Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Budapest templomai kétezer év történetét mesélik el, hiszen hazánkban szinte minden korból maradtak fent vallási emlékek, még ha időnként csak töredékesen is. A templomok nem csak a régmúltnak, hanem a főváros legújabb kori történelmének lenyomatai is. A húsvét ideális alkalom arra, hogy tegyünk egy templomsétát Budapesten, és megismerkedjünk a város sokszor rejtett, szakrális kincseivel. Merthogy akad belőlük bőven, ott is, ahol talán nem is számítanánk rájuk: például Lágymányos szívében, az egyetemi épületek közvetlen szomszédságában. - A Duna-partnak erre a részére tervezték akkor az 1996-os világkiállítást. Ennek kapcsán születtek a tervek is itt egy olyan épületre, ami a világkiállítás ideje alatt a Vatikáni pavilon lesz. A vatikáni pavilon funkciója az lett volna, hogy az egyházat mint világegyházat bemutassa. - Időközben változtak az elképzelések, a tervezett világkiállítás sem valósulhatott meg, mégis úgy döntöttek, hogy nem hagyják füstbe menni a terveket. Az 1996-os Bécs-Budapest Expóra így végül megépült a Magyar Szentek Temploma, amely a környék legnagyobb szakrális épülete. A körtemplomot és a hozzátartozó plébániát fahíd köti össze, és noha szentek életét bemutató képek nem díszítik a templomot, szentekből, különösen magyarokból nincs hiány. Sőt, ereklyéiknek külön kápolna is készült: itt pihennek Szent Kinga és Boldog Gizella csontereklyéi, és a közel száz zsidó megmentőjeként is ismert vértanú, az 1944 decemberében Dunába lőtt Boldog Salkaházi Sára vezeklőövének egy darabja is. Nagypéntekeken este kilenckor a templomkert meghitt, és látványos fáklyás felvonulás helyszíne, szombaton pedig a tűzszenteléssel a feltámadott Krisztusra emlékeznek. - Húsvét, mint mindenütt az egyházban, itt is a legnagyobb ünnep egyházközségünk számára. Ez a tér maga nagyon alkalmas arra, hogy ezt szépen megcsináljuk, kezdve a nagyhetet, akár a csütörtöki olajszentelési misével, amit közösen a Bazilikában tartunk. Onnan pedig hazajövet este, itt az utolsó vacsora emlékére a szentmise, a lábmosás szertartásával, nagypéntek a maga csendjével, a szent sír elkészítésével és az esti szertartással. - A Magyar Szentek Templomától néhány méterre új, visszafogott téglaépület lakik, amely modernségével jól illeszkedik lakókörnyezetéhez. A háromszög alaprajzú ökumenikus templom, vagy inkább kápolna, szándékoltan mellőzi a karakteresebb építészeti jegyeket. - Egy ökumenikus kápolnát különlegesen kell tervezni, különlegesen kell kialakítani. Megvan a maga egyszerűségében a maga sokszínűsége is ennek a kápolnának, hiszen egyrészt egy kereszt található középen, ez jelzi számunkra Krisztus megfeszítettségét, és ez minden keresztény ember számára fontos. - A kápolnában a református, az evangélikus, a baptista, a metodista, a pünkösdi, az anglikán, és még sok-sok egyház békésen megfér egymás mellett. Különleges szakrális térben vagyunk, ahol úgy sikerült méltó templomi hangulatot teremteni, hogy az nem kötődik egyik egyház előírásaihoz sem. Itt minden vallásos ember otthonra lel, a hívek között még koreai református közösséget is találunk. - Ha nem protestáns alkalmak vannak, hanem ortodox lelkész érkezik ide, akkor nyilván ő hozza magával azokat a szent képeket, amik az ő szertartásukhoz fontosok például. Mert lehetőség van arra, hogy elhelyezzünk különböző tárgyakat, akár az úr asztalán, az oltáron, akár pedig mellette, és ezzel is próbáljuk egy kicsit közösségi térré tenni ezt a templomot, hogy mindenki érezze azt, hogy ha ő jön ide, az ő felekezete, akkor ő is otthon van itt. - Noha Lágymányos és Kelenföld ugyanazon a kerületen belül találhatóak, templomaik különböznek. A Boldog Meszlényi Zoltán templom egyszerűségével és nyersbeton harangtornyával már a környező lakótelep atmoszférájához igazodik. A templombelsőn is izgalmas építészeti játékok alapanyaga a vakolatlan beton, ami bátor megoldás, ugyanakkor az oltár fölött feszülő lyukas beton falfelületen keresztül beszűrődő fény igazi, klasszikus értelemben vett templomi miliőt teremt. Budapest egyik legsűrűbben lakott városrésze a főváros nyolcadik kerülete, Józsefváros. Noha