Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Nehéz dolga lenne a zsűrinek, ha a kiszombori épületek között szépségversenyt rendeznének, hiszen itt még a gabonának is kastélyt építettek. A Makó közeli, román határ menti nagyközségben módi volt a "nagyházban" élés. Itt a rotunda is országosan egyedülálló! A sarokmentes építmény öreg, mint az országút és ritka, mint a fehér holló. Kiszombor kényezteti a szemet, nincs ezen mit szépíteni. A hatkaréjos körtemplom amennyire pici, annyira megbecsült műemléke a településnek. - A különlegességet a hat belső karéj kialakítása adja. Ilyen Európában nagyon kevés helyen van, Nyugat-Európában egy sincs. Ennek az előképei a bizánci birodalomra vezetnek vissza. Rejtély és nem lehet tudni, hogy a korai középkorban, amikor hagyományosan a hajós, négyszög alakú templom divatozott, miért építettek ilyen körtemplomokat. - A kápolnáról senki sem tudja, hogy mit keres ezen a tájon, és azt sem, hogy miként vészelhette át a török megszállást, hogy aztán a 18. században új épületet toldjanak a kör alakzathoz. - Az ehhez hozzáépített templom szentélyeként kezdik használni. Tehát ez a templom létezett előbb, és ehhez kezdenek el hozzátoldani, hozzáépíteni templomokat. 1975-ben az ásatás volt az az első alkalom, amikor ketté választották ezt a körtemplomot. Ma már a rotunda ismét önálló, független épület, nem köti össze fal a katolikus templommal. A kápolna freskóit a törökök bevakolták. A falfestmények évszázadokig a mészréteg alatt szunnyadtak, hogy aztán a szakértő kezek megtalálják és felfrissítsék azokat. A közelmúltban a helyi birtokos család, a Rónayak kriptájához és temetőkápolnájához is óvó, újító erők érkeztek. - Az a kálváriaépítmény, ahol most állunk azt 1873-ban építtette Karácsony Emília, itt állt egy ősi épület, amit már bizonyára korábban is használtak a Rónayak hiszen az ő birtokán, birtokaikon vagyunk, ő ebben az évben épített a meglévő épülethez egy kis toldalékot, lépcsőket állított a golgotát megidéző kereszteket valamint a stációkat az épület köré kettős funkcióval családi sirbolttal egybekötött kálváriáról beszélünk. - A különleges kialakítású kriptaépület más helyszínen ezzel a külsővel, kiskastély is lehetne. A Rónay családfa vaskos ágai közül a Rónay Jánosból induló hajtások kerültek ide az elmúlással. - Ez az egész együttes sírkert mind a 3 épület beleszámítva a Borzeczky kriptát is a János ág leszármazottjainak a nyughelyét jelenti, avagy a hozzájuk becsatlakozott, beházasodott családokét. - A jómódról tanúskodó sírbolt ahhoz a Rónay Jenőhöz köthető, aki Kiszombor közepén egy majdnem kacsalábon forgó csodában "tengette" mindennapjait. Ám a kastéllyal és a káprázatos parkkal kegyetlenül elbánt a 20. század. - 1858-59-ben építették Rónay Móricz Torontál vármegye főispánja és furcsa hangzású felesége Fedrigóny Alojzia 1859 december 7-én költöztek be a kastélyba, ez Móricz az építtető születésnapja volt. - Az oldalági rokon, Rónay Jenő és népes családja 1902-ben költözött be a 20 szobás ingatlanba. Hogy a torony mikor került a kastélyra, ma is vita tárgya. Van, aki hozzáépítésnek gondolja, más azonban úgy véli, hogy ez az úri lak eredetileg is tornyosnak épült. - A Rónayak között némi rivalizálás is folyt, talán éppen ezért épült a torony? Föltehetően egy ilyen rivalizálásnak az eredménye az a hatalmas méret is és hát még egyszer mondom a torony is. - A kastély fénykorát Rónay Jenő idejében élte, 100 fős estélyekkel, koncertekkel. Torontál vármegye előkelőségei voltak a vendégek. A II. világháború után szükséglakásoknak, majd terménytárolónak és baromfikeltetőnek használták az épületet, amelyben jelenleg gépek dolgoznak, és hagymatároló zsákot állítanak elő. - Kiszombort a történelem többször is libikókára ültette. A nagyközség Zsigmond király idejében mezővárosi címet kapott, majd 150 évvel később a törökök olyan pusztítást végeztek, hogy a feljegyzések szerint mindössze