Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Amikor Luther Márton 504 évvel ezelőtt kitűzte reformjait Amikor Luther. Amikor Luther Márton 504 éve. a wittenbergi vártemplom kapujára és hirdetni kezdte a reformáció tanait, még senki sem sejtette, milyen gyökeres változások elindítója lesz. Úgy tartják, a prédikátor hallgatói között akadt néhány debreceni is, akik hazahozták az új gondolkodást, amely a város első református püspöke, Méliusz Juhász Péter idejében terjedt el igazán. Később, 1849-ben a lakosságnak már 95 százaléka református volt, a cívis város a református vallás legbiztosabb bástyája lett. Templomai a mai napig mesélnek a kálvini reformáció fontos magyarországi központjáról, a "Kálvinista Rómáról". Bár a mostani Debrecen azt szereti, ha inkább "magyar Genfként" szólítják. A fő utca végén őrködik már több mint kétszáz esztendeje a Nagytemplom, amely nemcsak Debrecen, de az egész magyar református közösség számára is az egyik, ha nem a legfontosabb szakrális épület. Büszkén feszít, hiszen ő az ország legnagyobb református temploma! A hófehér falak között akár kétezer fő is hallgathatja az istentiszteletet, de az épület nem csak emiatt számít különlegesnek. - Egyike hazánk nemzeti emlékhelyeinek, pontosan azért, hiszen 1849. április 14-én itt mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását, valamint megfogalmazták a Függetlenségi Nyilatkozatot. És például mai napig megtekinthető az a karosszék, amelyben Kossuth Lajos foglalt helyet ezen a nagytemplomi országgyűlésen. - A Habsburgok királyi jogainak megvonása nem minden magyar politikusnak volt kedvére való, de a Nagytemplomban megjelenő tömeg lelkesen Kossuth mellé állt. A Nagytemplom helyén már a középkorban is templom volt, nem is egy. És ahogy az lenni szokott, a régi alapokra épült a ma is álló épület. A templom a kor divatos építészeti felfogásában, az antik hagyományokat felelevenítő klasszicista stílusban készült el. - Ami egy érdekesség, hogy a templom járólapjaiban 66 igevers van a kőbe vésve. Ezek a különböző pontjain vannak elrejtve a templomnak kívül és belül. A biblia minden könyvének egy-egy igeversét azt akár a lábunk előtt is megtalálhatjuk a templomtérben. - Debrecen nemcsak a legnagyobb református templommal büszkélkedhet, hanem az egyik legkülönlegesebbel is. A vörös, klinkertéglával díszített épület a debreceniek ajkán csak Verestemplom néven fut. Belseje markánsan szakít a hagyományokkal: a református templomokra jellemző, dísztelen, fehér falak helyett itt gazdagon festett belsőt találunk. A piktorok kezét szigorú szabályok kötötték. - Először is nem lehet alakábrázolás. Magát Krisztust sem, akiben Isten emberré lett, őt sem szabad kiábrázolni. Nincs emberábrázolás. Aztán a második dolog az az, hogy csak és kizárólag a szentírásból vett igehelyek alapján szabad, hogy fölkerüljenek képek, szimbólumok, szövegek a falra. És a harmadik szempont pedig az volt, hogy meg kell, hogy jelenjen egyaránt az Ó-, és az Újszövetség ugyanazon súllyal. - A templom építésére már 1810-ben elkezdték gyűjteni a pénzt, de csak 1886-ban tudták elkezdeni a munkát, a festményekre pedig még további 50 évet kellett várni. De megérte, mert a szakértők szerint ilyen református templomot nem csak Magyarországon, de egész Közép-Kelet Európában sem találni! Ahhoz, hogy a reformáció Debrecenben gyökeret verhessen, nem volt elég néhány prédikátor, kellett a debreceniek és a kor nyitottsága is. - Nyilván a történelmi helyzet is adja magát. Abban az időben a török hódoltság idejét éljük, és nagyon fontos volt, hogy a reformátusság, illetve a magyarság az identitásában önmagát megtalálja, újradefiniálja ilyen történelmi helyzetben. - Noha Debrecen a református közösség legnépesebb települése, mégis sokszínű: a belvárosban áll gyönyörű, eklektikus stílusú zsinagógája, mely az ország legnagyobb vidéki izraelita közösségének szolgálatában áll. Mindeközben Debrecen katolikus püspöki székhely, és Magyarország keleti megyéire jellemző módon görögkatolikus hívek is akadnak itt szép számmal. Olyannyira, hogy görögkatolikus egyházi központ, metropólia is van itt: a falfestményekkel, ikonokkal gazdagon díszített templomban