Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Veszprém a Királynék Városa: ellenállhatatlan, romantikus és szeszélyes. Színekben, formákban és fényekben sem ismer határt a bakonyi hegyek félkaréjával ölelt város, amely a legenda szerint hét dombra épült - nem véletlen, hogy "a Dunántúl Rómájá"-nak is nevezik. Az először ideérkezők a völgyekben telepedtek meg és csak később népesültek be a dombok, ahogyan a vár és a vár körüli falvak, a "szegek" is csak az évszázadok során olvadtak eggyé. - A település leginkább István és Gizella korától kezd el igazán virágozni, hiszen királynéi birtoknak adományozzák. Az élet pedig kimondottan ugye a kereszténység terjedésére és terjesztésére fókuszált. Nem hiába mondhatjuk azt, hogy hazánkban itt található meg a legrégebbi első székesegyházunk. - Veszprém jelképe, a Szent Mihály Székesegyház a várnegyed szívében magasodik az ég felé. A pannonhalmi alapítólevél szerint már 1001-ben állt itt templom, erről árulkodnak a megmaradt tanúfalak is. Az építkezés a székesegyházat alapító Gizellát is komoly próbatétel elé állította. - Elfogyott sajnos a pénz az építkezés alatt, és nem volt mást tennie, mint a gyönyörű ékekkel díszesített bundáját odavetette a munkásoknak azzal a felkiáltással, hogy "vessz prém", tehát minden anyagi forrást megadok, csak hogy tovább tudjon folyni az építkezés, és gyakorlatilag Veszprém neve így alakult ki. - Miután I. István Veszprémben legyőzte Koppány seregeit, a város lett az első püspöki székhely az országban. A székesegyház kertjében lévő Szent György kápolna püspökválasztó hely lehetett, a legenda szerint itt tett szüzességi fogadalmat első királyunk fia, Imre herceg is. A város legrégebbi épületében, a közeli Gizella kápolnában a királyi család tagjai és a magyar királynékat megkoronázó veszprémi püspökök is gyakran megfordultak. A vár egyetlen macskaköves utcáját a középkori várfalakra ráépült, díszes barokk épületek ölelik körbe, száz és száz történetet őrizve a múltból, az egykor itt élő püspökökről és kanonokról. Közülük a legenergikusabb Padányi Bíró Márton lehetett, akinek nemcsak a Szentháromság teret köszönhetjük ékesen aranyozott szobrával, hanem azt is, hogy megóvta a veszprémi polgárok keresztény erkölcseit. - Ő hozta meg azt a rendeletet, hogy a teret térré kell rendesen alakítani, kettő kanonoki házat bontatott el, és amíg meg nem épült a Szentháromság szobor, addig minden nap délben misét kellett mondani ezen a területen, és ez időre a kocsmák is bezártak. Ezzel próbálta meg rávenni a polgárokat, hogy visszaterelődjenek úgymond Isten szárnyai alá. - A teret olyan impozáns házak lakják, mint például a Bíró-Giczey-ház, amely a Szaléziánum, Érsekségi Turisztikai Központnak ad otthont. A legfenségesebb épület az Érseki palota, amelynek messze földről a csodájára jártak. Ráadásul a maga korában rendkívül modernnek számított. - Jelentősége, hogy 1767-ben hazánkban először itt vezették be a folyó vizet. A 40 méter mélyen lévő Úrkút forrásból kellett felvezetni egészen az érseki palotának a pincéjébe. Egy hidraulikus szerkezet segítségével, ólomcsövön keresztül tudták felvezetni a vizet, egy pumpálással 4,5 liter víz tudott befolyni az érseki palotába. - A korabeli díszes bútorok és a számtalan ajándék, amelyeket az itt élő püspökök kaptak a magyar királyoktól és főuraktól a veszprémi egyház gazdag örökségéről tanúskodnak, ahogy a falakat borító itáliai stukkók, a barokk mennyezeti freskók, a párizsi metszetterem és a püspöki arcképcsarnok is. A palota felújítás előtt áll, 2023-tól nyitja meg újra kapuit. - Veszprém Európa kulturális fővárosa lesz egy éven keresztül és természetesen ebben az egyház is szeretne jelentős szerepet vállalni egyszerűen a kulturális öröksége okán, ami itt a várban található. Kiemelt figyelemre tart igényt a palota belső tereinek a felújítása, ami azon túl, hogy látogathatóvá tesszük, olyan kulturális események, koncertek, előadások, kiállítások helyszínéül tud majd szolgálni, ami biztos, hogy örömet jelent majd az ide érkezők