Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

hegy. hegy, amik. hegy. hegy, ami ki tudja. hegy. hegy, ami ki tudja mi minden. hegy. hegy, ami ki tudja mi mindent rejt agy. hegy. hegy, ami ki tudja mi mindent rejt a gyomrába. hegy. hegy, ami ki tudja mi mindent rejt a gyomrában. hegy. hegy, ami ki tudja mi mindent rejt a gyomrában a hegy. hegy, ami ki tudja mi mindent rejt a gyomrában a mondák szerint a. hegy. hegy, ami ki tudja mi mindent rejt a gyomrában a mondák szerint a. Tudom környéki erre. hegy. hegy, ami ki tudja mi mindent rejt a gyomrában a mondák szerint a. Tudom környéki erdőket egykor. rejt a gyomrában a mondák szerint a. Tudom környéki erdőket egykoron óriás. rejt a gyomrában a mondák szerint a. Tudom környéki erdőket egykor óriások lakta. rejt a gyomrában a mondák szerint a. Tudom környéki erdőket egykor óriások lakták láb. rejt a gyomrában a mondák szerint a. Tudom környéki erdőket egykor óriások lakták lábuk rejt a gyomrában a mondák szerint a. Tudom környéki erdőket egykor óriások lakták lábuk nyomán for. rejt a gyomrában a mondák szerint a. Tudom környéki erdőket egykor óriások lakták lábuk nyomán forrás fakadt. Tudom környéki erdőket egykor óriások lakták lábuk nyomán forrás fakadt lépése. Tudom környéki erdőket egykor óriások lakták lábuk nyomán forrás fakadt lépéseikkel Tudom környéki erdőket egykor óriások lakták lábuk nyomán forrás fakadt lépéseikkel patakmedret. Tudom környéki erdőket egykor óriások lakták lábuk nyomán forrás fakadt lépéseikkel patakmedret vájta Kata. lakták lábuk nyomán forrás fakadt lépéseikkel patakmedret vágytak a talajba. lakták lábuk nyomán forrás fakadt lépéseikkel patakmedret vágytak a talajba puszta lakták lábuk nyomán forrás fakadt lépéseikkel patakmedret vágytak a talajba puszta létezésük. lakták lábuk nyomán forrás fakadt lépéseikkel patakmedret vágytak a talajba puszta létezésük be a Baku. lépéseikkel patakmedret vágytak a talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje. lépéseikkel patakmedret vágytak a talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje is lépéseikkel patakmedret vágytak a talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje is beleremeg. lépéseikkel patakmedret vágytak a talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje is beleremeg. Az egyik lépéseikkel patakmedret vágytak a talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó. talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriás. talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriást Balla talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriást Balatonnak. talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriást Balatonnak hívták. talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriást Balatonnak hívták el. talajba puszta létezésük be a Bakony erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriást Balatonnak hívták elhunyt. erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriást Balatonnak hívták elhunyt lánya. erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriást Balatonnak hívták elhunyt lányát halál. erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriást Balatonnak hívták elhunyt lányát hal ápolt gyász. erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriást Balatonnak hívták elhunyt lányát hal ápolt gyászolta, ami erdeje is beleremeg. Az egyik utolsó óriást Balatonnak hívták elhunyt lányát hal ápolt gyászolta amikor óriást Balatonnak hívták elhunyt lányát hal ápolt gyászolta amikor megragadott egy ha. óriást Balatonnak hívták elhunyt lányát hal