püspöki trónt is találunk. Debrecen belvárosa évszázadok óta az oktatás központja is. Itt nyitotta meg falait 1538-ban a debreceni Református Kollégium, amely máig a régió egyik oktatási központja. - Sajátos magyar képződmény volt. Az oktatás mind a három fokozata egy helyen található. Elemisták, középiskolások, főiskolások együtt élnek. Ez az együttélés ez önellátást is jelentett. Debrecenben a 18. század végén ez akkor a legnagyobb iskola Magyarországon, körülbelül 2.000 diák volt. A város lakossága 20.000. A tanításhoz szükséges könyvek alkották a későbbi impozáns könyvtár anyagát, mely az évszázadok alatt egymilliósra növekedett és az ország legjelentősebb egyházi könyvgyűjteménye lett. A kétszintes, karzatos terem, melyet dór oszlopok díszítenek, számtalan ritka kézirat, ősnyomtatvány és kódex lakhelye. Az impozáns könyvtárba még II. József császár is ellátogatott. Az iskola olyan fontos szerepet töltött be itt, hogy magánszemélyek, mecénások támogatták rendszeresen, és fejedelmek megkülönböztetett támogatásában is részesült. - Debrecen városának egy jelentős része, így a kollégium és a Nagytemplom elődje is a középkori gótikus templom is leégett 1802-ben. Ez volt a város utolsó nagy tűzvésze, és így a 19. század első két évtizedében épült a mai belváros. Péchy Mihály hadmérnök, egykori kollégiumi diáknak a tervei alapján. - A kollégium is klasszicista stílusban épült újjá, a stílusjegyeket a könyvtár mellett a legszebben az emeleti imaterem, az oratórium őrzi. A tekintélyes faanyagból épült középkori városokra óriási veszélyt jelentett a tűz, a tűzvédelemben ezért még a diákok is részt vettek. Egyik fontos eszközük egy fadorong, amit a tűzfészkek szétverésére használtak - a gerundium idővel a debreceni diákság egyik szimbóluma lett. Akárcsak a tóga, az itt tanulók jellegzetes viselete. A Református Kollégiumnak szerves folytatása a Debreceni Egyetem, ezért is szerepel mindenütt a címerben a Kollégium alapításának éve. 1914-ben indult el az oktatás három karral és 300 hallgatóval. - Az egyetem ma több, mint 27 ezer hallgató, 14 kar, 25 doktori iskola. A 27 ezer hallgatóból több mint 6500 csaknem 120 külföldi országból érkezik az intézmény angol nyelvű képzéseire. Egy óriási nemzetközi intézmény, ami, ha dolgozókat, hallgatókat, oktatókat, kórházi ápolónőket, szakszemélyzetet vesszük, 40 ezer embert jelent. Valóságos város a városon belül. A Nagyerdő szomszédságában székelő intézmény ma már számtalan épületből áll, a legtekintélyesebbhez szökőkutas parkon át vezet az út, ahol télen-nyáron zajlik az élet. 1927-ben kezdődött a főépület építése, mely akkor az ország egyik legnagyobb beruházásának számított, a Parlamenttel és a Budavári Palotával együtt. A nagyszabású tervek nem valósultak meg teljesen, de a végeredmény így is méltó az egykori híres debreceni diákokhoz, akiknek nevét a díszudvar őrzi. Innen nyílik a könyvtár is, mely hatmillió kötetet számlál! Béres Zsuzsa egyetemtörténeti kutató az egyetem megszállottja, sokéves kutatómunkával a háta mögött állítja, hogy a Debreceni Egyetem rengeteg olyan titkot rejt, amely még mindig felfedezésre vár. - Az egyetemi könyvtár állományát tartalmazó polcok hossza megközelíti a 47 kilométert. Ezen belül van egy icipici rész, egy 30 ezres gyűjtemény, az úgynevezett díszműtár, ahol 1400-as évektől kezdve, tehát Hungarica kiadványoktól kezdve, azt is kevesen tudják még, vizsolyi biblia is található a díszműtárban. A vizsolyi a legrégebbi teljes magyar nyelvű biblia 1590-ből, és csak néhány darab maradt belőle. De látható itt latin nyelvű szentírás 1480-ból vagy a szintén ritkaságszámba menő Thúróczy-Krónika 1488-ból. Hogy a fejlődés melyik útjára lépett anno Debrecen, azt a vallás mellett földrajzi helyzete is meghatározta. A terület kereskedelmi útvonalak találkozása volt évszázadok óta: itt csereberélték portékáikat a délről északra és a keletről nyugatra tartó kereskedők. A város főutcája is ennek a korszaknak a nevét őrzi. - A Piac utcának a története egy az egyben megegyezik Debrecen történetével, merthogy annak idején apró kis falvak jöttek létre ezen a tájegységen. És ezeknek a falvaknak a közös vásártartó területe volt az a