Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Budapest így. - Budapest igazi lüktető nagyváros, századok óta fejlődik, változik, tovább alakul. Ami az egyik nap még egyszerű és funkcionális épület volt, az a következő nap már műemlék, és történelmünk fontos része. Ennek a folyamatnak egy szép példája a kezdetben bányájáról, majd iparáról ismert Kőbányán található. Az Északi Járműjavító volt valamikor Magyarország legnagyobb vasúti szerelőműhelye, 150 évig a magyar vasút megkerülhetetlen helyszíne. 2009-ben bezárt, de nem sokkal később újjászületett múzeumként. - Most döntően olyan járműveket hoztunk ide, amelyeknek valamilyen fajta kötődése van a helyszínhez, tehát itt készültek, itt javították őket. Vagy itt gyártották a környéken, vagy valóban itt dolgoztak ezeken a járműveken. Itt, ahol állok ez egyébként a tolópadja volt ennek a csarnoknak. Tulajdonképpen lehet mondani, az egész egykori járműjavítónak a lelke, hiszen a forgalmi vágányokon keresztül ezen a tolópadon keresztül hozták be ide a járműveket. Ez itt szépen besiklott, és szétszedték tulajdonképpen a járműveket. Különböző műhelyrészekbe, csarnokrészekbe emelték be az egyes darabokat, vagy itt a most megnyitott fényezők némelyikébe kerültek ezek be, és ott festették újra, ott kaptak frissítő fényezés. - A csarnokban éjjel-nappal lázas munka folyt, csúcsidőben akár több ezren is bütykölték a többtonnás szerelvényeket. A kiállításon most főleg olyan járművek sorakoznak, melyek már egyszer-kétszer megfordultak erre: vagy itt készültek, vagy itt estek át felújításon. Hogy pontosan hol, mi történt a csarnokban, egyszerűen kideríthető, elég kicsit felfelé néznünk, hiszen még mindig láthatóak az egykori funkcióra utaló feliratok. A kiállítás egyik különleges darabja ez a zöld színű csoda. Az áramvonalas, dizájnos külső - talán hihetetlen - de gőzmozdonyt takar. A másik csoda ez a harsány színű kocsi. - Az Árpád sínautóbusz ez a '30-as éveknek az egyik legsikeresebb magyar formaterve. Kívül-belül lehet látni a '30-as évekre jellemző dizájnelemeket. És ha besétálunk, akkor azok az ülések, vagy a beltéri ajtóknak a gyönyörű ovális formája az szinte egy Poirot-filmet idéz vissza, egészen különleges ennek a világa. - Az egykori üzem területén az igazi nagy átalakulások csak most következnek, hiszen az új Közlekedési Múzeum hamarosan birtokba veszi az egész épületet. Nemkülönben különleges a helyszíne egy másik fővárosi múzeumnak, hiszen nem egy épületben kapott helyet, hanem a föld alatt. Száz-százhuszonöt évvel ezelőtt ezen a peronon még kalapos dámák és sétapálcás urak várták, hogy befusson a vonat. És akadtak itt egészen illusztris utasok is! 1896. május 2-án adták át ezt a büszkeségünket, a földalatti vasutat, aminek emléket állítunk ebben a múzeumban. És 1896. május 8-án maga Ferenc József császár is meglátogatta, utazott a neki speciálisan kialakított királyi kocsin. És ahogy a bejáratnál található márványtábla tanúsítja, a legkegyelmesebben megengedte, hogy fölvegye a földalatti vasút az ő nevét. - Érdekes, hogy amikor 1893-ban felmerült a földalatti építése, sokan felelőtlen kísérletezésnek és pazarlásnak tartották, aztán rövid időn belül szerelem lett, és 1896-ban már milliószám szállította az utasokat a Ligetbe, a Millenniumi Kiállításra. A korabeli sajtó beszámolói szerint a rajta utazó főhercegek is elismerésüket fejezték ki, és megjegyezték: "Bárcsak Bécsben is lenne hasonló vasút!". A földalatti igazi látványosságnak számított, ez volt akkoriban a világ első, elektromos árammal hajtott földalattija! Két vállalat építette, ezért mindkettő színei visszaköszöntek a kocsikon: tizet barna, tizet pedig sárga színben indítottak útjára. - Az 1950-es években épült a kelet-nyugati metró, és akkor az eredeti nyomvonalat egy