Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- A hűség és a kékfrankos városa, a nyugati országhatár ékszerdoboza - ez mind és még mennyi minden Sopron! A Soproni-hegység emelkedik fölé és szinte már szomszédként üdvözli a látóhatárban Ausztria és a Fertő-tó is. Ráadásul Bécs is csupán egy óra innen. Már az őskorban lakott vidék volt a mai Sopron területe, és pezsgett az élet Scarbantiában a római korban is itt, az észak-déli borostyánút mentén. Utóbbinak maradványai a város szimbólumának aljában, a tűztoronyban ma is láthatók. A legenda szerint a település neve Suprun ispán nevéből származik, majd miután a középkortól kezdve németek lakták a várost, elterjedt az Ödenbrug, vagyis "pusztavár" elnevezés, ami arra utal, hogy a Római Birodalom bukása után kiüresedett, elnéptelenedett a település. - A régészek ezt pontosan tudják, hogy a kelták meg azt megelőzően a neolitikumban milyen kultúrák éltek a városban illetve annak környékén, de amiből alapvetően táplálkozott a város, hosszú-hosszú évszázadokon keresztül, az a római kori múlt, amit a járókelők, a városban érkezők laikusként is észrevesznek. Ez a Pannon provinciának egyik fontos városa volt, hát ezek azok az alapok, szó szoros, meg átvitt értelmében is, amire aztán a későbbi korok tudtak építkezni, és aztán a középkorban a hét legfontosabb magyar szabad királyi város egyike volt Sopron, és nagyon fontos kulturális szerepe volt különösen abban az időszakban, amikor az oszmán megszállás elérte az országot. - Sopron büszkesége a tűztorony, amely a történelem során fontos szerepet játszott a település erődrendszerében, és a város belső életében is. Okleveles adatok már a XV. században megemlítik a toronyőrök szerepét, akik a kapuőrséghez tartoztak és rendületlenül, árgus szemmel figyelték a várost. - Innen figyelték, hogy nem támad-e tűz valahol a városban, hiszen a középkori városok fából épültek és el is pusztította a várost 1686-ban egy elég nagy tűzvész. És ezen kívül még a hagyomány szerint nagyon figyelték azt, hogy nem érkezik-e idegen bor a városba, mert ez alapvetően bortermelő vidék. - A tűztorony, bár a XIII. században épült, múltja csakúgy, mint a szomszédos Kecske-templomé, jóval korábbra, egészen a római korig vezethető vissza. - Az alapok azok rómaiak, ez is ahol állunk, most ez a római városfal része vagy annak közvetlen szomszédsága egy hármas várfal-gyűrű veszi körbe a várost és ennek a bástyái voltak azok, amelyeket később megtartottak és ezek közül az egyik a mai tűztoronynak a helyén álló maradvány, és akkor erre a középkorban és későbbi időszakokban XVII-XVIII. század építkeztek rá, úgyhogy meglehetősen eklektikus, tehát más a stílusa lent fent, középen de hát mégis egy kompakt egységet alkot. A tűztoronnyal néz farkasszemet a Nagyboldogasszony templom, amit 100 soproniból 99 Kecske-templomnak nevez. Mesélik, hogy a templom egy kecske által kikapart kincsből épült. A valóság persze ennél prózaibb: egy bűneset után egy Gaisel nevű tehetős patrícius azzal váltotta meg a halálbüntetését, hogy egy nagyobb pénzösszeget ajánlott fel a városnak a templom építésére. Így került homlokzatára a Gaisel család címerállata, a kecske. Ami szintén nem véletlen, hiszen a "geiss" szó németül "kecskét" jelent. - Ferences kolostorként indult az építése, ez egy nagyon nagy tömb épület, kerengővel és a korabeli kolostorépítészet minden elemével. Ezeknek a nyomai máig megtalálhatók ebben a bizonyos tömbben, de ugyanúgy kapcsolódik hozzá a