ápolt gyászolta amikor megragadott egy hatalmas kő. óriást Balatonnak hívták elhunyt lányát hal ápolt gyászolta amikor megragadott egy hatalmas kőtömböt és lányát hal ápolt gyászolta amikor megragadott egy hatalmas kőtömböt és az lányát hal ápolt gyászolta amikor megragadott egy hatalmas kőtömböt és az óriás lányuk. lányát hal ápolt gyászolta amikor megragadott egy hatalmas kőtömböt és az óriás lányuk helyi. lányát hal ápolt gyászolta amikor megragadott egy hatalmas kőtömböt és az óriás lányuk helyi. Tette lányát hal ápolt gyászolta amikor megragadott egy hatalmas kőtömböt és az óriás lányuk helyi. Tette emlékül. megragadott egy hatalmas kőtömböt és az óriás lányuk helyi. Tette emlékül, aki megragadott egy hatalmas kőtömböt és az óriás lányuk helyi. Tette emlékül a kimozdít. megragadott egy hatalmas kőtömböt és az óriás lányuk helyi. Tette emlékül a kimozdított szikla megragadott egy hatalmas kőtömböt és az óriás lányuk helyi. Tette emlékül a kimozdított szikla helyén az óriás lányuk helyi. Tette emlékül a kimozdított szikla helyén örvény, tehát az óriás lányuk helyi. Tette emlékül a kimozdított szikla helyén örvény tátongott. az óriás lányuk helyi. Tette emlékül a kimozdított szikla helyén örvény tátongott zúg. az óriás lányuk helyi. Tette emlékül a kimozdított szikla helyén örvény tátongott zúgott belőle. lányuk helyi. Tette emlékül a kimozdított szikla helyén örvény tátongott zúgott belőle a víz. lányuk helyi. Tette emlékül a kimozdított szikla helyén örvény tátongott zúgott belőle a víz az egy kimozdított szikla helyén örvény tátongott zúgott belőle a víz az egyik mondasz el. kimozdított szikla helyén örvény tátongott zúgott belőle a víz az egyik monda szerint. kimozdított szikla helyén örvény tátongott zúgott belőle a víz az egyik monda szerint így kell. kimozdított szikla helyén örvény tátongott zúgott belőle a víz az egyik monda szerint így keletkezett. tátongott zúgott belőle a víz az egyik monda szerint így keletkezett a túl. Az óriáslány emlékét pedig a Haláp hegye őrzi. tátongott zúgott belőle a víz az egyik monda szerint így keletkezett attól az. tátongott zúgott belőle a víz az egyik monda szerint így keletkezett attól az. Óriás lány emlék. A valóság talán kevésbé megható, de legalább ennyire izgalmas. - Ha itt körbenézünk, itt a Haláp hegyről, teli vagyunk tanúheggyel. A tanúhegy elnevezés az eredeti felszín magasságáról tanúskodik, amit a felszínre ömlő láva, ez a bazaltsapka megvédett az erózió, a víz és a szél pusztító munkájától. A Tapolcai-medence legészakibb tanúhegye a zalahalápi hegy, amit a XX. század elejétől kezdődően a bazaltbányászat teljesen megcsonkított. - A Haláp eredetileg 390 méteres magasságával uralta a tájat, amiből az évek alatt 60-70 métert elbányásztak. A XX. században meginduló fejlesztések, az épülő új utak hatalmas mennyiségű bazaltot igényeltek, a főváros utcáihoz is innen szállították a köveket. A sors végül megkegyelmezett az egyre fogyó hegynek: a bánya bezárt, de az egykori fejtés helyén számos érdekességet találunk. Az évmilliókkal ezelőtt kiömlő láva, majd bazalt a hőingadozás hatására látványos, sokszor szabályos alakzatokra töredezett, melyek mint gigantikus orgonasípok sorakoznak egymás mellett. - A szoborparkba a helyi bazaltkőből kerültek műalkotások kialakításra. Illetve ami számomra egy picit mondhatni, hogy helytörténeti jelentőségű is, a település központjában álló 150 éves és kipusztult mamutfenyőnek a csonkjából faragtak a bányászok, a zalahalápi bányászat emlékére egy szobrot, egy műalkotást. - A bazalt rendkívül