picit odébb helyezték, illetve a Deák téri állomást is magát odébb helyezték. Ezt a szakaszt leválasztották, és ebben az eredeti alagútszakaszban létesült a múzeum, 1975-ben nyitottuk meg. - A kisföldalatti azóta is rendületlenül rója köreit a föld alatt, sajátos küllemével, sárga színével a budapesti közlekedés üde, hangulatos színfoltja. Igaz, ma már akad segítsége is. Az M4-es metró elkészültével összesen már közel negyven kilométert utazhatunk a mélyben, és 52 állomás közül választhatjuk ki, hol szálljunk le. A nagyvárosi élet számos problémára megoldást kínál, a városi ember ugyanakkor egy sor újabb gonddal is szembe találja magát, aminek addig talán a létezéséről sem tudott. Ahol sokan élnek együtt, ott előbb-utóbb biztosan felmerül a kérdés: mit is kezdjünk az ürülékünkkel? Nos, Óbudán, a trinitárius rend egykori kolostorában, amely ma a Kiscelli Múzeum otthona, megkaphatjuk a választ. Az épület alagsorában berendezett különleges tárlaton szemügyre vehetjük Budapestet - alulnézetből. Megtudhatjuk például, hogy a régi korok embere szívesen végezte dolgát társaságban is. - Ebben hoz változást a modern kor úgymond, tehát az újkorban egyfajta prüdéria kezdi el jellemezni ezt a magánéleti szertartást lényegében. Úgyhogy az ürítésnek kialakul egyfajta személyes jellegzetessége és erre ráerősít majd a technika is az idők során, ahogy létrejön a szaniter, illetve korábban a fajansz, mint öblíthető berendezés, úgy elkülönül a lakásokban egy önálló funkcionális térként a WC. És kifejezetten a prüdéria fogja majd jellemezni a modern korokban. És nem csak ürítéshez változott meg a hozzáállás, hanem a hozzá szükséges kellékekhez is. - Az 1900-as évek környékén például a vécé presztízstárggyá vált, melynek következményeként elképesztő, barokkos díszítésű tárgyak láttak napvilágot. A szegényeknek persze nemhogy fajansz, de semmilyen vécé, avagy fürdőszoba nem jutott, a régi Tabánban például az emberek sokáig egyszerűen az utca közepére öntötték az ürüléket. A városvezetők lassan tudatosult, hogy a vécék, fürdőszobák léte, illetve nemléte összefüggésben volt a kor népbetegségével, a tífusszal és a kolerával, ahogy mindenféle járvány terjedésével is abban az időben. Innentől kezdve a higiénia kérdések megoldása közös ügy lett. - Van olyan is a gyűjteményünkben, ami már water closetnek nevezhető, beépített tartállyal rendelkezik, de még hordozható, nem csatlakozik hálózatra. Illetve későbbi korokból fellelhető még a gyűjteményben ehhez hasonló fába épített bili, ami sajátos átmenet a bútordarab és egyfajta hordozható láda között. - Idén ősszel nem csak elmúlt korok titkaira derülhet fény egy-egy különleges, rendhagyó kiállításon. Aki kíváncsi, utána járhat, hogy honnan érkezik a háztartásokba a villamosenergia, és a hideg téli estéken mitől melegszik be a radiátor. Ez az ipari komplexum egy korszerű és működő üzem, októberben mégis kitárja kapuit, a látogatók pedig akár egy tárlaton, benézhetnek a máskor zárt ajtók mögé is. - Itt az Észak-Budai Fűtőerőműben amellett, hogy villamosenergia-termelés és a rendszerszabályozásba való részvétel történik, hőszolgáltatást is végez az erőmű. Tehát kapcsolt villamosenergia-termelés és hőenergia-termelés is folyik az erőműben. A termelt hőt a Főtáv részére adjuk át, és ennek a hőkörzetnek a távhőellátásában vesz részt. Körülbelül 34 ezer lakás távfűtése történik innen. És gyakorlatilag egy 0 fok körüli hőmérsékletig teljes egészében el tudjuk látni ennek a hőkörzetnek a hőigényét. Az erőműben 50 MW kapacitás áll villamosenergia-termeléssel rendelkezésre, és ez körülbelül a magyar villamosenergia-termelés 1%-át jelenti éves szinten. - A kacskaringósan tekergő fényes csövek vagy éppen a gázturbina az ipari esztétika formáit tárják elénk. Megdöbbentő, hogy