Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- A Városliget a XIX. század elejétől kedvelt kirándulóhelynek számított. 1832-ben már omnibusz is közlekedett, sőt "rohant" a Városerdőbe a sikítozó utazóközönséggel - a Hölgyfutár korabeli beszámolója szerint "olyan eszeveszettséggel, hogy az ember rosszul lenne félelmében". Akkoriban még a mai Zugló legöregebb része, Herminamező a Liget várostól legtávolabb eső területét jelentette. Amikor 1856-ban felszentelték a József nádor Hermina nevű lányának tiszteletére épült kápolnát, Liszt Ferenc személyesen vezényelte az ünnepélyes alkalomra írt miséjét. Ma már nehéz elképzelni, hogy ahol ma iskolák laknak és a Vakok Intézetének impozáns épülete emelkedik a magasba, valamikor nyaralószállók és vízgyógyintézetek voltak. - Amikor a század közepén, az 1840-es években, az első épületek felépültek a Herminamezőn, azok még kifejezetten arra alapoztak, azért épültek oda, merthogy távol van a várostól, hogy kívül van a városon. Azaz tulajdonképpen mai fogalmaink szerint egy nyaraló jelleggel épültek, leggazdagabb pesti polgároknak a nyári lakjaként. - Pest, Buda és Óbuda egyesítése után Budapest néhány évtized alatt nőtt világvárossá. A mai Liszt Ferenc Általános Iskola elődje volt Herminamező első elemi iskolája. 1873-ban 116 diákja volt, 1900-ban már több mint 600. A rohamos városiasodásnak köszönhetően felértékelődtek a zöld területek, a Hermina út sem számított többé külvárosnak: 1880-tól megindult a rohamos beépülés. - 1886-ban országos kiállítást rendeztek itt. Több mint 100 épület, zömmel ideiglenesnek szánt kiállítási csarnok épült a Ligetben, és közel kétmillió látogatót vonzott a kiállítás hat hónapja, tehát tavasztól őszig, ide a Ligetbe. Tulajdonképpen a vidékieknek a százezrei ekkor ismerték meg ezt a helyet és ezt a fogalmat, hogy Városliget. Ennek ma a legfontosabb emléke a Vajdahunyad vára, amit eredeti formájában, szintén ideiglenesnek szántak. És eredetileg ez deszkából, gipszből, papírmaséból készült, csak annyira megszerették a budapestiek, hogy 10 évvel később ezt időtálló anyagokból, tehát kőből és téglából véglegesre építették. - Akkoriban már javában pezsgett a Stefánia út is, amely a pesti társasági élet meghatározó helyszínévé vált. A 19. század elején nem volt egy túl jó környék, mert ahol most a Puskás Aréna áll, az a városnak a homokbányája volt. És amikor a Városligetet igazából rendbe tették, akkor kezdett ez a környék egyre menőbbnek számítani. És hát felmerült egy korzónak az igénye, hogy a Városligetet összekössék valamilyen útvonallal a Stefániával. És hát nagyon hamar nagyon-nagyon népszerű lett, mert a homokbánya helyén már felépült a lóversenypálya. És a felső tízezer mivel múlatja az időt? Jár a lóversenyre. És mivel jár a lóversenyre? A saját akár hatfogatos hintajaival. - Az elegánsan kialakított sétatéren lehetett találkozni az ismerősökkel, vagy éppen új ismeretségeket kötni, "jól értesülni", megmutatni magunkat, na és persze megcsodálni a legújabb kalap-, vagy frizuradivatot. A "stefániázás", a Stefánián való kocsikázás a századfordulóra divattá vált. - Amikor már olyan menő helynek számított a Stefánián korzózni vagy kikocsizni, akkor építették föl a mögöttem levő Park klubot. Az egyik indíték az az volt, hogy egy olyan közeget akartak teremteni, ahol ismerkedni tud a felső tízezer. És például