a XIX. században rohamos fejlődésnek indult, a történelem végül úgy hozta, hogy a fejlődés egy idő után megtorpant, és itt alakult ki a város egyik szegénynegyede is. Mindig is sokféle kisebbség élt itt, a zsidó és a cigány kultúra egyaránt jelen van, és itt találhatóak a legizgalmasabb szakrális épületek is! Sokszor ugyanis, pénz híján, nem kerülhetett sor impozáns templomok építésére, ezért a szükség egyedi megoldásokat szült. A Tömő utcában például egy autószerelő műhelyt alakították át templommá! A panelházak árnyékában pihenő Béke Királynéja-templom csak mozaikjával és kis haranglábával jelzi, hogy itt nem hagyományos józsefvárosi földszintes házat látunk ám! Nem messze innen, a Teleki téren lakó kis józsefvárosi zsinagóga olyan kuriózum, aminek messze földről is a csodájára járnak. Meséje nem hétköznapi történet, egy közönséges bérház udvarán alakítottak ki. Ez ma már meglepő, noha a XIX. század végétől egészen a '60-as évekig megszokott volt, hogy imaházakat alakítottak ki a lakásokban - volt idő, amikor ötven is működött a környéken! Mára egész Budapesten kettő maradt belőlük. - Nem hagyományos az építészete, mivel ez lakásnak épült vagy lakásnak tervezték. És egy ortodox zsinagógában középen kell, hogy legyen a tóraolvasó. Ez annyira van középen, amennyire lehet, merthogy egy fal van ott, ahol lennie kéne, ott egy főfal van. Van külön férfi szakasz, férfi rész és női rész, egy ortodox zsinagógában külön kell imádkozni a férfiaknak meg a nőknek. Az az érdekes, hogy ez két lakás volt eredetileg, földszint 5-6., és a másik lakás volt eredetileg a női szakasz. - A parányi lakás-zsinagóga az első világháború, a fehérterror, a Horthy rendszer, de még a zsidótörvények alatt is folyamatosan működött. Aztán a holokausztból sokan nem tértek vissza, a '60-as, majd a '70-es években pedig egyre kevesebben tartották vallásukat. A Teleki téri lakászsinagóga azonban ma is élő közösségi hely - szombatonként és vallási ünnepek idején kitárja ajtaját. Pészah is ilyen, amely tavasszal, nagyjából a húsvéttal egy időben köszönt be. - A zsidó nép sokáig rabságban élt Egyiptomban, legalábbis a bibliai szövegek szerint. Az ünneppel a megszabadulásunkról emlékezünk. Nagyon sokféle szokást őrzünk, de akad néhány közös is: például megszállott módjára kitakarítjuk a házainkat, és ilyenkor kerüljük a vásárlást. Nem veszünk semmit, mindent otthon készítünk el, a bor és a pászka vagyis a macesz kivételével. - Bő száz évvel ezelőtt a pesti telkek olyan drágák voltak, hogy egyes templomokat kényszerből a bérházak udvarában építettek fel. Így hozta a sors, hogy az Üllői út és a Szentkirályi utca sarkán álló épület udvara különös kincset rejt: itt áll a Józsefvárosi evangélikus templom. Kevesen ismerik ezt a neoklasszicista jegyekkel készült gyönyörű épületet, ahol a külvilág zajától elzárva elmélkedhetünk. II. József 1780-as szabad vallásgyakorlást engedélyező türelmi rendelete előtt az evangélikusok torony nélküli, magtárszerű épületekben gyűltek össze. Ezekre az időkre emlékeznek a templom egyszerű ablakai. - Húsvétra mi evangélikusok is a 40 napos böjttel készülünk, ami azt jelenti, hogy nem feltétlen a húst, hanem valami olyat elengedünk az életünkből, ami sok fölösleges teret foglal el, és megpróbálunk teret teremteni az Isten kapcsolatra. Nagypénteken passiót olvasunk, énekekkel felváltva olvassuk a szenvedéstörténetnek a jeleneteit. Majd vasárnap hajnalban összegyűlünk, és akkor a napfelkeltével együtt, ahogy felváltja a világosság a sötétséget, úgy fokozatosan egyre több gyertyát gyújtunk a templomban és húsvéti énekeket énekelünk. - A templom az épületnek csak a legfelső szintjeit foglalja el, alatta található a Podmaniczky-Degenfeld család eredeti berendezésekkel ideszállított könyvtára. Még egy szinttel lejjebb pedig Luther Márton végrendeletét őrzik, amely kalandos úton került Magyarországra. Luther végrendeletében is nagy reformátornak bizonyult: a korabeli szokásokkal szemben, vagyonát feleségére, Bóra Katalinra hagyta. Budapest II. kerületének legfelkapottabb része a Rózsadomb, hosszú ideje a jólét szinonimájaként él az emberek tudatában. A XIX. század végén még