok, pezsgő reformkori élet helyszíne Pest megye egyik legnépesebb települése, Cegléd. 1847. szeptember 1-jén nyitották meg a Pest-Cegléd-Szolnok vasútvonalat, amely a váci után az ország második vasútvonala volt. Talán ennek, na és a jó utaknak is köszönhető, hogy Kossuth Lajos híres, 1848 őszén indult toborzó körútjának első állomása épp az Alföld kapujaként is emlegetett Cegléd volt. - Az ellenség, tehát Jellasicsék serege a Dunántúl felől támadtak, ám amikor Kossuth elindult az Alföldre, ez még nem volt biztos. Nem tudták, hogy merre mennek, mehettek volna Pestnek is vagy Budának. Kossuth, aki nagyon praktikus és gyakorlatias politikus volt, egész biztos, hogy azzal is számolt, hogy itt az Alföldön neki vitathatatlan tekintélye van. A forradalom és szabadságharc kezdetén Kossuth 1848. március 17-én Pozsonyban, az egykori Zöldfa fogadó teraszán, ezeken a köveken állva hirdette ki a jobbágyfelszabadítást. Az erkélyt azóta csak "pozsonyi erkély"-ként ismerjük, külön érdekessége, hogy Pozsonyban végül elbontották, így kerülhetett mostani helyére, a ceglédi református templom kertjébe, ahol szépen fel is újították. Kossuthnak nem csak a tekintélye, de karizmatikus személyisége is nagyot lendített a sokszor nehézkesnek tartott toborzás ügyén. - A teljes beszéd nem maradt meg. Még csak a fogalmazványa sem maradt meg. A korabeli sajtó közölt ugyan néhány részletet, de hát a kor szokásainak megfelelően ezek az újságok később jelentek meg, aztán szemtanúk is, például Jókai Mór, aki itt volt Kossuth-tal, ő is leírta azt, hogy mit mondott Kossuth, de ezek csak mondatok. Ha a beszédet szó szerint nem is ismerjük, de ismerjük Kossuth gondolatait ezekből a napokból, például egy ugyanezen a napon kelt kiáltványból, ami megmaradt, mert a korabeli sajtóban megjelent. - Kossuth Lajos a ceglédi piactér alkalmi emelvényéről mindenkihez egyformán szólt toborzó beszédében. Iparosokhoz, parasztokhoz, polgárokhoz, lelkészekhez, nincstelenekhez, vagy éppen vagyonosokhoz. 1848. szeptember 24-i beszédével egy máig élő kultuszt teremtett a kunsági városban. Kossuth emlékét azóta őrzik szobrok, épületek, gyűjtemények, anekdoták. De közterületek és fesztiválok is, merthogy még a ceglédi fesztivált is Kossuth-toborzónak keresztelték! De a város első, 1902-ben emelt köztéri szobra is őt ábrázolja. A műalkotás érdekessége, hogy létezik egy másolata, amely 1928 óta New Yorkban állít emléket Kossuth 1851-es amerikai útjának. 1877 januárjában a neves "turini 100-as" küldöttségben elsősorban ceglédi polgárok utaztak az akkor már torinói emigrációban élő Kossuthoz, hogy felkérjék országgyűlési képviselőnek. Így családi történetek, emléktárgyak, fényképek és az utazók leszármazottai is őrzik Kossuth kézzel fogható kultuszát a városban. Ennek is köszönhető, hogy a helyi Kossuth Múzeum Magyarország leggazdagabb Kossuth-gyűjteménye: nem csak a relikviáknak, de Kossuth személyes tárgyainak is méltó otthona. - Nekünk ceglédieknek nem csak egy ünnepünk van. Természetesen március 15-e mindig is nagy ünnep volt, de ami szintén az én szívemnek mindig kedves megemlékezés, az március 20., Kossuth halálának a napja, ami arról nevezetes, hogy amióta itt áll a ceglédi Kossuth-szobor, a ceglédi nők 1902 óta ilyenkor kivisznek egy csokrot Kossuth szobrához. Több, mint száz éve már. Akkor is kivittük a csokrot, amikor egyik évben térdig ért a hó. - Cegléd büszke mindarra, amit örökül hagyott neki a reformkor egyik legnagyobb formátumú, legmeghatározóbb politikusa. Kossuth szellemi hagyatéka évszázadok túlélője. Alakja a szabadság, a törvényesség, a jog és az igazság szimbóluma is.

- Nagykőrös vidéke: Arany János - Nagykőrös vidéke: Emberek - Nagykőrös vidéke: Lajosmizse - Nagykőrös vidéke: Cegléd és Kossuth