az erőmű egyik turbinája egy átalakított, a luxus autóiról ismert Rolls-Royce repülőgép hajtómű. Az óriás Boeingeket pont ilyen repíti a levegőbe! Október 8-án, az Erőművek Éjszakáján ez mind-mind megtekinthető lesz. - Fent lesz az eromuvekejszakaja.hu oldalon minden olyan fontos adat, hogy az egyes erőművek, amelyekben jelentkezni és menni szeretnénk, milyen feltételek mellett fogadja a látogatókat. Nem annyira mondanám ezt gyerekes programnak, mint inkább fiatalok, illetve felnőtteknek szóló programot. De az egyes erőművekben más és más biztonsági előírások vannak. Azt viszont nyomatékosan kérjük, hogy vegyük ezeket az előírásokat komolyan; ezek veszélyes üzemű a létesítmények, fontos, hogy ezeket minden körülmények között betartsuk. - A sisak viselése például kötelező lesz mindenkinek, és az sem árt, ha óvatosan és kellő tisztelettel sétálunk a több ezer voltos transzformátorok közelében. Egy ipari létesítmény nem feltétlenül csak puszta látványosság, hanem a tapasztalatszerzés, tanulás és a szemléletváltás terepe is lehet. Éppen erre jöttek rá ebben a fővárosi hulladékudvarban, ahol örömmel fogadják a látogatókat. Elsőre talán bizarrnak is tűnhet az ötlet, hogy hulladékudvarba kiránduljunk, pedig akad látnivaló a Fővárosi Közterület-fenntartónál... - 2016-ban, a főváros két pontján nyitotta meg kapuit a két Szemléletformáló és Újrahasználati Központ. Ez két-három funkciót ellátó létesítmény. Mindkettőben van egy hatalmas hulladékudvar, egy újrahasználati központi rész egy hatalmas magas raktárral, illetve egy szemléletformáló központ. A központ a tárgyakhoz, a hulladékhoz való viszonyunkat szeretné átalakítani. Nagyon sokan kidobják a megunt bútort, még akkor is, ha az jó állapotban van, pedig valaki még örömét is lelhetné benne. Nos itt le-, illetve továbbadható a feleslegessé vált tárgy: ágyak, kanapék, fotelek és még sok egyéb használati cikk sorakozik itt, melyet bárki hazavihet. - A lakosság ingyen adja le ezeket, tehát térítésmentesen adja le a holmijait raktározási díj ellenében adjuk tovább a lakosság azon részének, aki szeretne innen bebútorozkodni, vagy bebútorozni a lakását, vagy a konyháját felszerelni stb. Egy komplett lakás berendezhető pár tízezer forintból, tehát egy egész szekrénysor, vagy ülőgarnitúra is, és egész jó állapotú cuccokat is magáévá tehet itt a lakosság. Előfordultak számunkra is ilyen figyelemfelkeltő dolgok, hogy miket képes behozni a lakosság. Például többször is ment már át keresztül itt és a 18. kerületiben is például versenyzongora. Tehát egy kis felhangolás, meg egy kis feljavítás után tulajdonképpen egy több százezer forintot érő holmiról beszélünk. Innen viszont tovább vihette az új tulajdonosa 1000-2000-5000 forintért. Az ár méret szerint halad felfelé, minél kisebb valami, annál olcsóbb: egy fotel például ezer forintnál kezdődik, egy kanapé már tízezer forintért hazavihető. Olyan ez, mint egy rendhagyó kiállítótér: itt sétálva láthatjuk és megérhetjük, miért fontos a hulladék szétválogatása, a környezettudatos szemlélet kialakítása vagy éppen a kerti hulladék komposztálása. Szentendre, a Duna menti település belvárosa már hosszú ideje a szépre és kikapcsolódásra vágyók célpontja. A város mai arca sokat köszönhet a régi szerb kereskedőknek is. Szerb iskola volt egykor a mai Ferenczy Múzeum épülete is, ahol különleges kiállításnak lehetünk szemtanúi. - Nem véletlenül Kincskeresés a címe ennek a kiállításnak. Nagyon sok kincset állítunk ki, tehát egy egész terem foglalkozik a kincsnek a fogalmával. Tehát itt nem csak a nagyközönségnek akarjuk megmagyarázni, hanem saját magunknak is meg akarjuk magyarázni, hogy mit ért egy régész a kincsen. Mert ez egy nagy tág értelmű gyűjtőfogalom. És ebben nagyon sokszor benne vannak a temetők leletei, benne