káptalanterem is, ami a kolostor része volt valamikor. És ezalatt az ötszáz év alatt ferenceseké volt kisebb megszakításokkal az épület, aztán amikor II. József hírhedt rendeletinek egyikeként ugye feloszlatta szerzetesrendeket és ebben az eltelt húsz évben II. József ideje alatt profán, nem szakrális célokat szolgált mind a templom, mind pedig a kolostor épülete. Majd 19. század legelején, amikor ugye a halálos ágyán visszavonja rendeleteit II. József a bencésekre száll a kolostor és a templom épületének fenntartása is. - Bár a templom maga gótikus, mégis hordoz magán reneszánsz és barokkos jegyeket is. Utóbbi hatások főként a szentélyben érhetők tetten, míg előbbiek a templomtéren kívül, a káptalan teremben. Hazánkban Sopron a második műemlékekben leggazdagabb város. Arcvonásai az 1686-os pusztító erejű tűzvész után teljesen megváltoztak, akkoriban nyerte el a máig domináns barokkos jellegét. Túl a várkerületen, a Tűztornyon és a Kecske-templomon, ott ahonnan a szélrózsa minden irányába macskaköves utcák szaladnak szerteszét, ott lakik a pár éve megnyílt Macskakő Múzeum és sok-sok történet. - Sopron az evangélikusok által lakott hely volt már a XVII. században is és a XVII. században az evangélikusokat üldözték. És ez az udvar arról nevezetes, hogy az itt lakó Annamária Eggenberg hercegné kapott egyedül kiváltságot néhány más családdal együtt, hogy itt összegyűlhessenek az udvaron és istentiszteletet tarthassanak. Ez a gazdag herecegné nem csak a gazdag kincstárával rendelkezett, hanem a szíve is nagyon gazdag volt, és ezt az ő adakozó kedvét úgy mutatta meg, hogy befogadta ide azokat az embereket, akik itt akartak evangélikus módra imádkozni és a saját lelkésze ment fel a karzatra, ennek a díszes szószéke még most is látható. - Az épületbe 2017-ben gyermekmúzeum költözött, amely nem sokkal később számos elismerésben, nívó díjban részesült. A ház megőrizte patináját, és belsőépítészeti megoldásainak köszönhetően a legkisebbek számára is csalogató helyszín. Meseország kapuja pedig épp a rusztikus szószék alól nyílik. Garantált, hogy nem csak a gyerekek szája marad tátva az itteni csodáktól! - Élményen keresztül lehet csak a gyerekek, a családok, a felnőttek számára is olyat mutatni, amivel egy kicsit érzékletesebb lesz, hogy milyen volt száz évvel ezelőtt vagy akár ezer évvel ezelőtt itt élni, és hát ezt még azzal a koncepcióval kötöttük össze, hogy a gyerekek napirendjét igyekeztünk úgy berendezni, hogy láthatóvá váljon, amikor felkel, esetleg megmosakszik, felöltözködik, akkor lehet elmegy iskolába, tehát a napirend lett a rendező elvünk és mindezt úgy próbáltuk meg fűszerezni, hogy ezek a napirendi pontok mutassák be a műtárgyakon keresztül azt, hogy milyen volt száz évvel ezelőtt, kétszáz, ötszáz, ezer stb., és milyen most a mai tárgy. - Nagy lakomáról és még nagyobb lakodalomról mesél a tavaly óta ismét régi pompájában tündöklő Lenck-villa, amely a város legnagyobb terén, a Deákon áll. Úgy szól a néprajzi hagyományokról és mutatja be a hajdani mesterségeket, hogy közben egy esküvőn kíséri végig a látogatót. A villát Lenck Emil soproni nagykereskedő építtette 1890-ben. - A család '92-ben költözött be ebbe a gyönyörű historizáló nagypolgári épületbe, de sajnos nem sokáig élvezhette az itt tartózkodást, a fiatal Lenck Emil apai jó tanácsait nem figyelembe véve tőzsdézni kezdett, és egy tőzsdekrach keretében ez az épület elveszett. A Régészeti Társulat vette meg a városi múzeum céljára és 1913 óta