kemény, megmunkálása igazi kihívás. Az Ébredő Vulkán Szoborpark alkotásai nem finoman faragott részletgazdag kompozíciók, éppen ellenkezőleg: méretükkel, tömbszerűségükkel és rusztikusságukkal hatnak. Az egykori bánya most természetvédelmi terület, ahol a kilátóról a többi tanúhegyre is ráköszönhetünk. A néhány millió éve még itt háborgó vulkánok különleges talajjal ágyaztak meg a szőlőnek. A Haláp-hegység lábánál fekszik Zalahaláp, az 1200 lakosú község, kedves barokk templomával és egy kiskastéllyal, vagy talán inkább kúriával: innen irányították egykor a környező gazdaságot. - A borvidékre jellemző talaj az a vulkanikus talaj, illetve megtalálhatók agyagtalajok, de leginkább tényleg ez a vulkanikus bazalt jelleg, ami érződik is azért a boroknak a savasságában, mert amikor kóstoltja az ember, az a keményebb, savasabb, ércesebb hatás van a borokban, mint egy átlagos fajtában. - Tóth Ádám a dűlőkben cseperedett fel. Iskolában sosem tanulta, viszont már gyerekfejjel szüleit lesve szívta magába a szőlőtermesztés és a borkészítés fortélyait. Itt ismerkedett meg a savdús olaszrizlinggel, a fanyarkás ezerjóval és a gyümölcsös sárgamuskotállyal. - Borászatunk nevében benne van, hogy családi. Ezt azért tettük bele a borászatba, mert generációk óta folyik a szőlőtermesztés, borkészítés. Dédnagypapám, nagypapám, édesapám, és ezáltal az egész rokonság csinálja ezt a szőlőtermesztést, mindenki segít, mindenki hozzátesz egy kicsit. - A vulkanikus talajban a fehérborok érzik otthon magukat, többet közülük szerzetesek honosítottak meg. A legenda szerint a Badacsony dűlőin szorgoskodó szerzetesek estefelé a munkától szürkére piszkolódott ruhában ballagtak le ültetvényeikről. "Jönnek a szürke barátok!" - kiáltottak a helyiek. Így lett a pinot gris szőlőből "szürkebarát". A balatonfelvidéki kis falut, Kékkutat talán még 70 ember sem lakja, mégis messze földön ismert: határában híres forrás fakad. Az egyik helyi monda szerint a bizánci császár, Justinianus felesége, Theodora annyira rabja volt a selymes ízű, kalciumot és magnéziumot is bőségesen tartalmazó víznek, hogy ilyen távolról, Magyarországról szállíttatta magának a hűsítőt. Úgy tartják, a Káli-medencén - ahol Kékkút is megbújik - különleges energiavonalak haladnak keresztül. A szentbékkállai kőtenger csodás gyógyulások színhelye is, de maga a kőrengeteg keletkezése is varázs, hiszen az egykori tómeder az izgő-mozgó kőzetlemezek játékának köszönhetően került a felszínre. - A Pannon-tenger üledékének későbbi időkben összecementálódott rétegeit látjuk. Ugye a Pannon-tenger a Tethys-óceán feldarabolódásával keletkezett, és a Bakonyból lefolyó folyók deltákat építettek, és ezeknek a deltáknak az anyagát a part menti áramlások mozgatták. Ezek alakítottak ki egy üledéket, ami kavicsból, homokból és homokos kavicsból állt. - A különös képződmények között állva úgy tetszik, mintha a tarajos kövek egymással versenyezve hullámot vetnének. Nem véletlen hát, hogy a kőtenger elnevezés fennmaradt. A 9 millió éves sziklák szép nyugodtan pihennek egymás mellett, de akadnak köztük játékosabbak is, melyek évmilliók óta birkóznak egymással, és egymás nyakába csimpaszkodva próbálják a másikat legyűrni. A vad vidéken vállalkozó kedvű magányos fák vertek gyökeret a kőtömbök között, a helyi mesés képzelet úgy nevezi őket, hogy banyafa. A fekete kökörcsin fütyül a mesékre, vidáman hozza virágait a fűben. Arra sem kellett itt sokat várni, hogy a kemény kövekben az ember meglássa a nyersanyagot. - Ami a Szentbékkállán elsődleges volt, a kőművesség, az a malomkővágás. Itt