Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Lankák és dombok gyűrűjében, Fejér megye északkeleti részén, félúton Budapest és Székesfehérvár között található Vál. A környék feltehetően már az őskorban is lakott vidék volt, a honfoglalást követően pedig a település őse az Árpád család birtokai közé tartozhatott. A település neve, Vál, vélhetőleg a latin vallis, azaz völgy szóból eredeztethető. A kis településhez számos nagy személyiség kötődött: Vajda János költő, Kokas Ignác festőművész, és Dreher Antal is. Éltek és alkottak Válon, Válért. Fejér megye legnagyobb, Magyarország egyik legtágasabb templomát és u-alakú, valamikor pompázatos copf kastélyát egyaránt Ürményi József országbírónak köszönhetik a váliak: a tekintélyes államférfi birtokába Mária Terézia egy 1775-ben íródott adománylevele után került a település. - Ürményi amikor mezővárosi rangot szerzett Válnak, akkor valóban egy város kialakítása volt a fejében és így épített egy vonalra három fő épületet: a kastélyt, a templomot és itt a mögöttünk látható mauzóleumot. Ez már csak a halála után készült el, de a mauzóleum alatt található kriptában nyugszik Ürményi József felesége Komjáthy Anna, fiai közül többen is és a leszármazottai közül is többen. - A mauzóleum oldalában látható két modern szobor Till Aran munkája: a szobrászművésznek állandó kiállítása is van a kriptában. A nemrég felújított, torony nélküli katolikus templom közvetlen szomszédságában áll magában a sokak által csak "Vál vára"-ként emlegetett gótikus torony. Pedig fentről nézve olyan, mintha a templom és a torony összetartoznának - csak éppen kicsit elcsúsztak volna... - Vál település legrégebbi épületéről beszélünk, korábban ugye templom volt, mára már a tornya maradt csak meg. Egy helyi legenda övezi, mely szerint a torony alatt létezik egy kripta. Utána jártam, valóban így van. Drvaecz József akkori plébános nagyon sok feljegyzést írt erről és kettő kripta volt összességében, az egyiket Mária Terézia rendeletére megszüntették, a másik teljes terjedelmében a torony alatt terült el. Martonvásár ura építette annak idején. - A régi templom a XII. században épülhetett, de a török időkben hódoltságbeli szokások szerint, lőport tároltak benne, így a tornya kivételével, teljesen megsemmisült. Megmaradt köveit felhasználva, 1819-ben, a túlélő torony szomszédságában, megkezdték az új templom építését. A Hétfájdalmú Szűz-templom felszentelésére végül 1854-ben került sor. A hatalmasra nőtt templom egyedülálló szobor-stációja szintén Till Aran munkája, csakúgy, mint a templom bejáratát és hátfalát díszítő szobrok. - Volt itt egy nagy téglagyár, vagyis alkalmas volt a talaj, a lösz arra, hogy téglát építenek és váli lányok és asszonyok kézzel gyúrták azt az egy millió téglát, ami ebben benne van es az emberek meg szekerekkel, egyebekkel hordták. Ez mindig eszembe jut, amikor ide belépek. - Az 1930-ban elkészült padsorokat Kokas Ignác festőművész asztalos édesapjával készítette. A váli katolikus templom sekrestyéje pedig egy 1762-ből ittmaradt rokokó bútorzatot őriz. Legbeszédesebb díszei mégis az oltárfestmények és a seccók. Vál épített örökségei közül az egyik legjelentősebb természetesen az Ürményi-kastély, amely sokáig mindössze egyszintes volt, és jezsuita rendházként működött. 1780 és 1800 között Kasselik Fidél osztrák mester tervei alapján nyerte el mai formáját. - Az Ürményiek körülbelül olyan egy évszázadig birtokolták ezt a kastélyt, utána Dreher Antal vásárolta meg, ő fizikailag soha nem lakott itt. Gazdatiszti lakásokként szolgált, ő Martonvásáron élt illetve ugye a Dreherhez a sört köthetjük, de Dreher nem csak sört gyártott, hanem likőröket is. Az egyik 1920-as -'30-as évekbeli ital címkén meg is jelenik az ürményi kastély, melynek rendes osztott francia teteje látható még. A kastély német katonai szálláshely volt, majd hadi kórházként működött a háború ideje alatt, később könyvtár, az 1960-as évektől pedig mezőgazdasági szakiskola lakott a falai között. Az épület jelenleg megkopott, romos állapotban várja, hogy hamarosan megkezdődjön