Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat és a műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Nem számít már tinédzsernek, sőt egyes becslések szerint húszezer évnél is öregebb. Sármjából így sem veszít, sőt. A Balaton nem csak a fürdőzőket, nyaralókat, horgászokat örvendezteti meg, hanem a természet szerelmeseit is. Aki fogékony a szépre, a világ csodáira, az soha nem lakik jól a tó látványával. Az északival szemben érdemtelenül alábecsült déli part csodás kilátások lehetőségét is kínálja. Már a déli oldal legkeletibb településén, Balatonvilágoson is érdemes megállni, hiszen itt a legszélesebb a tó: közel 13 kilométer! Ha lemérni nem is fogjuk, a Panoráma Kilátópontról a távolság is jól érzékelhetővé válik. Nem sokkal arrébb a pazar látványt egy pohár helyben főzött sörrel is kiegészíthetjük. - Ezt a napozóteraszunknak hívjuk a belső szlengen dekknek. Egy kiváló naplemente néző hely, és napközben is, miután a strandról megfáradva feljövünk, kiváló sörökkel és kiváló ételekkel tudjuk múlatni a napégés fájdalmait. És a naplementére meg a lehető leggyönyörűbb lokáció az egész területen, ahol ezt lágy zene társaságában élvezni tudjuk a szeretteinkkel. - A helyi sörfőzdében bonyolult gépsorok helyett embereket látunk, ahol még van tekintélye a kézzel végzett munkának. És ha valaki kíváncsi rá, hogyan illeszthető össze a hagyomány és a technológia, az egy sörtúra keretén belül bejárhatja az üzemet is. - A főzdetúrán betekintést nyerhetnek a kedves vendégeink az alapoktól akár a végső stádiumig, hogy miből lesz a sör, hogy lesz abból a malátából sör, hogy lesz abból egy palackban elkészült vagy palackba csomagolt termék, vagy akár egy hordózott termék. Az alapanyagraktárból indul a túránk, ahogy ismertetjük az alapanyagokkal kapcsolatos tudnivalókat, utána megtekintjük a főzőházat, ahol egy rövid technológiai ismertető alatt végigvisszük a sörfőzés folyamatát, hogy mindenki értse, hogy miért egy csodálatos szakma ez, és miért dolgozunk a természettel közösen, hogy enzimeket használva kinyerjük a keményítőből a hűen áhított alkoholt, és nagyon kellemes italokat készítünk belőle. - A Balatont a turisták a 19. században fedezték fel, a fővároshoz viszonylag közel fekvő - akkoriban persze jóval távolabbinak tűnt a hosszú utazások miatt - Siófok is nagy vonzerővel bírt, aminek hatására a 20. században igazi nagyvárossá duzzadt. A rohamosan gyarapodó település vízellátását hivatott rendezni a sárga víztorony épülete, amely hamarosan a város egyik jelképe lett. Az "Öreg hölgy" 1912 óta tartja magát a város főterén. Nyugdíjas évei előtt egy darabig a Balaton vizét juttatta el a háztartásokba, ám egy idő után nem bírta a tempót: új vízellátó épült, a romantikus toronyból pedig elsősorban turista attrakció lett. A víztorony szenzációja a legfelső szinten található. - Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vendégek felérkeznek a legmagasabb emeletre, az ablakok mellett van egy ilyen 1-1,5 méteres sáv, ami forog körbe, és ott vannak asztalok, székek, és oda helyet tudnak foglalni az emberek. Viszont az asztalaink interaktívok, fényérzékelősek, és este bekapcsolnak, és lehet rajta játszani is. És ez is nagyon érdekes a vendégeink számára és van, aki csak ezért keres meg minket. - Az asztaloknál üldögélve 360 fokban gyönyörködhetünk a látványban, anélkül, hogy a nyakunkat tekergetnénk. A kávé ide egy szinttel lejjebbről érkezik, ahol a padló már nem mozog alattunk, de a panoráma itt is nagyon szép. - Siófoknak a közepén áll a víztorony. Tehát bármelyik területről meg lehet közelíteni, mindenki meg fogja találni. Tehát az Siófoknak a szíve. A kilátás nagyon szép mindenhonnan, minden nap mást láthatunk. A Balaton vize is változik, ahogy látjuk azt, hogy fúj a szél, vagy éppen csendes idő van. Változékony minden. Hogyha mondjuk, például a túlparton vihar van, azt az egészet végig tudjuk követni. Ahogy Veszprémtől elindul, és a másik sarkáig odaér. Majd láthatjuk azt is, hogy Balaton lehúzza, és Siófokra már, vagyis erre a déli partra nem ér át a vihar. - Siófok ma az egyik