vannak település leletek, benne vannak őskori bronzdepók, aranykincsek. Ami a számomra az egyik legizgalmasabb történet volt, az egy több mint 10 évvel ezelőtti Bugyi-Felsőványi, honfoglaláskori temetőnek a feltárása. Ez volt az első igazi közösségi régészeti projekt. Ugyanis itt volt az, hogy civilek találtak egy cipősdoboznyi aranyozott ezüstékszert. - Az itt látható érmék, ékszerek, dísztárgyak különlegessége, hogy amatőr régészek ásatásaiból származik. Különféle szerszámokat, edényeket, számtalan arany- és ezüst pénzt rejtenek a vitrinek, de akad itt honfoglalás kori tarsolylemez is. A kincskeresés gyakorlati részét fémérzékelő műszerrel végzik, akár a Duna parton, ugyanis a vízpart egyes részei kifejezetten ideális helyszínnek számítanak, a folyó ugyanis változó vízállása miatt évszázadokig is őrizhet izgalmas leleteket. Akár egy muskétagolyót. - Ez az isaszegi csata helyszínéről származik. Néhány hete találtam. Illetve egy kis ezüstöt és egy Béla tálkapénzt. Ennek van egy ilyen nagyon speciális alakja, úgyhogy általában ez az első, amit meg szoktak tanulni az újoncok. Ő egy bronz tárgy, viszont nem tudtuk még beazonosítani, hogy micsoda. Valószínűleg, hogy egy gyertyatartónak, vagy valaminek a talpa. Nekem is van hét darab kutatási területem itt Pest megyében. A nagy éremkincs lelet még hátra van, de remélem, hogy ebben az évben, most ősszel ez is megvalósul. Aki nem hivatásszerűen űzi a régészetet, de mélyebben érdeklődik a téma iránt, alapos felkészítés után csatlakozhat is a profi régészekhez. Figyelem! Kincsek szinte bárhol lapulhatnak a földben, akár pont a lábunk alatt. A játék, vagyis az önfeledt és minden különösebb cél nélkül végzett tevékenység elválaszthatatlan az emberi léttől. Nem feltétlenül kötődik a gyerekkorhoz, akadnak olyanok is, akik érett fejjel is imádnak játszani, vagy akár gyűjtik és készítik is a játékokat, ahogy Gál Péter ördöglakat szakértő is. - Az ördöglakat az egyszemélyes logikai játékoknak egy változata, ahol általában az a cél, hogy valami karikát, vagy egy golyót vagy egy zsinórt levegyünk egy nagyobb tárgyról. Lehet, hogy teljesen merev elemekből áll, akkor mondjuk, egy szívet kell levenni, vagy egy dróthurkot, vagy valami ilyesmit. Általában az a feladat, hogy eltávolítsunk valamit egy nagyobb tárgyról. Ezek az egyszemélyes logikai játékok azok több ezer éves múltra tekintenek vissza. - A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egyik időszaki kiállítása most ezeknek az őrjítő játékoknak a világát mutatja be. A legkorábbi ördöglakatokat a középkorból ismerjük, és mára már annyi fajtájuk van, hogy külön kategóriákba sorolhatjuk őket. - Idén került a múzeumba Szentiványi Tibor neves informatikus játékgyűjtő, logikai játékokból álló gyűjteménye És ő idén lett volna 90 éves, és ezzel szeretnénk emlékezni rá, illetve bemutatni a gyűjteménynek egy izgalmas tárgycsoportját, ami kevéssé ismert a nagyközönség előtt. Hét típust ki lehet próbálni a kiállításban. Három fémből, illetve négy fa és zsinór kombinációjából álló ördöglakatot ki is lehet próbálni. Igyekszünk kedvet csinálni a látogatóknak, és nem elvenni a kedvüket, hiszen ez mégis csak egy gondolkodásfejlesztő játék, ami megdolgoztatja az agytekervényeinket. - Az ördöglakat megköveteli a törődést, a megoldás nem lesz könnyű, ha meg akarjuk fejteni a titkokat, ezért aznapra már ne is szervezzünk más programot. Két ördöglakat között pihenésképpen elidőzhetünk a múzeum többi termében, ahol további időszaki tárlatok várnak. A csúcsgasztronómiában egyes ételek már olyan igényességgel készülnek, hogy a végeredmény leginkább művészi kompozícióra emlékeztet, nem is ennivalóra. Ezeket a látványos menüket is közel hozza az egyik terem. Rijeka ma Horvátország egyik legfontosabb városa, de egykor Fiume néven a Magyar Királyság tengerparti települése volt. A magyar tengeri hajózás megkerülhetetlen városában hajógyárak működtek, és itt volt a Monarchia legnagyobb kikötője, ahol egymást követték a vitorlások és gőzösök. Ebbe az időbe kalauzol el a másik terem. Apropó, időutazás! 