Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

A villányi borvidék időtlen idők óta napsütötte dűlőiről híres. Kisebb-nagyobb megszakításokkal a kelták óta termesztik itt a szőlőt, készítik a bort. Ötven hektárnyi pazar szőlőterületről mesélnek a Nagyharsány környékén feltárt római kori leletek is, ám a vidék legfontosabb bortörténeti pillanata a törökök kiűzéséhez és a Mária Terézia által betelepített svábokhoz köthető. Nem csak a rájuk jellemző precizitást, de a szőlő iránti szeretetet, szaktudást, no meg a jobbnál-jobb fajtákat is hozták magukkal. A mai Villányi Portuguisert, a kékoportót is nekik köszönheti a borvidék. Az utóbbi évtizedek trendjét követve általában a testesebb bort adó fajták vannak most a borvidéken túlsúlyban. cabernet sauvignon, cabernet franc, ugye a cabernet franc ráadásul Villány zászlós bora is... és a merlot, sirah, tehát jellemzően a teltebb, testesebb fajták uralják a borvidék összképét. Ugye megjelentek már az elmúlt évek bortrendjeinek köszönhetően a könnyebb, illatosabb fehér borok. Rosé borok mindig is voltak a mi a környékünkön azok mindig kedveltek voltak... de most már a pincészetek nagy részénél legalább egyfajta van, de van, ahol több is az illatos fehér borokból megjelenik. - A villányi borvidék nem finomkodik. Telt, testes nagy boraitól vált nemzetközi szinten jegyzett bortermelő régióvá. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma Magyarországon, amit igényel is a kékszőlő. Villány szívében, abban az épületben, amelyben már csaknem száz éve bormúzeum lakik, valamikor Teleki Zsigmond a hazai aranynemesítés, a szőlő- és borkultúra reformere borászkodott. Hajdani pincéjében közel ezer, a szőlőműveléshez és a borkészítéshez köthető kiállítási tárgy van. - Minden szüretet követően a különösen jó minőségű borokat, palackos borokat a múzeumban helyezték el több éves, akár évtizedes érlelésre is. Tehát a muzeális boroknak szánt tételeket itt, a múzeumban helyezték el. Muzeális bornak a mai napig a legalább öt éves borokat hívják. - A hetvenes években aztán a környék boros gazdáinak felajánlása révén elkezdtek otthonra lelni a mai gyűjtemény első darabjai. Százhúsz éves dugózógépektől kezdve, hasonló korú borpumpákon át, egy a világháború után megjelent első generációs borpalackozó sorig minden van, aminek köze van a szőlőhöz, a borhoz. - A vendégeknek úgy szoktuk elmondani, hogy a szőlőültetéstől kezdve ültetéstől kezdve a bornak a palackba kerüléséig, tulajdonképpen minden munkafolyamathoz tartozó eszköz, szerszám, berendezés, masina bemutatásra kerül. Európa egyik legnagyobb tematikus borászati gyűjteményével rendelkezünk. - A történelem nem csak a négy fal között elevenedik meg a villányi borvidéken. Képeslapok és turisták fotóinak örökös témája a palkonyai és a villánykövesdi pincesor is mindkettő a környék legfontosabb helytörténeti kuriózumai közé tartozik. A palkonyai közel kétszáz éves, jelenleg öt szinten ötvenhárom tradicionális pince alkotja. Országosan védett műemlék. Itt a kilencvenes években nagyon nagy hangsúlyt fektetett az akkori település vezetősége, az önkormányzat arra, hogy ez a pincesor ez így maradjon meg és ennek köszönhető, hogy az utóbbi harminc évben a pincesornak a rehabilitációja megtörtént és úgy egyébként, hogy a funkciókat is tudta tartani, illetve új funkciókkal ugye ezekkel