Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Radnai Csaba várja önöket a. Ugye kell maradjanak az M1-en, viszontlátásra! - Nyárban, kánikulában találhatunk-e vonzóbbat egy tó vagy egy medence partjánál? Testünk fürdetése nem mai divat, és az ősidőkben sem csupán a tisztálkodást szolgálta. A fürdőkultúra gyökerei a távoli múltba nyúlnak, ahol az éltető erő, a víz és a hozzá épült fürdők gyakran szakrális célokat szolgáltak, vagy éppen a társadalmi érintkezés terei voltak. Budapest szerencsés város, területén sok a forrás, melyek nagy része ráadásul meleg termálvizet hoz a felszínre. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a rómaiak már a II. században tucatnyinál is több fürdőházat építettek a mai Óbuda területén, a kerület egy városrésze ezért is viseli a Rómaifürdő nevet. A rómaiak után az 1900-as évek első felében alapítottak itt strandvállalatot, amely akkor 14 környékbeli forrás vizét gyűjtötte össze és használta a fürdő táplálásához. - Szabadtéri strandként használták, nem épített fürdőként, mint mondjuk a rómaiak idején a fürdőházak. Ez a szórakozásról szólt. Az 1900-as évek elején ez egy kuriózum volt, hát ha belegondolunk nem volt akkor mindenkinek Horvátországban nyaralója, de akár még a Balatonon sem, itt a fürdőélet tényleg az aranykorát élte. Természetesen itt is nagy medencék, különválasztva gyerekeknek, öltözők, ez volt az alap strandszolgáltatás. - A Római nem üzemel egész évben, nyitását általában az iskolai tanév végére, a nyári szünet kezdetére időzítik. Területe szinte arborétum-szerű: hatalmas ősfák nyújtanak árnyékot, cserjék, ezernyi színben pompázó virágágyások és ösvények rajzolják körbe a csábító, füves tisztásokat. A növényzet pedig boldogan burjánzik a víz közelségétől, a mindig párás klímától. - Kikapcsolódáshoz ez elengedhetetlen, hogy el tudjunk bújni, kicsit árnyékba tudjunk vonulni. Mi erre tényleg büszkék vagyunk és mindig amikor hőségriadó van, és a hangosbemondón felhívjuk a figyelmét az embereknek, hogy vigyázzanak, magas az UV sugárzás, vonuljanak egy picit árnyékba. Ez nekünk egy nagyon fontos küldetésünk is, hogy ezt ápoljuk, több tízezer egynyári növény kerül kiültetésre ilyenkor a strandjainkba, fürdőinkbe. - Ezzel együtt a Római megtartotta retro-hangulatát, és felveszi a versenyt a modern fővárosi strandokkal is. A közelmúltban egy közvélemény-kutatás során kiderült, a Római a fővárosiak egyik kedvenc strandja! Az ókori rómaiak után a középkori törökök is szerették kiélvezni a fürdők nyújtotta örömöket. A Rudas legrégebbi falai még bőven a hódoltság előtt épültek a Gellért-hegy tövében. A hegy gyomrában sok forrás fakadt már a török időkben is. Ali budai pasa el is rendelte a bővizű forrásokra épült eredeti fürdő felújítását és kibővítését. Ekkor készült el a törökök körében messze földön híres Zöldoszlopos fürdő, a ma is álló nyolc boltívével és medencéjével. Nincs még egy város Európában, ahol ennyi a történelmi, ugyanakkor látogatható műemlék fürdő! A Rudas is ilyen, ahol még tartja magát az archaikus fürdőkultúra egy hagyománya is: itt fürdőruha helyett elég egy egyszerű kötény. - Az ide betérő vendégeknek gyakorlatilag semmit nem kell magukkal hozniuk, itt adunk egy kötényt, amivel magukat eltakarják, a nőknek is és a férfiaknak is, és a fürdés után egy lepedőt és a tisztálkodáshoz természetesen biztosítunk szappant. Úgyhogy ebben a kötényben használják a fürdőt. - A Rudas az évszázadok során több