2021 augusztusában különös tárlat nyitotta meg kapuit, mely nem is annyira múzeum, mint inkább élményközpont. A magyar retró fellegvára. - A látogatók ide betérve nemcsak vitrin mögött látnak tárgyakat, hanem egy csomó dolgot kipróbálhatnak, megnyomogathatnak, érezhetik az illatát a korabeli szappanoknak, csak hogy néhány finomságot mondjak a sok közül. A fiataloknak meg egy ilyen időutazás, hogy tényleg anyu, apu, nagymama így éltek korábban, és így legalább megtapasztalhatják, hogy tényleg milyen lehetett az élet a '70-es, '80-as években. - A központ nem a korszak dicsőítéséről szól, mindössze szórakoztató formában ismertet meg a szocializmus formavilágával, az akkori használati tárgyakkal. Láthatjuk a keleti blokk sajátos dizájnú egykor autóit, élükön az 1200-as Ladával, melyet itt még vezethetnek is a látogatók. Egy pillanatra átérezhetjük az akkori utcák hangulatát, vagy ha pont arra vágyunk, akkor egy tipikus lakótelepi lakás konyhájában is időzhetünk, és a nappaliját is bejárhatjuk. - Fent az emeleten berendeztünk egy korabeli panellakást, egy nappalit és egy konyhát, ahol a kanapén ücsörögve nézhetünk korabeli műsorokat, átolvashatunk egy újságot, felvéve a nagymama szemüvegét. És hogyha a konyhában kinyitjuk a hűtőt, akkor megtaláljuk a zacskós tejet, a kőbányai sört, és a Leo jégkrémet is, ami sokakat megmosolyogtat. A kiállításon panelházak között vezet az út, és útközben a korszak emblematikus eseményei is visszaköszönnek, melyek hosszú időre meghatározták a beszélgetések témáját, mint például az első magyar az űrben. Az eredeti tárgyak hosszú gyűjtés, keresgélés eredményeképp kerültek mostani helyükre. Az élményközpontban állva eltűnődhetünk, hogy tulajdonképpen hol is végződik a jelen, és hol is kezdődik a múlt, ami meg már történelem.

- Budapest igazi lüktető nagyváros, századok óta fejlődik, változik, tovább alakul. Ami az egyik nap még egyszerű és funkcionális épület volt, az a következő nap már műemlék, és történelmünk fontos része. Ennek a folyamatnak egy szép példája a kezdetben bányájáról, majd iparáról ismert Kőbányán található. Az Északi Járműjavító volt valamikor Magyarország legnagyobb vasúti szerelőműhelye, 150 évig a magyar vasút megkerülhetetlen helyszíne. - Nemkülönben különleges a helyszíne egy másik fővárosi múzeumnak, hiszen nem egy épületben kapott helyet, hanem a föld alatt. Száz-százhuszonöt évvel ezelőtt ezen a peronon még kalapos dámák és sétapálcás urak várták, hogy befusson a vonat. És akadtak itt egészen illusztris utasok is! - A nagyvárosi élet számos problémára megoldást kínál, a városi ember ugyanakkor egy sor újabb gonddal is szembe találja magát, aminek addig talán a létezéséről sem tudott. Ahol sokan élnek együtt, ott előbb-utóbb biztosan felmerül a kérdés: mit is kezdjünk az ürülékünkkel? - Egy ipari létesítmény nem feltétlenül csak puszta látványosság, hanem a tapasztalatszerzés, tanulás és a szemléletváltás terepe is lehet. Éppen erre jöttek rá ebben a fővárosi hulladékudvarban, ahol örömmel fogadják a látogatókat. Elsőre talán bizarrnak is tűnhet az ötlet, hogy hulladékudvarba kiránduljunk, pedig akad látnivaló a Fővárosi Közterület-fenntartónál... - A játék, vagyis az önfeledt és minden különösebb cél nélkül végzett tevékenység elválaszthatatlan az emberi léttől. Nem feltétlenül kötődik a gyerekkorhoz, akadnak olyanok is, akik érett fejjel is imádnak játszani, vagy akár gyűjtik és készítik is a játékokat, ahogy Gál Péter ördöglakat szakértő is.