a vendéglátási funkciókkal bővült. Nagyon kis színesek is a pincék, tehát ha végig sétálunk itt az öt szinten akkor különböző piros ajtók, zöld ajtók, sárga ajtók tehát ezek váltakoznak ezeknek is meg van egyébként a szabályozása, hogy melyik színt lehet használni illetve hát ugye átalakítani nem szabad ezeket pincéket, nem szabad kéményeket vagy tetőablakot helyezni egy ilyen pince-házra illetve ami még nagyon fontos, hogy települési szinten azért mindig van a műemlékekre, nem csak a pincékre, hanem a műemlékileg védett házakra ilyen kis kerámia jelölés van, hogy melyik ház védett a homlokzati részen. - A feljegyzések szerint a 12-13. században a mai Palkonya település ősét Pálkánynak hívták. Később aztán - a sváb népesség betelepülése után Németpalkonyaként vált ismertté. A település lakosságának negyven százaléka ma is svábnak vagy sváb gyökerűnek vallja magát. Nagy műgonddal, szigorúan kézzel szüretelik az érett merlot-t a Sauska család egyik napsütötte dűlőjén. Bár az idei meglehetősen későn induló évjárat volt, a tartós szárazság némi fejtörést is okozott a vidék borászainak, az augusztusi eső aranyat ért. - Elmondhatom, hogy egy nagyon kiegyensúlyozott és egy jó minőségre számítunk. Nincsen kimagasló mennyiség, de nagy termésveszteség sincs, úgymond kiegyensúlyozott évjáratra számíthatunk. - Bár a családnak először Tokajban volt pincészete, történetük valójában innen, a villányi borvidékről indult. - Apósom itt született, Sauska Krisztián Sombereken, ez nem messze innen egy húsz kilométerre található. És egy kalandos történet az övé, hogy hogyan hagyta el Magyarországot, került ki Amerikába majd jött vissza rendszerváltás után. Az első útja a borászat terén Tokajba vezetett, ami nem véletlen, hiszen az a legismertebb és a legmeghatározóbb borvidékünk úgy gondolom Magyarországon. Második út pedig valahol hazavitte és vörösborokhoz, ez pedig ugye Villány, a legdélebbi vidékünk. - A villányi vörös messze földön híres. A helyiek szerint a borvidék sikerének titka egyértelműen a sváb hagyományokra vezethető vissza. Egyébként másik érdekesség, történelmi párhuzam, hogy ugye a mohácsi csata volt amit elvesztettünk 1526-ban, illetve utána itt volt a nagyharsányi csata, ami innen pár kilométerre volt, ami a török kiűzésének volt egy végső pontja. És az apósomnak a családja, a Krisztiánnak a családja is úgy kerültek ide, hogy az ő felmenői részt vettek abban az összevont seregben, akik a törökök ellen harcoltak és azért cserébe, tehát a szolgálatért cserébe kapott bizonyos szőlőterületeket Sombereken. Néhány hektárnyi szőlőterülettel kezdték, mostanra pedig már közel száz hektáron gazdálkodnak. Úgy vélik, ez az a méret, ahol már biológiailag is hatással lehet lenni a szőlőművelésre. A család feltett szándéka, hogy nyissanak az organikus termesztés felé. A villányi borvidék másik legendás, sváb felmenőkkel büszkélkedő bortermelő családja Gerblről magyarosította Gerére a nevét. Ma már 75 hektáron termesztik organikusan szőlőiket és Sauskáékhoz hasonlóan ők sem kívánnak tovább terjeszkedni. - Most úgy érezzük, hogy ezzel el is értük azt a méretet, amit mi terveztünk. Meg ez olyan optimális, amit még egy család át tud látni. Mi szeretnénk, ha ez így is maradna, hogy családi kézben maradjon és hogy mi felügyeljük a folyamatokat akár a szőlőben, akár a pincészetben meg