legnépszerűbb üdülőhely, emellett a legnépesebb, legnagyobb balatoni város. De akármilyen nagyra is nőtt, a víztornyon nem fog ki: a magasból könnyűszerrel az egész várost belátni. - A Balaton déli partját már jóval emberemlékezet előtt belakták a különféle népcsoportok. Egy részük nyom nélkül eltűnt, de akad olyan is, akinek kultúrájából megőrzött valamit a föld. Zamárdi lakóházai között bukkantak rá a Kárpát-medence legnagyobb avar kori temetőjére! - Ez az avarkori temető azt jelenti, hogy a népvándorlás korának sok itt megfordult népecskéje, népének a maradványai, illetve sírjai találhatók meg itt. Tehát nemcsak avarok, hanem germán népeké is, gepidáké is. Sőt ezt a zamárdi temetkezési helyet még az Árpád-korban is használták. A leletek jelentős része a Kaposvári Múzeumban pihen, de néhány szép tárgy a zamárdi városházán is látható. Kerámiák és csodaszép ékszerek árulkodnak a sok száz évvel ezelőtt élt fazekasok és ötvösök mesterségbeli tudásáról. Az egyik legkülönlegesebb darab egy finom réz díszekkel ékesített, összecsukható szék. A keresztény államalapítás előtt, igaz, még utána is, az itt élők feltehetőleg különféle sámánisztikus vallásokat követtek, amelyeknek fontos eleme volt az áldozat bemutatása. Ennek az emlékét is őrzi a Zamárdi határában található különleges képződmény, a Szamárkő. - A Szamárkő, ha lehet így mondani, a több évezredes Zamárdi világ közepe. És ez a Szamárkőhöz a keresztény korunk előtti legendárium az, hogy itt áldoztak fehér lovat. Az egyik kő, amelyik a legközelebb van a Balatonhoz az tényleg úgy néz ki, mint egy oltár katlan, és nem kell sok fantázia, hogy elképzeljük, hogy állt ott a táltos és az áldozati állatnak a mit tudom én milyen részét ott égették el az ég urának. - Később a nép megalkotta a kőhöz kapcsolódó keresztény legendát is, miszerint valamikor a Szent család járt erre, a mélyedések a kőben pedig a Kis Jézus és a szamár nyomait őrzik. A honfoglalás után Zamárdi és környéke fontos terület lett, hiszen Koppány vezér fennhatósága alá tartozott. Koppány elbukott, István államot alapított, melynek ezeréves fennállásáról kilátóval emlékezett meg a város. Zamárdi legmagasabb pontjára, a Kőhegyre épült egy bástyára utaló épület. Aki felkapaszkodik meredek lépcsőin, a túlsó parton nyújtózó Balaton-felvidék hegyeiben, a Badacsonyban, a Kab-hegyben, no meg Tihanyban és az apátságban is gyönyörködhet. A kilátókat elsősorban a panorámáért szeretjük, akad azonban olyan kilátó is a Balaton déli partján, amely az épületért is megér egy kirándulást Balatonföldvárra! - Most, ahol vagyunk, gyakorlatilag a Balaton vízfelszíne fölött egy 40 méter magas magas parton vagyunk, és erre épült fel a 25 méteres kilátótorony, tehát olyan közel 65-70 méter magasságból láthatjuk a Balatont. Talán nem nagyképűség azt mondani, hogy ez az egyik legérdekesebb kilátó itt a Balaton körül, hiszen egy hajó alakot formáz meg, és maga a hajónak az árbóca, ami 25 méter magas az szolgál kilátóként. Ez egy több mint 1000 m2-es épület, két szintből áll. - 1846 pirosbetűs évszám a balatoni hajósok életében, Széchenyi István ekkor indította útjára a Kisfaludy gőzőst, majd hamarosan a vitorlás sport is gyökeret, vagy inkább horgonyt eresztett a tavon. A kilátó gyomrában az idén 175 éves balatoni hajózás fejezeteiből szemezgethetünk. - Ezek a makettek gyakorlatilag azoknak a hajóknak a makettjei, amik a Balatonon előfordulnak. Van egy különlegességünk egyébként, itt a hátam mögött látható, egy hologram, ami a Balaton egyik legrégebbi hajójának a Helkának a történetét meséli el igen érdekesen, hiszen egy matróz jelenik meg, aki a hajó fedélzetét takarítva mondja el a hajó történetét. - A kilátásra persze itt sem lehet panasz. A Bakony közelsége miatt a Balaton élvezi az ország egyik legtisztább levegőjét, így aztán a toronyból messzire ellátni. Az épület előtt az elkötelezett vitorlázó-színész, Bujtor István legendás hajója áll, mely a Pogány madonna című filmben játszott főszerepet, hiszen a lopott kincset a tőkesúlyban rejtették el. A vitorlázás nagy utat tett meg Széchényi óta, és ma már annyira