a Szentbékkállai-kőtengerben is látni egy malomkövet, ami félig elkészült, és szerencsére itt maradt, annak idején ezt a nagyon nehéz és nagyon áldozatos munkát precizitással végezték eleink. - A Káli-medencét a környező hegyek óvón fogják közre, és amennyire csak tehetik, védik még a rossz időjárástól is. Oly sikeresen, hogy a festői Szentbékkállán még a nap is többet süt! A bazaltkúpok ölelésében a falu megőrizte a hagyományokat: a természeti adottságokkal harmóniában kialakuló középkori faluszerkezet még mindig megfigyelhető. - Jó falu, nemcsak azért, mert a házak úgy megmaradtak, de jellemző, hogy volt egy olyan értéktudat a helyiekben, hogy a '60-as években, amikor erre volt lehetőség, nem dózerolták le a régi szép házakat és építettek helyette, ahogy azt mondták, Kádár-kockákat, hanem őrizték ezt a régi, ilyen kódisállásos, ilyen kis timpanonos bejárati részekkel, tornácos házakat. Az egykor szőlőtermesztésből élő piciny faluban 11 országosan védett épület található, köztük számos szép lakóház. Egyikük ez a hófehér kúria, mely büszkén feszít a domboldalon. Két ablaka, mint az őrkutya szeme vigyázza a birtokot. Ott, ahol egykor szőlőtőkék sorakoztak, most mandulaerdő uralja a tájat. - A mandula és a szőlő általában együtt fordulnak elő. Valahogy olyan hagyománya volt, hogy a gazdának a szőlő végében volt egynéhány mandulafája. Rendszerváltás után kaptuk vissza a földterületet. És '96-ban telepítettünk kereken 2000 mandulafát. - Birkás Balázs tolmácsként beutazta a világot, csak élete derekán csapott fel mezőgazdásznak. Nem csak biogazdálkodást folytat, de mandulafáit lélegzetelállító kilátással is kényezteti. Természetes anyagokkal óvja őket, no meg Mici kutyával, akivel közösen járják a birtokot. A mandulák helyben jutnak el konyhakész állapotukba: itt szabadulnak meg héjuktól is, a zöld burok aztán a komposztálóba kerül és talajerő-utánpótlás lesz belőle, a kemény barna héjból működtetik a központi fűtést, és az ehető mandulaszemek is itt pörkölődnek ropogósra. Birkásék mandulájáért még az Alföldről is jönnek az emberek, és Mindszentkálla népszerű fagyizójában is kiváló mandulafagyit tudnak belőle készíteni. A legendák születése legtöbbször a múlt homályába vész. Vannak azonban olyan regényes történetek, melyeknél többé-kevésbé meghatározható, mikor is keletkeztek. A tihanyi visszhang legendája éppen ilyen. A visszhang és Tihany históriája egészen a középkorig nyúlik vissza. I. András magyar király a kereszténység elkötelezett híve volt. Hívő ember nagyszabású tetteként apátságot alapított, mely végső nyughelye is lett. - Minden az apátság köré fonódott, Tihany maga a létezését is az apátság létrejöttének, ennek az alapítólevélnek köszönhette, hiszen a király halászó bokrokat, földműveseket, szőlőműveseket adományozott a falunak, és így indult el Tihany élete 1055-ben. A ma látható templom alakja a XVIII. században kezdett kialakulni - magas, sima falairól pedig kiderült, hogy kiválóan engedelmeskednek a fizika törvényszerűségeinek, és visszaverik a hangot. Megszületett a tihanyi visszhang. Az emberek azonban romantikus históriát szőttek köré, és sokszor inkább úgy mesélték, hogy a tó királyának fia véget vetett életének egy rátarti leány miatt. A fiú apja, a tó nagyhatalmú ura bosszúból azzal sújtotta a lányt, hogy bárki is szól ezentúl hozzá, a lány örök életében hétszer kell, hogy visszhangozza azt. Ebből a legendából alakult ki később a közismert tihanyi kecskeköröm története is. A gőgös lány ugyanis csodaszép, a mese szerint aranyszőrű kecsekenyájat tartott Tihanyban, a