hát ugye nálunk szerves részét képezi a vendéglátás a család életének. - A Gere család hét generáció óta foglalkozik borkészítéssel. Az elmúlt 45 év alatt volt ugyan egy kisebb szünet, de Andrea édesapja végül folytatta a családi hagyományt, tovább örökítve a felmenők szőlő iránti tudását és szenvedélyét. - A nagypapám egy tényleg annyira egyszerű ember volt, ugye ő parasztember volt és hála istennek nagyon sokáig megtartotta köztünk a jóisten mert csak tavaly ment el tőlünk és már majdnem betöltötte a százegyedik születésnapját és ő józan paraszti ésszel gondolkodott. Ő ismerte a földet, kívülről belülről, az egész vidéket ismerte, nagyon jól tudták tényleg, hogy hol vannak a jó területek a szőlőtermesztéshez és rengeteget tanult tőle édesapám. Szemléletben is, munkához való hozzáállásban, humánusságban szóval tényleg nagyon sokat kaptunk tőle, és ezt édesapa szerette is volt tovább vinni és hát vitte is tovább és átadta nekünk is. - Andrea gyerekkorának jelentős részét a szőlőben töltötte. Olyan szemmel figyeli, úgy ismeri a helyi borokat és szőlőt, ahogy csak egy tősgyökeres villányi. Ha itt ugye a villányi nagy borokról beszélünk, akkor mindig a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot ugye a fő fajták, amikből fajtiszta borok készülnek vagy adott esetben házasítások. És ugye Villány esetében pont az is adja, hogy egy különleges adottságú borvidék, hogy egyrészt a talaj szempontjából viszonylag homogénnek mondható a borvidék, ugye minden mészkő alapon fekszik, ez az alap mészkő nagyon meghatározza a borok ízvilágát. Tehát ez visz egy gyönyörű szép ásványosságot a borokba tehát igazából érzed, hogy folyamatosan vibrál a bor a szádban. Élettel van tele. - Az életteliséghez a villányi borvidékre jellemző enyhe szubmediterrán hatású klíma társul, ami olyan mintha napsütés, a nyár költözne a régió boraiba. Mátyás. Így hívják Günzer Tamás legnagyobb becsben tartott borát, amelyet édesapja előtt tisztelegve 2003 óta készít és a legidősebb cabernet franc ültetvényéről származik. Kicsiben kezdte ő is 1991-ben, amikor frissen végzett agronómus lett, de már gyerekkora óta szívta magába a tudást, figyelte a villányi borvidék lüktetését. Édesapámmal jártam a szőlőbe, segédkeztem a pincében, ott látta bennem azt, hogy érdemes a gyereket elindítani és ezt nagyon köszönöm neki. Egy 0,3 hektárt kaptam, és egy kis pincét örököltem Palkonyán. Ott kezdtem el, az első borom emlékszem háromezer liter bor volt és mindjárt beneveztem a villányi borversenyre és annyira büszke voltam rá, hogy aranyérmet kaptam vele, hogy onnantól sima ügy volt, hogy borászattal kell foglalkozni. - Harminc éve foglalkozik borkészítéssel Günzer Tamás, és nem éri be a tökéletesnél kevesebbel. 2019-ben az év pincészetének épp az övét választották, és még egy különleges és egyedülálló szabadalom is köthető a nevéhez. Ez egy úgynevezett nagyüzemi kotyogó, - Ezt a tartálygyártómmal közösen fejlesztettük ki. A jelentősége annyi, hogy egy vízzár, egy nagyon nagy segítség a számunkra. a zárt rendszerű erjesztésnél a fehér, rosé boroknál egy kis öt literes edénybe érkezik a kijövő gáz és az tökéletesen megmutatja az erjedés intenzitását, tehát reggel, ha a fiammal belépünk az üzembe akkor tökéletesen látjuk, hogy melyik tartályban mi történik anélkül, hogy megkóstolnánk a bort. - Mostanra az egész