három lakosa maradt Zombornak. Aztán a 18. század utolsó évtizedeiben új világ kezdődött, Oexel Mátyás aradi sörgyáros, sörfőző mester, német nemes megvásárolta a zombori uradalmat. - 80 ezer forintot fizetett akkor ezért a birtokért, ami egyébként egy 8600 holdas terület volt, a rotundával a templommal egy romos iskolával egy kis plébániával, egy szeszfőzdével és néhány jobbággyal. Ez Oexel Mátyás ez egy németül beszélő birtokos volt, és a következő generáció tartotta fontosnak, hogy a német hagyományokat megtartva de mégiscsak integrálódjon az akkori nemesi társadalomba. - A beolvadáshoz új nevet is választottak, a német Oexel, vagyis "ökör" családnév helyett a Rónay vezetéknevet vették fel. - Az első birtokosok akik megvásárolták a területet nyilván a terület feltörésével foglalkoznak, a termelés gazdaságossággá tételével foglalkoznak. Az 1820-as '30-as évek azok a magtárépítések időszakai, ugye növekszik a termelés és egy következő generáció lesz és nem csak Zomboron, hanem máshol is ami a kúriaépítés fénykora. Nem véletlen, hogy 1851 és 1859-60 között Zomboron öt olyan kúria épület épül klasszicista stílusban amely ezt a fajta gazdagodást, módosabbá válást mutatja. - Kiszombor arról is nevezetes, hogy a mai napig megtartotta a 19. századi, a kúriaépítési időszakra jellemző egységes településközponti képét. A Rónay Lajos főispán megbízásából épült Rónay-kúria felső szintjén helytörténeti kiállítás kapott helyet. - A település a 18. század végétől a 20. század közepéig egybeforrt a Rónay családdal. A hagyatékot 1945 után széthordták, fosztogatással tönkretették, a Kiss Mária Hortensia Helytörténeti Egyesület évtizedek óta dolgozik azon, hogy ezt a hagyatékot megpróbálja összegyűjteni. Hogy ez a család valahol egyfajta elégtételként pozitív megítélést kapjon, ez a kiállítás igazából erről szól. - A Kiszombor életében meghatározó Rónay család így a község épületeiben él tovább. A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör tevékenysége azonban túlmutat a hagyományőrzésen. Itt van például a tengeri labirintus, vagy más néven "kukorica útvesztő". Kiszombor határában, a vályogos tavakon is túl, az öt hektáros kukoricatáblába egy kacskaringós, de mintát követő útvesztőt vágtak, hogy amikor a tengeri megnő, valódi kalandot jelentsen a látogatóknak. - Hozzuk a mérőszalagot a karókat és centiről centire rajzoljuk fel a kukoricatáblára a rajzot, ami 1:200 arányban készült el. Ketten viszik a mérőszalagot én jelölöm, hogy mit kell kivágni és egy ember meg vágja, amit én kijelöltem. 15 centis a kukorica akkor vágjuk, mert később is ki lehet, de akkor már nagy munka. - A zsákutcákkal, és a félrevezető útszakaszokkal együtt az útvesztő teljes hossza négy és fél kilométer. Nem kell aggódni, itt a Minotauroszt kihagyják a történetből és Ariadné fonalára sincs szükség. A 13 éve alatt mindössze egyszer fordult elő, hogy egy látogató 2 és fél óráig kereste a kijáratot. - Ugyan fölhívtuk, már olyan másfél óra után és azt mondta, hogy nem probléma majd ő kijön, és kijött 2 és fél óra múlva. Egy csodálatos nagy kaland azzal együtt, hogy kiépítünk egy tanyahelyet 5 hétig kint vagyunk a honismereti kör. - Az is megesett, hogy egy helyi, kiszombori próbálkozó úgy döntött, hogy bizony neki senki ne jelöljön ki utat és egy jóval könnyebb megoldást választott. A szervezők több órán keresztül várták a kijáratnál. Kiszomboron nem kukoricáznak. A labirintusjárásnak létezik egy extrém, éjszakai változata is. Erről pedig mi magunk is meggyőződhetünk: a kiszombori útvesztő jövőre ismét várja a látogatókat. - A folyóvá varázsolt Marostündér ráérősen kullog a Tisza ölelésébe, nem rohan, miért is tenné? Előbb vagy utóbb úgyis odaér. Az egykor jelentős kereskedelmi útvonal legkedvesebb időtöltése az áradás, amikor körbe cirógatja a tagbaszakadt fák törzsét, feltölti vizével a kubikgödröket és incselkedően kinyújtja nyelvét a szabadságát korlátozó