felújításon is átesett, de az oszlopos, kupolás terem megmaradt török kori formájában. Némelyik oszlopon érdekes motívumok is láthatók, amiket ki tudja hány száz évvel ezelőtt véstek-karcoltak oda a ma már ismeretlen kezek. Az 1800-as évek végén egy uszoda épületet húztak fel a törökfürdő mellé, majd ivóterem, kórházépület és ásványvíz palackozó is került ide. - A wellness részleg az egy régi palackozó üzem átépítésével valósult meg. A belső részen 4 medencét építettünk és az épület tetején létesült egy úgynevezett panoráma medence, ahonnan a fővárosi panorámát élvezhetik az ide betérő vendégek. - Valóban páratlan élmény a gyógyvizes medencében ülve, hátunk mögöttünk a Gellért-hegy szikláival gyönyörködni a lassan hömpölygő Dunában és a pesti rakpart pompás házsorában. A XX. század elejére egyre népszerűbb lett a fürdőzés, de az igazán széles körben vett néprétegek kiszolgálására csak a Tanácsköztársaság alatt gondoltak először: ekkor nyílt meg az első szabadtéri fürdőzésre lehetőséget adó strand: a Margit-szigeten a Palatinus. Igaz, akkor még csak egy nagy-nagy kosarat engedtek a Duna vizébe a partról, hogy az úszni nem tudók is biztonsággal élvezhessék a vizet. A nagy siker láttán két évvel később elkezdték kiépíteni az első medencét és az azt kiszolgáló fürdőépületet. Az 1930-as évek első felében Budapest második fénykorát élte, nem csoda, hogy a Palatinus is komoly lendületet vett. Két ismert építész, Janáky István és Szőke Károly a kor szellemének megfelelően, a Bauhaus iskola elveit követve tervezte meg a strand átépítését és bővítését. Igen impozáns épületet rajzoltak, ami a mai ízlés-bajnokságban is megállná helyét. A Palatinus Strand - vagy pesties nevén Pala - ekkor nyerte el mai formáját. - Nyári szezonban a Palatinus összesen 15 medencével várja a vendégeit, Budapesten mi rendelkezünk a legnagyobb vízfelülettel. A medencéknek a hőfoka egészen változatos, a 20 foktól gyakorlatilag a 42 fokig. És hát a medencéken kívül még számos egyéb attrakció van, a gyerekeknek játszótér, kültéri fitnesspark, de említhetném az óriás és a gyerekcsúszdákat is. A főépület ma már műemlék, ennek szellemében kerülhetett sor néhány évvel ezelőtt a teljes rekonstrukcióra és az új igényeknek megfelelő új funkciók beépítésre. Ekkor kapott a strand egy beltéri wellness részleget és gyógyfürdő medencét is, így ezekkel már egész évben nyitva tarthatnak. A pénztárcsarnok második világháborúban megsemmisült faliképét is visszaállították, a méretes alkotást még Ady Endre: A Dál-kisasszonyok násza című verse ihlette. A legendás hullámmedencében pedig még mindig az eredeti szerkezet veri a hullámokat. - A hullámgép ugye 1937-ben épült, azóta több felújításon is átesett. Most már modern elektronika vezérli a működését, de az alapszerkezet, a fogaskerekek és a lánchajtás és a dugattyúk, amik a vizet kiszorítják az aknából, azok még mindig az 1936-37-es gépnek az elemei. Két nagy akna van a medencében, ezekben alaphelyzetben áll a víz, és felváltva két dugattyú szorítja ki a vizet, megfelelő ütemben és ezzel kelti a hullámokat, ami egyébként egészen hasonló, mint a tengeri hullámok. - Ma már annyi intenzív élmény ér minket a mindennapokban is, hogy egy magára valamit is adó strand sem létezhet pusztán a kiváló vízében bízva. Egyéb élményeket is kell kínálnia, így minden fürdőnek szinte kötelező elemei lettek a csúszdák. A mogyoródi csúszdapark tudna erről a legtöbbet mesélni, ahol szinte