Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat és a műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- A kastély a vagyon, a főúri életmód jelképe is. A legtöbbször nem csak egy cifra épület, hanem egy uradalom központja, a társasági élet színhelye, a kultúra otthona, ahol gazdag könyvtárat és kellemes akusztikájú zenetermet is találhatunk. Egy hely, ahol örömmel tesznek látogatást, vagy töltenek el akár hosszabb időt is a mindenkorok művészei. Magyarország tájait több száz lenyűgöző kastély díszíti, pompázatos, megnyerő külsejük feledteti velünk, hogy ezek az épületek nem csupán fényűző lakhelyek voltak évszázadokon keresztül, hanem erődítések is, és nem kizárólag a kényelmet, de a védelmet is szolgálták. Ahogy a XIV. századból itt maradt, Szécsényben álló gyönyörű szép Forgách-kastély is. - Lényegében a várkastély az lakóépület is, egy nemesi családnak a lakhelye. És leginkább a középkorban nem feltétlen az ellenség, személyekben testet öltő ellenség ellen szólt, hanem inkább a tolvajok ellen, hogy őrizték a nemesi kiváltság dokumentumait, a nemesi kiváltságlevelet, az oklevelet, mert hiszen azzal tudta igazolni, hogy ő nemes. - Szécsény városában még láthatóak a régi, középkori vár maradványai, a fal egy darabja, és a hozzátartozó erősítések nyoma. Sőt, még a kastély kertjében is rájuk bukkanhatunk. - Hozzátartozik a kastélyhoz két bástya, a keleti bástya és nyugati bástya, amik a végvár korszakban védműként szolgáltak. A keleti bástya lényegében megtartotta a védmű formát. A nyugati bástyát viszont, amely romosabb volt, azt átépítették, hát az angol parkhoz illeszkedő romantikus stílusban, egy romantikus lak volt. - A várkastély a törökök kiűzése után veszítette el hadászati jelentőségét, és kezdte magára ölteni ünnepi ruháját: barokk ablakokat kapott, és díszeket a homlokzatára. A kastély mai is látható fényét az 1750-es, 1760-as években nyerte el, a névadó Forgách család gondos kezei alatt. - Két ágra oszlottak: volt a gimesi ág, amelyik Nyitra megyében volt nagybirtokos, és ez a gácsi ág, ez a Nógrád megyei ág. A Forgách család nagyon előkelő, a Hont és Pázmány nemzetségből származik, két testvértől, akik a krónika szerint felavatták Istvánt mint fejedelmet, lovaggá avatták a Koppány elleni küzdelemben, és vezérek voltak. Tehát már az Árpád-korban nagybirtokos család volt a Forgách család, tehát a XIV. század végén vették fel a Forgách nevet, az 1840-es években, ez a gácsi ág eladósodott és akkor eladták. A híres Pulszky Ferencé volt, a nagy külpolitikus meg szabdkőművesé egy ideig a Forgách kastély. Azután a Lipthay báró családra szállt. - A kastély burzsoá berendezése, akárcsak megannyi gyönyörű épület enteriőrje, nem élte túl a világháborút és az azt követő vészterhes időket, de néhány terembe utólag visszacsempészték a főúri miliőt, amely évszázadokig hozzátartozott a kastélyhoz. Egy női budoár, vagyis egy választékos ízléssel berendezett lakosztály idézi fel a régi hangulatot. És jelentős történelmi esemény is kötődik a kastélyhoz: az 1705. évi országgyűlés. - Rákóczi szabadságharcának, mint sokan tudják, itt volt a fejedelemválasztó országgyűlése, itt a kastély északi térségében lévő úgynevezett bornyúpáston vagy borjúpáston. - A rendek itt II. Rákóczi Ferencet vezérlőfejedelemmé választották, tiszteletére a szomszédos ferences templom egyik szobája a Rákóczi-terem nevet viseli. A koldulórendi ferencesek a városfal mellett építkeztek, így kerültek a kastély tőszomszédságába. A rend templomának első köveit már az 1300-as években lerakták, a gótikus stílusú templom azóta számtalan viszontagságon ment keresztül, háborúkat látott, nem egyszer tűzvész is pusztította. A legnagyobb átalakuláson a török hódoltság alatt esett át. A törökök ugyanis nem szívesen építkeztek az elfoglalt területeken, inkább saját céljaikra alakították a már meglévő épületeket. Így lett a ferences templomból istálló, a sekrestyéből pedig török fürdő. A ma is álló komplexum maga a történelem, ahol egyformán jelen van a gótikus stílus, a barokkos templombelső, de az 1976-ban készült freskókkal a modern is. Magyarországon a kastélyok kora a törökök távozásával jött el igazán. Ezért is, na meg az