számára. - Az egyházi levéltár és könyvtár is látogathatóvá válik, és megújul a Székesegyház is. Az egykori piarista gimnázium épületében pedig - a tervek szerint - szálloda kap helyet. - Veszprém völgyeinek minden pontja egy-egy emléket, látnivalót tartogat. A leghíresebbet, hazánk egyik első női zárdájának romjait a Veszprém-völgy rejti. E kolostor falai között oktatták az előkelő magyarok leányait a keresztény hit igazságaira, a nyugati műveltségre és a művészi kézimunkára. - 1018-ban feltehetően István király alapította a Veszprém-völgyi apácakolostort és ennek a romjához épült hozzá a jezsuiták által használt templom, amelyet végül sosem szenteltek fel, és nem is jezsuiták fejeztek be. - A legenda szerint a kolostorban készülhetett az a miseruha, ami 1031-től a magyar királyok koronázási palástja lett. A lombos fák, sétányok ölelésében egy másik Árpád-kori műemlék is megbújik: a Szent Katalin kolostor, amelyet a helyiek csak Margit romoknak hívnak. A város igazi gyöngyszeme a Betekints völgy, ahol egyre többen hódolnak a sziklamászásnak. - Szerintem nem sok város mondhatja el magáról, hogy itt bent a városban lehet sziklát mászni, mert általában városokon kívül, természetvédelmi területeken helyezkednek el sziklamászó helyek, de mi ilyen szerencsések vagyunk, mert csak kigurulunk ide, és kezdhetjük is a mászást, több sziklafal is van, kiélhetjük ezt a szenvedélyünket. - A kiépített mászóutakon amatőrök is kipróbálhatják tudásukat, megfelelő felszerelésben, hivatásos sziklamászó felügyeletével. Nem kevesebb, csak más típusú élményt nyújt a belvárostól rövid sétával is elérhető, ráadásul a Balatontól is mindössze 15 km-re található Veszprémi Állatkert, amely 1958-ban, mindössze öt hónap leforgása alatt épült fel, társadalmi összefogással. Szőrös, csíkos, vidám lakói a helyiek és a turisták nagy-nagy kedvencei. - A koronázatlan sztárok mindig a kis állatkölykök. Legyünk őszinték, amikor egy csöppség a világra jön, nem lehet szótlanul elmenni mellette. De érdekes módon ugyanilyen népszerű Pablo az orrszarvú, pedig hát közel 4 tonna, de megjelenésével, bájával és azzal, hogy több, mint 10 éve itt van a veszprémi állatkertben egy hihetetlen státuszt élvez. - A neves Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán nevét viselő intézmény Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje. Leghíresebb lakója az 1963-ban Guineából érkező Böbe csimpánz volt, aki találékonyságával, éles eszével az ország egyik legismertebb állata lett; szeretett autózni, kávézni, és tudott festeni is! Ismeretterjesztő filmek sora készült róla, így az utókor is meggyőződhet Böbe rendkívüli képességeiről. Megtanítjuk az állatot, úgy, ahogy annak idején mi megtanultuk, a pontok és a vesszők rajzolására, festésére. - Ez a kis tündéri jószág volt az, aki egzotikus állatként szinte elsőként a maga nemében ide érkezett a veszprémi állatkertbe. Természetesen egy ilyen kis majmot gondozni kell, ugyanúgy mint egy embergyereket és ezt Kasza Laci bácsi hihetetlen reklám érzékkel a nagyközönség elé tárta. - A hatalmas területen és festői környezetben fekvő állatkert mesés egy hely: a fókáknak egyenesen Hollandiából érkezik a hering, Pierre, Kati, Lili és Imke mindig kapható egy kis mókázásra - tevéből 19 él a parkban, az afrikai zebrák pedig az ország legnagyobb kifutóján nyargalhatnak. A legek azonban még nem érnek véget. A Kolostorok és Kertek völgye szomszédságában található, hivatalosan is az ország egyik leghangulatosabb kerthelyisége, a Séd patak menti kis bisztró. - A hamburger az egyik fő profilunk, de emellett ugyanúgy megtalálhatóak könnyű salátaételek, levesek, frissen sült főételek és természetesen édesség is az étlapon. Ezen kívül ami újdonsággal még készülünk, május közepén érkezik meg hozzánk az új Pit Box-unk, úgyhogy nekiállunk barbecue-zni, smoke-olunk. Abban nagyon szeretnénk erősek lenni. - Andrásék azt vallják, nem elég kiszolgálni, vendégül is kell látni a betérőt. Ők akkor végzik jól a munkájukat, ha a Veszprémbe látogató nemcsak