Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Kapos. Kaposvár, nevét valamikori váráról és a Kapos folyóról kapta. Kaposvár nevét Kaposvár nevét valamikori váráról és a kapu. Kaposvár nevét valamikori váráról és a Kapos folyóról kapta. Somogy megye székhelye jelentős vizuális művészek szülővárosa volt: itt született Rippl-Rónai József, Vaszary János és a világhírű fotós Juan Gyenes is, akkor még Gyenes János néven. Ő élete nagy részét Madridban töltötte, miközben végig fényképezte a XX. századot. A történelem során Kaposvár nem csak fontos kulturális központ és múzsa volt, de Esterházy-birtok lévén gazdasági jelentőséggel is bírt. - A török idők után nagyon nehéz helyzetbe került ez a település is ugyanúgy, mint a nagyobb városok általában és teljesen elnéptelenedett. Összesen kilenc család maradt és ez a kilenc család letelepülési engedélyért folyamodott Esterházy Pálhoz, aki 1712. december 1-én ezt a letelepedési engedélyt kiadta. Ez arról szólt, hogy aki vállalja, hogy most letelepedik és itt marad, nekik 3 évig nem kell adót fizetnie. Viszont a három év alatt vállalni kell, hogy közel száz épületet felhúznak, mészárszéket működtetnek, méhészetet működtetnek, kocsmát működtetnek és a Kapos folyóra egy hidat fognak építtetni, úgyhogy ennek a kilenc családnak köszönhető ennek a településnek fejlődésének elindítása. - Kaposvár központja a hangulatos főtér. A mai Városháza alapjait 1902-ben tették le, és egy év alatt meg is épült. - Pont ez a századfordulós időszak az, amikor a mi városunk vesz egy nagy levegőt és elkezd fejlődni. Ady is megírja, hogy ebben az időszakban nem lehet eldönteni, hogy marad-e egy poros falusias kis település, vagy pedig kinövi magát és fejlődni kezd. A nagytemplom tornya negyven méteres és akkor amikor a városházát építették akkor ez is felmerült, hogy akkor mekkora legyen a városháza tornyának a magassága, ez is városi legenda, hogy a városvezetés úgy gondolta, hogy egy településen nem illik a templom tornyánál magasabb épületet húzni, de hát alacsonyabb se legyen, úgyhogy nálunk pont egyforma a két toronynak a mérete. - Épp a városháza szomszédságában áll az a Zsolnay cserepekkel díszített, a helyiek által csak Bagolyvárnak nevezett épület, amely egykor szállodaként működött. Innen pedig csupán párszáz méterre található Juan Gyenes hajdani szülőháza, amely az egyik legszebb szecessziós épület Kaposváron. Gyenes 15 éves volt, amikor a Városháza dísztermében felravatalozták Rippl Rónai Józsefet, Juan - akkor még János - ezt lefotózta, és országos ismertségre tett szert. Rippl-Rónai József élete során gyakran kocsikázott le pompás villájából a belvárosba. Művészi pályájának hajnalán patikus segédként dolgozott, és a hosszúra nyúlt ügyeleti órákat festéssel tette elviselhetőbbé. Itt készültek első jelentős alkotásai is. Adyval szintén a kaposvári belvárosban kötött barátságot. - Ady kétszer járt a városunkban, második alkalommal 1909-ben érkezett, a saját verseiből tartott egy felolvasó estet és erre a felolvasóestre megérkezett Rippl-Rónai is, és akkor a legvégén kereste fel őt Rippl-Rónai, gratulált, megismerkedtek és meghívta őt a villába. - A villa ma már múzeum, ahol a szobák a festő életútjáról mesélnek. - Ő tanulmányai révén került Franciaországba, akkor és ott indultak azok az impulzusok, Közel 16 esztendőt töltött Rippl-Rónai József Párizsban amelyek az avantgárdot elindították. így a Julian akadémián is tanult, csatlakozott a Nabik köréhez, ott bontakozott ki a fekete korszak, amely az első kezdeti periódusa volt a művészetének. Ezek a képek ahogy már Rippl-Rónai is nevezi a kukoricás korszak, ez abból fakad, hogy az ecset lenyomódik a vászonra, nagyon érdekes, szinte pettyek- tehát ő kukoricaszemre hajazó hatást gyakorol ránk. Ezek a képek mind tubusszínekkel készülnek, nem keverte, nem világosította, nem sötétítette őket a művész, hanem tényleg eleven élénk színeket használ, ezekből a pettyekből adódnak színmezők, amelyeket gyakran kontúrozott. - A modernkori magyar festészet