gátra. Az erdőrezervátumot azonban nem érdekli a Maros gúnyolódása, hiszen dolog van: ilyenkor lebegtetni és susogtatni kell a leveleket. - Az erdőrezervátum egy olyan terület, ahol az erdészet, mint vagyongazdálkodó, vagy a természetvédelem mint vagyongazdálkodó hagyja érvényesülni a természetes folyamatokat nincsen bolygatás. Itt akkor dől ki egy fa, amikor ő úgy gondolja, akkor pusztul el, amikor ő úgy gondolja semmiféle kitermelési folyamat nincsen. - És hogy ezt a különleges világot ne csak a földfelszínről csodálhassuk meg, a Maros-parti Makó határában a turistautat megemelték egészen a lombokig. - Ez tulajdonképpen egy tanösvény, ami 8-10 méter magasan a fák lombkoronájának a szintjén halad, és elsősorban a marosártéri növény és állatvilág mint egy madártávlatból történő bemutatás a célja. - A sétányhoz közel egy jóval kalandosabb útvonalon az ügyességünket és izmaink állapotát is próbára tehetjük. Még arra is van lehetőség, hogy a Maros felett egy drótkötélpályán átcsússzunk egyik partról a másikra. A hosszú kilométereken át államhatárként is működő folyó egyébként a lassú víz, partot mos megtestesítője. A Maros sem bolond, csak azért zavaros, mert rengeteg hordalékot szállít. - Itt ezért még megfigyelhetőek ezek a folyódinamikai folyamatok, tehát, hogy az egyik oldalát építi mindig a másik oldalát rombolja, és akkor évről évre, centiről centire vájja az új medrét. Hivatalosan az országhatárnak is változnia kéne, de ezt ugye nem minden évben igazítják, így centinként, milliméterenként, de azért 10-20 évente tűnnek el helyrajzi számok. - A Maros rombol és épít, no meg gyógyít! Makó fekete aranyának, az iszapnak jótékony hatását a legenda szerint a hagymaföldeken dolgozó napszámosok saját testükön tapasztalták. - Ők voltak azok, akik rájöttek arra, hogy a reumatikus panaszaik kezelésére, a tüneteik enyhítésére mennyire jótékony hatással van a marosi iszap. Aztán az 1900-as évek közepén gyógyászatilag is bebizonyosodott ennek a hatása, ugye jelenleg öt minősített gyógyiszap van az országban, amiből az egyik a marosi, ennek a kitermelése folyamatos, és ezeket itt a makói hagymatikum fürdőben tudják hasznosítani, illetve az érdeklődők itt tudják kipróbálni ennek a hatékonyságát. - A Hagymatikum, a termál- és gyógyfürdő Makó szívében, az '50-es években tisztasági fürdőnek indult tucatnyi káddal, a helyiek tréfásan néplavórként is nevezték. Ma már ez a kifejezés senkinek nem jutna eszébe a fürdőkomplexum láttán. A marosi gyógyiszap is itt kerül fel a fájó testrészre - gyógyvízzel keverve. - A kettő kölcsönösen kiegészíti egymást, Az iszapot amikor begyűjtik, felszedik a folyó hordalékát , akkor ezt megőrlik minél apróbb szemű, minél kisebb a szemcsenagysága annál több gyógyvizet fog felvenni az iszap, annál jobban meg fog duzzadni. Alkáli hidrokarbonátos a gyógyvizünk, tehet az a kettő kombinációja fogja adni a gyógyhatását az iszapnak. - A makói gyógyfürdő nem csak a testet, de a szemet is kényezteti. Makó hungarikuma viszont könnyeket csal az ember szemébe. Bár a makóit ma már inkább csak hagyományőrzésből termesztik. - Van valamennyi, lehet találni, még létezik, de már abban a formában, hogy Makó aranya most már nem feltétlenül a hagymára kell gondolni, hanem azzal a rengeteg hozadékkal, mai Makóra került a hagyma révén, tehát van egy hagymaházunk, hagymatikumunk, hatalmas nagy Makovecz öröksége van a városnak, ami erre emlékeztet minket. - Vagyis ma már a makói hagyma inkább egyfajta brand, védjegy, egy kézzelfogható emlék, amely kiugrást, hírnevet és ismertséget hozott a városnak. - A Makó útját egyengető Maros évezredeken keresztül mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, - A Makó útját egyengető Maros évezredeken keresztül mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, csupán jó szívből rakta le termékenyítő terhét a város körüli területekre, kivételes minőségű termőföldet teremtve. Ebbe a talajba