Andrássy Katinkának is, a vörös grófnőnek a naplója szerint az első, igencsak tiltott csókja Károlyi Mihállyal is pont itt csattant el. - A lóverseny napja elsősorban a Stefánia ünnepének számított, egy korabeli feljegyzés szerint fontosabb esemény volt a verseny előtti és utáni felvonulás a Stefánián, mint a verseny. "Maga a futás iránt csak a lovak érdeklődtek" - írta Gerő Ödön 1896-ban. Ahogy a Stefánia divatba jött, számos középület is otthonra talált itt, mint például a Lechner Ödön tervezte Földtani Intézet. Sorra épültek a villák is, sikk lett a környéken építkezni. A századforduló táján frissen meggazdagodott gyárosok már nem csak nyaralni jöttek, de életvitelszerűen ki is költöztek a Liget közelébe. Ahogy a Stefánia divatba jött, számos középület is otthonra talált itt, mint például a Lechner Ödön tervezte Földtani Intézet. Sorra épültek a villák is, sikk lett a környéken építkezni. A századforduló táján frissen meggazdagodott gyárosok már nem csak nyaralni jöttek, de életvitelszerűen ki is költöztek a Liget közelébe. - Hogyha megnézzük, hogy kik laktak ezekben a házakban, akkor egyszerre találunk gazdag kalapgyárost, de rengeteg művész is ide költözött ki, mert elég nagy terület volt ahhoz, hogy egy műterem villát fel tudjon állítani. Tehát szobrászok, festők is ugyanúgy laktak itt, de építészek is szerettek ide kiköltözni, és a szecessziós villák azok a századfordulón jelentek meg, például a Ligeti Műterem Villa, ami a Ligeti Miklós, az a városligeti Anonymus szobornak a szobrásza például, ő is itt építtetett műterem villát. Vagy a Stefánia és a Városliget sarkán a híres Zala villa, amit szintén részben Lechner Ödön tervezett, az is már szecessziós stílusban készült el. - Zala György a századforduló egyik legismertebb szobrásza volt, a Hősök terén álló Millenniumi Emlékmű Gabriel arkangyalt ábrázoló szobrát is ő mintázta meg. Honoráriumából vásárolta meg a telket, és építtette fel a villát a Stefánia út Liget felé néző oldalán: volt itt lift és központi fűtés, na és egy közel 400 négyzetméteres műterem is. Utóbbi már a múlté, de a Zsolnay kerámiákból készült homlokzati díszítés a régi, noha az eredeti terveken nem szerepelt. Vénusz és a többi nőalak is Zala György alkotása. Nem messze innen egy várkastélyra emlékeztető "szerény", tornyos épületre csodálkozhatunk rá. Itt élt és alkotott László Fülöp, korának legnépszerűbb portréfestője, aki többek között Ferenc Józsefet és a pápát is többször megfestette. Müncheni tanulmányai során beleszeretett a dúsgazdag Guinness családból származó Lucybe, s hogy leendő apósának bebizonyítsa, hogy tehetős ember, "lovagvárat" építtetett Budapesten. - Azért azon a saroktelken, egyrészt, hogy tudjon északra nézni, ugye egy festőnek különösen fontos az egyenletes fény. Másrészt pont a Stefániára, a Park Clubra nyílik vagy lát. És a Park Clubnak az a legfontosabb része, a bejárat, ahova érkeznek hintón majd az arisztokraták, akiknek László Fülöp dolgozni szeretne. És azok ugyanúgy rácsodálkoztak erre a különös építésű, tornyos romantikus villára, ahogy mi, hogy hopp, ez mi. Hát ő azé a festőé, aki megfestette Ferenc Józsefet, a sznobizmus nagy úr, akkor majd akkor így fogja behalászni. Nagyon kiváló üzletember volt. - László Fülöp és Lucy Madeleine Guinness csak pár évet éltek itt, Lucy kényelmetlennek és hidegnek találta a házat, amit így 1907 