Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Amíg a hortobágyi Róna erdő- és bucka mentes, addig a Kiskunsági Bugacpusztán bizony van min megakadni a a szeműek akad itt erdő meg fasor bőven délibábot viszont most ne keresel senki a határban begubózott bezárkózott még levegőzni sem akar előbújni a nyár bizony alig tudja kicsalogatni Délibáb asszonyságod a horizontra a Kiskunság egyébként köszöni, jól van Anna pontja a fényt a meleg, mert csak úgy csalogatja a növényeket kifelé a földből a kék alatt a zöldet A bugaci ménes és a szürke gulya is jóízűen nyeli azt se tudják hova kapjanak legény tüske és Bojtár ha munkáról van szó, egy pillanatra sem inog meg hűségesen és fáradhatatlanul teszik a dolgukat ezeket a fene nagy jószágokat kordában tartani nem egyszerű feladat, erre Kovács János szívét sok évvel ezelőtt, 1968-ban ejtette rabul a puszta 7 olyan a pásztor lenyomat hölgy vagy de kiengedünk osztály Stricca éppen elbarangol vagy emberként a világba ez nem változott ez olyan mint valamikori show reggel indulat és akkor egyszer levágnak egy nagy darabot a jószág legel tépi a füvet tömi a gyomrát a Gulyás ember meg csak nézi a sok mázsányi hungarikumokat és még a tekintetével is hízlalja azokat itt nincs idő unalomra mit unatkozna itt van ez, ki mit szeret csinálni rajta szereti az ember csinálni, akkor csinálja, nem, akkor meg hiába már most az a az új generáció ezeket nem mennek ilyenbe bele, hogy itt ugye szombat-vasárnap mindig itt körben jó néhány újgenerációs Csikós azonban keményen beleállt ebbe az életmódba a lovak hol nyargalnak hol pózolnak A bugaci ménes kiválasztottjai fotogének izgatottak és munkamániások halgazda azt szeretné, hogy leüljenek akkor leülnek, ha azt, hogy feküdjenek akkor lefekszenek egy kis jutalom abrak ért pedig még az is belefér, hogy a Csikós a fekvő lovon pattog Tassról gyakorlati haszna is mondjuk régen a pásztorok csikósok azért tanítottak meg a lovaikat lefeküdni, hogy mondjuk el tudjanak bújni ezek napi szinten megszokott feladatoknak, ő ezt úgy úgy csinálja , mint hogyha én reggel fölkelek és az az első megiszom akár a bugaci ménes lovai között van tenyészkancák munka ló és olyan is, amelyiknek csupán annyi a dolga, hogy legeljen a turista meg csak nézze és gyönyörködjön benne reggel 5 órakor kinyit csukódik a korán kapott és este 7 órakor meg rá is egész nap legelnek a vendégek nézegetik őket, amikor bemutató van, akkor ide szoktuk őket hajtani, amióta bugaci ménes fönnáll azóta sárga ló van a főszerepben voltak voltak köztük színesebb lovak pálya lovak, de most ezeket a lovakat próbáljuk ki szelektálni, hogy visszatérjen a régi állomány az igazi sárga ménes, míg a nagyszülők is ismerem nemhogy őket fekete Roland is bizonyára jól ismeri őket, különben nem száguldozna a hátukon boszorkányos -an egyensúlyozva itt a hajtó és a lovak között akkora harmónia lakik, hogy szinte átveszik egymás mozgását mintha összeolvadnának a puszta 5-ös igazi attrakció hattyú haver a hátsó 2 erről pedig vezér kedves és arcán fogatban jár az összes Csikós hátasként 2 vissza valamit a legtöbbet az ötösben szaladnak nagyanyám itt volt szakács sokat vigyázott rám, úgyhogy szinte itt nőttem fel, nagyon tetszett szerettem volna kipróbálni végén meg felkerültem a hátukon a puszta 5-ösnek csakúgy, mint a csikósbemutató többi elemének Bugacpusztán