Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- A Duna, ez a "néha áldás, néha átok" folyó, nem tud úgy elkanyarodni az érdi partok mellett, hogy ne jutna eszébe az idő, amikor a félhold vetett súlyos árnyékot a tájra. II. Lajos, a 20 éves király itt pihent meg és innen indult Mohács irányába a seregével törököt verni, majd soha többé nem tért vissza. Az oszmánok azonban megérkeztek és a római hadi út nyomvonala mentén palánkvárat és minaratet építettek. Utóbbi érdekes módon több száz év elteltével is áll, a müezzin imára hívó hangja beénekelte magát a torony köveibe. - Anno a dzsámi is természetesen hozzátartozott, ez megsemmisült az idők során, vagy villámcsapás érte, vagy az árvíz vitte el, vagy széthordták, de megmaradt maga a minaret, ami azért különleges, mert az országban összesen három minaret van. Egerben és Pécsen, ez pedig itt Érden. Fenn maradtak róla olyan legendák, olyan elbeszélések, hogy az ifjú legények felmentek a tetejére és ott kézen álltak, meg mutatványokat hajtottak végre. - Történt mindez a hódoltság után, no de maradjunk még egy kicsit abban a korban, amikor a török is adóztatta az itt élő családokat és Hamza bég lett a környék ura. Hogy ezt az időt még az utókor is megemlegesse, Érd-Ófalu környéke a XVI-XVII. században felvette a Hamzsabég nevet. - Itt állunk az egykori hadiút mentén, ahol a török seregek, az Oszmán birodalom belső területeiről Budára mentek. A palánkvárnak különös jelentősége volt, a leírásokból tudjuk azt, hogy amikor egy küldöttség például Budára ment a budai pasához török részről, akkor itt a palánkban pihent meg utoljára és felöltötte díszes öltözetét és gyakorlatilag teljes díszben vonult be a fogadásra. - A palánkvár eltűnt a föld színéről, mint ahogy az "Üdvözöljük Hamzsabégen" községtábla is. - Ám az örök emlékezet sok történetet megőrzött. Az utókor a tragikus sorsú II. Lajosnak, az utolsó középkori magyar királynak is emléket állított az óvárosban. 1526 júliusában Érden, Ákosházy Sárkány Ambrus kastélyában szállásolták el a királyt és küldöttségét. - Brodarics István leírásából tudjuk azt, hogy a király érkeztekor meghalt a kedvenc lova és ezt nagyon rossz előjelnek tekintették a kortársak, valamint Érdhez köthető, hogy innen Csepel szigetére átvitték az uralkodót, hogy Mária királynétól elbúcsúzzon, aki oda menekült a várható török támadások elől. - Király és királyné utoljára látták egymást. Sárkány Ambrus közel félezer éves múltú épületéből pedig csak néhány timpanonos oszlopdarab és egy labirintusszerű pincerendszer maradt. A legenda szerint a hódoltság idején itt raboskodott Szapáry Péter szolgabíró, meglehetősen mostoha körülmények között. A pince feletti neoreneszánsz kastélyt többször átépítették, és gyakran örökölték vagy kapták hozományként. Tulajdonosai között voltak nem csak a Szapáryak, de az Illésházyak, a Batthyányiak, a Sinák, a Wimpfennek és a Károlyiak is. Később a kúria egyházi kézbe került, a Vizitációs női szerzetesrend és a KALOT lett a tulajdonosa. -Ez a katolikus legényegyletet rövidíti ez a KALOT, ahol tanultak a fiatalok ebben a szellemiségben. Később még zárda is volt, egészen különleges funkciókat is kapott az épület, sőt a II. világháborúban hadikórházként is használták. - A vizitációs nővérek idejében az apácaélet egyik ideálját, a "magyar kis szent Teréz"-ként is emlegetett, mindörökké 28 éves Bogner Mária Margit nővért a gazdatiszti épület mellett temették el. Zarándokhelyként tisztelt sírhelye átkerült a Szent Mihály templom kertjébe. - A timpanonon a feliratok változtak, de összességében a kastély épülete szinte egészen a közelmúltig létezett. Óriási vastag falak, gyönyörű szerkezetek, egy gyönyörű belsőudvaros tornácos épület, rendkívül szép és nem volt olyan sérülése, hogy ez igazolta volna