meghatározó alakjának kaposvári otthonában jelenleg 115 festmény látható. A magyar színháztörténet megkerülhetetlen helyszíne a kaposvári Csiky Gergely Színház, amelynek az épületét 1911-ben adták át, mindössze 14 hónappal azután, hogy elkezdték építeni Stahl József és a "magyar Gaudí"-ként is emlegetett Magyar Ede tervei alapján. - Nagyon érdekes volt az 1800-as évek közepe, ugye ez a reformkor időszaka volt, amikor Pécsnek már volt egy színháza, és Kaposvár is nagyon szeretett volna kőszínházat, és hát a lakosok erőteljes nyomást gyakoroltak a városvezetésre a kőszínház érdekében, úgyhogy a városvezetés igen hamar kijelölte a vasútállomás környéki területet, hogy az kiválóan alkalmas a kőszínházra. - A hajdani városvezetésnek végül egyetlen kérése volt az épületet illetően: legyen nagyobb, mint a pécsi színház! Így is lett, egyetlen férőhellyel tágasabb lett az akkor még Kaposvári Nemzeti Színházra keresztelt épület. Budapest és Szeged után egyébként itt, Kaposváron van a legtöbb szecessziós, többségében műemlék jellegű építmény. - Ugye akkortájt, a években rengeteg téglagyár működött itt a városban, hiszen szebbnél szebb szecessziós épületek születtek akkor, és mi azt a legendát hallottuk, hogy a színház eredeti színe azért volt hát piros, vagy téglavörös mert nagyon egyszerűen a vakolóanyagot téglaporral színezték meg. Ez volt a legegyszerűbb és valószínűleg a legkönnyebben hozzáférhető színezőanyag is egyben. Az épületet története során többször építették újjá. Először az ötvenes, majd a nyolcvanas években, legutóbb pedig 2019-ben. Lassan huszonhárom éve, diplomája átvétele óta tagja a Csiky Gergely Színház társulatának Sarkadi Kiss János. Miután elsőre nem vették fel a Színművészetire, a színház akkori igazgatója Babarczy László felajánlotta neki, hogy töltsön el egy évet Kaposváron. - Az a kaposvári egy év, amit itt tölthettem olyan színészeknek végszócskákat adva, mint Molnár Piroska, Lukáts Andor, a Bezerédi Zoltán és sorolhatnám még a nagy múltú társulat tagjait, tehát egy óriási élmény volt és tulajdonképpen mondhatni az egész egyetem alatt ide vágytam vissza. Kaposváron nagyon nagy divat a próbanézés, a próbanézésből nagyon sokat lehet tanulni. Tehát az, hogy te beülhetsz és megnézheted, hogy próbálnak ezek a nagy színészek és elleshetsz tőlük olyan dolgokat, amelyekre egyetlen egyetem vagy főiskola nem képes, szóval az például nagyon nagy iskolája... - A kaposvári kulturális élet másik meghatározó helyszíne, a közel százéves, 1928 óta itt lakó Szivárvány Kultúrpalota. Eredeti funkcióját ma is őrzi, művészmozi lakik benne, de igen gyakran tartanak itt élőzenei koncerteket is, az ország egyik legrangosabb klasszikus zenei fesztiváljának, a Kaposfestnek is kiemelt helyszíne ez a pazarul díszített, különleges építészeti megoldásokkal tarkított épület. - A húszas évek építészetében, az art decoban a mozi különös helyet foglalt el, hiszen ez gazdag díszítés ez hozzásegítette a nézőt a mozi illúziójához mert, hogy segített egy kicsit kiszakadni a valóságból, tehát a moziélmény főleg akkor gondoljunk bele, a 20-as években, amikor ott az évtized végén jelent meg a hangosfilm, hát ez nagyban illúzió keltő volt és hát azt is tudjuk, hogy a harmincas évek elején országszerte már száz mozi működött. - A karzaton a fényt és a tisztaságot szimbolizáló lótuszvirágok futnak végig. - Ahogy a látogató már megközelíti ezt az épületet, már úgy egy nagyon gazdag díszítést talál, hiszen a bejárat feletti ólombetétes üvegablak egy nagyon-nagyon szép színes festett bevilágító, ahol a szecesszió egyik szimbóluma látható: a pávának többrétegű jelentése volt a szecesszió világában. Egyrészt ugye a páva farktolla az maga a mindenséget szimbolizálta, a páva maga a fényt, akár az örökkévalóságot is de érdekes, hogy a díszes tollazata miatt a büszkeséggel is azonosították. - Az épületet 2010-ben felújították, így a Szivárvány Kultúrpalota ma is régi pompájában díszeleg Kaposvár főterétől alig párszáz méterre. - Deseda. Így hívják Magyarország leghosszabb