komoly hagyománya van, bár a 2 világháború között telt szerelvényekkel érkeztek a Bugaci állomásra a vendégek, hogy jellegzetes magyar pusztát lássanak, és soha nem csalódott senki sem az ősborókás a Homoki erdők az őshonos állatok és persze a csárdák világa ma is olyan élményt ad a Bugacra érkezőnek, hogy azt a mai napig megemlegeti no persze ehhez egy kis gasztronómiai varázslatra is szükség van a szürkemarhából készült pörkölt házi tarhonyával valóban mágikus erővel rendelkezik az olimpia 2. napján indulnak az úszás küzdelmei a 34 magyar úszóval, köztük a címvédővel világbajnokokkal világcsúcstartó az előfutamok délbe döntő hajnali fél 4-kor úszás az olimpiai játékok szombattól élőben az M4 Sporton a Dunán és az M4 Sport pont hu addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér, na ez az az álom ülő mondás, amin a Bács-Kiskun megyei Bugaci jót mosolygott majd hórihorgas végtagjain az izmokat megfeszítve nyújtott egyet jobbra majd balra nem akarta az öreg szólást megbántani, elvégre az sohasem baj, ha lehetőségeink szerint élünk, csak át ezt.nem viszi előre a világot, nos, a Kiskunság közepén bizony nincs mibe ütközni a határ majdnem a végtelenbe ír Buga Szaka fő értéke abban van, hogy egyrészt találunk itt egy érintetlen homok pusztát, amely évszázadokon keresztül megőrizte a maga jellegét a sajátos élővilágával, amely a legeltetés során alakul ki, másrészt találunk itt egy olyan erdőtársuláshoz Neymar páratlan a fának az erdőnek az Alföld fásítása annak errefelé komoly hagyománya van a futóhomok a Kiskunsági pusztaságon gyakorta egyik napról a másikra szaladt össze sok bosszúságot okozva ezzel a gazdáknak az erdélyi szakemberek azonban béklyót tettek a nyúl cipőre az erdőgazdálkodásnak Bugac környékén olyan erős nimbusza van, hogy még egy múzeumot is kialakítottak az erdészek és a fák tiszteletére az Alföld fásítása arra éppen a 101 évvel ezelőtti trianoni döntés miatt volt szükség, mert, hogy a határ szűkítés miatt fában olyan szegény lett az ország, hogy még tűzifából is behozatalra szorultunk hazánkba sok helyen van erdészeti Múzeum erdészeti gyűjtemény, de ez az egyetlenegy, amely Alföld fásítása történetével történelmével foglalkozik, maga az erdő nemcsak a fa tömeget adja gazdálkodási szempontból természetesen az erdészetnek ez a fontos, de azon felül pedig kulcsos célokra is nagyon ugye hát a kirándulásokat a turistautakat erdei termékek gyűjtésével az erdélyi termékek értékesítésével vagy méhészkedéssel foglalkozik valaki új az Erdélyben nagyon sokféle Világosi növényünk van az erdőnek csupán egyetlen rossz tulajdonsága van le tud égni a bugacpusztai Boróka tanösvény jellegzetes névadó Ciprus fél élje is így járt a fokozottan védett ősborókás 9 évvel ezelőtt emésztették el a lángok, de a táj még most is holdbéli a Duna hordalékát találjuk itt, amely 3 400 méter vastagságban rakódott le ezt a szél állt halmozta, tehát itt egy futóhomok vidékkel találkozunk ezen a tanösvényen megpróbáltuk azt bemutatni, hogy egy homoki erdő milyen változatos élőhelyekkel rendelkezik a homok azonban nemcsak fut változtatja a helyét, hanem olykor-olykor az állandóság nagyköveteként konzervál is ott van mindjárt Bugac községhatárában Péter monostora az elveszett, de megtalált város a homokhátság középkori kolostorának és az azt övező településnek a lakóit nagy valószínűséggel