Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- A Tisza és a Bodrog ölelte, időnként szorította táj évszázadokon át nem sok lehetőséget ígért a földből élőknek. Ez a vidék nem gabonát termett, hanem sást meg szúnyogot. Na meg csíkhalat, vesszőt és ideiglenes legelőt. A Felső-Tisza ingoványos részén, a Bodrogközben azonban a mocsárlecsapolások előtt sem panaszkodtak soha - megelégedtek azzal, ami volt. Az ideszületettek keményen dolgoztak, mindig feltaláltak magukat és túléltek. A kiterjedt nádasok, ártéri erdők biztonságot és még egy kicsivel több élelmet is kínáltak annál, minthogy elnéptelenedjen a térség. - A Bodrogközt, ahol most vagyunk, a szlovák határ szeli ketté. Az anyaországi részen 22 település a szlovák részen a mostani Szlovákia területén 33 település van. Mi vagyunk az Alsó-Bodrogközben, ők meg a Felső-Bodrogközben. Innen származnak pl. a Rákcziak, a Sennyeiek, szóval nagy neveket kell hogy említsek, Adolf Czukor is innen származik Ricséről, van egy Árpád kori településünk, egy Mágócsi kastélyunk Pácinban, szóval nagyon-nagyon gazdag ez a vidék. - Nagyvárosokat azonban ne keressünk ezen a tájon, a háromezres lélekszámot is épphogy súrolják, mégis olyan kerek itt a világ, mint a karcsai református templom szentélye, rotundája. A középkori eredetű istenháza egy kisebb púpra, az egykori girbegurba Karcsa-ér partjára épült. A legenda szerint a ma már tóvá lassult vízfolyás mélyén élő tündérek állítottak itt templomot egyetlen éjszaka alatt. A harangot azonban nem sikerült beemelniük, mert a hajnalt jelző kakasok hangja megijesztette őket, a méretes bronzdarab kicsúszott a kezek közül és a toronnyal együtt a folyóba dőlt. És innen már egy másik legenda kezdődik. - Az egyik emberke éppen horgászott a folyóparton, meghallotta a harang kongását, zúgását a mélyből mindjárt oda is csődítette a falubeli emberek egy részét, volt egy két olyan jelentkező, aki lemerült a mélybe, megtalálták a harangot a folyó mélyen beágyazódva az iszapba, kötöttek rá kötelet és 24 ökörrel vontatták. - Az ökrök mellé az emberek is beálltak segíteni húzni, s már majdnem végeztek a munkával, amikor az egyik falubéli kisujjára rácsavarodott a kötél - a harang visszacsúszott az iszapba. - Azóta is ott alussza örök álmát, mára már a tó mélyén, maradt itt egy őrtündérke, aki minden 100. évben megkongatja ezt a harangot. Tehát ez megint csak azt bizonyítja, hogy a karcsai kis templomot a folyóban lakó tündérlányok építették valamikor, és a mai napig is úgy gondolják, hogy angyalok lakta a templom. - A Karcsai templomot lehet, hogy angyalok lakják, egy faluval arrébb a pácini Mágócsi kastélyba viszont a reneszánsz fészkelte be magát. - Ez az épület 1560-ban épült, Mágócsi Gáspár és Mágócsi András építtette, abban az időben ők az ország leggazdagabb urai voltak, egészen Tokajig volt a birtokukban a terület és már a borból meggazdagodtak. - A 16. századi főurak, Mágócsi Gáspár és András nem fukarkodtak, ha a pompáról volt szó. Olyan udvarházat teremtettek, ahová még a karcsai tündérek is szívesen beköltöztek volna. Nem véletlen tehát, hogy az épületért sorba álltak a nemesek. A Mágócsiak után a Rákócziak az Alaghiak és a Sennyeiek is hazajártak a pácini várkastélyba. - Nemhogy Magyarországon, hanem Közép-Európában ez az egy késő reneszánszkori kastély van, amin kívülről a két bástyás sgraffitós díszeket lehet látni, bent pedig múzeumként üzemel. - A gyenge közbiztonság a kastély köré erős kőfalat, a lakópalota két sarkára pedig vaskos tornyokat emeltetett. A pácini kényelmes hajlék nem csak alkalmi otthona volt a nemes uraknak és hölgyeknek, hanem állandó lakhelyül is szolgált egészen 1944-ig. - '87-ben nyílt meg a kastély mint múzeum, a földszinten paraszti szoba konyha rekonstrukciót lehet látni, az emelet az pedig kimondottan kastélytörténeti kiállítás. - A kastély egyetlen eredeti tárgya egy régi kredenc. Talán még a Sennyei báró is ebből vette elő a poharat, ha inni vágyott egy pohár jófajta tokajit. - 1873. január 7. keddi napra esett. Zemplén vármegyében, a