mesterséges tavát, ami a maga nyolc kilométeres hosszával, gazdag élővilágával és pazar látképével szüntelen csalogatja magához a Kaposvár-környékieket. - Az 1970-es évek közepén hoztak létre egy gátat a Deseda patakon és azóta létezik így a Deseda tó. Eredetileg árvíztározási céllal hozták létre, hogy védje Kaposvárt a lezúduló nagy esők, felhőszakadások vizétől, azonban azóta szépen birtokba vette a vízi élővilág. Már mielőtt kialakították ezt a vízfelszínt, már előtte is ez egy patak völgy volt, tehát valamennyire vízhez kötődő növényfajok fordultak itt elő. Tehát fűzesek, égeresek, nedves rétek, sásosok, tehát ilyen növényzet borította. - Szépen lassan a környék kiemelt jelentőségű vizes élőhelye lett a Deseda. A telepítések mellett számos halfaj települt természetes úton is a medrébe, így mostanra igazi horgászparadicsom lett belőle. - Nagyon sok halfaj megtalálható a Desedában, talán harminc körüli a jelenlévő halfajoknak a száma. Ugye a ponty, ami a horgászok számára fontos, hogy meglegyen, mert ugye minden hazai vizünkben megtalálható szinte. De előfordul harcsa, sügér, süllő, bakcsó, szivárványos ökle, ami mondjuk nem telepítés révén, de bekerült a tóba... És mivel ilyen gazdag a halfaunája, ezért igen gazdag vízi madárvilág is épül rá, hiszen a vízi madarak nagy része azért halfogyasztó. Erről jól árulkodik a hosszú, lándzsás csőrük. Megtalálható itt többféle gémféle, szürkegém, törpegém, bakcsó, kis és nagy kócsag. A látogatóközpont épülete hajót formáz, és bizony vonzza a tekintetet. Kiállítóterei egytől-egyig a tó növény- és állatvilágáról, no meg a természetvédelemről mesélnek. Névadójának, Fekete Istvánnak Somogyban kultusza van, ugyanis innen nem messze született egy Gölle nevű apró faluban. És persze Kaposvárra járt iskolába. A városba, ahol nem csak a kulturális élet, de a gyógyvizek is pezsegnek! - 1923-ban alakult meg itt az első olyan medence, ami sportolásra és strandolásra egyaránt alkalmas volt, ez az akkori császárréti kutakra épített strandfürdő volt, majd ezt követően a gyógyvíznek az eredete 1950-re tehető, amikor az első 51 fokos hévizet megtalálták itt, ezt követően ugye azt tapasztalták, hogy aki itt fürdőzött mind a mozgásszervi problémái, mind a rehabilitáció rövidebb idő alatt ment végbe, és azon kívül nőgyógyászati problémákra is gyógyírt mutatott, így 1980-ban az akkori egyes számú gyógyvizes kutat, gyógyvízzé minősítettek. hanem a vizes sportoknak is hagyománya van. 1923-ban indult a versenyszerű úszás a fürdőben, majd egy 50 méteres versenypályaként funkcionáló - Kaposváron nem csak a fürdőgyógyászatnak, a hatvanas években aztán egy 25 méteres, medencét is átadtak. Az uszodában közelmúltban nem kisebb nevek készültek az Olimpiára, mint Milák Kristóf, a Tokiói Olimpiáról egy arany- és egy ezüst éremmel hazatérő úszónk. - Ugye vízilabdában ob 1-es csapatunk van. Itt játszott Szécsi Zoltántól kezdve több nagy név is van a kaposvári vízilabda csapatban. Jelenleg a nagy nevek igazából a Fina versenyuszodához kötődnek és számos versenynek, országos versenynek adtunk az elmúlt két évben helyet. Itt gondolok az országos úszó bajnokságra. Hosszú Katinka, Kapás Boglárka, Milák Kristóf versenyzett, és számos más név - Verrasztó testvérek, és azt tudom mondani, hogy a tokiói olimpia előtt nekünk nagyon nagy megtiszteltetés volt és nagyon nagy örömmel álltunk elé, hogy Milák Kristóf itt készült fel nálunk, és ez mind azt bizonyítja, hogy a 2018-ban átadott uszodánk ellátja a funkcióját és valóban a sportolók szeretik. - Több tízezer négyzetméteren, összesen húsz medence található itt, amellyel a kaposvári Virág Fürdő ma is a Dunántúl legnagyobb egybefüggő épített vízfelülete. Kaposvártól csupán negyedórányi autóútra, távol a települések zajától és fényeitől a derűsebbnél is derűsebb az égbolt. A Zselici Tájvédelmi körzet 2009-ben Európában elsőként érdemelte ki a "csillagos égbolt park" címet. Nem ez az egyetlen fényszennyezéstől mentes terület Magyarországon, noha sajnos egyre kevesebb hasonlót