a betörő tatárok mészárolták le Péter monostorát ma már erdő övezi, de a Kiskunság erdőkön túli sajátossága kiterjedt tanyavilág és a 20. század elején az itteni népesség fele nemcsak Kiskunsági -nak, hanem tanyasi -nak tanyán élőnek is vallhatta magát a tanyasi élet ez neki mindig volt egyfajta romantikája , amely sok embert visszavonzza erre a tájra és ezért sokan a tanyákat másodlagos hétvégi lakásként használják, mondhatjuk úgy is azt, hogy üdülőként, bár ez egy túlzás, de a tanyák világa ebből az átalakult funkcióban és azért továbbiak a szárazmalmok mintájára épült Pásztor Múzeumban is a továbbélésre játszanak, vagyis azt a letűnt kort próbálják felidézni, amikor az emberek még gyalog lóháton vagy szekéren járták a vidéket egyrészt a Kiskunságra jellemző 2 élőhely a füves puszta és a homoki erdő társulásoknak néhány jellegzetes állatfaja által mutatjuk be is ezek a képek, amelyeket a falon látunk a régi népi életnek a mozgalmas hétköznapjait mutatják be, hogyan éltek ezek az emberek érdekes, hogy bár a képek fekete-fehérek mégis egy mozgalmas színes és máz nélküli élet elevenedik meg általuk az ügye mezők a szép táj őrzői cigája és cikta őshonos juhok végzik a legelők és kaszálók karbantartását az esztergomi Strázsa-hegy ima York-ban egyebek mellett erről is beszámol a Kék bolygó, amelyben természeti értékeink a sztárok hétfőn a 10 órai Híradó után az M1-en a Kiskunságban a Nagykun lélekkel megáldotta között, Jászszentlászló Délczeg and domborítja mellkasát mi tagadás büszke a Jászságra és a szabadságot megváltó redemptus hősökre itt az is bebizonyosodott, hogy hamis az az állítás, hogy a kiváltsággal együtt kapott szabadság nem mérhető ezüstben vagy aranyban, merthogy nagyon is megkérte a császár király az árát a pusztát valamikor a 1007 elmegy a medence jóval 4 át kellett mi is váltotta meg Jászjákóhalma Jászfelsőszentgyörgy Jásztelek akkor még játszani állt ennek és Jászdózsa ők nekik voltak 20 pályával vészelni termet néz és igazából ők népesítették be az első tanyás rakok Jászságból érkeztek ide majd központi utasításra, amikor felmérték a pusztát tagosították 1854-be 20 holdat ki kellett hagynia falunak, tehát tulajdonképpen ez a falu mesterségesen jött létre az akkori idetelepültek között aránylag sok volt az értelmiségi Iparos kereskedő község házi dolgozó, akik otthon gyanánt nem elégedtek meg egy kisebb parasztházam főleg nem 1900-as évektől elveitől elindult egy nagyon erős polgárosodás építészetbe is megmutatkozik, hogy nagyon sok polgári parasztpolgári ház épült a faluba, Jászszentlászló azonban a tanyákon lakóknak is központot biztosít a tanyán élés itt talán soha nem ment ki a divatból, sőt a tanya napjainkban reneszánszát éli az el vonulásnak megvan a romantikája minthogy annak is, hogy egy jász községhatárában Kun fa Paul lovakkal foglalkozom egy fővárosban is sokat élt ember, aki fakó nevét onnan kapta vagyok mind az élet egykori szállásterületein élünk, nem messze van tőlünk Kötöny puszta és Harka Pusztai idevezette 4. Béla szeretve testvér létét a kunokat hitelek ütötte le fakó nevét pedig azért kapta, mert fakó lógott szeretnénk tenyészteni bármily furcsa, de az ő feszítők népeinek a Kun fakó 20 hasonló lovaik lehetek a ló mérete ugyanis meghatározó volt az íjászat a küzdelem során a fakó magyarra alá termel a középkori hadviselésnek