városrész, ahol a mai napig a református Nagytemplom áll. Akörül volt a vásártartó terület és abból nőtte ki magát egyébként a városnak a főutcája. A sok utazót persze etetni, itatni és szórakoztatni kellett. A város egyik patinás szállodája, az Aranybika már 500 szobával és koncertteremmel épült a Piac utcán. A város legrégebbi, ma is álló épülete is egy fogadó: az 1690-es évek óta álló tornácos-rusztikus falak között a régi időkre emlékeztető szobákat rendeztek be. A debreceni fuvarosok jellegzetes szállítási eszköze volt az ekhós szekér, ami több helyen és több formában is visszaköszön a fogadóban. Az egyik szobában még azt is kipróbálhatjuk, hogyan telt az éjszaka egy ilyen kocsin - ezúttal lovak nélkül... 1714-ben a svéd király is megszállt itt egy szerencsétlen kimenetelű hadjáratból hazafelé tartva. Szabadlevegős szórakozási lehetőségekben nincs hiány Debrecenben, hiszen itt a Nagyerdő, az óriási tölgyes a városban, ahol nyaranta megtelnek a tisztások, a kerékpárutak, a tópart a szabad levegőre áhítozókkal. Az 1950-es évek óta pedig szabadtéri színpad is áll itt. - Ebben az évben 20 olyan színházi előadás kerül bemutatásra, amelyek az országos palettáról kerültek válogatásra 20 nap, 20 csodálatos előadás. A műfaját tekintve nagyon vegyes produkciók. Hogyha nagyon szép esti időnk, színházi esténk van, akkor itt a Békás-tóban lévő békák hangja, és egy olyan nyugtató hangulat veszi körül ezt a színházi létet, amelyért csak önmagáért is érdemes idejönni. A néhány évvel ezelőtt megújult színpadon több mint ezer néző osztozhat egyszerre az élményben. Az elmúlt időszak elszánt közösséget hozott: a nézők jelentős része akkor is végigüli az előadást, ha esik, ha fúj! :) Debrecen egyik különlegessége és büszkesége a véletlennek köszönheti a létezését. Az 1930-as években az úttörő magyar geológus, Pávai-Vajna Ferenc kőolaj és földgáz után kutatott, és ahogy ez ilyenkor lenni szokott, folyékony aranyat nem talált, viszont különleges vízre bukkant. Így végül olajkút helyett fürdőmedencék létesültek itt, de lehet, hogy ennek a debreceniek és a Nagyerdő jobban is örül. Ez Magyarország első olyan strandja, amely nem csak tulajdonképpen a földszinten, egy szinten terjeszkedik, hanem több szinten is. Emeleteken is található medence és ugye függőleges zöld felületek is, ami azt gondolom, ennek a strandnak az egyediségét is nyújtja. - A fürdő három részből áll. Külön birodalom várja a legkisebbeket, ahol színes szobrok és mesefigurák között lubickolhatnak a sekély vízben. Az idősebb gyerekeknek és a felnőtteknek külön terület jut. A cél mindenhol az aktív kikapcsolódás, ez alól talán csak a gyógymedencék kivételek, ahol télen-nyáron áztathatjuk magunkat. - Több olyan medence lett kialakítva, amely a rekreáció, rehabilitáció területén is segíti a szolgáltatásainkat. Kifejezetten mozgásszervi betegségekre, olyan balesetek utáni felépülésre, bőrgyógyászati problémák megoldására is alkalmas a víz, amely természetesen orvosi javallatra igénybe vehető itt nálunk. - A gyógyvizes medencék a spirituális hagyományokból ismert négy elem, a föld, a víz, a levegő és a tűz köré szerveződnek. Egy adott elemhez pedig külön szín és hőmérséklet tartozik. A legforróbb a vörös színben izzó, tüzet szimbolizáló, 38 fokos medence. A hatalmas strandfürdőben nem könnyű összeszámolni a medencéket, aki mégis megtenné, közel negyvenig jutna. És bár a nyár a szabadban töltött időről szól, itt a hidegebb napokra is marad valami, hiszen a fedett medencék - köztük a trópusi növényekkel, banánnal, pálmával beültetett élményfürdő -, egész évben nyitva tartanak. Augusztus 20. piros betűs ünnep a naptárban, de a debreceniekében még pirosabb mint máshol. Szent István ünnepén ugyanis virágba borul a város: az 1966-tól szinte minden évben megrendezésre kerülő Virágkarneválon virággal díszített felvonulási kocsik és ünneplő tömegek lepik el az utcát. Az idén 55 éves karnevál előkészületei persze már jóval korábban, hónapokkal előbb elkezdődnek. Olyan ez mint a karácsony, ahogy elmúlik, szinte már készülünk is a következőre. Debrecen egyik raktárépületében is már jóval az augusztus 20-i virágkarnevál előtt is az ünnepre készülnek. Ilyenkor