kecskék viszont a tó királyának bosszúja miatt a tóba vesztek, körmüket pedig partra sodorta a víz. De a kecskekörmök valójában a több millió évvel ezelőtt itt élt kagylók megkövesedett maradványai: a Tihanyi-félsziget rejti őket, sok közülük akkor került elő, amikor üregeket kezdtek ásni a hegybe. - Tihany alapítása ugye természetesen I. András királyunk nevéhez fűződik. Az ő felesége, Anasztázia hercegnő kijevi hercegnő volt, és vele együtt nagyon sok szerzetes költözött ide Tihanyba. Más lakhatási lehetőség nem lévén, ők nagyon érdekes módon képzelték el az életüket, sziklákba vájt üregekben éltek, amiből még most is található három, a barátlakásoknak nevezett tihanyi nevezetesség. - A Keletről érkezett ortodox szerzeteseket bazilitáknak nevezték. Közel ezer évvel ezelőtt készített hajlékaik közül néhány ma is áll, bár azt nem tudjuk, hogy az erózió és földmozgások mennyit pusztítottak el belőlük. A szerzetesek puritán körülmények között éltek, napjaikat főleg zsolozmával, imádkozással töltötték, de a világi örömökről azért ők sem mondtak le teljesen, hiszen, ha például a csodálatos panoráma mindennapjaik része volt. Egyeseknek viszont éppen a kilátás okozta vesztét. - A legenda szerint, hogy a tihanyi bíró felesége nagyon megharagudott a fürediekre, mert hát ők abból élnek, abból keresnek olyan jól, hogy a tihanyi kilátást mutogatják Füred partjairól. És a tihanyi bíró felkereste a füredi bírót, mondván, hogy hát mi pénzt kérnénk ezért a kilátásért. A füredi bíró ezen azért egy jót nevetett, elküldte a tihanyi bírót. És tihany okos emberei összegyűltek, hogy hogyan lehetne bosszút állni Füreden. - A viszály villámháborúba torkollott, melyet a hadviselésben járatlan tihanyiak - réz híján - fából készült ágyúval vívtak. Az ágyú az első lövésnél felrobbant, a háború így pikk-pakk véget is ért, de emléke még ma is látható Tihanyban. A szomszédos Balatonfüred igazán nem szorul rá, hogy más tollával ékeskedjen, bár a partról valóban nagyon szép a kilátás a Tihanyi-félszigetre. Bár éppen ez a partszakasz nagyon sokáig egyáltalán nem is létezett. - Ahol mi most állunk, mondjuk, a reformkorban még a Balaton vize volt. És csak azért, hogy a fürdővendégek tudjanak hol sétálni, hiszen egy elegáns, Monarchia-beli fürdőhöz kellenek a gyönyörű kertek, partok. És ahhoz, hogy megfelelő méretű terület legyen, a Balaton vizétől vették el a területet és töltötték fel, és kialakult az egykori Deák Ferenc sétány, ami ma már Rabindranáth Tagore-nak a nevét viseli. - A hindu legenda szerint, aki idős korában fát ültet, az megéri a fa kilombosodását. Az indiai költő, Rabindranath Tagore 1926-ban gyógyult Füreden, és utána hálául fát ültetett. És ha már hiedelmek: a füredi kikötőben áll a Halász és a Révész szobra. A legenda szerint, aki megsimogatja a csizmájukat, egészen biztos, hogy visszatér a Balaton egyik legszebb városába. Balatonfüredet a gyógyvizei olyan híressé és gazdaggá tették, hogy sokan úgy gondolták, ez bizony nem lehet a véletlen műve. A helyi legenda szerint egy Sió nevű, varázserejű tündérnek köszönhetjük a csodás forrásokat, melyeket a tündér korábbi bűnéért vezeklésből fakasztott, pont itt. Mára egész kórház épült a gyógyvízre, de volt idő, amikor a Gyógy téren, sőt egész Füreden csupán egyetlen orvos tevékenykedett! - A fürdőkultúrának az első dátuma az egy nagyon régi dátum, 1702. Az első név Flasker Andrásnak a neve, aki egy székesfehérvári seborvos, és ő telket vett a savanyúvíz kút mellett azért, hogy ott egy kutat ásson: fürösztő kutat, ahol a pácienseit, a betegeit