mai ország északkeleti csücskében, az ukrán és a szlovák határtól alig néhány kilométerre Ricsén, egy zsidó szatócs családban fiúgyermek született. Adolfnak nevezték el, Zukor Adolfnak. A ricsei kisfiú korán elveszítette szüleit, majd 15 évesen, mint a népmesei szegény legény vándorútra indult és Amerikáig meg sem állt. Nyelvtudás nélkül, 25 dollárral a zsebében akarta meghódítani az Újvilágot, amely annyira meghatódott ezen a vakmerőségen, hogy hagyta is magát. - Szőrmekereskedést nyitott és két éven belül elég jelentős mennyiségű pénzt tudott felhalmozni, amivel aztán betársult egy olyan vállalkozásba, ahol kis bódékba néhány centet bedobtak és filmeket lehetett nézni akkoriban. - A szerencse gyermeke, Hollywood megteremtője, a világhírű filmgyártó vállalat, a Paramount Pictures Corporation elnöke soha nem felejtette el, hogy honnan indult: Ricse egyik nevezetessége, a Juhász-kút és a felette látható névadó szoborcsoport is a producer adományából készült el. Az alkotást 1928-ban avatták fel, az ünnepségen Zukor Adolf is részt vett - akkor járt utoljára a szülőfalujában. - Díszes hintókkal, lovaskocsikkal sorakoztak itt fel, a falu apraja nagyja meg a környékbeliek és a visszaemlékezőknek az édesapja tartotta a lónak a kantárját, tehát ez hiteles. A Juhász-kút elnevezést azért kapta, mert nem csak egy szoborkompozíció, hanem alatta kialakítottak egy artézi kutat, ez egy 300 méter mélyre lefúrt artézi kút volt, amely a falu vízellátását nagyban segítette. - Az életművéért Oscar-díjat kapott producer 103 évig élt. Egyike volt azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán, és a Czukor Adolf művelődési házban. A Bodrogközben nem csak születnek a híres emberek, hanem örök nyugalomra is lelnek. Karos határában található ugyanis a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetője a Karos Eperjesszögi honfoglalás kori nemzeti sírkert. - Innen került elő a karosi tarsolylemez, annak a fedele, a 29-es sírból ha jól emlékszem, de rengeteg sírmelléklet került elő, szablyák, egy majdnem ép nyereg, innen, a mögöttem látható 52-es sírból sok övveret, hajfonatkorong, ami nem volt jellemző más helyeken. - A térség a honfoglaló magyarok legkorábbi Kárpát-medencei szállásterülete lehetett. - A feltárás során azt állapították meg a régészek, hogy ide már a 860-as évektől kezdődően temetkeztek honfoglaló eleink, tehát itt egy olyan előőrs vert tanyát, aki nagy biztonsággal a vízzel körülvett területektől, tudta feltérképezni a területet, illetve a kárpát medence többi részét és állandó kapcsolatot tartott a honfoglalókkal is. Nagy valószínűséggel itt vezető beosztású katonák és azoknak a testőrei éltek, valamint a családtagjaik. - A hagyományőrző íjászegyesület tagjai szeretik a korhű öltözéket, úgy tartják, hogy ezeket viselve ismeri meg az ember azok praktikusságát, értelmét. A honfoglaláson kívül más korokban is otthonosan mozognak, sőt a hungarikumokat is szívesen bemutatják. Karoson a temetőkben talált leletanyagra alapozva látogatóközpont is épült, ahol az élethű bábuk segítségével szinte megelevenedik a múlt. A viaszfigurák a Karoson feltárt honfoglaláskori temetőből előkerült maradványok alapján készültek, csakúgy, mint a lovaik. - Közel 100 db sírt tártak fel a régészek. Érdekessége ennek az eperjesszögi dombnak, ahol a leleteket találták, hogy már az 1936-os években volt egy nagy feltárás. - Nem véletlenül mondják, hogy a Bodrogköz Magyarország bölcsője, hiszen a területen a honfoglalás kori magyarság első fejedelmi központja állhatott. - Egy helyen koncentráltan nagyon sok vezéri sír került elő, mind a hölgyek, mind a gyermek, vagy éppen felnőtt férfi sírok arról árulkodnak, hogy nagyon nagyon fontos személyiségek voltak a magyar társadalomban, tehát kifejezetten nem egy vezérről van szó, hanem több nagy vezérről. - A karosi honfoglaláskori ősök lakóhelye éppen a látogatóközpont területére esik. A panoptikumban egy több mint 1000 éve élt előkelőség életútját kísérhetjük végig, a születésétől egészen a karosi temetéséig. - A magyarországi Bodrogköz háromezer lelkes Cigánd települése 17 éve, hogy lerakta az "Üdvözöljük községünkben" táblát a sarokba és azóta rá se hederít. Alaposan megdolgozott a városi rangért, s bár soha nem volt érzelgős fajta, amikor először meghallotta a "Cigánd városa" kifejezést biz'isten, könny szökött a szemébe. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Tisza jobb partján nyújtózó kis város sokat őrzött meg a múltból, néha még számon tartani is alig tudja, mennyi mindene van. A legújabb büszkesége a Múlt-kor Háza gyűjtemény éppen most nyitotta meg kapuit. - Ennek az anyaga ennek e tárgyi gyűjteménye még emlékezet közelségben van az emberek életében az emberek mindennapjait átszőtte. Közvetlenül kapcsolódnak ezekhez a tárgyakhoz, a II. világháborútól 1968-ig tartó időszak tárgyi emlékeit gyűjti egy csokorba. - A Múlt-kor Háza kiállítást végigjárva döbbenünk rá, hogy ami néhány évvel ezelőtt még ott volt a gyerekszobánkban, a nappaliban, vagy a hálóban, az mára muzeális tárgy lett. A funkciójuktól megfosztott kiállítási darabokra a fiatalabb generáció olyan pillantásokat vet, mintha dinoszaurusz tojásokat látna. - Szeretnénk bemutatni a legifjabb generációnak is átadni azokat az élményeket, azokat az emlékanyagokat, amik bennünk még élnek, elődeinkben még jobban élnek. Cigánd dúskál azokban az értékekben is, amelyek nem csak megmozgatják a porcikákat, de azonos élményt nyújtanak kicsinek és nagynak, fiatalnak és idősnek egyaránt. - Itt van például egy Cigándi különlegesség: a keménycsárdás, amely a Gyöngyösbokréta mozgalommal országosan is ismertté vált. A karakteres tánc feszes, erősen odacsapós, nem az a lötyögős féle. A cigándi Sarkantyús néptánccsoport repertoárjából sem hiányozhat. - A keménycsárdás elnevezés is több variáció létezik, hogy honnan jött. Gönyei Sándor, aki járt itt gyűjteni Cigándon Kántor Mihálytól kapott egy levelet még az 1920-as éveknek a végén és ő úgy írja le ezt a táncot, hogy a dinamikája miatt keményen táncolják, ezért is keménycsárdás, egy másik teória szerint viszont az egyik táncosnak az édesapja mondta azt a próbán, hogy keményen a csárdást és innen vették át. A táncot elnézve mindkét teória megállja a helyét. A cigándi keménycsárdás alapvetően párostánc, a keménység azonban nemcsak a férfiakra jellemző. - Páros tánc is, de az eredeti keménycsárdásban van férfi szólótánc is külön, de a lányok is nagyon odateszik magukat és fizikailag nagyon megterhelő ez a tánc, hogyha tényleg szívvel lélekkel csinálja a táncos. - Cigándon táncos lábú népesség lakik, az utánpótlással nincs probléma. A tánc a település határait messze átugrotta. - Nem csak mi cigándiak táncoljuk, hanem az ország több együttese is átvette a cigándi táncokat. Példának említeném a székesfehérári Alba Regia Táncegyüttest, akik a Felszállott a páva egyik évadában táncoltak cigándi táncokat, ami nagy örömünkre szolgált a cigándiaknak is. - A táncban nem csak kimelegszik leány és legény, hanem meg is éhezik. Cigándon nem jönnek zavarba, ha a helyi gasztronómiába szeretnénk belekóstolni. A kásás káposzta és az apróbéles önként jelentkeznek. - Mind a két termékünk hírvédjegyes termék, agrárminisztérium által levédett termék. Településünk vendégváró ételeiről van most szó. - A cigándi kásás káposzta már egy cserépedényben kéreti magát, az apróbéles viszont még készülődik. Szilvalekvár kerül a tészta közepébe, hogy aztán a forró olaj aranysárgára színezze és hólyagosan omlóssá varázsolja. - Nem egy fogyókúrás étel, annál is inkább, mivel ez nagyon régen, mióta a szántóföldi növénytermesztés cigándon elkezdődött, azóta ezt minden házban megfőzték, meg a mai napig is megfőzik, azért is mert a két terméknek a hozzá való nyersanyag az mindig rendelkezésre állt a kamrában. - Cigánd idén 16. alkalommal rendezheti meg a bélesfesztivált. Ez a kisváros egyik legnagyobb eseménye. Az apróbélesek seregszemléje! A Bodrogközben 3200 lakossal már a legnépesebb település címet is el lehet nyerni. A két nagyvíz, a Tisza és a Bodrog elöntései az állandósult