Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Nyers, bátor, újító. És első ránézésre nem is mindig szép. Sőt, néhol annyira csúnya, hogy az már szép. Budapesten sétálva több helyütt találkozhatunk olyan épületekkel, amelyek az 1950-es évek Angliájából induló stílusirányzat, a brutalizmus jegyében épültek. A brutalista épületeknek épp az az egyik fontos szándéka, hogy ne sétáljunk el mellettük szótlanul! - A brutalizmus mindig nagyon ellentmondásos stílus volt, sokféle indulatot kavart. Ez volt az egyik érdeme is tulajdonképpen, hogy érzelmeket keltett. Ugyanakkor sok ember gyűlölte, már akkor, megépülésekor, és nálunk Magyarországon a szocializmus öröksége miatt még ez egy külön réteg tevődik erre rá, hogy azt a korszakot, azt a politikai berendezkedést nem kedvelő emberek nyilván egész másképp gondolnak erre. - Budapest egyik forgalmas útján, a Thököly út egyik irodaépületében egykor az Országos Kisipari Szövetkezetek székeltek, de a hagyomány szerint megfordult itt a Magyar Szocialista Munkáspárt első embere, Kádár János is. A székház fütyül a környezetében elhelyezkedő épületek stílusára és hangulatára, nem idomul sem a mellette álló neogótikus templomhoz, sem a villához. Mások az anyagok, mások a színek - az épület mindenben eltér a környezetétől. Lépcsőzetesen elcsúsztatott hasábokból áll, és 1973 óta hirdeti a brutalista stílusjegyeket: nem csak kívül, de belül is. - Bár kívülről nagyon gyakran a szürke betonfelületeket vagy műkő felületeket látjuk, de ezeket a szürke elemeket nagyon sok színes motívummal, színes kiegészítővel kombinálták. Tehát színesek voltak a fémajtók, a faajtók, az ablakkeretek gyakran, a belső berendezésnek a különböző részletei. Tehát ez egy nagyon érdekes összképet hozott létre, amit ma már nagyon ritkán látunk csak. - A Thököly úti épületnek a külföldi építészek is a csodájára járnak, hiszen itt egy sor díszítés eredeti állapotában látható: a márványpadló, az egész házban visszaköszönő faburkolatok, vagy éppen a rozsdamentes acél és piros lépcsőkorlátok. És még működő páternoszter is van, ami bizony manapság igen ritkának számít. A ház másik büszkesége az 1970-es évek hangulatát megidéző előadó. Az épületet egyébként igyekeznek minél korhűbb állapotban tartani, ami olyan jól sikerült, hogy egy ideje felkerült a filmesek térképére is: ha a szocializmus miliőjét keresik, itt megtalálni. A Magyar Szocialista Munkáspárt egykori kerületi székházában jelenleg az Államkincstár lakik. A közvetlenül az Országos Rendőrfőkapitányság szomszédságában álló épület különlegessége, hogy női építész, Pázmándi Margit alkotta. - Itt körben ez egy beépített környezet az Árpád-hídnál, de amikor tervezte a '70-es években, akkor még nagyon sok építkezés zajlott, és nagyon képlékeny volt az egész környék, nagyon alakult, nem lehetett tudni, hogy milyen lesz a végső környezet. És ezért is van, hogy maga az épület egy kicsit zárt tömb, tehát önmagában is megáll a környezetében, de méreteiben szerintem egy nagyon izgalmas párbeszédben van az egész környezetével. Angyalföld ezen része az épület tervezésekor még kialakulatlan volt, de a kerület munkásmozgalmi múltjára tekintettel, nem volt mindegy, hogy fest az MSZMP székháza. A pártház elegánsan szimmetrikus, négyzet alapú tömb, tekintélyét hivatott erősíteni a főbejárat előtt hosszan húzódó lépcsősor is. A homlokzaton látható tartószerkezetek és a napsütéstől védő épületelemek karakteres megjelenést adnak a háznak, amire nem csak épületként, de térplasztikaként is tekintett a tervező, Pázmándi Margit. - Az épület homlokzatán szerintem nagyon látványos meg nagyon jól néz ki, hogy Pázmándi Margit tizenéves korában még szobrásznak készült, és igazából az édesapja volt az, aki meggyőzte, hogy építésznek menjen. És szerintem az összes munkáján nagyon-nagyon jól látszik ez a gyerekkori rajongás a plasztikus formák, illetve a szobrászat iránt is. - Szintén az 1970-es években épült a budai Csalogány utcában található állami célra létrehozott irodaház: a tömbben nyolc szinten sorakoznak az irodák. A betonfalak közé rakott összefüggő