fürdetni tudja. És hát elkezdte a gyógyítást. Több mint 100 éve, körülbelül az 1900-as évek eleje, amikor kialakult a mai fürdőnek az arculata. És ez a mai fürdő a bencésekhez köthető, hiszen az utolsó építkezéseket ők finanszírozták, és ők terveztették meg ezeket az épületeket. - A XIX. század második felében a bencések egyre nagyobb figyelmet szenteltek a fürdőtelepnek. Vaszary Kolos pannonhalmi főapát például a bencés rendtől vásárolt füredi földjén pompás villát építtetett, amelynek tervezésével Czigler Győzőt bízta meg. Az épület jelenleg múzeum, kertje minden évszakban varázslatos. A különböző felekezetek nem álltak meg a vízparton. A Balaton-felvidék lankáit már az Árpád-korban szép templomok népesítették be, melyek közül több is fennmaradt. Az építőmesterek sokszor nem követték szigorúan a kor építészeti előírásait, ezért a templomok néhol igazi különlegességnek számítanak. Ilyen az alsódörgicsei templom is, sajátos téglalap alakú tornyával. A Balatonfelvidék jó minőségű köveinek hála, a templomot az igencsak eseménygazdag évszázadok sem semmisítették meg. - Nem volt olyan kényelmes, mint manapság, hogy padok meg bútorok voltak a templomban. Az emberek állva hallgatták a szentmisét, és nem is ment el a család minden tagja. Tehát delegálták mondjuk a családfőt, de képviseltették magukat a családok. Érdekessége ennek a templomnak, hogy római kövek vannak alatta. Tehát a rómaiak is itt éltek, konkrétan Dörgicsén. - Az Árpád-kori Magyarország a falvak hona volt, becslések szerint 10-11 ezer, többnyire apró falut laktak az akkori Kárpát-medencében. A mai Dörgicse hajdan több kis településből állt, sokuknak saját temploma is volt. Ezért is fordulhat elő, hogy két templom - az alsó- és a felsődörgicsei - ennyire közel, mindössze pár száz méterre álljon egymástól. Amikor a hívek növekvő száma miatt a falu kinőtte az egyik templomot, helyi leleménnyel egyszerűen csak mellé építettek egy másikat. A későbbi korok templomai közül hál'Istennek, sokat itt is sértetlenül láthatunk. A balatonudvari református templom kései barokk stílusban épült, de megőrizte a református vallás követelte egyszerűséget és puritánságot. A templom éppen szemben épült katolikus testvérével. A balatoni településen élő református és katolikus hívek igényt tartottak saját templomra, de saját temetőre már nem. A 71-es út mentén, Balatonudvari védett temetőjében több, mint 60 szív alakú sírkő látható: többségükön még mindig olvasható a régi felirat. - Amikor megnyitották, akkor itt református és katolikus temetkezés zajlott. Nincs konkrétan elválasztva, tehát fallal, vagy valami zöld növényzettel a kettő temetőrész, de a mai napig a két felekezetnek az elhunytjait itt helyezzük el. Illetőleg a temetőnek a keleti oldalán van egy kis izraelita parcella is. Az 1770 és 80-as évek környékén nyitották meg, és az első szív alakú sírkő az 1850-ben került ebbe a temetőbe. - A szív alakú sírkövek tragikus szerelem történetét elevenítik fel. A legenda úgy tartja, hogy egy helyi kőműves beleszeretett egy halász lányába. A lány nagyon szerette a Balatont, mégis a tó vize vette el az életét, amikor egy hirtelen lecsapó vihar felborította csónakját, és a lány vízbe veszett. Az ezermester fiú szerelmének állított emléket a szív alakú sírkővel. A Balatonfelvidéken másutt is találunk hasonló sírköveket, de ilyen nagy számban csak Udvari temetője őrzi az "Úrban boldogultak" megkövesedett szíveit.

- Balatoni legendák: A Haláp-hegy - Balatoni legendák: Káli-medence - Balatoni legendák: Tihany - Balatoni legendák: Füred és Balatonudvari