Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Ott ahol a Visegrádi-hegység a Börzsönnyel néz farkasszemet, nagyot fordul a Duna. Éppen itt, a Börzsöny nyugati szegletében húzódik meg szerényen Zebegény, amelyet az olykor csörgedező, ám ilyenkor, tél végén már sebesebben folydogáló Malom-patak szel ketté. A település büszke hétlyukú völgyhídja és a Napraforgó utca kékre festett manzárdtetői és színes kerítései nem csak színt visznek a kopár télbe, de helytörténeti titkokról is mesélnek. Na és gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciskáról, aki felkarolta a helyi gyerekeket, támogatta a taníttatásukat és adományokkal is segítette őket. - Károlyi Lászlóné Fóton élt és a fóti kirándulásai alkalmával egyszer hajóról pillantotta meg a falut és elrabolta őt ez a zebegényi táj. Kikötött és talán ugyanazon alkalommal meg is vásárolt egy házat magának, majd az egész házsor az övé lett, 11 házat vett meg összesen a falubelieknek pedig bent a faluban vásárolt házat, akik eddig ott éltek az utcában. És a helyi iparosoknak munkát adván felújíttatta ezeket a házakat. A kék-fehér szín Nagyaponyból származik, felvidéki jegyeket véve át, ő ugye ott született Nagyaponyban a grófnő. - A korabeli Zebegényről és az itt élők hétköznapjairól talán Szőnyi István képei mesélnek a legtöbbet, nem véletlenül tartják őt a Dunakanyar festőjének. Szőnyi, miután 1923-ban feleségül vette Bartóky József Monarchia-béli földművelésügyi államtitkár lányát, Melindát, apósától nászajándékba kapták ezt a fafaragású ablakkeretekkel díszített kis villát a gyönyörű biedermeier berendezésével és a gazdag könyvtárral együtt. Az egykori otthon és műterem ma már emlékmúzeum, amely padlótól a padlásig őrzi a művész képeit. Szőnyit nem csak a falu és a Duna inspirálta, örömmel festette meg a helyieket is. Egyik legkedvesebb modellje a révész volt, aki többször is átvitte őt a Duna túlpartjára. - Minden napját úgy kezdte, hogy megreggelizett és utána kiment a természetbe. Általában vázlatokat készített a természetben, és ezzel töltötte a délelőttjeit. Ez úgy a téli időszakra, mind a nyári időszakra is jellemző volt rá. Ugyanakkor délután elsősorban a műtermében dolgozott. - Szőnyiék 1923-tól 1930-ig a házban éltek, később pedig a nyarakat töltötték itt. A Dunakanyar a '20-as évektől különösen népszerű volt a művészek körében, és Szőnyiék háza is fontos közösségi tér lett: visszajáró vendégük volt Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Elekfy Jenő. A Szőnyi család színes nyarait végül a második világháború festette feketére. Sokáig a nappaliban lévő világrádió jelentette a kapcsolatot Szőnyiék Olaszországba emigrált lányával, aki a Vatikáni Rádió tudósítója lett. A település központjában álló templom állta az idő próbáját. Az 1900-as évek elején épp Szőnyi apósa, Bartóky József kérte fel Kós Károly építészt és Jánszky Béla fiatal tervezőt, hogy építsenek templomot Zebegénynek. A Havas Boldogasszony templom 1914-ben készült el: román és gótikus hatású kapujával és ablakaival a XX. századi magyar templomépítészet egyedülálló emléke. - 1908 szeptemberében van az alapkőletétel istennek hála nagyon igényes lett a belső berendezés is, egy falusi templomhoz szokatlan igényességgel és gazdagsággal valósítják meg. Kós Károly készítette a belső terveket is, a bútorzathoz református létére