üvegfelület miatt szinte lehetetlen megmondani, hogy hol végződik az egyik emelet, és hol kezdődik a másik. - A brutalizmust a tömbszerűség jellemzi. A brutalista építészet a felhasznált anyagok, az alkalmazott technológia kendőzetlen megmutatását hirdette, vagyis az alkotók nem eltakarták, hanem inkább kihangsúlyozták az épület szerkezetét, és így a vakolatlan, nyersbeton házaktól sem riadtak vissza. A francia "beton brut" kifejezés nyers, csupasz betont jelent, ami árulkodik a brutalista épületek leginkább használatos anyagáról. A mozgalom egyik jeles és első hazai képviselője, az Ybl-díjas Jánossy György, akinek több brutalista épületet is köszönhetünk, többek között ezt az 1960-as évek második felében készült budai, vízivárosi lakóházat. - Jánossy Györgynek a Gyorskocsi utcai épülete még a brutalizmusnak a viszonylag korai formáját mutatja. A klinkertégla használatával a homlokzaton. Illetve az az érdekes motívum, ahol a födémeket egy műkő vagy betonsávval jelzi, ez mind a korai angol brutalista épületekre jellemző. A függőfolyosós társasházban emeletenként öt darab kétszobás lakás készült. A Jánossy György tervezte épületben a lépcsőtorony és a lift gépház hangsúlyos, a ház mellett szinte önálló életet él. Ugyanez a koncepció figyelhető meg az építész egy későbbi munkájánál is, amely Pesten, a Váci úton áll. A sugárút egyik első toronyháza 13 emelettel nyújtózik a magasba. Meg sem kísérli titkolni építőanyagát, az olcsó betont, sőt, éppen a különböző típusú betonfelületek adják a lakóépület brutalista, azaz nyers jellegét. Ugyanilyen pőrén mutatkoznak meg a ház alapépítményét alkotó szerkezeti elemek is. - Nagyon szerették a brutalizmus építészei használni a fazsaluzatba öntött betonelemeket is, illetve ezeket a felületeket. Ott a fa erezete, a zsaluzatnak az erezete még meglátszik a betonfelületen. Ez egy érdekes játékot hoz létre: a fa erezete és a beton, mint anyag jelenik meg egyszerre. És tulajdonképpen itt mutatja meg, hogy a betonfelülettel mi mindent lehet tenni. - A városfejlesztési munkálatok során a Váci út több épületét elbontották, de a toronyház még mindig kitart. A brutalista koncepció a budai várban is utat tört magának. A minden évszakban varázslatos hangulatú Tóth Árpád sétányon áll egy ház, aminek a lépcsőháza igencsak kirí az itt jellemző mesebeli, kis középkori-barokk lépcsőházak közül. Ez a nyersbeton lépcső- és korlátsor büszke is arra, hogy különbözik: a provokáció a brutalizmus egyik nem titkolt szándéka volt. Vakolatnak, festéknek, díszítőelemnek se híre, se hamva: a fa zsaludeszkák erezete az egyetlen díszítő elem. A budai Fehérvári úti piac ugyan avantgarde külsejével robbant be a fővárosi piacok közé, de ez nem feledtette a tényt, hogy a vásárlók télen-nyáron kénytelenek voltak a szabad ég alatt megvenni a konyhába valót, ha esett, ha fújt. A piac ezért egy idő után korszerű köntöst kapott. Noha az eredeti hangulat már oda, ezért mégis sikerült valamennyit megőrizni a múlt egyik darabjából. - Ezek a házak, ezek a helyszínek a társadalom emlékezetének a meghatározó helyei. Apu munkahelye, anyu iskolája, vagy az úttörő táborok, amiben a nálam néhány évvel idősebb generáció még hosszú nyarakat töltött el, azok igenis olyan fontos helyszínek a közösségi emlékezet számára, amelyeket valamilyen módon meg kell őriznünk. Lehet, hogy nem anyagában, lehet, hogy nem eredetiségében, de nem szabad kiszakítanunk ezeket a nemzet történelméből és emlékezetéből. - A piramisszerű piac szürke betonfelületekkel borzolta a kedélyeket, de a stílus másik kedvelt díszítőanyagát is felfedezhetjük itt: a műkövet, ami itt még díszítést is kapott. Persze szecessziós virág vagy burjánzó girland szóba sem jöhetett: egyszerű, nyolcszögletű formát martak bele. Az új külső megvédi a kofákat és a vásárlókat az időjárás mostoha pillanataitól. Azt az eredeti, piramis alakú piacot nemkülönben, ami azért is nagy szerencse, mert a Kádár-rendszer brutalista épületei nem éppen a minőségükről voltak híresek. A szocialista termelő ipar ugyanis általában nem jeleskedett a felső kategóriás