mindent erre a játékszerre építettek, sőt még a helyszínt is ennek megfelelően választották ki. - Kimondottan olyan terepviszonyokat kerestek, ahol nem kell acélvázakat építeni a csúszdáknak, a természethez igazították a csúszdáknak a meredekségét, ehhez igazították azt is, hogy hogyan, mennyit kanyarogjon, milyen magasról induljon, milyen hosszú legyen. Minél feljebb jövünk, annál meredekebbek a csúszdák, a középső szintről indulnak azok, amik nem olyan meredek csúszdák. Azokat azok is szeretik, kedvelik, akik már ezt nem. - A domboldal lankáin több mint két tucat különböző csúszda kígyózik, és a tervezők nem csak a nyomvonalak vezetésében, de a névadásban is kiélhették tobzódó fantáziájukat. Van itt Nagy csobbanás és Kis vakond, Szabadesés és Vadvízi folyó, Hosszú kaland és Fekete lyuk is - a nevek beszédesek, nagyjából kitalálható, melyik milyen élményt kínál. És itt a csúszda nem csak gyereknek való, sőt - jó részét csakis felnőttek használhatják! - A legkülönlegesebb csúszda itt van éppen mögöttünk, mert ebben még versenyezni is tudnak. Vannak olyan tematikus napok, amikor csúszdaversenyeket rendezünk, egy traffipaxszal mérték a legmagasabb csúszda rekordot, az 62,4 km/h sebesség volt. - Igaz, ide főleg csúszkálni járnak az emberek, de akit nem ragadott magával ez az élmény, az is találhat kedvére valót: üldögélhet az élménymedencében, a jakuzziban, vagy himbálózhat a Lassú Folyó több száz méter hosszú, méltóságteljesen ringó vizén. Folyami kavicsban gazdag a Pesttől délre elterülő síkság, hiszen a Duna tízezer éveken át rakta itt le áradásaival a hordalékát. De miként kapcsolódik ez a fürdőzéshez? Úgy, hogy a kavicsot felszíni fejtéssel, úgynevezett kotrással bányásszák, az egyre mélyülő bányagödrök helyén pedig a talajvíz és a csapadék gyorsabban-lassabban tavakat hoz létre. A Dunavarsány és Délegyháza környékén elterülő számtalan bányató rendszere a mai napig változik: egyes bányák bezártak és a tavak eliszapolódnak, más helyeken a bányák új tavakat hoznak létre. - Harminc évvel ezelőtt ide a környékre, szintén a Délegyházi-tavakra jártunk strandolni, és itt egyik strandolás alkalmával jött a gondolat, hogy kellene egy olyan fürdőhelyet itt létesíteni, ahol megtaláljuk azt a számítást, amit abban a pillanatban ott elvártunk volna. Lehessen enni egy palacsintát, lehessen enni egy lángost és tiszta környezetet kapjunk mellé. Rukkel János és fiai körüljárták a sok-sok tavat és találtak egyet, ahol éppen akkor hagytak fel a bányaműveléssel. Sikerült is bérbe venniük az államtól, és nekiállhattak megálmodott strandjuk kialakításának. Először is elhordatták a sok meddőt, hogy a vizet egyáltalán meg lehessen közelíteni, majd bekerítették a területet. Egy évvel később pedig megnyitottak. Évről-évre fejlesztgettek: a büfékocsikat tégla épületekre cserélték, csúszdák építésébe kezdtek, aztán megépült a saját wakeboard pályájuk is, egy majd' egy kilométer hosszú, fix oszlopokra telepített kötélpálya, amivel a lábukra speciális deszkát rögzített embereket húznak körbe-körbe a vízen. Már akik bírják a tempót... - A wakeboard pálya az egy extrém sport, sok kedvelője van. Igazi kihívás azok számára, akik ezt meg szeretnék próbálni. Ennek az elődje tulajdonképpen a motorcsónakos vontatás volt, a vízisí. Ezután jöttek a snowboardozás és erre jött valakinek a gondolata, hogy a vízen siklást egy kötélpályával oldjanak meg. - Némi extremitás jut itt a fiatalabb korosztálynak