Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Az Alföld délkeleti szegletének turisztikai gyöngyszeme, Békés megye egyik legbékésebb városa Gyula. Híres történelmi romantikájáról, világhírű kolbászáról és pálinkájáról. Is. Történetének kezdete a messze időkig visszavezethető, a Kr.e. 6. évezredben már számos település létezett a Körösök vidékén. A hajdani Gyula is, de a település mai elnevezése csak a XIV. század eleje óta ismert. - A város, illetve a vár története két párhuzamos vonalon halad. Gyakorlatilag a XV. század elejére keltezzük a vár építését. Valamikor az 1400-as évek elején Maróti János macsói bán az, aki birtokul kapja nem csak Gyulát, hanem a tágabb környékét is, és ő az aki uradalmi központként felépíti itt a várat, viszont az első konkrét írásos említése 1445-höz köthető, amikor felszentelik a várnak a kápolnáját az apostol fejedelmek, Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelik fel a kápolnát, ami most is áll és tudjuk, hogy ugyanígy nézett ki a XV. században is. - A gyulai vár központi épülete, a gótikus várkastély a Fehér Körös mellékágának egyik szigetére épült, de a végvári időszakban ennél sokkal nagyobb volt. Valamikori méretei jól érzékeltethetők, ha tudjuk, hogy a ma már vele szemközt álló Almásy-kastély területén húzódott a város irányába nyíló déli kapuja. - Nagyon sokan úgy ismerik a gyulai várat, egy picit ilyen hosszú megfogalmazással, hogy Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki vára, ami valahol igaz is természetesen, de régészként vagy műemlékekkel foglalkozó szakemberként sokkal jobban szeretjük azt a megfogalmazást, hogy az egykori királyi Magyarország legépebben megmaradt Zsigmond-kori építménye, ami a legtöbb eredeti teret tartalmazza. - A régészeti ásatásoknak köszönhetően feltárhatók az egykori palánkerődítések nyomai, a földbástyák, és a palánkfalak maradványai is. A gyulai uradalmat Zsigmond király adományozta Maróti János macsói bánnak, a bán volt az, aki 1403-ban megkezdte a vár kiépítését, itáliai mesteremberekkel. Később sokáig Mátyás király fia, Corvin János és családja élt a gyulai várban - a Hunyadi család utolsó nőtagja, Corvin Erzsébet itt is halt meg 1509-ben. A vár történetének egyik legmeghatározóbb eseménye az 1566 nyarán kirobbant várostorom volt. - Ugye ez az az időszak, amikor Nagy Szulejmán Szigetvár ellen vonul egy százezer fős sereggel és a mellékhadakkal, a pasa az ő sógora egyébként Gyula ellen vezeti a hadait. Nagyjából harmincezer fős hadsereg vonult a gyulai vár ellen, aminek akkor a várkapitánya, prefektusa Kerecsényi László volt és kétezer fős várvédő sereggel vállalkozott arra, hogy megvédi a várat a harmincezer fős túlerővel szemben. A 63 napig tartó ádáz küzdelemben a gyulai vitézek, a végvári harcosok mindvégig tartották a várat és csak a legutolsó pillanatban amikor reménytelenné vált a helyzet, gyakorlatilag az ostrom időszakában akkor gondolt Kerecsényi a vár átadására és ezután a vár török kézre került, és maga a gyulai vár részévé vált a török hódoltsági területeknek. 149 éven át uralta aztán a török a várat, visszafoglalása után pedig új birtokosa az a Harruckern János György lett, aki a mai Almásy-kastélyt is építette az 1700-as évek elején. - Harruckern János Györgynek ez tulajdonképpen egy vidéki kúriája volt, nem látogatott rendszeresen ide, de szetretett itt időt tölteni. Majd pedig az ő fia Harruckern Ferenc lesz, aki ezt kibővíti egy főúri palotává egy igazi barokk palotát alakítanak ki, kint a parkban pedig egy francia kertet illetve Harruckern Ferenc halála után a Wenckheim család fogja megörökölni ezt. Itt egy nagy vágás van a kastély történetében, hiszen 1801-ben a nagy gyulai tűzvészben a kastély jelentős része, Gyula jelentős része leég és akkor újra kell építeni. - Wenckheim Ferenc gróf Czigler Antal építészt bízta meg a kastély újjáépítésével. A falak hamarosan újra élettel teltek: itt bontogatta szárnyait Munkácsy Mihály, és Erkel Ferenc is többször adott koncertet itt. A kastély végül Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került az Almásy család birtokába és viseli azóta is büszkén az Almásy nevet. Az Erkel család tagjai kivétel nélkül rajongtak a zenéért. Erkel Ferenc már egészen kigyermekként részt vett a "hangászati mulatságokon" kottalapozóként. 