az volt a lőn ezzel, hogy a Kárpát-medencéből kiindulva eljutottak a mai spanyolországi végig ellenséges területen haladtak ennek a lónak nemcsak ezt a 8000 kilométert kellett megtennie, hanem amikor ellenséggel találkoztak ütőképesnek kelletlen ma már nem kell, hogy ütőképes legyen ez a ló, viszont azt a képességét, amelyet az őseink is kihasználtak a mai korban is előnyre lehet váltani Gőblyös Istvánt idézném, ő azt mondta, hogy szerint a 21. század családi lóval lesz a kőfal ki tette ezt azért, mert rettentő szerény körülmények közt elegendő táplálékot talán az én álmom és vágyam a lovaink a kapcsolatba, hogy a gyermekeket megszerettem falóval lovaglással a ló, ami teremtett, tehát egy kuruc monda szerint Rákóczinak is volt egy teremtett ló társa, aki okosabb volt, mint egy ember Rákóczinak, míg a gondolat játékos tudta minden beszédet megértett a Tárogató muzsika a Jászszentlászlón élőket sem hagyja hidegen, ráadásul sunyi Sándor nemcsak fújja, hanem készíti is a hangszert, legalábbis a fúvókák a Tárogató lelki, a bakelit fúvóka készítésének is megvan a maga története, ami úgy kezdődött, hogy Sándor nem talált megfelelő fúvókák a hangszeréhez az első tárogató az egy Temesvár rank készült tárogató volt nagyon rosszul vokál van 2 3 hangok hívni nem szólalt meg rajta semmi felkerestem egy profi tárogatós, aki mondta, hogy hát egy neve nem is létezik, de mivel szakmámra vágott Esztergályos marós a szakmám, úgyhogy nekiláttam és akkor hát egy idő után meg majd kezdett hasonlítani a hangja Magyarországon a Rákosi-korszakban tiltott a Kádár-korszakban tűrt hangszer volt a Sund a tárogató, ugyanis az irredentizmus és a nacionalizmus melegágyának gondolták a hangszert az idők változnak a Tárogató kétezer-tizennégyóta hungarikumnak számít a koronavírus 4. hullámának lehetséges megelőzéséről vagy enyhítéséről a szakembereket kérdeztük ötleteket kaptunk a nagyszülő és kunokat közöttük digitális szakadék áthidalásának lehetőségeiről bővült a Kajla-program megtanultuk a biztonságos nyaralás alapszabályait család 21, vasárnap a 8 és 14 órai Híradó után az M1-en nincs az a táj az országban, ahol olyan sokat kémlelik az eget, mint a Kiskunságban errefelé nemcsak a májusinak, hanem a bármikori csapadéknak is aranyára van a homok már készül a hatalomátvételre a növénytakaró azonban még erősen kapaszkodik és közben vizet vizet és vízzel takar Jászszentlászló határában a Kalmár földön, éppen ezért is számít különlegességnek az itteni lápvidék, ami nem annyira süllyedő, hanem inkább csak szolidan Nádas odú Kiskunsági Nemzeti Park részeként országos védettségű területen vagyunk most értékes növényvilága állatvilágban rendelkezik ez a terület, itt a valamikor a tőzeget alább félénk bányászták ennek kellett kérdések épp 2 mesterséges tó jött létre, melyet a emberek ma a 60-as években is halászata is használtak jó néhány évtizeddel ezelőtt ez a lápos terület jóval nagyobb kiterjedésű volt és még a nyári nagy melegben is szivacs mód tudta raktározni a vizet még a legerősebb napsugarak sem bírták mindet kicsalni a földből az 50-es évek beindult egy csatorna a meg ásása, melynek folyamán az elvezették a vizet, vagy a lányába és így itt a telet a láp is verte a víz utánpótlásából, tehát egy kiszáradó félben lévő láb -ról beszélhetünk, és, hogy errefelé mennyire központi téma a víz azt