is. A tizenévesek kedvence az aquaglide park, ami egy felfújható vízi akadálypálya csúszós átjárókkal, hintákkal, mászókákkal. Úgy hírlik, ha egy gyerek egyszer kipróbálja, egész nap le sem akar jönni róla... Budapest éppen átellenes oldalán, Budakalász magasságában egy másik kavicsbánya tó is strandkét működik. Sokan emlékeznek azokra az időkre, amikor a felhagyott bányatavat illegális fürdőhelynek használták a környékbeliek. Ez a múlt, ma már egy közösségi oldalak fotóihoz remek helyszínül szolgáló homokos part várja itt a vendégeket. A Lupa Beach. - Ez régen egy sóderbánya volt, ugye bányákban nem szokás fürdeni, mert nincs megfelelő infrastruktúra, nincsenek vízimentők, vagy akár ha csak a szemétre gondolunk. És amikor a bánya bezárt, akkor ez hasznosításra került, és akkor Gerendai Károly megálmodta ide Budapest tengerpartját. Kialakítottuk a teljes infrastruktúrát, parkolóval, vízimentővel, a vízfelszínt azt igyekeztünk úgy kialakítani, hogy lassan mélyüljön, mert ugye a kotrással bányásszák a sódert és olyan volt, mint egy medence igazából, tehát azonnal mélyült. - Egyfajta luxus életérzést igyekeztek kialakítani, a tengerpartokra emlékeztető homokkal, pálmafákkal, nyugágyakkal, baldachinokkal, és a strandkosztot alapjaiban újragondoló éttermek kínálatával. A lángos-hekk-palacsinta szentháromságához szokott strandoló belekóstolhat a hűsítő kovászosuborka levesbe, vagy a garnélasalátával körített kézműves hamburgerbe is. És nem csak az ételek, de a vízen feltűnő sporteszközök is megelőzik a divatot! Vagy éppen teremtik azt. - A tavon a különböző vízi aktivitások meg sport aktivitások mellett nálunk is a nagyon divatos SUP-ozni is lehet. Ennek már van egy modernebb változata is, ez pedig az elektromos, ami igazából semmi mást nem igényel, csak rá kell állni a deszkára és egy elektromos motor hajt téged a vízen, minél gyorsabban mész, annál magasabbra emelkedik ki. Ez most nagyon közkedvelt nálunk, ezt nagyon sokan szeretik. - A XXI. században a strandolás nem csak a vízről szól. Itt a vízi sportok mellett családi és gyerekprogramok, kézműves foglalkozások és táborok, sportversenyek, filmvetítések és naplementébe nyúló "sunset partyk" szórakoztatják az úri közönséget. Sokan nem lelkesednek az épített fürdőhelyekért és inkább a természet vizeibe merítkeznek - ha tehetik. Ők, ha egy igazán csúcs strandot keresnek, megtalálhatják Kisoroszi mellett, a Szigetcsúcson. Ez itt a Szentendrei-sziget legészakibb kiszögellése, ami a Duna sodrását kettéválasztja. A helyszín varázslatos: a folyó jobb partján a Visegrádi vár és a Pilis magasodik fölénk, balra a fő folyóág túlpartján Nagymaros és a Börzsöny hegyei keretezik a látóhatárt, északra pedig a hegyek között eltűnik a Duna a kanyarban. A helyiek Szigetorrnak, Szigetspiccnek is hívják ezt a hosszú, keskeny földnyelvet, amit magasabb vízállásoknál gyakran elönt a folyó. Olyankor akár még csónakkal is lehet evezni a fák között. Kellemes ligetes ártéri galériaerdőt alakított itt ki a természet, ami védelmező árnyékot nyújt a strandolóknak és kempingezőknek. - Úgy mondanám egyelőre, hogy sátorozó hely, táborozó hely, kempingnek nem mondható. Rengetegen szeretik ezt és erre illeszkedtek be erre a nomád kempingezési formára. Mind a lakókocsisok 30 éve járnak már ide, mindenki kialakította magának az áramvételi lehetőséget napelemekkel, ilyen kis akkumulátorokkal, amiket töltenek. Rengetegen, aki már járnak ide ki hozzánk, azok