11 évesen pedig már koncertet is adott. A muzsikus család kastélyhoz való kötődése az anekdoták szerint a kastély akkori urával, Wenckheim Ferenccel hozható összefüggésbe. - Gróf Weinckheim Ferenc a gyulai kastély akkori ura Pozsonyban múlatta az időt, és megtetszett neki a vöröskői vár úrnője Pálfy Borbála és udvarolni kezdett neki. Úgy határozott, hogy szerenádot fog neki adni és ehhez muzsikusokat keresett. És akkoriban már az idősebb és ifjabb Erkel József Pozsonyban dolgoztak, de hobbi zenészek voltak, és kézenfekvő volt, hogy a pozsonyi Erkeleket kéri meg a szerenád lemuzsikálására, ami olyannyira jól sikerült, hogy nem csak a leendő grófné, hanem idősebb és ifjabb Erkel József is leérkezett a gróffal Gyulára. Idősebb Erkel József a gyulai kastélyba került, mint a kastély gondviselője, ifjabb Erkel József pedig ebbe a házba került, mint tanító. - A Gyulára betelepített katolikus németek számára az 1700-as évek végén egyre sürgetőbbé vált egy iskolaépület kialakítása. 1795-re készült el ez a klasszicizáló stílusú ház, ahol megkezdődhetett az oktatás és ahol nem csak élt, de 11 éves koráig tanulhatott is Erkel Ferenc. - Erkel Ferenc ragaszkodott Gyulához, amikor később már több helyen élt és dolgozott, akkor is rendszeresen visszajárt. A kastélyban rengeteg időt töltött, hiszen a Bánk bán, a Dózsa György és a Brankovics bizonyos részleteit is a kastély árnyas fái alatt komponálta, ez is egy elterjedt tévhit, hogy volt egy fa, amelyik Erkel kedvenc fája volt. Ilyen nem volt, a kastély legöregebb fáját kinevezték és az lett az Erkel fa, de egészen haláláig visszajárt, és szívén viselte a város sorsát. - Erkel Ferencről számos anekdota él, még a Himnusz kapcsán is. A történet szerint a zeneszerző nem akarta megzenésíteni Kölcsey Ferenc költeményét, ám a Nemzeti Színház akkori igazgatója, Bartay Endre leültette az irodájában, rázárta az ajtót, és azt mondta neki: "addig innen el nem megy, míg el nem készül vele". Erkelnek pedig ekkor eszébe jutott pozsonyi tanítómesterének mondása, mely szerint ha szent zenét komponálunk, először mindig a harangok hangja jusson eszünkbe. És komponálni kezdett. - Na most ebből semmi nem igaz gyakorlatilag, kivéve a harangjáték, hiszen a harangszó tényleg szerepelt a Himnuszban, de többszöri átírásban részesült már a darab. Nem az eredeti Erkel kotta szerint játsszák a Himnuszt, hanem az 1938-as Dohnányi féle változatot szokták játszani, viszont az utóbbi időben a Himnusznak az eredeti kottái alapján is feldolgozásra kerültek a művek, Somogyvári Ákos karnagy úr Erkel Ferenc szépunokájának a vezénylésével. - A múzeum ma is féltve őrzi Erkel Ferenc legendás néma zongoráját, amelyet utazásai során használt. - Az a különlegessége, hogy nincsen hangja. Egy nagyon kis könnyű egyszerű hangszer, könnyen szétszedhető, bele lehet tenni egy ládába és postakocsin, amikor utazott akkor elő tudta venni és tudott rajta gyakorolni, hiszen olyan belső hallása volt, hogy siklottak az ujjai a klaviatúrán és már rögtön tudta minek kell megszólalnia. Nagyon fontos a folyamatos gyakorlás biztosítása egy zenésznek és akkoriban nem két óráig tartott egy út, hanem esetenként akár több napig. - Az Almásy-kastély parkját, a mai Gyulai Várfürdő kertjét 1825-ben telepítették be fás- és lágyszárú növényekkel és azóta is természetvédelmi oltalom alatt áll. Legfontosabb turisztikai vonzereje pedig a hidrogénkarbonátos termálvize. - Maga a gyógyfürdőzés, ami maga a termálvíz amire gyakorlatilag a régió gyógyászat-és fürdőkultúrája épülhet az az Almásyakkal kezdődött. De a valós fürdőfejlesztés az az 50-es évekre tehető, ugye 1958-ban fúrták meg az első termálkutat Gyulán, 2005 méter mély kutat, ahonnan 72 fokos víz tört fel és utána erre épült a régió fürdője. - A Gyulai Várfürdő legimpozánsabb épülete az Almásy-kastély 1833-ban épült lovardája, amelyben uszodát létesítettek a '60-as években, hogy aztán a hetvenes években már félmilliónál is több látogatóval büszkélkedhessen a várfürdő. Ekkor indult útjára az úszósport is Gyulán, sőt itt vezették be először Magyarországon az iskolai szintű úszásoktatást is! A Gyulai Várfürdő, az Almásy-kastély és a Gyulai vár mindig jó szomszédai voltak egymásnak. 