után már leginkább bérlők laktak. Molnár Ferenc itt írta a Liliomot, Paupera Ferenc bankár ide hozta újdonsült feleségét, Bajor Gizit, Somlay Artúr a teraszon tanulta a Lear király szerepét, és a magyar építészet egyik legnagyobb alakja, Lajta Béla is itt rendezte be műtermét. Így aztán minden nap szalutálhatott is saját alkotásainak: ugyanis Lajta tervezte a szomszéd utcában található, az erdélyi paraszti építészet hagyományaihoz visszanyúló villát Malonyai Dezső néprajzkutató számára. És a mai Radnóti Gimnázium épületének terve is Lajtához köthető. - Ahogy a századvégre a város sűrűn beépített területe elérte, aztán túl is haladta a mai Dózsa György út vonalán, ezeken a területeken viszonylag nagy szabad telkek álltak rendelkezésre ahhoz, hogy olyan nagy középületeket, mint az iskolát, mint például a mai Radnóti Miklós Gimnázium, ami egyébként az izraelita hitközség iskolájaként épült eredetileg, vagy az István Gimnázium fölépüljenek. Tehát itt valószínűleg ennek a kései beépítésnek köszönhető, hogy ilyen helyigényes épületek épültek itt. - A korai városrendezési tervek szerint a Városliget közvetlen környezete, így a mai Istvánmező is a Liget bővítési területe lett volna, ám a környék folyamatos kiépülésével annyira felértékelődtek a telkek, hogy a városvezetés inkább értékesítette a szabadon maradt területeket. A Hermina főhercegnő fivéréről elnevezett Istvánmező a kerület legsokszínűbb városrésze. Kezdetben az alpesi nyaralók hangulatát is idéző villák épültek téli kertekkel, faerkélyekkel, hangulatos verandákkal, aztán sorra emelték a bérpalotákat is. Az egyik legismertebb bérház a mai Thököly, akkori Csömöri, és a mai Dózsa György, akkor még Aréna út kereszteződésénél 1905-ben épült Szenes-ház. Nevét első tulajdonosáról, Szenes Mór biztosítóintézeti főfelügyelőről kapta. Szenes két éven belül eladta a házat gróf Bossányi Istvánnénak, akinek a családja a cserépkályha üzletben volt érdekelt, így szebbnél-szebb szecessziós cserépkályhák kerültek minden otthonba. Mára egyetlen lakásban maradt belőle, az viszont már műemléki védettséget élvez. Abban a lakásban a parketta is a régi, de hamarosan az egész ház visszanyeri eredeti külsejét. Kék helyett újra pirosak lesznek a tulipánok. Pont úgy, ahogy a megépítéskor. - Évtizedek óta úgy ismerik a Szenes-házat, hogy ilyen türkizkékes díszítések vannak fehér alapon. Nem ezek voltak az eredeti színek. Lakik itt egy hölgy, és a szülei is a háborút megelőzően itt éltek, tehát látták a házat a fénykorban, és nekik köszönhetően van egy feljegyzés, hogy milyen volt a ház a háború előtt, milyen színekkel főleg. - Érdekes, hogy Budapesten az elsők között épp itt árultak olasz fagyit - 1910-ben ugyanis itt nyílt meg az "első magyar budapesti villanyerőre berendezett olasz fagylalt gyára". Gyakori volt, hogy étterem is működött a bérházak földszintjén, így volt ez az Abonyi utca sarkán álló házzal is, ahol sokáig közkedvelt kávéházi élet pezsgett terasszal, cigányzenével, de volt itt kaszinó, vívóterem... és jó néhány öngyilkosságot is látott a ház. Na és a Latabár családot is, egészen közelről. Ők évtizedekig éltek itt, a Dózsa György út 17-ben. És bár cseréltek itt nevet utcák is és terek, a Rózsafüzér Királynéja 1915 óta mindent látott, ami a környéken történt. - Ami az igazi különlegessége ennek az épületnek, az az üvegablakai. Itt nemcsak