a lebontatását. Ez inkább politikai döntés volt. Az érdiek azóta is gyászolják a volt-nincs kastélyt, amelynek széthordott kövei sok helyen kerítésbe, házalapba kerültek. Hej, hogy megnőtt ez a pöttöm Érd! 100 évvel ezelőtt még négyezren se lakták a Budapest közeli községet, 2020-ban pedig már a hatvankilencezret is meghaladta a lakosságszám. Ez aztán a jó étvágyú kisgömböc: a település csak tágul, határokat feszeget. Az óvárosban élők házait a közeli Duna gyakran veszélyeztette. A folyó alkalomadtán meg-megnyújtóztatta elgémberedett végtagjait, nem csoda hát, ha sokan a magasabban fekvő részeket választották új otthonuk felépítésére. Batthyány Fülöp megteremtette az újfalut, Fülöpvárost. A XX. században újabb és újabb területeket hódított el Érd a természettől. Egy közel hektárnyi zöld azonban érintetlen maradt. Johnny vizsla örömére. - Ez a terület valaha a hamzsabégi erdő volt, Károlyi Imre volt gróf a tulajdonosa. Az 1920-as években ezt a területet a gróf anyagi okok miatt a értékesítésre szánta és parcelláztatta, illetve értékesítette és tulajdonképpen a hamzsabégi erdőnek a Czabai kert eklatáns példája, hogy valamikor ilyen erdőterület volt, egészen az M7-estől a Beliczai-szigetig Érden. - A parcellázásokkal együtt járt a fakivágás, ám Czabai Balázs és a mindenkori tulajdonosok vigyázták az összefüggő tölgyest, még akkor is, amikor a II. világháború utáni ínséges időkben a kiserdőben bizony sokan elsősorban a tűzifát, nem pedig a természeti értéket látták. - Ezen a területen 283 db tölgyfa van. Egy fán kb. 250 ezer levél van. A 250 ezer levél mennyi oxigént termel, hogyha ezt beszorozzuk a jelenlegi faállománnyal, akkor fedi azt a valóságot, hogy valóban a környéknek ez egy oxigéngyára. - Amíg a Czabai-kert a tölgyfának nyújt menedéket, addig az érdi Dunapart a különleges lágyszárúaknak kedvelt virítóhelye. A köd és a lehűlés miatt most óvatosan megy a szirombontás, de a jó idővel szinte szőnyeget alkotnak majd a kedvelt kirándulóhelyen. - Egyre több sétáló, kutyafuttató, kiránduló csoportot lehet megfigyelni. A Beliczay-sziget is a Duna és ártere nevű Natura 2000-es terület részévé vált. Tehát szépen lassan a nemes nyár ültetvények is majd átalakulnak őshonos fafajúvá és ez kedvezni fog az állatvilágnak. Ne tévesszen meg senkit az elnevezés, a Beliczay-sziget mára elvesztette sziget jellegét. A Duna mederben tartása ugyanis az egykori mellékág feltöltődésével, megszűnésével járt. - A Duna-szabályozás révén olyan íveket vet, hogy az a szigetet képező Érd település felé eső ág az lassan részben magától is feltöltődött, pedig korábban még talán kikötő is működött a középkorban például. És azóta feltöltődött és jelenleg valóban félsziget, de sziget volt és még az is lehet, hogy sziget lesz. - A régi mederbe ismét vizet terelni legalább akkora feladatnak tűnik, mint újraépíteni Érd legöregebb építményét, a XV. századi gótikus vadászkastélyt, a Kutyavárat. Ebben az erődítményben éltek a főúri vadászatok nélkülözhetetlen vadászkutyái és gondozóik. A terület felparcellázása az 1930-as években kezdődött. - Addig ez egy összefüggő, nagy hatalmas erdőség volt, szarvassal, őzekkel, fácánokkal, egy igazi vadregényes terület és ez a mögöttünk lévő épület rom, ez itt anno a vadászati funkciót szolgálta. Felparcellázták és pénzzé tették ezt a területet, nagy reklámja volt, ugye ez volt az "új Svájc", az üdülő terület, a jó levegő, persze sok mindenkinek kedve támadt ideköltözni, és ennek a folyamatnak lett az a vége, hogy az erdő eltűnt és egy lakóterületté vált, egy nagy-nagy kertvárossá, egy gigantikus kertvárossá. - Ha a Kutyavár romja mesélni tudna, mi minden elevenedne meg!? Hatalmas erdőség, kürtszó, csaholó ebek, szagot fogó kopók, hihetetlen terítékek! Ha a gyökereket, az öreg Érdet, a