újjáépítések miatt is viseli magán a legtöbb főúri lak a kor meghatározó stílusát, a barokkot. Az ország egyik vezető főnemesi családja, annak is a feje, Grassalkovich I. Antal ráadásul saját divatot teremtett a kastély-építészetben. - Grassalkovich stílusú kastélyról beszélünk, ugye a legjellemzőbb arra, hogy a szárnyak, az oldalszárnyak azok befelé ívelő U alakot adtak. Tehát egy sokkal családiasabb hangulatú kastélyról beszélünk. Nyilván mutatja a főúriságát és a nagyságát a fő homlokzattal, de alapvetően egy nagyon kis hangulatos belső díszudvarunk van. - Noha a hatvani kastélyt a Grassalkovich család csupán a környező uradalom igazgatására használta, nem mondhatjuk, hogy a kastély kivitelezése ne lenne igényes: elegáns bejáratához lépcsősor vezet, ahol a korinthoszi oszlopokon míves titánok tartják az erkélyt. A kastély berendezése a II. világháborút követő zavaros időkben fosztogatók prédája lett. A korábbi stukkókkal gazdagon ékesített díszteremben ma már csak a trófeák az eredetiek. - Ezek nyilván az első néhány helyen álltak valamikor, vagy akár még most is benne vannak a top 10-ben. Ugye a trófeabírálat egy nagyon-nagyon összetett történet, ugye nagyon sokféle módon vizsgálják meg ezeket a trófeákat. Egészen a terpesztésen át az ágaknak a hosszán, azt hogy milyen súlyú. - Aki bele szeretne feledkezni a trófeák bonyolult világába, a legjobb helyen jár itt: a hatvani kastély ugyanis jelenleg vadászati múzeum otthona. A névadó Széchenyi Zsigmond nemesi család sarja, Széchenyi István távoli rokona, ám a kényelmes főúri élet helyett a viszontagságokkal teli és kényelmetlen afrikai vadont választotta. Olyan személyes tárgyai láthatóak itt, amelyek elkísérték útja során. De nem csak annak járhatunk itt utána, hogyan lesett vadra puskával egy főúr, hanem a vadászat alakulását is nyomon követhetjük egészen a kezdetektől. A kastély tulajdonosa, Grassalkovich I. Antal nem hódolt egzotikus szenvedélynek, leginkább itthon tevékenykedett, és jogi végzettségét kamatoztatta. A köznemesi családból származó, a török hódoltság után rövid idő alatt meggazdagodó Grassalkovich Antal kora legtekintélyesebb főnemese volt, aki jelentős politikai befolyással is bírt. - Mária Teréziának egy nagyon kedvelt híve volt, és rengeteg pénzügyi műveletet hajtott végre. Ő folytatta Mária Terézia idején a Budai Vár építését is. És a pénzügyi tevékenysége, természetesen ő hitelezett, hiteltevékenységet folytatott, és ezzel az eladósodott birtokokat, hatalmas birtokokat tudott szerezni. - Hatvan városa sokat köszönhet a családnak. A gróf nagy gondot fordított birtokai rendezésére. A hatvani főtéren, ahol a kastély és a városháza is feszít, templomot építtetett. Nem messze a Szent Adalbert-templomtól, a mai napig áll egy épület, amely szintén a Grassalkovich családnak tartozik hálával: a serfőzde! Hogy pontosan mikor indult el Hatvanban a folyékony kenyér gyártása, azt nem tudni, de azt igen, hogy a XVIII-XIX. században az itt főzött nedűt a hozzáértők nagyon is számon tartották. És persze az is bizonyos, hogy a serfőzés a mai napig nem állt le, hiszen az épületnek csak az egyik fele múzeum, a másikban ma is értő kezek keverik az aranyló italt. Annak idején az alapanyagot a család közeli majorjában állították elő. Ugyan itt ma már megszűnt a munka, de a barokkos épületek, magtárak, istállók még őrzik a múltat. És állnak az egykori major impozáns kapui is a szobordíszeikkel. Utóbbiak a távolba nézve merengenek, és nem értik, hogy a család szerencsecsillaga miért áldozott le I. Antal gróf halála után. - Mikor meghalt, még mindig hiteltartozása volt, amit azután a fia meg unokája nem tudott fizetni, mivel olyan reprezentatív életmódot folytattak. A család fiú ágon 1841-ben kihalt. Gödöllőn halt meg III. Antal. - Hiába a jövedelmező ügyletek, a birtok, a sörgyár, ha az ember mindig többet költ, mint amennyit keres. Grassalkovich I. Antal egyetlen fiára, Grassalkovich II. Antalra hagyta minden vagyonát. Ő pedig fényűző életet élt, és a családi birtokokat is elhanyagolta. Fiának, III. Antalnak már csak adósságokat hagyott örökségül. Az iparosodó, modern világban a nemesi név önmagában még egy tekintélyes nagybirtokkal sem volt garancia