igazából ő a katolikus testvérekkel egyeztetett arról, hogy hogyan nézzen ki a katolikus liturgiának a környezete és hát a festés pedig szintén a kornak egyik csodálatos festői, a gödöllői iskolában Körösvölgyi Kis Aladár tanítványai festik majd, illetve Körösvölgyi is a szentháromság motívumot ott a főhajónál ő festi és készíti el hasonlóan a nagymarosi templomhoz. - A középkori templomokat idéző belső tér, a szószék, az oltár, az üvegfestmények mind-mind jelentős iparművészeti értéket képviselnek. 2014-ben, avatásának centenáriumán a templom kívül-belül megújult. Minden templom sokat mesél az otthonául szolgáló település múltjáról. Így van ez a Visegráddal éppen szemben fekvő Nagymaroson is. A királyok városával szemközti, egykori Maros település az uralkodók kedvelt tartózkodási helye volt: Károly Róbert idejében, 1324-ben számos kiváltságot is kapott, vámmentességét a kereskedők is élvezték. Krónikások örökítették meg, milyen "sok örömük" volt "Maros mezővárosban". A nagymarosi Szent Kereszt Felmagasztalása-templom sem hallgat: talapzatában ma is egy római kori kődarab bújik meg. Ablakai pedig igen változatosak, és mind-mind különböző korokról mesélnek. A ma is látható gót templom a XIII. században épült, ám akkoriban még egészen más arcát mutatta. Vélhetően egy sík fedésű, egyszerű falusi templom volt, amiről déli kapuzatán egy aprócska románkori ablak is tanúskodik. 1323-ban aztán, amikor Károly Róbert Visegrádra helyezte királyi rezidenciáját, a szemközti Nagymaros jelentősége is megnőtt, ekkor bővítették ki a templomot. A templomot, amely ráadásul a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke! - Mátyás idejében volt megint egy nagy fellendülés a város életében, ugye Visegrád életében akkor Maros életében is. - A Mátyás idejében megkezdett átépítés eredménye a gótikus torony is. Később a templom teljes tetőszerkezete elpusztult, a pusztulást pedig mindig újjászületés követte. A török korban megsebzett templom teljes újjáépítésére Leonard Schade kamarai építész tervei szerint 1771-72-ben került sor, a templom mai berendezése is a XVIII. századból származik. - Amit most látunk tulajdonképpen az egész templomon az 1926-ban keletkezett, az akkori nagy templomfestő Lohr Ferenc festette ki a templomot, akkor megkérték a díszítőfestésre és a szentélyben a három falkép elkészítésére. Itt megfestette a kor egyházi főméltóságait Lohr Ferenc, tehát 1926-ban XI. Pius volt a pápa, ő látható itt a képen a hármas koronával, a tiarával a fején. - Nagymaros épületeinek nagy része, így a duna-parti villák és a katolikus templom is helytörténeti kincsnek számítanak, ahogy Kittenberger Kálmán otthona is. A híres Afrika-kutató élete végéig élt a ma már a róla elnevezett utcában álló házban. Az épületet utoljára 1971-ben, az akkori Vadászati Világkiállítás idején újították fel, így ráfér a tatarozás. A tervek szerint hamarosan egy Kittenberger életét és munkásságát felölelő látogató központtá alakul majd. - Büszkék a nagymarosiak Kittenbergerre. Ugye az általános iskolának is Kittenberger Kálmán a névadója. Tehát nyilván a leghíresebb nagymarosiként tartják számon a mai napig a "Kitti bácsit" a nagymarosiak. - Kittenberger Kálmán először 1902-ben lépett Afrika földjére, amikor is egy tehetős bácskai földbirtokost kísérhetett el, és hogy utazásait finanszírozni tudja, a Magyar