a felújítása. - Az Ürményi család megközelítőleg egy évszázadon át birtokolt területeket Válon, amelyeket az 1870-es évek végén Dreher Antal, a neves sörgyáros vásárolt meg tőlük. A Váli-völgy löszös talaja, gazdagon termő mezőgazdasági területei, romantikus lankái valósággal idecsalogatták az osztrák származású nagyiparost. - Bár az ő birtoka Martonvásáron székelt, tehát az volt a központ, elég nagy területeket birtokolt itt a környéken is, tehát ez volt a Váli Uradalom, amit azért hozott létre, hogy a sörgyártás melléktermékét, amit Budapesten megtermelt sört, annak melléktermékét a maláta-törkölyt, mint értékes anyag feletesse a szarvasmarhákkal. Nagyon jól tejelnek a szarvasmarhák a maláta törkölytől, tejelő üzemet hozott létre, amit harminc család lakott itt külön iskolával, külön bolttal, külön vetítő teremmel és külön víztoronnyal, mert itt hálózati vízellátás nincsen. Tehát ez a tornyos épület az uradalom középpontjában ez egy víztorony, vízház és innen történt a telepnek a vízellátása, tehát a korát színvonalában, műszaki tartalmában nagyon meghaladta már annak idején, tehát 1906-ban, amikor ez az uradalom épült. - Külön érdekes, mondhatni, sorsszerű, hogy a Dreher család hajdani birtokán ma már komló növekszik. Belőle pedig kézműves, hazai sör készül. - Amennyire most már ebben az öt-hat évben, amióta elkezdtük ezt a kísérleti komlós kertünket, inkább így nevezném, mint ültetvényt, hiszen nagyságrendileg nyolcvan tövünk van. Azt látjuk, hogy bár az öntözésre rá kell segíteni, de a klímát úgy látjuk, hogy szeretik és azt gondolom, hogy elégedettek vagyunk az eddigi eredményekkel, már ami a termést illeti. - Hosszú évtizedek után végül Kaszap Gábor és Vigh Dávid voltak azok, akik az elsők között próbálkoztak komlótermesztéssel Magyarországon. Nem bánták meg. Pasztörizálatlan, szűretlen söröket készítenek, és bár kezdetben külföldi gyöktörzsek kerültek a váli földbe, már kutatnak a magyar fajták után, hogy még lokálisabb legyen az itteni sör. - Komlótermesztés korábban volt, tehát a korábbi időkben az állami gazdaságok nagy mennyiségben termesztettek komlót, hiszen Magyarországon sör hiány, komló hiány volt, tehát ki lett adva direktive, hogy a TSZ-nek, állami gazdaságoknak mennyi komlót kell tudni előállitania ahhoz, hogy a belföldi szükségletet fedezzék. Aztán amikor az ország devizához jutott, akkor az ország már importból be tudta szerezni a komló szükségletet, tehát egyszerűen meg tudtuk venni külföldről és az itthoni állami gazdaságokban megtalálható ültetvényeket egyszerűen beszántották, felszámolták, tehát én úgy fogalmaznék, hogy a rendszerváltás utáni első komlókert úgy tudjuk, nálunk született meg. - A valamikori uradalmi birtoktól alig pár percre, épp a település fölé magasodó szőlő tetejére költözött négy évvel ezelőtt a romantika. Turisták állandó fotó témája a Szeretet szobor, amely Alexander Milov ukrán művész munkája. A szobor a férfi és nő közötti konfliktust ábrázolja, belső vágyaikat, valódi énjüket pedig a bennük élő gyermek szimbolizálja, és a vágy, ahogy ölelni akarják egymást. Vajda János Vált ölelte magához. Vál pedig viszont ölelte a költőt. Bár Vajda a napvilágot Pesten látta meg, mindig is Vált tekintette szülőfalujának. Apja, Vajda Endre az Ürményi birtok főerdésze volt, így költözhetett a család az Antali erdőbe, ebbe a mesés parasztházba 1827-ben. - Vajda Jánosnak minden gyermekkori emléke ide, ehhez a házhoz kötődik és egész életében úgy tekintett Válra, és erre a házra, az itteni életre, mint egy Paradicsomra. Abban az időben a ház ami most az erdő szélén áll, nem az erdő szélén állt, hanem körülvette az erdő. És a kis Vajda János gyakorlatilag tényleg olyan életet élt itt, mint a Paradicsomban. - A későbbi költészetére igen jelentős befolyással bírt az itteni gyerekkor, szinte minden költeményében, a filozófiai költeményeiben az erdő megjelent valamilyen formában. - "Oh milyen jó volna ottan, Abban a kis házikóban, Élni, éldegélni szépen, Békességben, csöndességben!..." írta A Váli erdőben című versében Vajda. Költészetének