történelmi magot keressük, akkor az Ófaluban, vagy ahogy 1979-től mondják, az óvárosban a helyünk. Ott, ahol a régi termálfürdő árnyékában 1906 óta ásványvíz tör fel a mélyből, és ahol a Lucifer legyőzőjéről elnevezett templom, a Szent Mihály keresztje illedelmesen biccent a minaret félholdjának. Valaha erre haladt a limes vonal mentén a római út Pécs felé, és épült ide kápolna, miután a pestis kitombolta magát az 1730-as években. Na és itt kapott szobrot a szerzetesnővér, Szent Walburga is. - Az itt élő uralkodó családnak az édesanyja. Illésházyaknak az édesanyját hívták Walburgának és valószínűleg ezért állíttattak neki szobrot, magának a védőszentnek. Walburga egyébként a földműveseknek a gazdálkodóknak a védőszentje is, egy apátnő volt, X. századi tehát egy régi-régi szentről beszélünk és megoltalmazta az embereket a villámlástól, a veszettségtől. - A legenda szerint az apácakolostorban nevelkedett Walburga imádsága képes volt még a háborgó tengert is lecsendesíteni! Érden a háborgó lélek megnyugtatására is létezik recept. A Duna felé magasodó Kakukk-hegy olyan panorámát kínál, hogy a látvány, a hosszú, mély levegővételekkel elegyítve azonnali orvosságként hat. Fentről nézve, a magaspartról, mintha a velünk hozott probléma is összetöpörödne, a rossz gondolatokat elviszi a víz, jó messzire. - Tulajdonképpen ez nem más, mint a Mezőföldnek egy a Duna által körbefaragott oldala széle, csak aztán a Duna később kiegyenesedett, ezt a kanyart elhagyta és akkor itt jelentek meg az első települések. Ez ahol állunk, tehát ez az Érdi-kakukkhegy nevű magaslat, amely 2007-ben országos jelentőségű természetvédelmi terület lett. - A Kakukk-hegy érdekessége, hogy egy magashegységekre jellemző orchidea faj, a zöldike is jól érzi magát a hátán. - Ez egy nagyon meredek északi, keleties, északias lejtő, a Duna gőze táplálja ezt a környéket. Ezért maradhatott fent ez a hegyvidéki faj. Itt az Alföldnek egy kiemelt része találkozik a Dunával, ennek köszönhető ez a gazdagság. - A gazdagság a Tétényi-fennsík nyugati részén található érdi Fundoklia-völgyre is jellemző. A völgy oldalában pedig még kaptárkövet is láthatunk. És mogyorót! Valaha egy, a középkorban még létező patak vájhatta ezt a völgyet a szarmata mészkőbe. De a kövek szerelmesei itt nem csak ezzel találkozhatnak. - Ugye ez a szarmata mészkő, alatta van egy kicsit tömörebb, másik mészkő, az a lajta mészkő, arra már jellemzőek az ilyen nagyobb fésű kagylók is. És akkor ezalatt még egy kőzet található, ez azért érdekes Érd szempontjából is, mert Érd egyik fele ilyen szarmatamészköves terület, a másik fele meg kvarckavicsos rész, amelyben aztán olykor kovás fatörzseket is lehet találni. Ugye ebben még látjuk szinte a cincér rágásokat is. A völgy északnyugati részén a Neandervölgyi ősemberek világhírű vadásztelepét is megtalálták a régészek. A csontleleteket és a kőszerszámokat ki is állították az itt található Magyar Földrajzi Múzeumban, amit a településen élő Balázs Dénes geográfus alapított 39 évvel ezelőtt. - Balázs Dénes egy olyan álmot váltott valóra, mely a geográfusok számára megvalósíthatatlannak tűnt, hiszen már 1911-ben Teleki Pál felvetette, hogy egy ilyen múzeumot létre kellene hozni, hiszen Európa számos országában látta, hogy a földrajzi felfedezők, utazók emlékeit milyen nagy gonddal őrzik. Balázs Dénes felhívása széles körben talált visszhangra, a Cholnoky család ránk bízta Cholnoky Jenő földrajz professzor hagyatékát. Ez vetette meg a magyar utazók, földrajzi felfedezők kiállításnak is az alapjait. - A Magyar Földrajzi Múzeum állandó tárlatai a jeles magyar utazók munkásságát, a Kárpát-medence kutatásának történetét, valamint Érd múltját és természeti értékeit mutatják be. Amikor az 1838-as dunai árvíz a régi Érdet alaposan eláztatta, a