szőlősorok és apró házak uralták a tájat. Szilárd burkolat híján a hegy sokáig és sokszor volt bevehetetlen a hívek, így a templomok számára is, ezért kénytelenek voltak a domb alján megtelepedni. Ide épült a Budapest Országúti Szent István Első Vértanú-templom is, mely - ahogy a címer is mutatja - a ferences rend alá tartozik. A kéttornyú barokk templomhoz rendház is épült előkerttel. Igaz, az egykori kertből nem sok maradt: a területet ma már a fonódó villamosok és a forgalom zaja vette birtokba. Aztán ahogy a Rózsadomb alakult, úgy jutottak egyre feljebb a templomok is. - A rózsadombi Krisztus király templom Árkay Aladárnak az alkotása. Az már egy picit úgy felkapaszkodik a dombra. A Marczibányi tér közelében van. És egy nagyon szép templom, ami ahhoz képest, hogy most egy mellékutcába esik, nagyon kevesen ismerik, pedig egy igazi különlegesség. - Zubreczki Dávid a templomok szerelmese. Olyannyira, hogy a budapesti templomokról könyvet is írt, amiben több, mint 250 templom történetéről mesél - például a Rózsadombi Krisztus Király templomról is. - Művészettörténész legyen a talpán, aki egy szóval le tudja írni ennek a stílusát. De az biztos, hogy megjelenik benne a szecesszió, a belső terében megjelenik az art deco, megjelenik benne a középkori formakincsnek a feltámasztása. És ugye van benne egy adag magyaros motívum is. - A sok stíluselem ellenére az összhatás nem csak hogy egységes, de itt látható az 1920-as évek egyik legszebb budapesti templombelseje is. A templom nagy részét egyszerű mintákkal díszített famennyezet fedi, de a karzat erkélyei is fából készültek. A padok, a lámpák és a különleges fémcsillárok, valamint a díszítőfestések is az építész Árkay Aladár tervei alapján készültek, aki - ha csak tehette - maga tervezte a templombelsőket. A csodaszép, festett üvegablakokat sajnos megtörte a háború, így ezeket ma már nem láthatjuk. A Rózsadomb kiépülését követően a ferencesek megjelentek a dombetetőn is. A Tövis utca 1/a eredetileg az író Herczeg Ferenc telke volt. Végül örömmel és áron alul adta tovább a ferenceseknek, akik még éppen időben kezdtek hozzá a templom építéséhez - ez volt ugyanis az utolsó templom Budapesten, amit a vallással és az egyházi épületekkel hadilábon álló kommunista vezetés 1949-ben még engedett befejezni. A templom sietősen készült, a kolostor már nem is készülhetett el, így a szerzetesek csak jóval később, 1991-ben költözhettek fel a Rózsadombra. - Jelenleg három szerzetes testvér tartozik a Rózsadombi kolostorunkhoz. A legfiatalabb, Lehel atya, jelenleg Peruban, Satipo nevű városkában misszionárius. Aztán Vencel atya, aki úgymond szentföldi biztos, vagyis ő intézi a szentföldi zarándoklatokat, amikor ezt meg lehet tenni. Jómagam pedig az itteni templomnak, illetve szerzetes közösségnek a vezetője vagyok. - A templom díszítésén főleg az olasz neoklasszika hazai meghonosítói, a "római iskola" művészei dolgoztak. Az oltárkép a templom névadóját, a hitszónok-vándorprédikátort Kapisztrán Szent Jánost ábrázolja hetven évesen a nándorfehérvári csatában, amihez ő maga is lelkesen toborozta a katonákat. A Húsvét a ferencesek templomában is régi hagyományok színhelye. - Itt a faragott kis stációk a templomban körben láthatók. Keresztút, Jézus szenvedésének az állomásait, sorba járunk a hívekkel, sőt nagypénteken lemegyünk a külső kereszthez, ott imádkozunk, ami az Eszter utca és az Áldás utca sarkánál található. A legfontosabb készület, hogy az ember a lelkében tisztuljon meg, tehát bűnbánat, szentgyónás és az életünk átgondolása. - Az elmélyedéshez a templomban minden adott: csend, nyugalom, félhomály, melyet az üvegmennyezeten keresztül sejtelmesen beáramló fény és színek tesznek teljessé. Budapest ma kétmillió ember lakta metropolisz. Az első lakosok megjelenése óta folyamatosan terjeszkedő főváros szép lassan bekebelezte az addig önálló környékbeli településeket. Erre a sorsra jutott a délen, a Duna jobb partján fekvő Budafok is, amelyet 1950-ben csatoltak Budapesthez, és ma már a XXII. kerületen osztozik az egykor szintén önálló településként élő Téténnyel. A városrész azonban itt-ott még megőrizte az egyesülés előtti