nagy kiterjedésű láp- és mocsárvilág, jelentősen befolyásolták az itt élők körülményeit, lehetőségeit. Az aprófalvak országában a kisterületű buckák jelentették a biztos, száraz pontot a lakhatáshoz. Cigándon a bodrogközi múzeumporta épületei is a településközpont egyik magasabban fekvő részén találtak otthonra. Róma hét dombra épült, Cigánd csak ötre, igaz egy leheletnyivel kisebb is, mint az olasz főváros. - 2000-ben, amikor be lett rendezve ez a ház, akkor két enteriőr volt, a pitvar konyhával és a tisztaszoba. Tehát az utcára néző szoba volt a tisztaszoba. Ugye korhű bútorok vannak, ezek kisvárdai műhelyben készültek már, de ha megnézzük, vannak itt még kézzel faragott székek is, sőt sátoraljaújhelyi bútorgyárba készült festett bútorok, itt a lóca, amin ülök, illetve az a karosláda. - A tájházzá átalakított módosabb, gazdálkodó család lakta épületben minden megtalálható, amire a XX. század elején szükség lehetett Cigándon, pontosabban Kiscigándon. Nem mindegy! Ugyanis 1923-ig Cigánd történelme Kiscigánd és Nagycigánd néven futott egymás mellett. Olyannyira fontos volt, hogy ki melyik faluban lakik, hogy még a közös istentiszteleteken használt templomra is két ajtó készült! Az egyiken a nagycigándiak, a másikon a kiscigándiak közlekedtek. - Egyfajta rivalizálás is volt a két település között, holott gyakorlatilag egy utca választotta el őket egymástól. Szinte házasságot sem kötöttek egymás között. Ebből is adódik, hogy az 1798-as presbiteri döntés után közel 30 esztendő telt el, mert nem tudtak megegyezni abban, hogy hogyan is épüljön át a templom. De mind a mai napig megtartják a kiscigándi, nagycigándi szokásokat az ülésrendben férfiak, nők, gyerekek, felnőttek, asszonyok. Tehát, mind a mai napig megmaradtak ezek a szokások. Hogy Cigánd lakossága pontosan mikor tért át a református hitre, nem lehet tudni, az 1818-as protokolumban a következő szerepel: "a reformáció Sátoraljaújhelyből indult és 1522-vel kezdődően honosodott meg a Bodrogközben". Cigándon pedig az a szokás honosodott meg, hogy a Bodrogközi Múzeumportához mindig tenni kell egy keveset. Hol egy táncpajtát, egy gazdasági mellékudvart, egy őrtornyot, egy kemencét, vagy éppen egy Sőregi házat. Utóbbi a falu néptanítójának, a Bodrogköz utolsó sámánjának, Sőregi Mártonnak és a fiának, Sőregi Jánosnak, a Déri Múzeum korábbi igazgatójának nevét viseli. - Ezt a gazdag tárgyi emléket, amit mi őrzünk, ezt mind-mind a cigándiktól, a bodrogköziektől, a Cigándról elszármazottaktól kaptuk, gyűjtöttük. A cigándi szőttesre ahogy látjuk, nem jellemző a túldíszítettség, inkább a letisztult formák. Nagyon-nagyon sok és bő mintakincset ápolunk. Jeles kutatói voltak a népi textil művészetnek, az ő fáradtságos munkájuknak a gyümölcse, amit most itt is láthatunk. - Az egyik jeles, néprajzgyűjtéssel is foglalkozó kántortanítója a településnek Kántor Mihály volt. A település polihisztor oskolamesteréről kapta a nevét a cigándi általános iskola is. - Isten hozta önöket Cigándon! Kántor Mihály vagyok. Kántor Mihály szenvedélyesen gyűjtötte a szőtteseket, a népdalokat, a táncokat, valósággal szerelmese volt ennek a világtól elzárt, különleges bodrogközi tájnak, amelynek bemutatását a múzeumporta örömmel vállalta magára. - A Bodrogköz kulturális közösségi központjának is mondhatnám, igazi oktató központként működünk, rendkívül széles múzeumpedagógiai szolgáltatásokkal felszerelve, nagyon vendégszeretően várjuk az ide látogatókat, az ide érkezőket. - Keménycsárdás, Múlt-kor Háza, apróbéles, kásás káposzta, Sőregi ház, és mennyi-mennyi apró csoda alig néhány ezer négyzetméteren. Cigánd városa tudja a titkot, miként lehet turistát csábítani a tájra.

- A Tisza és a Bodrog ölelte, időnként szorította táj évszázadokon át nem sok lehetőséget ígért a földből élőknek. Ez a vidék nem gabonát termett, hanem sást meg szúnyogot. Na meg csíkhalat, vesszőt és ideiglenes legelőt. A Felső-Tisza ingoványos részén, a Bodrogközben azonban a mocsárlecsapolások előtt sem panaszkodtak soha - megelégedtek azzal, ami volt.