múzeum, majd közel hetven évnyi nyitvatartás után sajnos az állaga erősen leromlott, ebben közrejátszott az is, hogy a II. világháborúban egy bombatalálat során megsérült és olyan statikai problémái voltak, hogy már nem tudtuk nyitva tartani. - A patinás Lenck-villa új, néprajzi kiállítása a céh teremmel kezdődik, ahol XVI. századi céhes emlékeket őriznek, majd következnek a magyar és német szabókról mesélő terek. A kiállítás képzeletszülte mennyegzője pedig elképzelhetetlen lenne egy korhű esküvői ruha rekonstrukció nélkül. - Hoffman Liza és családja lakott itt a képzeletünkben ebben a villában, akik hangsúlyozottan nem a Lenck család, viszont minden körülményükben megegyeznek a Lenck családdal, ez sokkal nagyobb szabadságot adott nekünk a történet alakításra, viszont lehetőséget adott arra, hogy az épület XIX. század végi fénykorának bemutatására minden szempontot figyelembe vehessük. A villa alagsora is mesél, ott azonban már a szolgálók a kiállítás virtuális tárlatvezetői. A szakácsné, a lánya, az inas és a pincemester mutatják itt be a korabeli vásárteret, kocsmát, asztalos- és fazekasműhelyt, de még a szárazmalmot is. Bár Sopron híres bortermelő vidék, a kékfrankos büszke "fővárosa" a német hatások révén a sörfogyasztásnak is hódolt. Aminek így komoly tradíciója is lett errefelé. A nagyüzemi gyártás 1895-ben vette itt kezdetét, és azóta is tart. Akkoriban a brünni serfőzdetulajdonosok és a városi nagykereskedők elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy sörből többé ne szenvedjen hiányt a környék. A gyár ma is ott áll, mint hajdanán, de területe sokszorosa lett a réginek, és sörből is több készül már, mint anno. - A sör megjelenése a városban az még messze a XVI. század előtt volt, de onnan vezethető vissza már éles emlékekkel, hogy ez hogyan is került a köztudatba és hogyan került forgalomba. Annak idején rengeteg szabályozás történt, mert hiszen ez egy poncichter város, tehát a borászattal függ össze és az első ilyen igazi írásos emlékek azok arról is szólnak, hogy mennyire szabályozták a sörnek az értékesítését és kifejezetten csak a város lakossága fogyaszthatott. Ettől függetlenül egyébként úgy jelent meg, hogy tulajdonképpen amikor a német iparosok megjöttek a soproni régióba, akkor ők már egy idő után hiányolták ezt a termékcsoportot, amit megszoktak a hazai ízekkel, és így kezdtek el sört készíteni. - A legenda szerint először a ferences szerzeteseknek volt jogosultságuk arra, hogy sört mérjenek Sopron városában, de a korabeli rendelet szerint, szemben a zamatos helyi borokkal, amelyeket este 9-ig lehetett kínálni- a folyékony kenyér árusítását csak 8-ig engedélyezték. A korai "zárórát" pedig a főtéri Kecske-templom harangjai jelezték a már nem mindig szomjas lakosságnak. A soproni sörök titkát máig nem tudta senki megfejteni. Bár a receptúrák alig, a technológia rengeteget változott a kezdetekhez képest a soproni gyárban is. Egy azonban biztos: a város és környéke egyaránt vízgazdag vidék, a sörgyártás pedig köztudottan vízigényes folyamat. A nagy klasszikus az ászok. A neve pedig a közhiedelemmel ellentétben, magára a technológiára utal. - A köztudatban tényleg egy sörfajtaként szerepel az ászok sör, és neve ezt viszi is, de egy technológiai pontra utal vissza az ászok megnevezés, az ászokolásra ami már egy utólagos erjesztés. Amikor már a leerjesztett söröket, gyakorlatilag levonják nagy mértékben az élesztőt és ezt még tovább hűtik és tovább zamatosítják, ízesítik