1963-ban Miszlay István, a békéscsabai színház akkori főrendezője dubrovniki mintát követve arra vállalkozott, hogy a világot jelentő deszkák nyaranta a vár falain belülre költözzenek: a gyulai várszínház azóta is büszke arra, hogy Magyarország legrégebbi és legpatinásabb nyári színházi játékaként tartják számon. Először 1964-ben gördült fel a függöny a várban, az évek előrehaladtával aztán már a várat keretező tó színpadán is elindult a színházi élet. Idén ünneplik az 58. évadot. - A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években inkább arról volt híres a gyulai várszínház, hogy történelmi tematikájú darabokat mutattak be. Akkor nagy divatja is volt tulajdonképpen a történelmi drámák írásának. Sok kortárs drámaszerző volt, aki történelmi tematikájú darabokban próbált a jelenkorról is beszélni, hazaiak és határon túliak is, erdélyiek főként. És itt a várszínházban a legemblematikusabb előadások szerzői éppen az erdélyiek például, Székely János a Caligula helytartója c. darabját 1978-ban mutatták be először, és Sütő András darabjait, Páskándi Géza darabjait, Lászlóffy Csaba darabjait, de a hazaiak közül Hubay Miklóst emelném ki vagy Száraz Györgyöt, akik szintén ilyen történelmi tematikájú darabokat írtak. A várszínház karakterét ez adta meg annak idején, meg az is, hogy kortárs szerzőknek a műveit mutatták be, amelyek sokszor ősbemutatók voltak. A hat hetes gyulai színházi nyárban összművészeti programok is helyet kapnak. Idén Szabó Magda napok, koncertek, és a három évvel ezelőtt útjára indított, lassan hagyománnyá érő Irodalmi Humorfesztivál is csalogatja Gyulára a kultúraszeretőket. - Mindenki azt mondja, a színművészek, az alkotóművészek is, hogy ilyen környezetben fellépni számukra különleges egyszeri alkalom. És ugyanígy a közönség is, amikor arról a nézőtérről úgy látja a színészeket, hogy a háttérben a vár van, a víz, a kacsák egyebek, békabrekegés, ugye ilyen környezetben szabadtéren, nyári estén, jó melegben játszani és ezt látni a közönségen természetesen különleges élmény és nagyszerű élmény és akik Gyulára jönnek nyaralni, üdülni, általában nem hagyják ki ezt az élményt. - A Ladics-házat sem érdemes kihagyni, ha Gyulán járunk. A kor meghatározó építésze, Czigler Antal tervezte ezt is, első lakója pedig Szakál Lajos népdalgyűjtő, költő volt, aki ebben a házban látta vendégül a mindenhol is megforduló Petőfit. Az épület a nevét - Ladics-ház - később a Gyulán köztiszteletben álló Ladics családtól kapta. - Ez a ház 1801-ben épült és a Ladicsok 100 évig éltek itt, öt generáción keresztül. Az első két generáció nagyon gazdag volt, Ladics György és fia, László ők tiszti főügyészek voltak, ügyvédek voltak, bírók voltak ráadásul a Weinckheiméknél is, és itt minden megmaradt az égvilágon. Azért van itt egy csodálatos berendezés, a bútorok, tehát ez egy egyedülálló hagyaték, mert Európában nincs ilyen, hogy megmaradt volna egy családnak az összes tárgya bútora, könyve, mindene. Egy különleges porcelán készletet is őriz a ház, amelyet a Ladicsok ősei kaptak ajándékba - a legenda szerint Mária Teréziától. Apropó legendák... - A ház leghíresebb, leghírhedtebb lakója Czingulszky Borbála, aki megkapta a "kísértet" nevet. Czingulszky Simon, aki mellékesen Erkel Ferenc kántor tanítója volt, neki a lánya Czingulszky Borbála. Borbála néni Ladics György első generációs ügyvédnek volt az anyósa és ő nagyon beteg volt, és mindenki elment itthonról és ő közben megfulladt. És ezért nem tudott elbúcsúzni sem a háztól, sem a szeretteitől ezért a legenda szerint visszajár a lelke és csinál ilyen galibákat Borbála, hogy becsapja a spalettát, nyikorog a parketta, kitörik a szekrény lába tehát ez egy ilyen rejtélyes történet. - 1989 óta működik múzeumként ez a földszintes polgárház, amelyet életjáradék fejében az ötödik generációs Ladicsok adományozták a városnak. Gyula ezerszínű település, és méltán lehet büszke kincseire. Épített öröksége, történelme