Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- A Gyöngyös patak és a Rába partjánál, Vas megye kellős közepén a régmúlt meséit a jelen szövi tovább. Sárvár történelmi emlékei, vára, arborétuma, igéző platánfái harmonikus egységet alkotnak a modernkori épületekkel. És a gyógyfürdővel is, amely talán a legtöbb látogatót vonzza a vidékre. Sárvár városa nevét, hajdani mocsaras területeiről, a sárról kapta, no meg váráról, amelynek első írásos említése 1288-ból való. Úgy tartják, akkoriban még csak egy háromszintes torony állhatott a helyén, s csak a 15. századra készült el a ma is látható ötszögű várszerkezet. - Ez királyi vár volt, tehát itt az utolsó Árpádok is birtokolhattak, és hát Károly Róbert, Nagy Lajos valamilyen módon kötődtek a városhoz és odaadták a híveiknek, mert éppenséggel a tartományurak ellen jó szolgálatot tettek, így pl. Károly Róbert Köcski Sándornak, de a lényeg az, hogy utána a történelmi nagy családok azok, akik itt birtokolnak. A Kanizsaiak, a Nádasdyak, a Draskovicsok... - A Nádasdy család kultúrateremtő politikájának is köszönhető, hogy a vár ma épp az ő nevüket viseli. - Nem csak Sárvár, hanem az egész magyar királyság és történelmében komoly szerepet játszott a Nádasdy család. A 16-17. században járunk, ez a török korszaka a magyar történelemnek, és Nádasdy Tamás nádor volt az, aki nem csak kultúrát támogatta, nem csak Sárvárt hozta rendbe, hanem mondjuk azt, hogy a legbefolyásosabb magyar politikus volt, ő volt az, aki Ferdinándot többek között meggyőzte arról, hogy fontos a magyar végvári rendszernek a kiépítése, illetőleg meggyőzte az urakat arról, hogy olyan politikát kell folytatni, ami nem mindig az aktuálpolitikáról szól, túl kell élni a török jelenlétét. hanem távlatokban gondolkodik, - A Nádasdy-vár legpompásabb és kultúrtörténeti szempontból is meghatározó helyszíne a díszterem. Mennyezetét díszítő csataképe a török dúlta idők egyik legjelentősebb ábrázolása, amelyen a törökverő fekete bégként elhíresült Nádasdy Ferenc is látható, amint éppen leszúr egy török katonát. A sárvári vár első pillantásra reneszánsz hatást kelt, ám közelebbről szemlélve több stílusjegyet is felfedezhetünk itt. - Hogyha körbejárjuk, és nem nézzük milyen stílusok vannak, akkor ez az 1650-es évekre elkészül, de például Ferdinánd modenai herceg egy klasszicista stílusban azért helyre rántja ezt a várat, tehát az ablakokat klasszicista stílusba helyezi a belső ajtókat is, egy kicsit átépíti, ott már nem reneszánsz ajtók vannak, illetve maga a díszterem barokk, és festett szalonok a díszteremből kiindulva azok pedig a következő a rokokó stílusban készültek amikor már minden egy kicsit kevereg és csavarog. - A történelmi emlékezet a 2009-ben alapított Nádasdy Ferenc Bandériumnak köszönhetően ma is él itt. Létrejöttüket az első sárvári történelmi fesztivál ihlette. A bandérium tagjainak köszönhetően a törökök korabeli életmódot, a katonai hagyományokat és a viseleteket is megismerhetjük. - Karaktereket jelenítünk meg és ez azt jelenti, hogy a viseletben is ezt próbáljuk megmutatni tehát például máshogy néz ki egy hajdú karakter, és máshogy néz ki mondjuk egy nemesi viselet, mint mondjuk az enyém. Itt különbséget kell tenni a nyugati és a magyar harcászat között. A magyar erősen idomult a török harcmodorhoz, a török viselethez, a török fegyverzethez, ami azt jelenti, hogy elsősorban könnyűfegyverzetű lovasság és egyre jobban elterjedő puskás gyalogság vívta a harcokat. A puskás gyalogságot sok esetben hajdúknak is hívják, ezek szabad legények, akik időre beálltak vagy a király vagy valamelyik főúr szolgálatába, a földesuraknak pedig úgymond hadseregük volt. Ezek voltak a bandériumok, a köznemesekből, kisnemesesekből toborzott lényegében lovas hadseregről beszélünk. A várakat természetesen darabontok vagy puskás hajdúk védték, ők a könnyű fegyverzetű harcmodort sajátították el. - A sárvári Nádasdy-várban 1983 óta egy Magyarországon egyedülállónak számító huszár kiállítás is