család beállt Tamás mögé és bár már közel hetven hektáron gazdálkodnak, az irányítást máig nem engedték ki a kezükből. Sőt a borkészítés fortélya náluk szó szerint apáról fiúra száll. Egy fantasztikusan jó érzés, hogy egy viszonylag nagyobb méretű pincészetté híztuk ki magunkat és az egész család mögöttem, mellettem van és együtt érjük el a sikereket. A feleségem ő a vendéglátásért felelős, a lányom a marketing részét látja el tökéletesen. A fiam a fő borász, aki már ötödik éve készíti a borokat, jó magam meg valahol mindenes vagyok. De úgy osztottuk fel a feladatokat a fiammal, hogy én a hetven hektáron irányítom a szőlőtermesztést, a szüretet és amikor bejön a szőlő onnantól kezdve a fiam veszi át és készíti a borokat. - A hordókat pedig csakúgy, mint a legtöbb villányi borosgazdának, Flódung Kristóf készíti neki, a Villánytól mintegy félórányira található Palotabozsokon. Nemzetközi hírű hordók születnek itt, kizárólag zempléni és mecseki fából. - Az is nagyon fontos tényező, hogy mi is járjunk hozzájuk kóstolni és közösen meg tudjuk ott beszélni, hogy hát ebbe egy kicsit sok a fa, soknak tűnik, vegyünk vissza a pörkölésből vagy esetleg a fa alapanyagán változtassunk, tegyünk be több zemplénit, kevesebb mecsekit. A mecsekinek is több ízvilága van, tehát vajasabb, a nyelésnél más jellege van illatra meg ízre is, és akkor van itt több lehetőség, de azt nekünk is borásszal együtt ki kell dolgoznunk, hogy az adott borhoz mi a legoptimálisabb hordó, ami kell. - Bár a hordókészítés koronázatlan királyai mindig is a franciák voltak, Flódung Kristóf már oda is szállít hordóiból. Kevesen tudják, de mostanra a magyar hordók a világ második legjobbjainak számítanak, közvetlenül a franciák után! És bizony a mecseki és a zempléni tölgyre esküszik a borászok nagy része. Azért innen vásárolunk, mert a kísérletek és a visszajelzések alapján ízhatás szempontjából ez a két terület vált be a legjobban, mert máshonnan is tudnánk vásárolni, de mi ettől a két helyről vásárolunk és ugye helyi fákat kocsánytalan tölgyeket használunk és ugye nem mindegy a faanyag szempontjából, hogy tiszta vizet szív-e, karszt vizet szív-e a hegy tetején vagy pedig egy homokos, agyagos talajon növekszik a fa és szemmel nem látható, de a farost szálaiba, szerkezeteibe, az ízanyagba berakódik. Sőt hát a bor fordítottan dolgozik, kioldja ezeket az anyagokat és beleépül a borba. - Ez a palotabozsoki kádárműhely egyike azon keveseknek a világon, ahol a hordók alapanyagától, a gyártáson és a tesztelésén át minden folyamat házon belül történik. Villány és környéke nem csak kiváló borai, napsütötte dűlői miatt vonzó vidék, de kultúrtörténeti rejtelmei, legendái miatt is. A Szársomlyó kivételes geológiája a művészeket is megihlette. - Amitől messzi földön híres, azok az alakzatok, képződmények, amelyeket a korábban vízszintes helyzetű mészkőlapok, amelyek az Észak-déli irányú hegységképző erről hatására kibillentek vízszintes helyzetükből és a felszínen, illetve a hegy gerincének közelében lévő mészkő rétegek fejei ilyen úgynevezett ördögszántásokat alkotnak. - Bár a Szársomlyó 1942 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, egészen 1967-ig bányásztak itt a mészkövet. Közvetlenül utána, a megszokott köztéri szobrászat lehetőségein túlmutató, a művészeti kiteljesedésben hívő fiatal szobrászművészek