jót eszik, de kerek, egész élménnyel távozik. Az étteremlakás idén családbarát minősítést kapott. Úgy tartják, "Veszprémben vagy fúj szél vagy harangoznak, vagy mindkettő egyszerre". Itt bizony gyakran kellett félreverni a harangokat, a friss bakonyi szelek ugyanis hamar felélesztették az alvó parazsat a városban. A középkortól már őr jelezte az azóta városi jelképpé vált Tűztoronyból a gyorsan pusztító, lángnyelvű veszedelmet. - Veszprém és a Balatonfelvidék benépesülése már az ókortól kezdve munkát adott a téglakészítőknek. Erről árulkodik a Dubniczay-palota pincerendszerében, és az ezzel egybenyitott XVI. századi ágyúbástya részben található Tegulárium különleges téglagyűjteménye is. Az 1200 darab, sablonban készített, karcolt, kézírásos, pecsétes és bélyeges téglák döntő többsége kézzel készült, és úgy lehet olvasni őket, mint a kódexeket: a pecsétek és a bélyegjelölések megfejtésével a kutatók nemcsak az adott korra és a korabeli életre, de akár az időjárásra és a készítés körülményeire is következtetnek. - Pecsétjelekkel már az ókorban ellátták a téglákat, ami most pl. a régészeknek is egy nagyon-nagyon fontos támpont. És aztán valami furcsa dolog történt a XVI. században, ami nagyon izgató. Mert valószínűleg a reneszánsz és a humanizmus hatására az egyénnek az előtérbe kerülése, hogy megjelentek a bélyeges téglajelek. Győri téglákról tudunk, a várkapitányos téglákat, és aztán a XVII. századtól az egyházak és a nemesek, és aztán a XIX. században, amikor megjelentek a téglagyárak, akkor már a téglagyáraknak a jelölésmódjaik tűntek föl. De ezzel szemben maguk a téglakészítők is saját jeleikkel látták el a termékeket. - De levélként is remekül működött a tégla. Így kerülhetett rá az egyikre a sürgős üzenet, miszerint: "Marika gyere a reggelidért, a Karos prés dolgozóinál van". Míg a veszprémi téglacsodákon az egyszerű hétköznapok elevenednek meg, a herendi porcelánok már a luxus és az elegancia nagykövetei. Herendit birtokolni ma is akkora kiváltság, mint egykoron. Nem véletlen, jelenleg a csaknem két évszázados magyar manufaktúra a legnagyobb és az egyik legrangosabb a világon. A Veszprémtől 15 kilométerre fekvő Herenden még Stingl Vince alapította a vállalkozást 1826-ban. Az ő porcelángyártási próbálkozásait virágoztatta fel Fischer Mór. - Fischer a herendi manufaktúrát már a XIX. században nemzetközi színtérre emelte akkor, amikor különböző nagy ívű világkiállításokon mutatta be a herendi porcelánt. Ezek közül talán az egyik legemlékezetesebb az 1851-es londoni világkiállítás, amikor Viktória királynő egy egész készletet rendelt a Windsori kastély számára és mind a mai napig az ő tiszteletére ezt a mintát Viktória-mintának nevezzük. A híres Viktória-minta legújabb változata már a brit hercegi pár, Vilmos és Katalin esküvőjére született. Ferenc Józsefnek és Sissinek is megvolt a kedvelt mintája, na és Rotschild bárónét is megihlette Herend: elveszettnek hitt arany nyakéke így került a faágakra, madarak játékaként. Jókai is kedvelte a klasszikus pikkelyes díszítést, de nem csak ő: a pop art amerikai megjelenése óta ez a legkedveltebb herendi minta a tengerentúlon. - A sikerhez mindenképpen kellett az egyediség. Az egyetlen manufaktúra, amely örökös pótlást vállal, bárkinek, aki akár egy XIX. századi törött porcelánt szeretne pótolni azt a herendi manufaktúra meg tudja tenni. A nyers porcelánmassza megmunkálásától a korongozáson, öntésen, égetésen át a festőecset utolsó simításáig minden kézzel történik Herenden. A világ pedig nemcsak a manufaktúra bravúrdarabjain ámul, de a porcelánkészítőt is elismeri. Legutóbb Tamás Ákos iparművészeti és tervezői munkásságát méltatták Párizsban. - Az itt látható tárgyak a bizonyítékai annak, hogy lehet a herendi luxusporcelánból teljesen kortárs igényű, de abszolút kézműves technikával készült munkát előállítani. Nekem az feltett szándékom, hogy a kézműves hagyományokat végletekig fejlesszem. Tehát, amit a kor hozzá tud adni ehhez a kézműves hagyományhoz, azt hozzam ki belőle. - Tamás Ákos