a sikerre és a jólétre. Sok arisztokrata nem tudott vagy nem is akart haladni a kapitalizmus követelte modernizációval. Az ilyen birtokok lassú halálra voltak ítélve - régi, vagyonos családok tucatjai veszítették el vagyonukat, nem ritkán koldusbotra is jutottak. A változó kor persze felemelkedésre is kínált lehetőséget. Erre az egyik legszebb példa a Simon család története, akik Schossberger néven az ország egyik, ha nem "a" leggazdagabb famíliája lettek. - A Schossberger egy tipikus tőkés család, amelyik ugyanúgy a nemesi elitbe felemelkedett, de mindig megtartotta a polgári létét, tehát a polgári mentalitását meg gazdálkodását. Dohánnyal, gabonával is kereskedtek, aztán repceolaj-gyáruk volt. És a pesti tőkés bankéletbe is nagyon aktív szerepük volt. És az volt a legérdekesebb, hogy ők voltak az elsők, akik izraelita vallásúként magyar nemességet kaptak 1863-ban. - A családnak az uralkodó Ferenc József bárói rangot is adományozott. Schossbergerék pedig a címhez és a vagyonhoz illő lakhelyet is építtettek maguknak. A család sikertörténete mesébe illő, talán ezért is álmodtak maguknak mesebeli kastélyt. A csodálatos épület csak stílusában emlékeztet reneszánsz palotára, belül a kor minden kényelmi vívmányával felszerelték. - Ez a korszak egyik legmodernebb épülete volt, itt megjelent már az elektromos világítás, központi fűtés, étellift volt a kastélyban. És különböző extravagáns megoldássokkal hozták be a fényt a belső területekre. Tehát a villanyárrammal világítás mellett fénycsapdákkal, prizmákkal hozták be a külső napfényt. A Schossberger család elsőként vadászkastélynak használta ezt az épületet, majd később életvitelszerűen tartózkodtak itt, nagyjából 50 évig voltak lakói ennek az épületnek. Számomra a kastély legkedvesebb területe a falakon kívül terül el, ez pedig a parkja, 10 hektáron. - A szépen indult mese a II. világháború alatt cudar fordulatot vett: az utolsó Schossberger munkaszolgálat közben életét veszítette. A II. világháború alatt a kastélyt megszállták a németek, majd szovjet katonai kórház lett, a béke beköszöntével pedig iskolaként működött tovább. Az elhasznált, megkopott épületet az utolsó pillanatban mentették meg a pusztulástól. Mára visszanyerte régi fényét, jelenleg szálloda lakik a neoreneszánsz falak között. Tura ősidők óta fontos mezőgazdasági központ volt, sokáig az Esterházy család birtoka, tőlük vásárolta a Schossberger család. A város egyik utcájában megőriztek egy hamisítatlan parasztházat az utókornak, így Turán az is kiderül, hogyan is éltek itt a földművesek, akiknek terményei - a repce, a búza, a gabona, a turai kastély vagyonos urát is gyarapították. A tájház 1905-ben épült, gyermektelen házaspár lakta. Ahogy akkoriban mondták, középparasztok voltak, vagyis se nem túl szegények, se nem túl gazdagok. A hagyományosan utcafronti tisztaszoba berendezése is sokat mesél a régi életükről: kézimunkával díszített, magasra polcolt vánkosok az ágyon, szabályosan rakott kemence, szentképek a falon, az ablakon hímzett függönyök. A korabeli használati eszközök mellett még a ruhásszekrénybe is benézhetünk. - A nyakamban a turai nyakbavaló kiskendő van, Turán ezt az ujjast úgy mondják, hogy bujka, készülhetett többek között például ilyen selyem anyagból. Életkor, ünnepek szerinti megfelelése van ennek, hogy mikor mit kellett viselni. És hát a szoknya. A szoknyaszedés az egy nagyon jellemző mesterség volt, és a viseleteket - legyen akár kékfestőből, mint ami éppen rajtam is van, vagy később posztóból, selyemből - mindig kézzel ráncba szedték. - A tájházban a helyi viseletnek egész szobát szenteltek, ahol aprólékos munkával elkészített ruhadarabokat látunk. Az igazi kincseket a fiókos szekrény rejti: kendőket, terítőket, függönyöket, melyeket nagy szakértelemmel és roppant türelemmel készítettek. Az úgynevezett turai hímzés, a fehér alapon fehér minta hungarikum. A XVIII-XIX. századi vidéki Magyarországon limitáltak voltak a szórakozás és társasági élet lehetőségei, így a kastélyok fontos találkozási pontokká váltak. Itt adtak egymásnak randevút művészek és rajongóik is. Itt koncerteztek és alkottak a neves zeneszerzők, itt tartottak felolvasó esteket az írók, költők. A Ráday-család péceli kastélya is fontos szerephez jutott a kulturális életben. - A kastély falai között több híresség is megfordult. Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar többször látogatott Pécelre, de Kazinczy Ferenc, valamint Laborfalvi Róza és Jókai Mór, akik itt töltötték a mézesheteiket is, megfordultak elég sűrűn Pécelen. Egy főúri hajlék nem készült el egyhamar, a mesterek olykor évtizedekig bővítették, csinosították az épületeket, ahogy a család gyarapodott, és ahogy a közízlés változni látszott. A péceli kastély esetében sem volt ez másképp: az 1722-ben megkezdett építkezés csak 1770-ben fejeződött be. Ráadásul egy tűzvész és a II. világháború is erősen megrongálta a kastélyt, kicsiny híja volt, hogy nem vitte el az enyészet. A helyreállítás még javában zajlik, és így félig kész állapotában egészen különleges miliőt teremt. Az épület legszebb és legizgalmasabb része a díszterem, ahol a latin költő Ovidius költeményei elevenednek meg - rendhagyó módon fekete-fehérben. Na és itt van egy ritkaságszámba menő, mára már elfeledett, XVIII. századból itt maradt eszközökkel teli konyha, szilva-aszalóval. - A kastély különlegessége a szinte eredeti formájában fennmaradt, Magyarországon egyedülálló barokk konyha, mely korhű eszközök és berendezések segítségével tárja elé egy barokk kastély hétköznapjait a konyha terén. A művelt és vagyonos Ráday család gazdag könyvtárat is fenntartott; a magyar költő, nyelvújító Kazinczy Ferenc is sokat időzött a gazdagon díszített falak között. - A Ráday család is középkori nemesi család. A XV. században már egyértelműen itt vannak. A Pest megyei Rádáról származnak. A XVI. századtól értelmiségiek voltak általában. És komolyabb vármegyei alispán és egyéb komolyabb vármegyei tisztségeket viseltek. Különben a Rádayak nagy barátai voltak Kossuthnak, és Kossuthnak az 1847-es korteskampányát is finanszírozták. - Az egykori istálló, ahol márványból volt a lovak itatója, ma restaurálásra váró, különleges, régi tárgyaknak ad otthont. Olyanoknak, amiket máshol nem nagyon látunk. Ez a fogantyúkkal ellátott, zárható asztalos műremek például a főúri piknikek elmaradhatatlan része volt: egy hordozható vécé. A református Ráday család az egyházközösséget is támogatta. A kastélyhoz így templom is tartozott, melyben a Rádayéknak privát karzat dukált. Innen hallgatták vasárnaponként Isten igéjét. A karzatra közvetlenül - és kizárólag - a kastélyból lehetett bejutni. Pécel egy másik művelt, kultúra szerető családnak is otthont adott. A Fáy família a XX. század elején építette fel több stílust ötvöző kiskastélyát. A Fáy egy igen kiterjedt, még ma is Magyarországon élő nemes család, az is középkori, XIII. századi. Az a jellemző a Fáyaknál ma is, hogy a zenei tehetség, nagyon sok tehetséges zenész volt közöttük, Fáyak között, és ma is. - Az elegáns épület ma iskolai kollégium, ma már csak az előcsarnok faragott fakorlátja és a díszített mennyezet emlékeztet az egykori kastélyra. A XX. század elején még számos tehetős, nagypolgári család követte a Fáyak példáját, és kezdett építkezésbe: ha nem is kastélyokat, de egyre-másra kúriákat húztak fel. A péceli Ady Endre és Korányi utca környékén sétálva századelős nyaralók egész arzenálja várja a sétálót. Akad itt egyszerű, oszlopsoros klasszicista stílusú, díszesebb, és olyan is, ahol az építész igazán szabadjára engedte a fantáziáját. A sok különféle épület a helyieknek a Távol-Kelet formai sokszínűségét juttatta eszébe, így ragadt erre a nyaralókat tömörítő negyedre az India becenév, melyet a mai napig őriz a városrész.

- A kastély a vagyon, a főúri életmód jelképe is. A legtöbbször nem csak egy cifra épület, hanem egy uradalom központja, a társasági élet színhelye, a kultúra otthona, ahol gazdag könyvtárat és kellemes akusztikájú zenetermet is találhatunk. Egy hely, ahol örömmel tesznek látogatást, vagy töltenek el akár hosszabb időt is a mindenkorok művészei. Magyarország tájait több száz lenyűgöző kastély díszíti, pompázatos, megnyerő külsejük feledteti velünk, hogy ezek az épületek nem csupán fényűző lakhelyek voltak évszázadokon keresztül, hanem erődítések is, és nem kizárólag a kényelmet, de a védelmet is szolgálták.