bőkezű mecénás, Batthyány Fülöp úgy döntött, hogy a folyó pusztításától védettebb helyen új települést alapít. A klasszicista stílust magára öltő Pelikán fogadó a forgalmas, Budát Székesfehérvárral összekötő országút mellé épült. A Pelikán ajtaján azonban nem csak a korgó gyomrú és szomjazó vendégek nyomták le a kilincset, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nagy stratégái, hadvezérei is itt rendezkedtek be. - Amikor a szervezett visszavonulás volt Windischgrdtz csapatai elől, akkor Poeltenberg Ernő a fogadóból vezette a dandárját és itt állomásozott 1848 utolsó és 1849 első napjaiban. Az 1848. december 31-i pesti országgyűlésen arról született döntés, hogy Windischgrdtz-hez küldöttséget menesztenek. - A küldöttség elindulása után Deák Ferenc itt fölkereste Pöltenberg Ernőt, a Pelikán fogadóban, hogy afelől tájékozódjék, hogy merre vannak az osztrák csapatok. Pöltenberg erre azt a sajátos választ adta, hogy nem tudja, merthogy nincs pénze kémek tartására. - A január 3-i érdi csatában elesetteket az épület előtti Szabadság tér területén temették el. Az egykori fogadó ma a Magyar Földrajzi Múzeum otthona, belső udvarában különleges szoborpark látható. - Az első szobor, ami idekerült Kőrösi Csoma Sándort mutatja be. Négy évtizeden át egy kőbányai sírkőfaragó telepen rejtőzött és 1983-ban sikerült felkutatni és érdi összefogással itt felállítani. És az adta az ötletet, hogy érdemes volna mindazon földrajztudósok, felfedezőutazók, világjáró tudósok munkásságát szobron is megörökíteni, így tisztelegve emléküknek. Akik öregbítették a tudomány és a magyarság hírnevét is. - Mostanáig tizenhárom szobor kapott helyet a múzeum udvarán. Alkotójuk egy érdi szobrászművész, Domonkos Béla volt. - Külön figyelmet érdemel a múzeumalapító tudósnak, Balázs Dénesnek a teljes alakú szobra. A világ távoli tájairól is jött felajánlás, több mint 90 ember hozzájárulása tette lehetővé, hogy ez a szobor is elkészülhessen. - Amíg a földrajzi felfedezők szobrai egy egész udvart betöltenek, addig Ilka Gábor alkotásainak elég egy nagyobb asztal. A miniatűr munkák biztos kezek között születnek, Ilka Gábor ugyanis fogtechnikus, a szakmája adja a technológiát és az anyagokat is. Az alkotások mosolyt csalnak az arcra vagy ráncot a homlokra. Itt van például a pördület, a potyautas, a hiányzó rész, vagy éppen az "Igazi mellszobor". - Valóban egy női kebel, ami hát igazán szép, még annyi, hogy ha a túloldaláról nézzük, akkor egy E.T. arcot látunk benne a homorulatában, úgyhogy az a címe, hogy "Mellszobor E.T.-vel". Cseppenként hozom létre a szobrot. A kőszobrász mindig elvesz belőle és úgy lesz belőle szobor, itt meg hozzáadok. Az alkotás magányos tevékenység, és ha jön egy ihletett pillanat, ami nagyon illékony azt fülön kell csípni, és létre kell hozni. - Szekér Gizi, érdi fazekas gyakran csípi fülön a pillanatot: a nagyapja kályhásmester volt, ő meg érettségi előtt egy évvel került közel a sárhoz. - Tornatanárnak készültem szívvel-lélekkel, versenyszerűen sportoltam, és azt mondtam, nem, én fazekas leszek. Odarakom azt a tömör agyagot és azt varázsolok belőle, amit akarok. Merthogy a mestert láttam korongozni, ilyen 50 cm-es nagy cserepeket csinált és mondtam, hogy ez egy álom, rúgta a korongot és ment az agyag, hullámzott 50 cm, az már ekkora. Csak úgy lestem, mondtam, hogy én is szeretném. A kerámiák közül meg lehet ismerni, melyik is a "Szekér Gizis". - A hódmezővásárhelyi áttört, mert itt Érden senki nem ismerte ezt az áttörtet. Szekér Gizis, de mindenevő vagyok: végigjártam a fazekas műhelyeket. Hódmezővásárhelyit, Mezőtúrit csinálok, meg mindent, ami kell. - A sóskúti kerámia szakkör vezetőjének kedvenc színe a zöld. Az Érdi Hungarikum Klub Szekér Gizi életművét és alkotásait Érdikummá nyilvánította.