hangulatot. Talán hihetetlen, de közel 150 évig a parányi Szent Mihály kápolna volt a környék egyetlen temploma, és így az ehhez járó központi funkciót is betöltötte: homlokzatán óra mutatta a pontos időt. Azóta elbontott sekrestyéje községi iskolaként is szolgált. Itt oktatták a környék nebulóit. A kápolnát persze később kinőtte a közösség. - Robbanásszerűen nőtt az a település, és nem tudta követni a híveknek a számát a befogadóképessége ennek a kápolnának, úgyhogy egy új templomot építettek. Egyébként eleve már úgy tervezték ezt a templomot akkor, hogy számítottak arra, hogy tovább fog növekedni ez a népesség, és valahogy ezt majd bővíteni lehessen. - Az eredeti templom nemesen egyszerű és visszafogott neoromán stílusú fehér tömbjéhez néhány évtizeddel a megépülése után már hozzá kellett nyúlni. Jól látható a szentéllyel együtt összesen 14 méteres toldás, amihez aztán az 1970-es években még egy hittanterem is társult. - És egészen érdekes az, hogy mikor ezt bővítették, akkor nem a hagyományos neoromán stílusú belső festményeket kapta vissza, hanem egy teljesen kortárs, tehát a '40-es évekre jellemző stílusban festették ki. Tehát most tulajdonképpen ez a legjellemzőbb és legerősebb értéke, hogy ha az ember oda belép, akkor rögtön szinten mellbevágja ez a hatalmas nagy falfestmény. - A templombelső központja egyértelműen az egész falat beborító terjedelmes oltárkép. Rendhagyó, hogy Krisztus alakja mellett a korszak egy sor világi alakja is felvonul, többen közülük, akkor még az élők sorában voltak. Papok, katonák vonulnak a képen, de látható a korábbi kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó is. Sőt, az akkor honvédként szolgáló festőművész saját arcképe is felbukkan a Vajk megkeresztelése jelenetében. Rengeteg mesélnivalója van a XXII. kerület egy másik különleges épületének, a trianoni országrészek elcsatolása után épült és nevében is arra emlékező Magyar Feltámadás templomának is. A református templom sok szempontból vidéki kúriára emlékeztet: viszonylag kicsi, erkélye pedig akár családi házé is lehetne. - Budafok egy katolikus többségű település mind a mai napig, nagyobb számban majd csak Trianon után telepedtek meg reformátusok itt Budafokon. És sok-sok Erdélyből menekült református értelmiségi hivatalnok telepedett le itt Budafokon, és ők döntöttek úgy, hogy az 1920-as években, hogy egy templomot szeretnének építeni. - Az első világháború utáni gazdasági válságba süllyedt országban nem kedveztek a körülmények új templomok emelésének. A helyi fiatalok gyalogszerrel járták az országot perselyükkel, hogy az építéshez szükséges pénzt összegyűjtsék, az idősebb férfiak pedig ezalatt társadalmi munkában rakták a falakat. Nem véletlen, hogy a gyülekezet magáénak érzi a templomot, amely egészséges húsvétokon zsúfolásig telik hívekkel. - Lelki értelemben azért erre a nagyobb ünnepre, pont attól lesz ünnep, már hosszú hetekkel elkezdünk készülni, aminek itt nálunk, a gyülekezeten egyfajta csúcspontja az az, hogy a húsvétot megelőző este, tehát nagyszombat este szoktunk egy virrasztást tartani, ami azt jelenti, hogy este ide a templomba bejövünk, és együtt imádkozva, énekelve vagyunk itt együtt, ha nem is másnap reggelig, de hogy éjszakába nyúlóan. - A templom aztán húsvét vasárnapján ünneplőbe öltözik: arannyal díszített terítőkkel ékesítik, hogy a hívek méltó környezetben hallgathassák a feltámadás örömhírét. A föltámadt Krisztus jelképe a húsvéti gyertya, aminek csodaszép, míves darabjait a Tihanyi Apátság gyertyaöntő műhelyében készítik. Szerepe a nagyszombat éjszakai liturgiájában különösen fontos, hiszen a vigília szertartása a tűzszenteléssel kezdődik - arról gyújtják meg a húsvéti gyertyát, a húsvéti gyertyáról pedig a hívek és a résztvevő papság gyertyáit.

- Budapest templomai kétezer év történetét mesélik el, hiszen hazánkban szinte minden korból maradtak fent vallási emlékek, még ha időnként csak töredékesen is. A templomok nem csak a régmúltnak, hanem a főváros legújabb kori történelmének lenyomatai is. A húsvét ideális alkalom arra, hogy tegyünk egy templomsétát Budapesten, és megismerkedjünk a város sokszor rejtett, szakrális kincseivel.