Nemzeti Múzeum segéd-preparátoraként dolgozott. Hatszor járt Afrikában, mindent összevetve 16 évet tölthetett imádott kontinensén. Rovarokat és mindenféle gerinces állatokat gyűjtött és preparált a Magyar Nemzeti Múzeum számára. - Ami aztán végül is Magyarországra került, annak egy jelentős része a Nemzeti Múzeumban volt és sajnos a II. világháborúban 1945 illetve 1956-ban is bombatalálat ért, és a nagy része megsemmisült a gyűjteményének és ugye külön szomorúság, hogy ő ezt megélte, tehát még az életében a magyarországi gyűjtemények nagy része elveszett. - Kittenberger Kálmán vadásztársának, Kovács Ödönnek köszönhetően talált rá nagymarosi otthonára. Kezdetben Ödön családja adott neki szállást, de egyes feljegyzések szerint már 1920-ban Nagymarosra is költözött, és feleségül vette Kovács Ödön húgát, Líviát, akivel halálig itt, a mesés Dunakanyarban élt. Kittenberger nagymarosi évei alatt is hódolt vadászszenvedélyének: boldogan járta a Börzsönyt, és kapaszkodott fel olykor a tetejére, hogy onnan csodálja a pazar dunai panorámát. Ami nem csak akkor, de ma is páratlanul szép látványt nyújt a Hegyes-tető 482 méteres csúcsáról, a Julianus-kilátóból is. A Dunakanyar bőbeszédűen csalogatja a kultúrtörténetre és természetismeretre szomjazókat. Kilátóinak, a túrázás és a természetjárás adta lehetőségeinek köszönhetően a Börzsöny turisztikai jelentősége rendkívüli. A Duna bal partján fekvő Szob hangulatos kis települése nem csak a valamikor ott gyártott szörpjéről híres: a folyópart nyugodt és csendes, római katolikus temploma csinos, na és itt van a vasúti határátkelő is Szlovákia felé. Na meg a Börzsöny Múzeum! Ahol egyebek mellett kőzetek, geológia formák, fossziliák, de még egy több millió éves, megkövesedett mamutfenyő is mesél a Börzsöny kialakulásáról, sorsának alakulásáról. - Számos kiállításunk van, tehát több ágát, több területét próbáljuk bemutatni a hegységnek és a vidékünknek, természettudományi helyiségben vagyunk most, felölel egy kis ízelítőt a geológiából, a jelenkort pediglen a mostani élőlények, élővilág bemutatása képviseli, ebben a helyiségben lepkék, bogarak, rovarok láthatók, illetve felnagyított rajzok is, amelyek jobban megfigyelhetővé teszik ezeket az apró állatokat. Vannak diorámáink a természettudományi gyűjtemény részeként, a kitömött állatokat az eredeti élőhelyükön próbáljuk bemutatni, én azt gondolom, hogy akit igazán érdekel a Börzsöny és az élővilága, az itt néhány perc alatt, félóra, óra alatt képbe kerülhet az itteni élővilággal. - A településekbe szerveződés idején az ember a hegyláb mentén találta meg lakhelyét, így a Börzsöny magterülete lakatlan és természetes maradhatott. - Ez Magyarország legnagyobb érintetlen erdő vidéke, körülbelül 400 négyzetkilométeres terület, tehát húszszor, húsz kilométer leegyszerűsítve, ahol nincsenek falvak, ahol nagyobb települések nem szakítják meg a természetet. - Talán éppen ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben újra birtokba vette a vidéket két olyan nagyragadozó is - a farkas és a hiúz -, amelyek hosszú időn keresztül nem voltak jelen sem a hazai, sem pedig a börzsönyi ökoszisztémában. Persze nem baj, ha közelebbről, a természetben járva is meg akarjuk ismerni mindazt, amiről a múzeumban ízelítőt kaphatunk. Aki az itteni nagyragadozók életét a legjobban ismeri, az Darányi László. Sokan