alapanyagok szállításában, így azok sokszor idő előtt tönkre is mentek. A modern építészet Európában az 1910-es években kezdte bontogatni a szárnyait, és a haladó magyar mérnökök ugyan elég korán feltűntek a fontosabb műhelyekben, Magyarországon a világháborúk megtörték a fejlődést. Ugyanakkor -paradox módon- a hazai brutalizmus kibontakozását éppen a II. világháború segítette elő. Most akkor hogy is van ez? - 1944-ben ugyanis az akkori műegyetemista hallgatókat német utasításra a visszavonuló német fronttal együtt nyugatra telepítették, nyugatra hurcolták, és azok a 21-22-23 éves hallgatók, akik ezt a kálváriát túlélték, azok a háború végén Dániában és Skandináviában kötöttek ki. És egy-másfél-két évig ott maradtak, és azt követően jöttek haza. Ezeknek a hallgatóknak lehetősége nyílt arra, hogy a korszak legjobb skandináv építészeti műhelyeiben tervezzenek, szerezzenek gyakorlatot. - A később Ybl- és Kossuth-díjas Farkasdy Zoltán építész Dániában szívta magába a tudást, és skandináv szemlélettel állt neki itthon a munkának, például ennek a három brutalista toronyháznak Budapest XI. kerületében, Kelenföldön. Ez Magyarország egyik első lakótelepe, ahol többféle stílusban is készültek a lakótömbök. Az 1960-as évek második felében átadott három 15 emeletes toronyépület nem csak magasságával tér el a környező házaktól, de méretében, anyagában és építési technológiájában is. Ám a brutalizmus sem mindig állja ki az idők próbáját, így például az egyik épület nemrégiben korszerűbb szigetelést, színes külsőt kapott. - A korszak legújabb építőipari technológiái, építőanyagai nem elérhetőek a régió építészei számára, neki alapvetően azzal kell dolgoznia, amihez az országban vagy legalábbis a régióban hozzáfér. Ezért kényszerül arra Farkasdy Zoltán is, aki persze örömét leli a kísérletezésben, hogy egy új technológiát, a csúszó zsalus betonozást próbáljon ki, itt a kelenföldi lakóházak építésénél. - Először a falakat készítették el, azután következtek a födémek. A csúszózsalus technológia hosszú csíkokban hagyta ott kézjegyét az épület homlokzatán, ettől kap a tömb nyers, brutalista stílusjegyeket. A szimmetrikus tornyok minden szintjén nyolc, azonos alaprajzú 44 négyzetméteres lakás kapott helyet, melyet akkoriban 3-4 főre terveztek. Hasonló méretű otthonokkal készült az 1960-as évek végén a Tenke Tibor által tervezett budafoki kísérleti lakótelep is, ahol a legnagyobb lakások 58 négyzetméteresek. - Az volt az üzemeltetett lakás elve, hogy a lakás maga lehet kicsi, és lehetnek kicsik az üzemi funkciói, a konyha, illetve a fürdőszoba, akkor, hogyha van tisztítószalon, tehát nem kell otthon mosni, van étterem, nem kell otthon főzni, és a család munkahelyen vagy iskolában eszik, otthon pedig lényegében csak alszik. - Tenke Tibor építésznek a budafoki kísérleti lakótelep volt első jelentős munkája, ahol az átlagos lakótelepi lakásokhoz képest nagyobb volt a lakóterület, és ahol az épületek mellett szolgáltatóközpontot is kialakítottak mosodával, üzletekkel, na meg az ilyen lakótelepeken mindig akadt óvoda és iskola is. A lakótelep azonban más szempontból is feszegette az akkori kereteket. - A budafoki kísérleti lakótelep arról volt híres, hogy különböző építési módokat próbáltak ki. Tehát voltak ott paneles szerkezetű épületek, csúszózsalus épületek, voltak alagútzsalus épületek, ami szintén ennek a betonépítési módnak egy formája, ahol vízszintesen halad a zsalu, és úgy építenek. Ez különböző más szerkezeteket, és más alaprajzokat hoz létre. Ez mind kísérlet és próbálkozás volt arra, hogy melyik a legolcsóbb, a legpraktikusabb, a legjobb, amiből aztán tömegesen lehet építeni. - Tenke Tibor lakótornyai eltérnek a megszokott épületektől: a nyers, tömbszerű öntöttbeton épületek komplexitását tovább fokozzák a lekerekített épületsarkok, a szürke anyag. Ehhez jönnek az épület méretéhez képest kis ablakok, erkélyajtók. A budafoki lakótelep terve Ybl-díjat is kapott, nem véletlenül: hatásosan szemlélteti, hogy mennyivel esztétikusabb és élhetőbb lakókörnyezet jön létre, ha nem teljesen egyforma épületek alkotnak