van. Legutóbb 2018-ban újult meg a tárlat, akkor két új teremmel bővült, de kezdetektől fogva a magyar hadtörténelem leghosszabb ideig fennálló ezredének, a Nádasdy-huszároknak a szokásain és viseletein keresztül mutatja be a huszárság történetét. A vár és a település arborétumának története szorosan összefügg Sárváron. A gyűjteményes kert - a maga tíz hektáros területével - hajdan a várhoz tartozott. Igaz, a 17. századig gyümölcsös és veteményes volt a helyén. A Nádasdy család jelentős gazdasági és politikai befolyása mellett rajongott a kertművelésért is. Nagy szorgalommal gyűjtötték össze és hozták Sárvárra a környék legkiválóbb zöldség- és gyümölcsfajtáit, de olyan növényeket is előszeretettel termesztettek itt, amelyek a törökök révén érkeztek hazánkba. A kert történetének következő fontos állomása a pápai végvár 1597-es elestéhez köthető, ugyanis akkor kezdtek el földsáncokat kialakítani a sárvári vár körül, amelyek miatt a gyümölcsöst is fel kellett számolni. - 1803-ban a kert Habsburg Ferdinánd modenai herceg birtokába került majd szintén öröklés révén a Witesbach bajor hercegi család veszi át a kert kezelését, és ebből a korból, tehát a 19. század elejétől közepétől kezdődik meg újból a kertnek az átalakítása. Korabeli feljegyzések szerint akkor ezen a területen rét, legelő volt, amikor a Habsburgok, illetve bajor hercegi család megkezdi a ténykedését ezen a területen. Ebből az állapotából kezdik el átalakítani a kertet, megszüntetik a régi földsáncokat, amelyek a vár védelmét szolgálták és kezdenek különböző növényeket telepíteni. Az első és emiatt a legidősebb ültetett növények ebből a 19. század eleji időszakból valók, innen származnak a platánok, a japán akácok és van egy idős tiszafánk is, ami erre a korra datálható. - Gyűjteményes kertté aztán a bajorok kezdték formálni. Az ő kertalakító tevékenységük alapozta meg az arborétum mai arculatát is: egyik szegletében díszcserjék növekednek, itt angolkertes vonásokat ismerhetünk fel, míg a másik része olyan, mint egy őshonos ligeterdő. Magyarországon a legtöbb arborétum, így a sárvári is, hely- és kultúrtörténeti jelentősége mellett, természettudományos funkciót is ellát. - Célja, hogy a külhonos fajok növekedését, a mi klímánkon való viselkedését tanulmányozhassuk. Ez által számos, olyan akár a későbbiekben elvi jelentőséggel is bíró növény is vizsgálható, amelyeket egyébként máshol nem tehetnénk meg. Tehát nyilván azokon a területeken, ahol őshonos egy növény ott jól érzi magát, hiszen azokhoz az ökológiai feltételekhez alkalmazkodott, de sok esetben a mi klímánkhoz hasonló vagy attól egy kicsit eltérő klímáról behozott, honosított növény is fontos szerepet tölthet be a későbbiekben például erdészeti szempontból és ezek a kertek ezt a célt is szolgálhatják. - Az arborétum éppen csak egy karnyújtásnyira húzódik a település zeneiskolájától. Az idős klasszicista épület udvara pedig pont a gyűjteményes kertre nyílik, ahol egy új, minden igényt kiszolgáló koncertterem is van. A Zeneházában két éve már, hogy a hangok élménnyé válnak. - Ez a sárvári zenei iskolának udvara és itt egy egyszintes csúnyácska gazdasági épület volt, amit döntően próbatermeknek használtak a zeneiskolai oktatók és ahogy nézegettük ezt a helyszínt éreztük, hogy ebben sokkal több van mint amennyit mutat magából és azért gondoltuk, hogy ez a egy megfelelő helyszín lesz mert adott egy több, mint százhatvan éves épület ami a zeneiskola és adott egy gyönyörű, Magyarországon is egyedülálló arborétum és azt gondoltuk, hogy ide álmodni egy modern, letisztult, demégis jövőbe mutató fenntartható, kvázi zöld épületet, ami a színén nem látszik, de működtetésen, és üzemeltetési elgondolásain igen, az egy jó ötlet lehet. Alapvetően a koncepciónak egy fontos alappillére volt, hogy olyan épületet és olyan tereket hozzunk benne létre, amelyek számtalan funkciót tudnak ellátni de mégis a koncertterem és a koncertélmény létrehozása ezek közül egy fontos prioritás volt. - Az épület