állandó témája volt az erdő és az erdészlak, mint a gondtalan, boldog élet szimbólumai. Vajda János rövid ideig vándorszínész és kritikus tollú újságíró is volt, de nem vetette meg a kétkezi munkát sem, főleg ha imádott anyaföldjén, a festői Váli-völgyben akadt tennivaló. - Tizennyolc évesen a szomszédos, vagy két településsel arrébb lévő Alcsúton József nádornak a mintagazdaságában dolgozott, és ez az időszak is egy csoda volt a számára. Az Alcsútdobozi Arborétum pazar angolkertje, több mint 350 növényből álló gyűjteménye és impozáns klasszicista kastélya lenyűgözte Vajdát. A költő feljegyzései szerint a legnagyszerűbb látványt épp az épület előtti tér nyújtotta, de a platánok árnyéka is hatással volt rá: "Sűrű jegenyesor, platán csoport nézett le ránk középen Nyugalma, csöndje fönségében Sötéten, mint a Notredame". - Azért érdekes, mert az elsők között ültette ide József nádor, ugye kétszáz éves az arborétum és ez a fa minimum 190 éves és mivel nagy növénygyűjtő és kertész volt, az ország első platánjai itt kerültek elültetésre. Nagyon érdekes, mert utána nem csak a telepítéssel, hanem ezeknek a növényeknek a szaporításával is foglalkozott, és ezekből a kis platáncsemetékből amiket itt előállított az arborétumban, ebből került többek között a Margit-szigetre, ez a budapesti legidősebb óriás platánoknak is származási helye ez az arborétum. - Az Alcsúti Arborétumot máig Magyarország legnagyobb élőfagyűjteményeként tartják számon. Amikor József nádor 1819-ben megvásárolta a birtokot, éppen olyan átlagos mezőgazdasági területnek tűnt mind a negyven hektára, mint amilyen a környék legtöbbje. A szerencsés földrajzi adottságok azonban sejteni engedték, hogy ez a terület sokra hivatott: éppen itt fut egymásba a Vértesacsai- és a Váli vízfolyás, ami kiváló klímát biztosít a növényeknek. - József nádor botanikusként sok növényt gyűjtött de mindig megkérte az utazó ismerőseit, barátait, hogy a világban történt utazásaik során hozzanak neki a világ minden tájáról magokat és akkor kétszáz év kellett ahhoz, hogy ez a kert így nézzen ki ahogy. - Az arborétum talán legromantikusabb része a Klotild-sziget, amit József főherceg feleségéről neveztek el. Hangulatos tavával, híresen gazdag madárvilágával elkápráztat. Az arborétum kellős közepén állt hajdani kastélyt 1820-ban a nádor felkérésére Heyne Ferenc kezdte el tervezni, és végül a Nemzeti Múzeumot is alkotó Pollack Mihály fejezte be. - József nádor és családja beköltözött 1827-be a kastélyba, és utána a kastély több nemzedéken át bővült, mindig újabb és újabb szárnyrészekkel bővült, pálmaházzal rendelkezett és a végén egy zárt udvar alakult ki a sok bővítés után, és egy ilyen Schönbrunni-kastélyhoz hasonló kastélyszerkezetet képzeljünk el. 200 szoba volt a legnagyobb pompával. Éttermek, szalon, fegyverterem, az akkor közösségi és politikai életnek központi meghatározó eleme volt a maga személyzetével. - A kastélyhoz tartozott egy istálló is, amelyet 1879-ben a Sopronhoz is köthető, neves festő- és szobrászművész, Storno Ferenc tervei alapján alakítottak kápolnává. Itt a Habsburg család is rendszeresen megfordult. - Sajnos a II. világháború végén a szovjet csapatok bevonulásakor kezdett hanyatlani. Itt Szenteste előtti napon vonultak be, elhagyták, bezárták a kulcsokat, és itt is hagyták hogy itt minden a magyar nemzeté és abban bíztak, hogy majd vissza tudnak térni, tehát itt maradtak az ezüstök, az ékszerek, teljes pompájában a kastély. Nyilván itt dúlás következett, rablás következett, elhordták az értékeket, de ami a legnagyobb pusztítást végezte az a tűz, ami kigyulladt karácsony tájékán és hetekig égett és akkor vált martalékává az egyik legnagyobb szakkönyvtár, ami akkor Magyarországon volt: egy mezőgazdasági szakkönyvtár volt a kápolna utáni részen, és az teljes mértékben megsemmisült. - Különös, hogy mára épp az egykori kastélypark, a mai arborétum lett a turisták fő célpontja, a valamikori kastély maradványai pedig egyszerű látványosságokká lettek saját "angolparkjuk" közepén. A Váltól mintegy 40, Alcsútdoboztól 30 