népszerű, hogy lassan elfogynak a szabad kikötők. A balatonföldváriban 1905 óta horgonyoznak a hajók, és ma már egyszerre 400 vitorlás is megpihenhet itt. Az 1861-es évszám mérföldkő a Balaton életében. Ekkor kezdte meg életét a Buda-Nagykanizsa vasútvonal, mely a Balatont is érintette, így a tó és a környékbeli települések rohamos fejlődésnek indultak. Egy igazi századelős, nemesi névvel büszkélkedő orvos, Szaplonczay Manó gyorsan meg is látta a lehetőséget Fonyód egyik magával ragadó szépségű területén, Bélatelepen és összefogva más tehetős emberekkel, építkezésbe kezdett: sorra épültek, szigorú elvek mentén a szép villák egymás mellé a domboldalba, ahol huszonkilenc impozáns parcellát alakítottak ki erre a célra. - Ezeket a villákat úgy kellett megépíteni, ez benne volt a fürdőszabályzatban, hogy legalább 4-5 szobás villák legyenek. Több épület, később panzióként is üzemelt. És hát ez már azt eredményezte, hogy itt leginkább jómódú földbirtokosok, orvosok, jogászok vásároltak maguknak telket, illetve később villát. - A tehetős tulajdonosok tartották magukat a szabályzathoz, legalábbis, ami a villák méretét illeti, sőt túl is teljesítették, így a nagyobb villák némelyike már-már kastély számba megy. Volt itt nyaralója Huszka Jenőnek, a kor ünnepelt zeneszerzőjének is, akit olyannyira megihletett a Balaton-part, hogy operettjeinek fülbemászó dallamait a bélatelepi villájában szerezte. De a pezsgőgyáros Törley család is itt pihente ki a folytonos pezsgés fáradalmait. A villákból a víz egyszerre megnyugtató és fenséges látványa tárul elénk, nem csoda, hogy ma is nagy becsben tartják őket mindenkori tulajdonosaik. - Az 1950-es években nagyon sok villát államosítottak, vállalati, szakszervezeti üdülők lettek belőlük. A mai időkben pedig egy-két kivételtől eltekintve magántulajdon. Egy ilyen van, amelyik most már több, mint 125 éve ugyanannak a családnak a tulajdonában van, és van néhány villa, ami 1920-as évek, 1940-es évek óta van ugyanannak a családnak a tulajdonában. - A csodaszép épületek érthető okokból már saját korukban is olyan szenzációszámba mentek, hogy még képeslapokra is nyomták őket, hogy messzire vigyék hírét a fonyódi villasornak. Persze különcök mindig akadnak. A svájci hangulatú, nagy verandás úri hajlékoktól kissé távolabb áll egy, a többitől stílusában is különböző villa, amely szomorú történetet őriz. - Abrudbányai-Rédiger Ödön egy patikus, aki Nagyváradon élt és lakott, és beleszeretett egy szép leányba, Magdusba. És el is tervezték, hogy összeházasodnak, és nagyon szerelmesek voltak egymásba, de Magdus sajnos a házasság előtt néhány héttel, meghalt. - A fiatal, érzékeny lelkű patikus nem tudta feldolgozni választottja halálát, fonyódi nyaralójának alagsorába ezért kriptát épített, ahol halála után örökké együtt lehet szerelmével. A lány hamvait is ide akarta szállíttatni. - A terve sajnos nem valósulhatott meg, mert államosították az épületet. Így, bár elkészült a kripta, elkészült a szerelem háza, elkészült az ágy, amelyben ő és a szerelme örökké nyugodhatnak, ami a valóságban nem valósult meg, ugyanis akkoriban még nem volt szabad a házasság előtt egy ágyban feküdni a szerelmespárnak. - A történet legbizarrabb eleme, hogy a gyógyszerész a kripta fölött lakórészt alakított ki, ahol a nyarakat töltötte... A különös villától néhány méterre emelkedik a Walkó-kilátó, amely az akkori építtető, Walkó Lajos miniszter után kapta a nevét. A barokkos, kis erkélybe torkolló korlátsor volt az első épület itt amikor megépült, még földúton poroszkáltak le a hegyről a gyalogosok. Fonyód két hegyre épült, a kisebbik a Sipos-hegy, mely a maga 207 méterével tökéletes helynek bizonyult, hogy távközlési torony épüljön a tetejére. 