került aztán az a picike hagymamag, amelyből a szakértelem és a kitartás hírnevet növelt a városnak. A makói vöröshagyma a népi nemesítés magasiskolájának az eredménye, amely a város zsidó kereskedői által jutott el az európai piacokra. Makó a boldog békeidőkben a történelmi Magyarország egyik legnépesebb városa volt, a zsidóság jelentős létszáma miatt Kis Jeruzsálemnek is nevezték. - Ez az elnevezés nem volt véletlen, hiszen nagyon nagy zsidó közösség élt itt, és nem csak, hogy sokan voltak, hanem sokszínűek is voltak. Voltak neológ zsidók és mellette ortodoxok is ráadásul a zsidó városrész közel volt a város központjához, tehát kalapos, kaftános zsidókkal nagyon sokan találkoztak. - Az Alföldön először Makón jött létre zsidó közösség, már az 1700-as évek közepén: Makó ugyanis a török idők után elnéptelenedett, a püspök földesurat elsősorban gazdasági érdekek vezérelték, amikor zsidókat hívott a településre. - A közösség fejlődni kezdett és hát eljutott oda, az 1800-as évek végére, hogy gyakorlatilag a város polgárosodásának a motorja lett. - A holokauszt idején jelentős veszteséget szenvedtek, több mint ezerkétszázan nem tértek vissza a deportálásból, 1956 után pedig a teljes ortodox közösség elhagyta a várost. - Nagyon sok nevet lehetne mondani, akik híres zsidó leszármazottak, a leghíresebb természetesen Joseph Pulitzer, Pulitzer József, De nagyon sok színész is Makóhoz köthető, Paul Newmannek például az édesanyja vagy Drew Barrymore-nak szintén az anyai fölmenői éltek Makón. - A Ford T-modell egyik megalkotója, Galamb József is makói volt: ő egy szegény református parasztcsaládba született, de kalandvágya és tehetsége aztán a Ford főkonstruktőri székéig repítette. És ő alkotta meg a T Ford bolygóműves sebességváltóját is! - A bolygóműves sebességváltó az a sebességváltó, ami tökéletessé tette abban a korban a sebességváltást, mert nem jól működött akkor, nagyon sok autó akkor úgy tört össze, hogy a sebességváltóját törték össze, ezt pedig háziasszonyok tudták vezetni, tehát nem kellett különösen nagy tudás hozzá. Elősegítette, hogy a Ford elterjedjen, több mint 15 milliót gyártottak belőle. - A T-Fordból abba az első magyarországi Ford lerakatba is került, amit Galamb József a testvéreivel Makón alapított. - 1922-ben nyolc darab Fordson traktort, nemzeti színűre festett Fordson traktort küldött a testvéreinek, hogy ezzel kezdjék el a lerakatnak a működését. De volt Ford T-modell is, többfajta T-modellt dobozolva hozták az USA-ból és itt egy összeszerelő üzem volt egy három aknás, három csarnokos összeszerelő hely volt. - Galamb József nem felejtette el, hogy honnan indult, a felső ipari iskolában tanulni szándékozó szegény sorsú makói diákoknak éppen 100 évvel ezelőtt, 1921-ben ösztöndíjat alapított. Élt Makón egy másik "tehetséggondozó" is, Espersit János újságíró, költő, ügyvéd, Móra Ferenc és Juhász Gyula jó barátja, József Attila pártfogója, a Makói művészélet egyik legnagyobb mecénása volt. Nem volt olyan művész, aki Makóra ellátogatott, hogy ne jött volna el az Espersit házba és ne itt szállt volna meg, ugye tudjuk hogy Juhász Gyula nagyon sok időt itt töltött, József Attila Móra Ferenc, de hát Bartók Béláról is beszélhetünk ugye ők egy helyen születtek Nagyszentmiklóson, gyerekkori cimborák voltak. - Itt minden tárgynak története van. Ennél az íróasztalnál született Juhász Gyulának jó 50 verse és ebben a szobában lakott fél éven át József Attila. - Tulajdonképpen ez volt az otthona. Ebben az időszakban a legutolsó harcos kötetet írogatja, úgyhogy valószínűleg azok a versek itt íródtak, itt keletkeztek, hát a megfáradt ember, amely a jó makóiaknak szól, azt is ebben a házban írta. - A könyvtárszoba teljes berendezése az Espersit család tulajdona. A bútorok, a festmények, a könyvek ugyanúgy állnak, mint József Attila idején. Akkoriban, amikor a költő kicsit bele is szeretett Espersit Máriába, a makói házigazda lányába.