mind tudják, hogy kannából tudják ide hozni a vizet, van vízvételi lehetőség, de nincsenek a lakókocsiknak kiállások. Tíz-húsz évvel ezelőtt még leginkább kempingezni jártak ki ide az emberek egész hetekre vagy akár hosszabb időre is. Az ilyen típusú pihenés szerelmeseit éppen a nomád körülmények vonzzák. Azzal, hogy egy időre lemondanak a megszokott kényelmi szolgáltatásokról, tágítják a komfortzónájukat és kicsit részesei lehetnek a természetnek, ami aztán jótékonyan hat a közérzetre is. - Ennek a vírusnak az egyik jó hatása az emberekre talán az volt, hogy kicsit közelebb kerültek újra a természethez és azt veszem észre, hogy egyre többen látogatják az élővizeket, a szabadstrandokat és végre újból a természethez közel kerülnek az emberek. - A Szigetcsúcs napjainkban egyre népszerűbb rövidebb, akár munka utáni kikapcsolódásra is, vagy egy-egy hétvégi hűsölésre, dunai megmártózásra. Sokan járnak ki kutyával, hiszen ez a környezet a négylábúaknak is igazi paradicsom. A terület üzemeltetői arra biztatnak mindenkit, hogy hagyják messzebb az autót, sétáljanak be, vagy inkább kerékpárral, tömegközlekedéssel jöjjenek, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést. Érdemes gondolnunk azokra is, akik nem szeretnek úszni vagy fürdőzni, de a nagy melegben szívesen hűsölnek egy csendes víz partján. Szubjektív útvonaltervünk számukra a Mátra lábaihoz vezet, Apc község határába. Széleskő egy tengerszemre emlékeztet, pedig nincs köze a tengerhez. Majd egy évszázadon keresztül, egészen az 1960-as évekig bányásztak itt jó minőségű andezitet, egyre lejjebb hatolva a hegybe. Aztán amikor a bányászattal felhagytak, a közel tíz méter mély bányagödröt visszavette a természet. - A hegynek a leve, én így szoktam hívni, a víz, a csapadékvíz, illetve amit tárol a kőzet az ide folyik össze. És nyilván a csapadékvíz, illetve a kőzetben lefolyó víz itt összefolyik és időnként ha sok van, akkor egy természetes túlfolyón távozik, most kevesebb van mert nagy a meleg, ilyenkor nem folyik tovább a víz. Tehát csak csapadékvízzel táplálkozik. - Közhelyesen azt szokás mondani az ilyen látványra, hogy egy kis ékszerdoboz. De Széleskőre valóban illik az elcsépelt kifejezés, hiszen meredek, szinte függőleges sziklafalak között, mint drágakő a doboz alján, csillog a parányi, smaragdszínű tó. - Fiatalkoromban ide jártunk sátorozni hétvégenként, esténként, illetve sok-sok barátság, és szerelem fonódott itt. Igazából a helynek a varázsa magában a természetben rejlik, csodálatos a környezet, a sziklafalak, maga a tó, csendes környezet van, nem lehet gépjárművel túl közel megközelíteni és éppen ezért nyilván a bátrabbak meg is merítőznek benne, bár bányató és tudjuk, hogy fürödni benne emiatt tilos. - Apc idilli táborhely lehet az országot bakancsban, szállásukat a hátukon cipelve járó turisták számára: nyaranta szinte mindig áll itt néhány sátor, vagy csak a lábukat lógatják a hűs vízbe a vándorok, mielőtt tovább indulnának útjukon.

- Nyárban, kánikulában találhatunk-e vonzóbbat egy tó vagy egy medence partjánál? Testünk fürdetése nem mai divat, és az ősidőkben sem csupán a tisztálkodást szolgálta. A fürdőkultúra gyökerei a távoli múltba nyúlnak, ahol az éltető erő, a víz és a hozzá épült fürdők gyakran szakrális célokat szolgáltak, vagy éppen a társadalmi érintkezés terei voltak. Budapest szerencsés város, területén sok a forrás, melyek nagy része ráadásul meleg termálvizet hoz a felszínre.