az elmúlt több mint 40 évben, a hagyományos alkotások mellett sok száz egyedi kollekcióval járult hozzá Herend kultúrtörténetéhez, ahogyan számos ismert hazai iparművész is. - Veszprém népszerűségét nemcsak történelmi és egyházi emlékeinek köszönheti: a város múzeumokban és galériákban is gazdag. Mind közül az egyik legizgalmasabb a Dubniczay palota, amely 2011 óta a modern művészet otthona. Falai máig mesélnek egykori építtetőjéről, az éneklő kanonok Dubniczay István fényűző életéről. - A középkori várnak a déli bástyája helyén, a romjain épült fel, ez az épület, és az építés után történt meg a terek kifestése, nem egy időben az is eltartott a XIX. század elejéig. Tehát hogyha végigjárjuk a barokk termeket, akkor különböző hangulatú kifestéseket látunk, vannak benne figurális jelenetek, kicsit a Közel-Keletet idéző pálmafás jelenetek, növényi motívumok és geometrikus díszítő festések. - A varázslatos, seccós barokk terekben lelt állandó otthonra néhány éve a szombathelyi Írókéz Gyűjtemény. Pados Gábor kortárs és neoavantgárd gyűjteményének darabjai a rendszerváltás elmúlt 30 évének legjelentősebb művészeti kollekcióját jelentik. - Pados Gábor fiatal vállalkozóként a rendszerváltozás környékén egy barátjával csinált egy jól menő vállalkozást, de általános iskolás kora óta voltak olyan barátai, akik később a képzőművészeti egyetemre kerültek, és először csak a barátság okán, a vállalkozás irodájába vásárolt néhány képet, amit kitett a falra. S akkor elkapta a gépszíj, és egyre tudatosabban kezdte el folytatni ezt a gyűjtést, amiből aztán létrejött az Irokéz gyűjtemény. - Itt minden festmény, szobor, térkompozíció, grafika és computer print a magyar kortárs művészet izgalmas és bátor sokszínűségét hirdeti. Közülük számos alkotás képviselte már hazánkat a velencei Képzőművészeti Biennálén. - A könnyűzenének, a jazznek talán nagyobb a közönsége, nagyobb a látogatottsága, mint egy kortárs művészeti kiállításnak, de ez a világon mindenhol így van. A Veszprémfeszten is világhírű művészek sokszoros Grammy-díjas művészek lépnek fel a legkülönbözőbb műfajokban, mi ugyanezt csináljuk a saját műfajunkban. - Lugossy László szobrászművész nem tősgyökeres veszprémi, de így is több mint 40 éve él és alkot a városban, a vár alatti műhelyében. A Nagybányáról érkező művész bronz, fa és kő domborműveket, rozsdamentes acéllemezből és fehér fémötvözetből pedig különleges, hajlított fényes kompozíciókat készít. Igazi kísérletező alkat, minden anyag megszólítja őt, bár szívének sok éve mind közül a kő a legkedvesebb. - Én párbeszédben vagyok állandóan a kővel. Minden anyaggal, de a kő azért szimpatikus szerintem a mai napig is, mert ott nem lehet hazudni. Azt meg kell csinálni. S azt nem lehet egy perc alatt. Az nem digitálisan történik, azt ki kell faragni. Az türelem, állhatatosság, a kővel meg a szakmával szemben is. Minden munka addig, amíg dolgozom rajta addig nem hagy békén. S mikó' kész van, már nem is érdekel. - Érdemes egy kis kitérőt tenni a várban, és megcsodálni a Lugossy-féle falikutat, majd nem messze innen egy másik apró műhelyt is, ahol a csokoládé nem csak élmény, de festmény-számba is megy, és ahol a csokikat helyi művészek alkotásaiba "csomagolják". - Callebaut belga csokoládéval dolgozunk, szerintem egy nagyon korrekt, nagyon jó ízvilágú a standard csokoládéjuk is, de ezen kívül vannak területszelektált csokoládék is, amiből dolgozunk kisebb mennyiségben, de kombináltan is többféle ízt összehozunk egy-egy csokoládéban. - A változatos formájú töltött és töltetlen tej- és étcsoki költemények közül napestig válogathatunk, kóstolhatunk itt mandulásat, szilvásat, almásat, kávésat, de még tökmagosat is. Csoki- és művészet rajongóknak is kihagyhatatlan úticél Veszprém városa!

- Veszprém a Királynék Városa: ellenállhatatlan, romantikus és szeszélyes. Színekben, formákban és fényekben sem ismer határt a bakonyi hegyek félkaréjával ölelt város, amely a legenda szerint hét dombra épült - nem véletlen, hogy "a Dunántúl Rómájá"-nak is nevezik.