és kulturális hagyományai mellett a gasztronómiája is kiemelkedő, mi több, világhírű! A gyulai kolbász története százötven esztendős már. Ez idő alatt kétszer is megjárta a brüsszeli világkiállítást, első ízben még a századfordulót követő első években. - Az 1900-as években akkor mindenképpen ez volt az egyik legnagyobb elismerés, nehéz volt oda kijutni is egyáltalán. Balogh József tette meg legelőször, illetve erről sem pontosak az információk, hogy most ő vitte ki vagy egy Párizsban élő barátja az 1910-es világkiállításra, akkor ugye a Balogh féle páros kolbászt azt arany éremmel díjazták és aztán 1935-ben, akkorra már Stéber jelentőset lépett elő a piacszerzésben, a nemzetközi porondon való megjelenésben, és talán ez is egy ilyen jelentős lépés volt, hogy a '35-ös világkiállításra ő bizony kiállt, megmérettetett a termék is és kiváló minősítést kapott. - A gyulai kolbász és a város húsiparának története párhuzamosan fut, de időnként metszi is egymást: az 1800-as évek végére tehető a gyulai kolbász históriájának kezdete, és ugyanebben az időszakban húzták fel a ma már múzeumként működő valamikori közvágóhíd épületegyüttesét is, ahol jelenleg a Gyulai Kolbász Hagyományőrzők Egyesülete által működtetett kiállítás is lakik. - Abban az időben az 1800-as évek végén Gyula megyeszékhely volt, Gyulán működött a megyei kórház, illetve jelentős létszámú katonaság is állomásozott és talán ez adott egy bizonyos indíttatást azoknak a henteseknek, akik ebben az időben itt éltek már. Részint közadakozásból, részint állami pénzből létesül, épül meg itt Gyulán az első közvágóhíd, ami egyébként még nem a jelenlegi épület volt, hanem egy egyszerű fa szerkezetes építmény volt, ami építőanyagának köszönhetően gyorsan le is égett. Talán 3-4 esztendő alatt épült fel az a kő épületegyüttes, amelyben jelenleg is vagyunk. Nem csak a gyulai kolbász, hanem a pálinka is méltán híres itt. 290 éves tradíció, és megannyi izgalmas történet köthető hozzá. A feljegyzések szerint már 1731-ben, a török hódoltságot követően, báró Harruckern János György a gyulai vár észak-keleti szárnyában elrendelte a sör- és egy pálinkafőzde alapítását. Az 1300-as évek közepétől indul el a történet. 1332 a hivatalos első írásos emlékünk Károly Róberttől és felesége Erzsébet királynéról szól a monda, miszerint "aqua regina hungariae" azaz a Magyar királyné vizéről szólt a történet, ami egy rozmaring szárral áztatott párlat volt Tudjuk, hogy a török hódoltságot követően indult el igazából itt a Kárpát-medencében a gyümölcspárlatok készítési kultúrája, részint északi hatásra, részint déli hatásra a desztilláció, a lepárlás tudománya nagyon szépen fejlődött és ezt a mi őseink is követték. Nem csillogott mindig fényesen a pálinka csillaga. Volt, amikor krumpliból készült, és volt idő, hogy napokig csípős vita tárgya volt az országgyűlésben, hogy meg kell-e adóztatni a pálinkát. 1850-ben aztán megszületett a szeszadó és innentől számítva állnak rendelkezésre hiteles adatok a hazai pálinkafőzésről. - Itt ez a 16 hektáros gyümölcsöskert adja a mi lehetőségeinket. A törökök azért már hoztak magukkal egy gyümölcsöt, ami mi kajszinak ismerünk, a kajszibarackot és ezt nem csak Magyarország más részein, hanem itt a Viharsarokban is rendkívül jó kajszibarack terem, elsősorban ezeket a gyümölcsöket kerestük meg, hogy miből lehet a legjobb minőségűt, úgyhogy a mi hatalmas kertünkben alma, körte, szilva, barack, birs, eper, berkenye, bodza, szeder és málna is terem, úgyhogy ezekből az alapanyagokból készítjük mi a megfelelő technológiai háttérrel és szakértelemmel a prémium pálinkáinkat. - 13 éve már, hogy Gyula határában a termőföldtől az asztalig kísérik a gyümölcsöket, a pálinka eszenciáit, a lelkét. Szinte alig használnak vegyszereket és nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre. Gyulán több, mint két évtizede, 2000-ben szerveztek először pálinkafesztivált. A szeptemberi már a huszonegyedik lesz a város történetében.

Az Alföld délkeleti szegletének turisztikai gyöngyszeme, Békés megye egyik legbékésebb városa Gyula. Híres történelmi romantikájáról, világhírű kolbászáról és pálinkájáról.