mi már a kocsik előkészítésén, tervezésén, faragásán, a statikai munkákon dolgozunk. Mindenki azt hiszi, hogy a hungarocell az egy könnyen faragható anyag. Azt kell mondjam, hogy követ szívesebben faragok, mert az éles szerszám kérdése. Ez pedig fizikai, testi erő kérdése. - A karneválon 15-16, kifejezetten az augusztus 20-i eseményre átalakított kocsi vonul, és mindegyiken más-más kompozíció szerepel, olyannyira ünneplőbe öltöztetik őket, hogy a teherautóból a végén szinte semmi sem látszik. A szobrász éppen az egyik különleges kompozíción dolgozik, egy félig ló, félig hal formájú misztikus teremtményen. A szobrot hetekig mintázza, de az utolsó fázis, a kocsikra szerelés is külön tudomány. - Talán a legfontosabb része a debreceni virágkarneválnak a statika. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kiváló szakemberekkel vagyok körülvéve, és nekem elég lerajzolni valamit. Ők tudják, hogy azt hogy lehet megcsinálni, hogy lehet biztonságosan, ezt alá is húznám, biztonságosan megjeleníteni és egy kocsira feltenni. A légies szobrok belsejében titokban, elbújva a világ elől, acélpántok sorakoznak, melyek egyben tartják még a leglégiesebb alkotásokat is. A kész művek ezután kapják meg színpompás borításaikat, melyek felhelyezése külön szakértelmet igényel, hiszen a virágok vízellátásáról is gondoskodni kell. Hosszú, aprólékos munka ez, mert egy-egy karneválon több százezer virágot is felhasználnak, a látványukban pedig alkalmanként fél millió turista is gyönyörködik. Debrecen nem csak a virágkarneváljával egyedülálló. Déri Frigyes selyemgyáros a művészetek nagy rajongója volt, örökös híján felbecsülhetetlen gyűjteményét Debrecen városára hagyta. A hagyaték ma már az alapító nevét viselő Déri Múzeumban látható. A múzeum legfőbb attrakciója Munkácsy Mihály három hatalmas vászonból álló Krisztus trilógiája. - Aki belép abba a terembe, ahol ez a három festmény ki van állítva, az tényleg úgy érzi magát, mint hogyha egy szakrális térbe lépne. Mint hogy ha egy templomba lépne be. És függetlenül attól, hogy valaki most vallásos, vagy sem, spirituális-e vagy sem, valamilyen módon mindenkit megérint az a Munkácsy terem. A neobarokk stílusú Déri múzeum épületének szomszédságában egy ízig-vérig mai kiállítótér található, a Modern és Kortárs Művészeti Központ, a MODEM, amely 2006 óta szenteli tágas tereit jelenkorunk művészetének. Háromezer négyzetméterével ez Magyarország egyik legnagyobb kiállítótere. Bár az épület különféle kulturális és zenei programmal is csábít, a főszerep itt a képzőművészeté. Három szint, három különböző kiállítás: Ferenczy Zsolt színes festményei a földszinten, Kicsiny Balázs harminc évet felölelő abszurd jelenetei a második-, és a Kisadózók művészcsoport munkái a harmadik szinten találhatók. - Aki nyitott a kortárs képzőművészetre, az bátran látogasson el a MODEM-be is. És nem csak azért, hogy a kiállításokat megtekintse, hanem azért is, mert nagyon klassz művészetpedagógiai foglalkozásaik vannak. És direkt mondom azt, hogy művészetpedagógiai, nem múzeumpedagógiai, mert nem csak gyerekeknek, hanem egyébként felnőtteknek is tartanak mindenféle foglalkozásokat. A modern művészet befogadása nem könnyű, a MODEM foglalkozásainak éppen az a célja, hogy segítse megérteni a tárlatok anyagát, közelebb hozza az alkotót a közönséghez, hiszen valamennyi alkotás mindennapi életünkre reflektál, az embert foglalkoztató kérdésekre keresi a választ, a legtöbbször szavakkal kifejezhetetlen művészi eszközökkel.

Amikor Luther Márton 504 éve. a wittenbergi vártemplom kapujára és hirdetni kezdte a reformáció tanait, még senki sem sejtette, milyen gyökeres változások elindítója lesz. Úgy tartják, a prédikátor hallgatói között akadt néhány debreceni is, akik hazahozták az új gondolkodást, amely a város első református püspöke, Méliusz Juhász Péter idejében terjedt el igazán. Később, 1849-ben a lakosságnak már 95 százaléka református volt, a cívis város a református vallás legbiztosabb bástyája lett. Templomai a mai napig mesélnek a kálvini reformáció fontos magyarországi központjáról, a "Kálvinista Rómáról". Bár a mostani Debrecen azt szereti, ha inkább "magyar Genfként" szólítják.