Róth Miksa ablakok vannak, hanem majdnem 100 év üvegművészete végigvonul az ablakokon. Fuchs Hajnalkának vannak itt üvegablakai, ami már egyébként az '50-es években készültek. És az utolsó üvegablaka az ugye már a 21. században készült, és Tóth Erzsébetnek a munkája, amit azért kellett elkészítenie, mert '97-ben kiégett a templom. Részint már magától megolvadt egyébként az üveg, mondják, hogy amúgy is tönkre ment volna, de a tűzoltóknak sem volt más választása, és csak ugye a rózsaablaknak a helyén tudtak behatolni az épületbe. Úgyhogy az gyakorlatilag megsemmisült. És ezt tulajdonképpen az üvegablakoknak a restaurátora újraalkotta. - A templom látta mozik és éttermek születését, és végignézte, hogyan alakította a környéket a két világháború. Szemtanúja volt a gyertyafényes szórakozóhely, a Candlelight elindulásának is az Abonyi utcában, 1945 augusztusában. - 1940-ben volt egy nagyon népszerű, híres, romantikus film, a Waterloo Bridge, és abban szerepelt a Candlelight Club, és annak a mintájára rendezték be, és annak a hangulatát tükrözte ez a bár. Pesten éltek külföldiek, közvetlenül a háború után. Voltak amerikai és angol katonák a városban. És ide szívesen jártak. A hirdetések szerint volt amerikai cigaretta és angol whisky. Na most a háborúból éppen kimászott, éhező Budapesten, ez egy egészen különleges színfolt volt. - Amíg meg nem szüntették. Különösen, hogy nem akárki volt a szomszédja. Épp abban az évben nyílt, amikor az emigrációjából hazatérő Rákosi Mátyás a szomszéd házba költözött. - '45 áprilisától '49-ig lakott itt Rákosi és ahogy a paranoiája nőtt, úgy nőtt a bezárkózás, és úgy szüntette meg az éjszakai kivilágítását az Abonyi utcának, illetve annak a szakasznak, ami az ő házát érintette. Régen kijárt a Garay piacra, meg itt sétált a környéken, aztán ez így egyre inkább csukódott be, és akkor elköltözött... De megmaradt a tulajdonjog. - Rákosi felesége, Kornyilova később is rendszeresen találkozott itt a barátaival, köztük Kovács Margit kerámiaművésszel. És itt tárolták azokat az ajándékokat, amiket Rákosi teherautószámra kapott a néptől. Anonymus 1903 óta a Városliget krónikása is, azóta figyeli a körülötte zajló változásokat. Látta a különböző korok Julikáit és Liliomjait is. A Liget sokáig a főváros egyetlen és legnagyobb parkja volt, egy olyan zöld sziget, ahol a társadalom minden rétege megtalálhatta a szórakozását. Az 1885-ös kiállítás, az 1896-os Millenniumi ünnepségek, később a nemzetközi vásárok, mind-mind befolyásolták a Liget arcvonásainak alakulását. És minden épület árulkodik a korról, ami szülte őt. Ahogy az egykor Olof Palme néven ismert Millennium Háza is, ami nemrégiben teljes felújításon esett át. Sághy Attila Szoktuk mondani, hogy a Zsolnay az akkor, amikor ez az épület volt, az egy start up volt, merthogy ez a technológia ez nem létezett azelőtt. Ez a fajta színes, díszített épületkerámia, ez akkor robbant be így az építészetbe. Tehát itt tulajdonképpen ez volt a bemutató terme a Zsolnaynak, épületkerámiaként, a Millennium Háza. És hát aztán itt kaptak kedvet a művészetszerető emberek meg építészek, meg inspirációt, hogy ezt elkezdték használni. Hamarosan elkészül a Zene Háza is, amelynek építésénél az egyik legfőbb szempont az volt, hogy egy olyan épület szülessen, amit szinte észre sem veszünk majd, mert formáival, természetes hatásával szinte