látogattak a hegyhez és hagyták itt maradandó alkotásaikat. - Pécsi fiatal alkotóművészek, elsősorban szobrászok szervezésében létrejött az első szobrász szimpózium. Ez egészen a kilencvenes évek közepéig tartott, amikoris éves rendszerességgel, első években hazai aztán egyre sűrűsödő nemzetközi részvétellel szobrász szimpóziumokat tartottak és az alapításnak fő szabálya volt, hogy az itt alkotó szobrászok, egy-egy művet a szoborparkban hagynak. - 1968-ban nyugati mintára megalapították a Baranyai Alkotótelepeket, 1970-től pedig egyre több nemzetközi művész érkezett Magyarországra Oroszországtól Olaszországon át egészen Japánig csak azért, hogy a Szársomlyón alkothasson. - A műalkotások vagy nagyharsányi, esetleg beremendi mészkőből készültek, de például egészen Szibériából is szállítottak ide alapanyagot, amiből aztán az alkotó elkezdhette a munkáját. - A Szársomlyóról Magyarország legősibb Mária-lelőhelye is könnyűszerrel elérhető. Máriagyűdre évszázadok óta a vigasz és a gyógyulás reményében zarándokolnak el a keresztények. Már a kora vaskorban lakott volt a terület: éltek itt kelták, rómaiak, jöttek ide barlanglakó szlávok is, akiket a legenda szerint a salzburgi érsek ajándékozott meg egy Mária szoborral. - Egy másik jámbor érsek, Querfurti Brunó vállalja fel azt a nagyon nehéz feladatot, hogy ezeket a fekete pogány magyarokat, így nevezte őket keresztény hitre térítse. Hát olyannyira nem sikerült Brunó érseknek, hogy menekülnie kellett, mert majdnem megölték. Viszont Szent István király bölcsen látta, hogy itt még közel sem áll meg a dolog, ezért a közeli történelmi kisvároskából Pécsváradról bencéseket hív ide, akiknek az első feladata az volt, hogy egy kápolnát építsenek. Ez 1006-ban történt és az előbb említett Mária szobrot felhozzák a kápolnába. A mostani szentély, a bencés atyák által épített kápolnának az alapjain nyugszik, tehát megőrizték az újjáépítésben is az alapokat. - A templomot végül a ferencesek kibővítették és 1742-ben újjászentelték, de máig a Mária-jelenések miatt foglal el igazán különleges helyet a kereszténység életében. A szentély éke ma is a Mária szobor és a hozzá kapcsolható csodálatos jelenések. - A gyógyulások száma, a több mint háromszáz váratlan gyógyulás és a több mint száz mankó, amit a betegek itt hagynak a bizonyíték arra, hogy itt valami csodálatos dolog történt, hogy az ég találkozott a földiekkel. - Ahol a fény, az ég a földdel találkozik, ott a levendula is jól érzi magát. Máriagyűdön kezdetben mindössze tizenöt Tihanyból érkezett bokorral gazdálkodott az egyházközösség, mára már százötven is burjánzik Polgár Péter szőlőjének szomszédságában.

- A villányi borvidék időtlen idők óta napsütötte dűlőiről híres. Kisebb-nagyobb megszakításokkal a kelták óta termesztik itt a szőlőt, készítik a bort. - Nagy műgonddal, szigorúan kézzel szüretelik az érett merlot-t a Sauska család egyik napsütötte dűlőjén. A villányi borvidék másik legendás, sváb felmenőkkel büszkélkedő bortermelő családja Gerblről magyarosította Gerére a nevét. - Mátyás. Így hívják Günzer Tamás legnagyobb becsben tartott borát, amelyet édesapja előtt tisztelegve 2003 óta készít és a legidősebb cabernet franc ültetvényéről származik. - Villány és környéke nem csak kiváló borai, napsütötte dűlői miatt vonzó vidék, de kultúrtörténeti rejtelmei, legendái miatt is.