1987-ben készült el a vasszerkezet, melyre 76 acéllépcső csavarodik fel. Való igaz, a "postáskilátó" - ahogy helyben nevezik - nem szépséges építészeti megoldásaival lopta be magát a kirándulók szívébe, hanem a kilátással, amivel azokat ajándékozza meg, akik megmásszák. Odafönt 600 négyzetkilométer kristálytiszta víz tárul elénk: a hol zöld, hol kékes, máskor nyugtalanul szürkés, szeszélyes Balaton. A Balaton összesen 235 kilométer parttal büszkélkedik, melyen mintegy ötven település osztozik. A tópart már évezredek óta lakott, és minden egyes kor, így vagy úgy, rajta hagyta a névjegyét. Az 1950-es éveket az ipari fejlődés mindenhatóságába vetett hit járta át. Ekkor építették a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat munkásai a Balatonboglári kilátót, mely szakított a hagyományos, csúcsos és felfelé törekvő építészeti elképzelésekkel itt fémcsavarok, és traverzek tartotta gömbformában gondolkodtak. - A Gömbkilátó felszíne az 185 méter magasan van, és a Gömbkilátó maga 15 méter magas, és 12 méter átmérőjű szerkezet. Egész Tihanytól Badacsonyig, teljes panorámát látunk a Balatonból. És ugye még itt a környező kis falvakat, itt gondolok, vagy városokat esetleg, hátrafele Kislakot említeném, oldalra pedig akár Fonyódot vagy Balatonlellét. - A szétszerelhető kilátó megjárta a Brüsszeli világkiállítást, a Budapesti Nemzetközi Vásárt, majd az 1960-as évek végén végérvényesen összecsavarozták a boglári Kopaszdombon. A tervek még üvegburkolattal és alatta kávézóval számoltak, de ezek az elképzelések nem valósultak meg. - A naplemente azért talán innét egy érdekesség ebből a szögből. A badacsonyi hegy mögött megy le, és a badacsonyi hegy szerintem a Balaton körül egy elég jellegzetes domborzat, és talán ez adja innét a szépséget. - A kilátó modern találmány, a régi korok embere nem turistáskodott, a dombtetőket pedig inkább templomok építésére használta. Balatonbogláron sem volt ez másképp, illetve egy kicsit mégis másképp volt. Noha a temetődombra már az Árpád-korban, feltehetően a 13. században templom épült, a dombot mégis a 19. század dereka, az 1850-es évek tették híressé. Ekkor épült ugyanis a két kápolna: a vörös és a kék, a múltat idéző neogótikus stílusban. A két eredetileg evangélikusoknak épült mesebeli kápolna egymástól még száz méterre sincs, és csodálatos díszletet biztosít a nyári szabadtéri előadásoknak. Balatonboglár nem csak játékos templomokat rejteget, hanem egy mesterembert is, aki az egyik legősibb mesterséget műveli. Légli Attila fazekasmester a mai napig előszeretettel készít agyagfazekakat. - A keskeny fenekű fazék, az egy annyira fontos edénye volt a magyarságnak, hogy aki ezt az edényt készítette, hívták ugye fazekasnak. A fazék az egy régi edényünk, amit a tűz mellé teszünk. Benne van maga a szakralitás. Nagyon szeretek benne főzni. Egy kicsit lassabb, mert nem akkora felületen, óvatosan kell vele bánni. - A mester nem csak a hagyományos edényeket élesztette fel, hanem a hagyományos főzési technikákat is. A tradíciókat ápolandó különleges csűrt rendezett be, ahol a kemence mellett különleges, fatüzelésű sparhelt is helyet kapott: főzőplatnikkal, sütőkkel. A cserépben egészen másként viselkedik az étel. Hát még az ízek! - Nagyon tiszta ízek jelennek meg, ami mondjuk, egy más edénynél talán nincs. Megmagyarázhatatlan, hogy gasztrotechnológiailag hogy van az, hogy egy babot, egy zöldséget és egy csülköt egyszerre fölteszem, mert ugye nem azonos a főzési ideje. Számomra a legizgalmasabb, hogy más ízek jönnek elő. - A fazekasmester az italoknál is kísérletezik agyagedényekkel. Az ókori, görög-római hagyományokat felelevenítve készít amforákat pálinkáknak és boroknak. Állítja, egészen más annak a bornak az íze, ami kerámia amforában várja, hogy megigyák... A Balatonon nem áll meg az idő. A tó és környéke él és fejlődik, és számtalan arcát mutatja évszakról-évszakra. Mindig épülnek olyan panorámapontok, ahonnan az ember megszemlélheti a tónak és partjának örökké változó arcát. A legújabb ilyen Balatonlellén készült el, nem is olyan régen. Erdei turistaúton juthatunk el hozzá, alattunk szőlődűlők, a távolban a Balaton és a lemenő nap. Varázslat!

A Balaton nem csak a fürdőzőket, nyaralókat, horgászokat örvendezteti meg, hanem a természet szerelmeseit is. Aki fogékony a szépre, a világ csodáira, az soha nem lakik jól a tó látványával. Az északival szemben érdemtelenül alábecsült déli part csodás kilátások lehetőségét is kínálja.