nem csak koncertteremként, hanem stúdióként, próbateremként is működik, na és zenetörténeti kiállítást is találunk a falai között, így kiemelt helyet tölt be Sárvár életében. A város első plébániatemploma a 12-13. században épült, tornya máig az eredeti gótikus jegyeket mutatja. Tíz évvel ezelőtt, amikor a templom teljeskörű felújításon esett át és belseje barokkos jelleget kapott, a művészettörténészek igazolni tudták, hogy kövei a szomszédos Vásárosmiskéről származnak, és bizony nem ez az egyetlen történelmi tény, amely bizonyosságot nyert akkor. A hagyomány szerint Tinódi Lantos Sebestyén nem csak járt itt, de úgy tartják, Sárváron is hunyt el. - A történelemben, pár évtizeddel ezelőtt útépítés, csatorna egyéb közüzemnek az építésekor többször is előfordult, hogy emberi csontok kerültek elő a föld alól, ez is bizonyítja természetesen a műemléki ásatásokon felül, hogy itt ekörül a templom körül is valamikor temető volt és erre vezethető vissza, hogy a hagyomány szerint, ismét mondom, nem bizonyítottan, de a történelmi hagyományok szerint, Tinódi Lantos Sebestyént, aki a várban volt vendégzenész a reneszánsz időben amikor egy alkalommal itt járt, itt halt meg és ide az ősi sári templomnak a temetőjébe temették el. A templom az 1868-as renoválása során nyerte el mai formáját. A városrész védőszentjét, Szent Miklóst ábrázoló különleges, nyugati stílusú oltárképe az 1950-es évek óta díszíti a templomot. - Tényleg hányattatott volt a templom sorsa, ugye több száz évről beszélünk. Többször le is égett, lerombolták, török idők egyebek és az 1800-as éveknek az elején nyerte el ezt a formáját a templom, nagyon kevés történelmi irat maradt fenn Sárvárról pontosan a török dúlás idejéből, nagyjából minden elpusztult, tehát a grafomán emberek feljegyzései, illetve a plébániának a sok költözése hányattatott sorsa az szintén hozzájárult ahhoz, hogy azért sok szürke folt van, akár a templomoknak akár a plébániának, akár a városnak a történetében. - Sárvártól csupán néhány percnyi autóútra, Ölbő határában is fontos a hit. Na meg a természet, és a gyógynövények tisztelete. A Szent Miklós Gyógyfüvesház kertjében a test és lélek harmóniába kerül, mi pedig "vissza a természethez". - 2012-13 táján vált eladható állapotba az ingatlan, ami igazából egy családi hagyaték és akkor férjem felajánlotta a szombathelyi egyházmegyei karitásznak gyógynövény termesztés, gyógynövény feldolgozás és egy Kneipp kert létrehozásának céljára és akkor kezdtük el az első gyógynövényeknek a telepítését. - A Szent Márton-i szemlélet mellett Sebastian Kneipp német pap és természetgyógyász tanai is fontos szerepet játszottak a kert kialakításában. Kneipp a bajorországi Bad Wörishofenben élt, az ottani kert ihlette az ölbőit is, ahol ma már nem csak telepítik, de fel is dolgozzák a gyógynövényeket. Teák, szörpök, de még méz is készül itt. - Az élet védelme, a természet védelme az, ami ebben a kertben is uralkodik. Nem igyekeztünk a szögletes, geometriai dolgokra, tehát hagytuk, hogy a növényeink hadd burjánzanak, hadd fussanak erre, hadd fussanak arra. Ugye, Ferenc pápának és II. János Pál pápának is itt vannak az enciklikái ugye az élet védelméről, hát mi is ezt akarjuk a falu végén, ebben a nagyon szép kertben, azt hogy ezt a hamisítatlan csodálatos falusi, vidéki életet érezze magáénak és otthon is ne arra törekedjenek, hogy fűben ne legyenek mások csak a öt centire vágott, a fűben mindenhol tele vannak gyógynövények ... ezeket nem szabad kiirtani, ezekre mi mind vigyázunk. - Zsálya, citromfű, oregánó, gyújtoványfű, körömvirág, levendula, csipkebogyó... Megszámlálhatatlan mennyiségű és fajtájú gyógynövény lakja a Vas megyei falu utolsó házának mesebeli kertjét, és a természetvédelem is rendkívül nagy hangsúlyt kap: itt a vegyszermentesség alapelv. Nem csak vendégül lát, de kalandra is hív Sárvár. A Gyógy- és Wellnessfürdő közvetlen szomszédságában, mintegy két hektárnyi területen, a sárvári csónakázó-tó mellékágánál akár szárnyra