tulajdonképpen ezzel az eljárással, ez maga az ászokolás és ennek állít emléket gyakorlatilag az ászok sör. - A nyugati hatások mindig is tetten érhetőek voltak Sopronban és környékén. A klasszikus bécsi kávét, még néhány évvel ezelőtt is sok osztrák turista kereste, kérte, kívánta meg Sopronban is, de aztán a Várkerület kellős közepén a szifonos tejszínhabokat és a hintett kakaóport felváltották a speciality kávék. Judit és Csaba sokáig Budapesten éltek, aztán jöttek és hozták magukkal kedvenc kávébabjaikat is. Történt mindez öt évvel ezelőtt. - Akkor egy teljesen más kávékultúra volt, én azt gondolom, hogy vidéken főként, de Budapesten is és mi odajártunk és ott ittuk ezt a típusú kávét és nagyon beleszerettünk és ezért gondoltunk arra, hogy ez jó lenne ha vidéken és itt közel az osztrák-magyar határhoz is megjelenhetne és hát akkor gondolkodtunk ebben, hogy igenis szeretnénk azt tudni, hogy honnan érkezik ez a kávé, milyen termőterületről, milyen feldolgozással, ki az aki pörköli, milyen elkészítési rendszeren kerül a csészébe utána ez a nedű, ez egy teljes folyamat ami igazából ezt képviseli. - Egy ilyen háromszöget képzeltem el, aminek a csúcsán mindig a kávé van, és a kávé az ami tökéletes kell, hogy legyen. Nyilván ez sok összetevőből áll, a megfelelő gépből, a megfelelő pörkölésből, a kollégák tudásából, a megfelelő vízből, tehát sok szereplős a történet. - Juditékhoz többségében etióp fajták érkeznek, de ezer szállal kötődnek a helyi termelőkhöz is. Kávézójuk igazi közösségi tér, szalon és családias nappali is egyben. - Hogyha egy korabeli, század eleji Soproni Naplót elolvasol, akkor ez mindig a promenád volt, tehát ez egy sétatér volt. Ide kijöttek az emberek, élvezték azt, hogy vasárnap van sétálnak egyet, esznek-isznak, és azt gondoljuk, hogy ez a mai napig megmaradt tehát van egy ilyen kimondatlan funkciója ennek a várkerületnek amellett, hogy nyilván egy csodálatos történelmi környezetben vagyunk. - Történelmi környezetben, méghozzá Sopron történelmi belvárosának kellős közepén, egy régi kereskedőcsalád valamikori otthonában. Az ország második leglátogatottabb erdeje, tanösvényekben pedig a leggazdagabbja a soproni. Túlzás és szerénytelenség nélkül az Alpokalja legszebb vidéke ez, ahol már elő-elő bújnak a fenyők, és ahol a lombos erdők is jól érzik magukat. - A körülölelő erdő, ami a várost körülöleli az nagyon változatos, tulajdonképpen már a magashegység környéki is van és a rá jellemző erdőállományok azt is mutatják és egészen a Fertő-tó síkságáig a város közelében minden megtalálható, ami egy természetjárót vonz. És az emberek főleg ebben a mostani járványhelyzetben fölfedezték újra az erdőt és sokkal többen vannak kint, mint korábban. - A Soproni-hegység lejtőire épült Lővérek büszkén emelkedik az óváros fölé. A Lővérek a Soproni-hegység erdős, dombos vidéke, ami nevében a történészek szerint az egykor itt élt besenyő lövészek, "lőverek" emlékét őrzi. Kanyargós erdei útjaival szép időben ideális kirándulóhely, ráadásul hazánk legtisztább levegőjű vidéke ez, nem véletlen, hogy klimatikus gyógyhely, aminek szanatórium is üzemel a területén. - A Soproni Parkerdő kirándulóhelyeinek egyik legnépszerűbbike a Károly-kilátó. 