találunk, de a Hortobágy és a Bükk-fennsík is büszke lehet tiszta égboltjára. - Egy derült és holdfénymentes éjszakán több ezer, 2-3 ezer csillagot is láthatunk a fejünk felett ragyogni, a nyári és őszi időkben pedig a tejút hömpölyög a fejünk felett. Nagyon kevés ilyen terület van már, nem csak hazánkban, hanem egész Európában a fejlett világban, köszönhetően annak, hogy nagyon sok mindent kivilágítunk, túlzóan megvilágítunk. A városaink fényárban úsznak, így aztán nagyon sok mindent elveszítünk, például a csillagos égboltot is. - A fényszennyezés nem csak azért szomorú, mert az ember erőforrásait köztudottan megfontolatlanul használja fel, hanem azért is mert komoly veszélyt jelenthet az éjszaka vonuló állatfajokra is. Azt, hogy éppen milyen arcát mutatja a zselici égbolt, egyebek mellett az is befolyásolja, hogy milyen évszakban kémleljük. De nem ez az egyetlen tényező. - A fényszennyezés ezen a területen kellően alacsony szintű ahhoz, hogy szinte mindent meg tudjunk mutatni - akár olyan objektumokat, amelyek szabad szemmel láthatóak, akár olyanokat, amelyek távcsővel figyelhetők meg. Nagyon halvány és távoli égitesteket meg tudunk mutatni a távcsöveink segítségével, amelyekből elég sok részlet látszódik. Messze több, mintha egy városi csillagvizsgálóban nézne bele valaki az ott található távcsövekbe. Ha távcsőbe nézünk, akkor mondjuk ősszel a Jupiter és a Szaturnusz a naprendszerünk két legnagyobb bolygóját tudom kiemelni, akkor kerülnek fel az esti égboltunkra. - Éltető csillagunkat, a Napot is különös részletességgel tudjuk kémlelni a Zselici Csillagparkban. Az itteni speciális távcsöveknek köszönhetően ugyanis a Nap felszíne és légköre is láthatóvá válik. Külön kuriózumnak számít, hogy valódi holdi meteoritokat is őriznek a látogatóközpontban! - A természettudományoknak az egyik legfontosabb kérdése az, hogy meg tudjuk, mi hogyan kerültünk ide emberek, hogy alakult ki a naprendszer, a nap, a tejútrendszer, az univerzum, ez egy nagyon összetett kérdés és a meteoritok kulcsfontosságúak ennek a történetnek a felgöngyölítésében. Az ő belső szerkezetük árulkodik arról, hogy milyen állapotok uralkodtak a naprendszerünkben 4.5 milliárd évvel ezelőtt, tehát hogyan kezdődött a Föld születése. A csillagparkot sűrű erdő öleli körbe. A Zselic a Dunántúl egyik legszebb dombsága. Somogy és Baranya megye találkozásánál minduntalan ámulatba is ejti az errejárókat. - A legfontosabb erdőtársulások Kaposvár környékén az ezüsthársas-bükkös, de találunk kocsányos tölgyest, aztán az égeres láposabb területeket, de sajnos a klímaváltozással azt tapasztaljuk, hogy ahogy szárazabb az éghajlatunk, úgy ezek az erdők tulajdonképpen átalakulnak, de mi erdészek, én úgy gondolom, hogy próbáljuk a lehető legjobbat megtenni és természetesen növelni az erdőterületek nagyságát. - "Erdő a városban" - sokan így emlegetik a 2017-ben átadott Erdők Háza Látogatóközpontot Kaposváron. Az épület ahol otthonra lelt, mindig is az erdők védelmét szolgálta, hajdan ugyanis a zselici erdészethez tartozott. Ma már hang- és tapogatószobával mesél Kaposvár környékének növény-és állatvilágáról. - A legfőbb célja az volt, hogy a gyerekeknek mutassuk be egy olyan környezetben az erdőkről, az erdő élővilágáról egy interaktív kiállítást, amivel megtanulhatják egyrészt a környezettudatos nevelés, a természetvédelmi szempontokat észre vehetik, az állatok ismeretével, növények ismeretével olyan élményszerű tudással gazdagodnak, ami tulajdonképpen az iskolai tanulmányaikra is épül. - A látogatóközpontnak mostanra kabala állata is lett: a szajkó, amely egyszerre az erdő őre - hiszen előre jelzi a többi állat számára, ha vadász közeledik -, és szorgos faültető is, ugyanis gyakran dugja el saját eleségét, amiből aztán idővel új élet születik.

Kaposvár, nevét valamikori váráról és a Kapos folyóról kapta. Somogy megye székhelye jelentős vizuális művészek szülővárosa volt: itt született Rippl-Rónai József, Vaszary János és a világhírű fotós Juan Gyenes is, akkor még Gyenes János néven.