beleolvad a zöldbe. A park egyik legkedveltebb kerthelyisége 1963 óta külön kis sziget a Ligeten belül. Épülete egykor a BNV egyik információs pavilonja volt, most már ő az utolsó mementója az egykori nemzetközi vásároknak. Minőségi hamburgerei nagyon is maiak, az itt töltött időnk pedig minőségi zenei aláfestést is kap az ötszög alakú, hullámos alumínium tető alatt. A Pántlika retró tárgyaival az 1960-as, 70-es éveket idézi. Épp ebben rejlik a bája. - Szerintem ez egy olyan érték, amit érdemes megőrizni. Még itt a székeknek egy része a zamárdi kerti moziból volt. Ott egy törzsvendégem, amikor átvettem, kerestem, hogy jó lenne ilyen egyforma, de ezt a csővázas székeket felkutatni, és ő pont ott nyaralt, és látta, hogy egy halomban kidobták ezeket a székeket. Úgyhogy lementem, és akkor megvettem őket. Így kezdődött, de azóta már utána csináltattam, tehát készíttettem, tehát ezek már replikák. A Városliget legrégebbi lakói a fák. Különösen az idős platánok, amelyek közül jó néhányat még a XIX. század végén ültettek, abban az időben, amit a fa történet platán korszaknak nevez. - Ezek hibridek. Tulajdonképpen egy ázsiai és egy amerikai platánfának az ötvöződése. És szerintem ez gyönyörűen kifejezi ezt a közép-európaiságunkat, tehát, hogy egy kis kelet, egy kis nyugat, és itt középen ezek nagyon jól érzik magukat a Ligetben. Valószínűleg a legidősebbek azok a platánok, amelyek ott a nagy játszótér felé vannak. Ezeket még Nebbien ültette, tehát az a Nebbien-féle 19. század eleji ültetéskor kerültek oda, ezekre kell nagyon vigyáznunk. A mocsári ciprusoknak az 1800-as évek első felében volt nagy divatja. A Vajdahunyad vára melletti ciprusok sem fiatalok, a Liget legállandóbb helyén állnak és nőnek körülbelül 170-180 éve. - Ide a Ligetbe valószínűleg József nádor közvetítésével került ez a fa. Ő nagyon sok csemetét ajándékozott a Ligetnek, tudunk róla, hogy az alcsúti kertjéből sok csemetét hozott ide. - Deák Ferenc rendszeresen nyaralt a Liget környékén. A parkban legszívesebben egy hatalmas hársfa alatt üldögélt, ha épp nem az állatkertben múlatta az időt, kedvenc medvéje társaságában. Az állatkert 1866-os megnyitója után mindössze két évet kellett várni az első zsiráf érkezésére, Erzsébet királynénak ugyanis egy állatkerti sétája során feltűnt, hogy itt még nincs foltos nyakorján. - Valószínűleg úgy történt, hogy a házaspárok egyébként is este megbeszélik, hogy kivel mi történt napközben. Hát, Erzsébet királyné is beszámolt a férjének, Ferenc Józsefnek, hogy hát volt az állatkertben, és ott fölmerült ez a zsiráf dolog. Már értesítést kapott az állatkert, hogy akkor tessék, zsiráfot, nyakorjánt választani Schönbrunnból, mert akár az idősebb, akár a fiatalabb ott élő állatot őfelsége ideajándékozza. Úgyhogy tulajdonképpen így került 1868-ban az első zsiráf a pesti állatkertbe. Aki egyébként vemhesen érkezett. - Az Állatkert idén 165 éves, és ma is a Liget, de talán egész Budapest egyik legnépszerűbb intézménye.

- A Városliget a XIX. század elejétől kedvelt kirándulóhelynek számított. 1832-ben már omnibusz is közlekedett, sőt "rohant" a Városerdőbe a sikítozó utazóközönséggel - a Hölgyfutár korabeli beszámolója szerint "olyan eszeveszettséggel, hogy az ember rosszul lenne félelmében". Akkoriban még a mai Zugló legöregebb része, Herminamező a Liget várostól legtávolabb eső területét jelentette.