egy lakóközösséget, hanem ha változnak a stílusok, a formák, az építési technikák. A Kádár-korszak szocialista vezetése görbe szemmel tekintett az egyházakra. Olyannyira, hogy sokáig még új templomot sem volt szabad emelni, legfeljebb akkor, ha az adott helyen elbontottak egyet. A szigor aztán idővel némileg lazulni látszott, de bőkezű pénzügyi támogatásról az egyházak számára természetesen szó sem lehetett. Nos, paradox módon Budapest egyik legkülönlegesebb brutalista temploma, a Farkasréti Mindenszentek Plébánia viszont éppen ennek köszönheti létét. Azt beszélték, hogy a templom 1977-es felszentelése után Kádár János a Vatikánba látogatott, a farkasréti plébánia képével bizonyította a pápának, hogy Magyarországon vallásszabadság van. - Ha megnézzük a szerkezetét, akkor ezek olyan béléstestekből vannak összerakva, amiket eredetileg nem falazásra használtak, hanem vízszintesen födémek kialakítására. És Szabó István építész tulajdonképpen ezekből a béléstestekből alkotott úgy falat, hogy belül kiöntötték betonnal, vasbetonnal, és így hoztak létre egy szilárd szerkezetet. A béléstest ugyanis más falazóanyagnál olcsóbban állt rendelkezésre. Szabó István építésznek - ha úgy tetszik - éppen kapóra jött a brutalista esztétika, a nyers épületek, ezért nem kellett vakolattal és a homlokzat színezésével bajlódnia. - Érdekes, hogy ezt a templomot, főleg, akik belülről is látják, akik egy picit figyelnek rá, azok szépnek látják. Azok észreveszik abban, hogy mi ebben az értékes. Nagyon sok finom megoldás van benne ahhoz képest, hogy mennyire nyers, brutális, brutalista megoldásokkal kellett dolgozni az építésznek, ahhoz képest nagyon sok olyan apró ötletelem, megoldás van benne, ami széppé teszi. - A pénzhiány miatt a templomon egy sereg önkéntes dolgozott, élükön a később többszörös nívódíjas, végtelenül elkötelezett építésszel, Szabó Istvánnal, aki az egész templomot társadalmi munkában, ingyen tervezte. A templom közel 190 négyzetméternyi üvegablakát és teljes plasztikai díszét saját kezűleg készítette. Merthogy Szabó nem "csak" építész volt, de képzőművész és bútortervező is, aki nyugdíjba vonulását követően idejét a szakrális építészetnek szentelte és a XX. századi magyar építészet egyik kiemelkedő alakja lett. Különleges brutalista épületeket olykor nem csak a pénzhiány hívott életre, de a speciális igények is. Ez az újpalotai toronyház bizony kilóg a szokványos lakótelepi tömbök közül, és nem csak méretével. A Tenke Tibor-tervezte, 71 méteres óriás ugyanis nem csak Budapest legmagasabb lakóépülete, de egyben víztoronyként is szolgált. A '70-es években született az ötlet, hogy a környék vízellátását víztoronnyal oldják meg. Ráadásul ebben az időben az ifjú építész generáció magas, ikonikus épületek emelését szorgalmazta. A két szál itt összeért. A brutalista stílus egyik kiemelkedő épülete a Csíkvári Antal tervei szerint készült óbudai ház a Bécsi út feletti domboldalban, ami ráadásul teraszos kialakításával követi az erősen lejtős telek, vonalát és finoman belesimul a családi házas környezetbe. Nem csak kívül, de belül is modern: a Laborc utcai házban high-tech orvosdiagnosztikai gépek készülnek. - Ezt az épületet a '60-as években tervezték, és furcsa mód olyan, mint hogyha nekünk, a mi igényeink szerint tervezték volna meg, hiszen pont ez a lépcsőzetes irodarész és maga ez az elnyúló, gyakorlatilag gyárterület ez úgy lett kialakítva, hogy abszolút lefedi azokat az igényeket, amik nekünk is voltak. - Ez a csodálatos épületkomplexum, mely üzemcsarnok és irodaház egyben, figyelemfelkeltően jelenik meg a térben, szigorú geometrikus formái tekintéllyel ruházzák fel, az előtető pedig a nagy, reprezentatív épületeket idézi. - Küllemében és funkcionalitásában is egy nagyon élhető és nagyon használható épületről van szó. Az irodarész negyedik emelete, ahol nagy ablakok jellemzőek, ott szinte a nap nagy részében abszolút világos van. És az a tapasztalat, hogy a kollégák is nagyon szeretnek ide bejárni. - A brutalizmus erősen megosztó stílus volt már a kezdetektől, és ez a mai napig sem változott.