Jászszentlászló központjában a községi kút gyűjteménye is tanúsítja, a jászszentlászlói lángos királynő pedig azt erősíti meg, hogy a lángos amennyire laktató legalább annyira finom és Sallai Istvánné lángosa még a helyi jászszentlászlói értéktárba is bekerült az nem elég forró beszívja az olajat és csináljuk el lehet rontani én ebbe még krumplit is szoktam tenni élesztőt teljes teljes csinálom és só, cukor meg a liszt, ami jó minőségű legyen sokfelé csinálják sokféleképpen van, ahol csak vízzel csinálják krumpli némelyikéről változatos vannak joghurt a ezt olyan sokféleképpen csinálják, hogy nagyon kezdetben vala sima majd a 80-as években lőn a sajtos-tejfölös a 21. századi ember azonban szeret kísérletezni és olyat tenni, ahol az ízek sehogy sem passzolnak egymáshoz a mogyorókrém lángosra kenése vagy a barack íz csurgatással is a porcukor hint és erősen sérti a lángos szellemét a kelt tészta azonban nem foglalkozik ilyenféle szentségtörés e kell megadja magát a divatnak van benne, aki lekvárra kéri van benne, aki még a sajtos-tejfölös fokhagymás Sósra kér erős Pistát szégyenfolt be 6 a el a helyi viszi a jászszentlászlói származású Provice Ferenc is, a jászszentlászlói Értéktár büszkesége, ő a világ egyik legjobb Gyorstávírász a a rádióamatőrök morzejelekkel alakított betűkkel kommunikálnak egymással, vagyis egy olyan különleges nyelven beszélnek kopognak , amely összeköti őket lehetnek már a világ legtávolabbi pontján is a rádió klub vezetője, aki már és sajnos közöttünk az iskolában matematika-fizika szakos tanár volt és szakkört vezetett rádiós szakkört és ott fertőzött meg gyakorlatilag ezen a rádiózásról és tetszett az, hogy más nyelvet beszélünk, holott nem is egy nyelv, hanem rádiós morzejelekkel kommunikáltunk egymással a rádión keresztül egy klub helyiségből vagy akár a hálószobából is el lehet jutni távoli tájakra, de a Gyorstávírász versenyek alkalmával természetesen a valódi utazás sincs kizárva, sőt provides Ferenc még Észak-Koreában is járt, Juan Carlos spanyol király az, aki rádióamatőr vele is, illetve hát Goldwater szenátor Amerikából nehezen nyitottságot adott mindenképpen a világra, hiszen egy ilyen kis faluban, mi a és saját életünket értük, és ezáltal, hogy a rádiót bekapcsoltuk gyakorlatilag kinyílt a világ persze, ha sikerül az összeköttetés akkor sem lehet ám bármiről csevegni a protokollt be kell tartani hívójeled cseréje rögzítése a naplóban vétel nyugtázó riport, hogy a felek hogyan hallják egymást 1 2 kedves szó és ennyi másra nincs idő .

Amíg a hortobágyi Róna erdő- és bucka mentes, addig a Kiskunsági Bugacpusztán bizony van min megakadni a a szeműek akad itt erdő meg fasor bőven délibábot viszont most ne keresel senki a határban begubózott bezárkózott még levegőzni sem akar előbújni a nyár bizony alig tudja kicsalogatni Délibáb asszonyságod a horizontra a Kiskunság egyébként köszöni, jól van Anna pontja a fényt a meleg, mert csak úgy csalogatja a növényeket kifelé a földből a kék alatt a zöldet A bugaci ménes és a szürke gulya is jóízűen nyeli azt se tudják hova kapjanak legény tüske és Bojtár ha munkáról van szó, egy pillanatra sem inog meg hűségesen és fáradhatatlanul teszik a dolgukat ezeket a fene nagy jószágokat kordában tartani nem egyszerű feladat, erre Kovács János szívét sok évvel ezelőtt, 1968-ban ejtette rabul a puszta 7 olyan a