hasonlítják a híres természetkutató Herman Ottóhoz, ezért húsz éve nem is vágja le a szakállát. Börzsöny Dumbledore-jaként is emlegethetnénk, és bár varázsolni nem tud, a hiúznak csak ő tudott itt a közelébe férkőzni. Merthogy erre is volt már példa. - Hirtelen megláttam és hirtelen azt hittem, hogy valami róka, és amikor fölvettem a távcsövet és nézem: ez egy hiúz! És akkor úgy elakad az ember lélegzete és ilyen van? És hirtelen gondolkodni se tudtam, csak azt, hogy hogy lehetne ezt megörökíteni. Az igazi élmény utána egy-két órával jön, akkor nem, akkor nem tudtam hova tenni a dolgot. - Az esély, hogy ezekkel az állatokkal a természetet járók összefussanak, nagyon kevés. Sőt, úgy tartják, szinte lehetetlen. A természetvédelmi őrök is életnyomaikból, no meg a kameracsapda felvételekből nyerik a legtöbb információt a ragadozókról. - Évszakonként függ, hogy a kameracsapdákat hova érdemes kihelyezni. Igazából folyamatosan tanuljuk a kameracsapdáknak a kihelyezésének a módját, minél több kameracsapdánk lesz, annál nagyobb tudásra tudunk szert tenni. Főleg olyan helyekre kell a kameacsapdákat kitenni, ahol az adott évszaknak megfelelő zsákmányállatai tartózkodnak a nagy ragadozóknak, a farkasnak és a hiúznak. Ez nyilván minden évszakban más. Tavasszal, amikor sok madárköltés van, akkor ezek a nagyragadozók nagyon szívesen vadásznak kirepült madárfiókákra, sok pocok van az erdőben, nagyon szívesen vadásznak pockokra és ha nincs más, akkor bizony az őzgidákra, szarvasborjúkra is vadásznak. - Persze mindez türelemjáték is, jelenleg akad olyan kameracsapda is a vidéken, amely egy év alatt mindössze egy felvételt készített valamelyik állatról. De azért ezek és Darányi László is hitelesen igazolják, hogy a börzsönyi hiúz története nem csak legenda, hanem nagyon is valódi! Természettörténeti kuriózum! - A boldog békeidőkként is emlegetett időszakban, a századfordulón történt, hogy a Dunakanyar, s főként Zebegény települése egyre inkább virágzásnak indult. Ahogy a rétes is az Osztrák-Magyar Monarchia idején tett szert a legnagyobb népszerűségre. Túl a Kós Károly-tervezte templomon, Zebegény főutcájának végén, a patakparton sülnek a friss, ropogós, forró rétes-csodák, amelyeknek az illata belengi a környék eredendően is harapnivaló levegőjét. Kassai Mátyás szülei 1996-ban vették meg ezt a házikót, amely 2005 óta rétesház. Akad itt meggyes, túrós, almás, meg "amit csak a vendég megkíván". - Ez anno az én szobám volt, és amikor már úgy gondoltam, hogy nem itt fogok élni életvitelszerűen, akkor kialakítottam ezt a kis rétes boltot. Most már 16. éve üzemel és szerencsére most már jó benyomással, sok ember ismeretségével, sokan járnak hozzánk. Minden ami itt látszik azt saját magunk, barátok alakítottuk ki. - Kassaiéknál úgy tartják, akkor jó a rétes, ha tökéletes a tészta és a töltelék aránya, de nem árt, hogyha ismerjük a nagymama titkos receptjét is. - Minden tölteléket arra az ízre ízesítünk be, amit mi a nagymamáinktól éreztünk, kaptunk és azt próbálom visszaadni. Lestem folyamatosan kiskoromban, amikor ő csinálta, hogy milyen az a mák, milyen az a dió, milyen az a gyümölcsíz és én csak azt az ízvilágot kerestem folyamatosan, hogy azt tudjuk visszaadni az embereknek. - A tökéletes ízekre törekszik a nagymarosi Nagy Gábor is, igaz ő csípősebb kedvében van, és a világ jelenleg