398 méter magasban, 1936 óta áll jelenlegi formájában a hegytetőn, tornyának tetejéről pedig még az ausztriai Schneeberg havascsúcsa is tisztán kivehető. - Nevét Romwalter Károlyról kapta a mostani kilátó, illetve a magaslat is, aki egy soproni nyomdatulajdonos volt és 1876-ban ezen a helyen ácsolt egy fakilátót, zömében a saját anyagi forrásaiból, némi gyűjtéssel kiegészítve ezt, úgyhogy ennek köszönhetően kapta ez a magaslat az ő nevét illetve a ma is látogatható kilátó. Ez a fakilátó azonban néhány évtized után tönkrement és lebontásra került és a Városszépítő Egyesület akkori elnöke, Heimler Károly szorgalmazta azt, hogy ezen a helyen mindenképpen érdemes lenne egy új kilátót építeni, és 1935-ben írták ki a pályázatot, amin Winkler Oszkár tervei nyertek és 1936-ban avatták fel a mai is látogatható kőkilátót. - Huszonkét éve már, hogy nem csak a panoráma miatt, hanem a Sopronhoz köthető erdészekről és botanikusokról szóló kiállításáért is érdemes felfedezni a kilátót. Lábánál ugyanis múzeum is lakik, amely a Soproni-hegységről és az itteni egyetem híres erdőmérnökéről, vadbiológusáról, Kőhalmy Tamásról mesél. Na és a vidék védett flórájáról és faunájáról, az erdőtípusokról, a vadgazdálkodásról és a természetvédelemről. - Az 1800-as években egy angol utazó járt Sopron környékén és ő már akkor azt írta hogy "Sopron viruló város a Föld legbájosabb vidékével, ahol a természet szétszórta a gazdagságát a város körül". - Gazdag és változatos a soproni erdő is. Égig érő ősfái mellett pedig mindig születnek újak. Öt évvel ezelőtt egy, a Károly kilátóhoz nagyon közeli tisztás jutott új szerephez. És bár madártávlatból még ma is mezőnek látszik, valójában szinte minden pontján facsemete növekszik. A soproni Madarak és Fák Napja Emlékerdőben bárki ültethet fát, ha emlékezne, ha ünnepelne, ha fontos számára a környezetvédelem és akkor is, ha biztosan vissza akar térni még Sopronba. - Az emlékerdőt a Soproni Parkerdő területén álmodtuk meg, egy olyan területen, amelyről az erdőgazdálkodási terv alapján már egy véghasználat történt, tehát a fákat ott már kitermelték. Mivel az volt a cél és a gondolat, hogy itt újabb erdő szülessen. A csemeteültetés után arra hívjuk fel az ültetők figyelmét, hogy ezeket a fákat kövessék nyomon, amikor a parkerdőben járnak, látogassák meg, öntözgessék, ápolják a tövét és ezzel a fajta nyomon követéssel a környezettudatosságra, az erdőbarát viselkedésre szeretnénk őket nevelni mert nem csak elültetünk egy fát, hanem azt nagyon jó ha nyomon is követjük és figyelemmel kísérjük a fejlődését. Ezáltal talán az erdőjárást is lehet népszerűsíteni és erősíteni az erdő és az ember kapcsolatát. - És ha kultúrtörténetből még mindig nem lenne elég, egy érdekesség: Sopron az a város is, ahol 1820-ban az akkor kilenc éves Liszt Ferenc egyik első nyilvános koncertjét adta. Később többször is fellépett a városban, de a zongorát, amin első fellépése alkalmával játszott, szintén a városban, a Sopron Múzeumban találjuk.

- A hűség és a kékfrankos városa, a nyugati országhatár ékszerdoboza - ez mind és még mennyi minden Sopron! A Soproni-hegység emelkedik fölé és szinte már szomszédként üdvözli a látóhatárban Ausztria és a Fertő-tó is. Ráadásul Bécs is csupán egy óra innen. Már az őskorban lakott vidék volt a mai Sopron területe, és pezsgett az élet Scarbantiában a római korban is itt, az észak-déli borostyánút mentén. Utóbbinak maradványai a város szimbólumának aljában, a tűztoronyban ma is láthatók. A legenda szerint a település neve Suprun ispán nevéből származik, majd miután a középkortól kezdve németek lakták a várost, elterjedt az Ödenbrug, vagyis "pusztavár" elnevezés, ami arra utal, hogy a Római Birodalom bukása után kiüresedett, elnéptelenedett a település.