is kaphat, aki mer. A magaslati kötélpályák és a felső biztosítású mászófalak mellett íjászkodni is lehet, és természetismereti tanösvény is indul a sárvári kalandparkból, amely lényegében egy ártéri erdő maradványára épült. Fontos vizes élőhelye a városnak, megannyi faj talált otthonra környezetében. Jól érzik itt magukat a vízisiklók, a mocsári teknősök, de még a kócsagok is. - 2012-ben nyitotta meg kapuit a sárvári kalandpark, és azóta várjuk törtlenül a vendégeinket. Igazából már az az élmény, hogy kint van a természetben és így kiszakad a városi környezetből, a bezártságból, ez már egy hatalmas örömforrásként testesül meg, illetve mindenképp sikerélményt ad nekik, hogy le tudják küzdeni és mindig túl tudják teljesíteni önmagukat. A legalacsonyabb egy méter, a legmagasabb pályapont pedig nyolc a kalandparkban, így itt hároméves kortól a bátor gyerekek és a stramm felnőttek egyaránt szembe nézhetnek félelmeikkel. - Alapvetően minden vendégünk egy oktatópálya teljesítésével kezdi a kalandparkos pályafutását, ez öt-tíz perc között változó, hogy mennyi idő alatt tudják teljesíteni, de itt megtanítjuk nekik mindent a helyes eszközhasználatról és a pályaelemek leküzdéséről és hogyha ezt teljesítették, akkor biztonságosan tudják használni a magasabb kihívást jelentő pályáinkat is. A legtöbb elemünk nagyon igénybe veszi az ügyességet, illetve a problémamegoldó képességeket. Van néhány nagyon nehéz elem, így a lelógó gólyalábakra gondolok, illetve a majomlétrára, ahol már egy erős fizikum sem árt, de alapvetően kis fifikával és ügyességgel megoldható az összes akadályunk. - A kalandpálya néhány szakasza átnyúlik a gyógyfürdő területére, ami egyedülállóvá teszi a sárvári kalandparkot. Óriás csúszdák árnyékában mászni ugyanis csak itt lehet az országban. A fürdőkultúra a hatvanas évek végén kezdett meghonosodni a városban. Az akkori szénhidrogén kutak fúrása során termálvízre bukkantak, amelyeknek köszönhetően Sárvár hamar kiemelt turisztikai célpontja lett a Dunántúlnak. Az évtizedek alatt kialakult fürdő kultusz indokolta az ezredforduló tájékán, hogy egy minden addiginál nagyobb szabású fürdőfejlesztésbe kezdjenek Sárváron. - Sárvár városa önmagában olyan szerencsés helyzetben van, hogy a fürdő mellett egy olyan épített, kulturális és természeti környezetbe illeszkedik bele maga a fürdő, ami az ideérkező vendégek számára is egy komplex kikapcsolódási formát tud nyújtani. Elég belegondolni abba, hogy a fürdő mellett az ország egyik legszebb arborétuma, egyik legszebb történelmi hagyományokkal rendelkező vára és vármúzeuma található és számos olyan kulturális rendezvény színhelye is, ami már évtizedek óta beilleszkedett a város kulturális palettájába. - Összesen 23 medence, köztük számos gyógyvizes is működik a sárvári fürdőben, de van egy külön családi élményszárny is, és persze változatos terápiás kezelések. A titok, mint a legtöbb hazai termálfürdőben itt is a gyógyvíz összetételében rejlik. - Annak a klasszikusnak mondható vízösszetételnek köszönhetően, ami a kalcium, magnézium, nátrium, hidrogénkarbonátos összetételt jelenti alapvetően mozgásszervi és rehabilitációs sérülések kezelésére kiválóan alkalmas, de ezen kívül orvosi javaslatra nagyon sokan veszik igénybe nőgyógyászati panaszok kapcsán is, de mint mindannyian tudjuk a termálvíznek önmagában is van egy nyugtató, lazító, pihentető hatása úgyhogy így összességében egy elég komplex kikapcsolódásélményt tud nyújtani a gyógyvíz. - Vas megye második legnagyobb települése ma már Magyarország hetedik legnépszerűbb városa a turisták körében, ami kultúrtörténeti kincseinek, épített örökségének és pazar természeti környezetének tükrében nem is meglepő.

- A Gyöngyös patak és a Rába partjánál, Vas megye kellős közepén a régmúlt meséit a jelen szövi tovább. Sárvár történelmi emlékei, vára, arborétuma, igéző platánfái harmonikus egységet alkotnak a modernkori épületekkel. És a gyógyfürdővel is, amely talán a legtöbb látogatót vonzza a vidékre.