legerősebb paprikáit nevelgeti. Világbajnok szószai, porai és pelyhei joggal emelték mindössze tíz év alatt a legnagyobbak közé. Maga szüreteli és dolgozza fel chilijeit. Ilyenkor, a tél vége felé párhuzamosan palántázza az újakat és dolgozza fel a régieket. Roppant szerény, pedig már komoly rajongótábora is van. Előfordult, hogy a magyar pirospaprika hazájából, Kalocsáról egészen Nagymarosig utaztak miatta! Gábor paprikái egészen máshogy csípnek, mint a magyar fajták: legtöbbször elegendő néhány csepp is belőlük, hogy belülről már fűtsék is az embert. - Vagányság, elhivatottság, illetve egy őrület meg hobbi ez az egész, és maga akik ezeket a paprikákat is nemesítik, azok elvetemül őrült emberek a világ minden, inkább Amerikában ott vannak azok a nemesitők akik azon vannak, hogy minél erősebb chiliket hozzanak létre és megyünk előre, előre és még ki tudja, hogy hol van ennek a vége. - Bár már gyerekkorában is vonzotta a gasztronómia, mégis közlekedésmérnök lett, és csak jóval később, egy Finnországban elfogyasztott habanero vacsora után jött rá: egész életében a chilivel szeretne foglalkozni. Hobbinak indult, hivatás lett belőle. - Az volt a lényeg, hogy a természetes ízét, erejét őrizzem meg annak a paprikának. Ugye ezért született meg az első szószom is, ami elsőre olyan heuréka érzés volt, hogy úristen megcsináltam. Utána jött a többi, hogy "huu, szeretnék egy jó bbq-szószt is készíteni", akkor csináltam egy bbq-t. A jalapeno is úgy indult, hogy nagy mennyiségben nem tudtam termeszteni, csináltam belőle inkább szószt, minthogy üveges savanyúságként értékesítenénk és csináltam belőle egy ilyen jalapeno-tequila szószt, az adta meg igazából a nagy lökést is az életemben, mert amiatt fel kellett mondanom, mert New Yorkba beneveztünk és két aranyérmet nyert New Yorkban még 2017-ben. - Perneky Sándornál már több, mint 13 éve szól a rádió. A "nagyöregek" szenvedélyes gyűjtője ő: még 2008-ban kapta első antik készülékét, amelyet aztán több is követett. Sokáig Verőcén állította ki gyűjteménye legszebb darabjait, de hamarosan Nagymarosra költözik a kiállítás. Legrégebbi készüléke 1925-ből való, épp abból az évből, amikor elindult a rendszeres rádióadás Magyarországon. - Én egy készüléket nem csak úgy tekintek mint egy műszaki berendezést, hanem annak a készüléknek szeretem tudni valamilyen szinten a történetét, a gyártónak a történetét, szeretek mögé látni. - Magyarországon 1925. december elsején, délután öt órakor elindult az első hivatalos rádiószórás a budapesti Rákóczi út 22-ből. Perneky Sándor hatalmas rádiógyűjteménye történelmi gyorstalpaló is. A készülékek folyamatos átalakulásával nyomon követhető a technika fejlődése, és a különböző történelmi korszakok.

- Dunakanyar Ott ahol a Visegrádi-hegység a Börzsönnyel néz farkasszemet, nagyot fordul a Duna. Éppen itt, a Börzsöny nyugati szegletében húzódik meg szerényen Zebegény, amelyet az olykor csörgedező, ám ilyenkor, tél végén már sebesebben folydogáló Malom-patak szel ketté. A település büszke hétlyukú völgyhídja és a Napraforgó utca kékre festett manzárdtetői és színes kerítései nem csak színt visznek a kopár télbe, de helytörténeti titkokról is mesélnek. Na és gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciskáról, aki felkarolta a helyi gyerekeket, támogatta a taníttatásukat és adományokkal is segítette őket.