km-re fekvő Zsámbék figyelemreméltó kisváros. A történelem vészterhes időszakai nem kímélték a település szimbólumának is számító romtemplomát: dúlta török, sújtotta földrengés, perzselte tűz is, hordták el a köveit, mégis él. Fekvése szerencsés, hiszen az Esztergomból Fehérvárra vezető fontos kereskedelmi útvonal mellett helyezkedett el. Romtemploma a középkorban épült, átépített formájában is egyik legjelentősebb műemlékünk. - Az 1933-ban Möller István által megkezdett ásatások bizonysága szerint a most látható templom elődje már 1050-ben itt állt a területen, ennek a romjain építette fel Aynárd lovag leszármazottaiként Egyed és Maragd ispánok a mai ismert templomot az 1220-as években. Az akkori építészeti stílusnak megfelelően román stílusban épült fel az épület, később a pálosok építették át gótikus stílusban, ezért látható az épületen egyaránt a gótika és a románkor építészeti jellegzetességeinek összessége. - A török hódoltság idején az öregtemplomot hadi célokra használták, így rohamos pusztulásnak indult. Sorsa végül egy 1763-as földrengés során pecsételődött meg. Eredeti állapotáról ma már leginkább csak két négyzetes oszlopa és keresztíves apszisai tanúskodnak. És Lackfi János József Attila-díjas költő, műfordító is szívesen mesél a "nagy öregről". - Belső használatra "rominak" hívjuk mi itt a faluban, aztán van egy archaikusabb neve, hogy öregtemplom. Főleg amikor nyitva van, de így mondjuk amikor zárva van, akkor is le szoktam jönni ide az imádságaim egy részét itt végezni, merthogy ez egy annyira megszentelt rész, és persze azt is érzékelteti az épület, hogy egyfelől a hitnek a szépségét, másfelől a szenvedés részt azt nem lehet belőle kispórolni. Gyönyörű látványok ezek. Tulajdonképpen nagyon romantikus attól, hogy szanaszét lőtte az idő. - Lackfi húsz éve él családjával Zsámbékon, és bár gyüttmentnek számít, ezer szállal kötődik a településhez, különösen a romtemplomhoz. Múzsája és otthona ez a "városnak falu, falunak város", amely a barokk korból visszamaradt műemlékeire is büszke lehet. - Írtam drámát is zsámbéki történetet, a Hinták című drámám az egy zsámbéki sztoriból indult ki és itt a bázison játszották is egy anya-lány öldökölve ölelkezős élethosszi története, mikor ki van felül alul, kirepül ki mélyre repül és amikor megkaptuk az első kukánkat az önkormányzattól, még azt is megírtam, mert az a tulajdonosi státusznak egy unikális pillanata, amikor az embernek életében először saját kukája lesz, nem egy közkuka, hanem a sajátja, tehát ilyen formán az életünket itt Zsámbékon nagyon sokféleképpen megörökitettem. - A Zsámbéki-medence borairól is híres. Az Etyek-Budai borvidéken több országosan jegyzett borászat termel nagyobb területen szőlőt. Idén épp harminc éve, hogy Tökön a hajdani termelőszövetkezetből borászat lett, ma pedig már közel kétszáz hektáron gazdálkodnak. Boraik nem csak nyakasak, de illatosak és üdék is. - Az Etyek-Budai borvidéknek három körzete van. Van az etyeki, a budai és a velencei. És nagyon érdekesen alakul a fajta szerkezetük, Irsai van Etyeken is, de mi általában két héttel előbb szüretelünk, ugye ha megintcsak visszanézzük, hogy maga a borvidékünk egy tipikus fehérboros borvidék, sőt régebben, ha nézzük a klasszikus tankönyveket, pezsgő alap bort adó borvidéknek mondták, hiszen löszre települt barna erdőtalaj van, amelynek igen magas aktív mész tartalma van, tehát nekünk savasabbak általában a boraink. - A hegy leve Tök környékén leginkább fehér, de azért valamennyi piros szőlőt is termesztenek itt. Tököt nagyjából 1400 ember lakja, akik úgy 500 családi házban élnek, míg a pincesoron 6-700 pince van. Legtöbbjében ma is készülnek és érnek remek borok, jórészt öreg fahordókban.

Lankák és dombok gyűrűjében, Fejér megye északkeleti részén, félúton Budapest és Székesfehérvár között található Vál. A környék feltehetően már az őskorban is lakott vidék volt, a honfoglalást követően pedig a település őse az Árpád család birtokai közé tartozhatott. A település neve, Vál, vélhetőleg a latin vallis, azaz völgy szóból eredeztethető.