Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- A közel 160 ezer lelkes Miskolc Magyarország negyedik legnépesebb városa. Olyan hosszan nyújtózik a Szinva-patak bal és jobb partján, hogy azt gondolnánk, gyalogszerrel itt nem sokra megyünk, ha zöldre, természetre és friss levegőre vágyunk. Pedig... - Négy évszakos város, és mindig szerethető, de most olyanok a természet színei, amik igazán elvarázsolják az embert, és a város minden részében tulajdonképpen, hiszen rengeteg zöld felülete van a városnak. Sokan úgy gondolják, hogy ha zöld és természet, akkor az idézőjelben csak Lillafüredet jelenti. De ez nem így van, hiszen a város kellős közepén ott van a mi hegyünk, az Avas, ami nemcsak a pincesorai, hanem a fái és a zöld növényzete miatt is fontos. - Miskolc egyik legkülönlegesebb parkja a Tündérkert. A diósgyőri vár tövében évtizedekkel korábban halastó volt, amit később megszüntettek, a vízi élet helyét akkor a hulladék vette át, a terület elsősorban szemétlerakóként működött. Aztán a sorsnak, vagy inkább a jó tündér gondoskodásának köszönhetően, szebb élet költözött a vidékre, így ma már különleges növényvilág otthona az itteni Tündérkert, amely egy naposabb hétvégén ősszel is megtelik élettel. A fák között körhinta rója kitartóan keretek közé szorított útját körbe-körbe, a kacsák gondtalanul lebegnek a vízen. Egy egész világ, külön kis sziget a park, ahol megáll az idő, és ahol így nem csak kiszabadulhatunk a nagyvárosi lüktetésből, de igazi mesébe is csöppenünk: már azon sem csodálkoznánk, ha Óz, a madárijesztő, vagy épp a bádogember köszönne ránk a naplementében. Ha továbbhaladunk - igaz, nem mindig a sárga úton, hanem a várost finoman kettészelő Szinva mentén, sok kis külön világgal találkozhatunk. A II. János Pál pápa téren például két kor, két univerzum ad egymásnak randevút: a panelházak szabályos világa, és egy régi kis katolikus templom. A legszebb épületek a sétálóutcává avanzsált óvárosban, a Széchenyi utcában lelhetőek fel, melyet a helyiek nemes egyszerűséggel csak Fő utcának neveznek. - A Széchenyi utca régi neve Piac utca volt. Hiszen miután kereskedő városról van szó, a piacok, a vásárok egy része, nagy része itt bonyolódott. Nagyjából párhuzamos a Szinva folyásával, hiszen a földrajzi adottságok ezt tették lehetővé. És azon a sokak számára összevisszaság, a mi számunkra inkább érdekes sokszínűség, ami jellemzi ezt a fő utcát, illetve az egész belvárost, az is a kereskedőknek köszönhető nagyrészt. - A városban megtelepedő kereskedők Európa megannyi szegletéből hozták magukkal ízlésüket és kultúrájukat: ez köszön vissza a Fő utca házain. Itt áll a híres építész és olimpikon, Hajós Alfréd-tervezte szecessziós Weidlich-palota is 1911-től, amely azért is különleges, mert itt volt a város első liftje. Az építtető, bizonyos Weidlich Pál fűszerkereskedő az 1900-as évek első felében a város legtöbb adót fizető polgára volt, vagyis igencsak tehetős ember. Az épület, funkcióját tekintve nem csak lakóház volt, hanem 17 bolthelyiség is működött itt: Miskolcon például egyedül itt árulhattak Thonet székeket, de mozi is volt az épület pincéjében, 1930-ig. Miskolc csudaszép történelmi épületeit szemlélve ma már nehezen tudjuk elképzelni, hogy egykor a belvárosban malmok, mészárszékek is helyet kaptak, és hogy ahol most mi korzózunk vagy kávézunk, ott marhacsordák vonultak reggelente. A legelőre vezető kapu épp a városháza tőszomszédságában volt: itt kezdődik ma a Széchényi utca. - Nyilvánvaló, hogy egy városnak rendelkeznie kell városházával. A 19. században épült meg az a városháza, ami tőlünk északi irányba, három épülettel odébb található. Valamikor ez volt a városháza, de ez a városháza, ahogy nőtt a város, egyre kisebb lett, és ezért újabb és újabb épületeket kebelezett be. És tulajdonképpen mindig a tőle délre álló egykori lakóépületeket vonták be a városházába. - A várost igazgató szervek így aztán egy idő után már három egymás mellett sorakozó, de különálló épületben tevékenykedtek. Egyre erősödött az igény, hogy tenni kéne valamit, valahogy egyesíteni kellene őket: így született meg a városháza negyedik épülete. A régi középkori városokból két torony emelkedett ki, melyet már távolról is jól láthatott az utazó: az egyik a templom tornya, a másik a városházáé. Miskolc fordulatos történelme valahogy úgy hozta, hogy az utóbbi tornyos épület csak nem akart elkészülni. Sok száz évnek kellett eltelnie, mire végre 2012-ben a miskolci városháza megkapta az őt megillető tornyot. Az épület ízig-vérig modern, de nem hiányzik belőle a hagyományok tisztelete sem. A középületekre jellemző méltóságot szabálytalanul elrendezett oszlopsor adja, mely belül folytatódik: a négy épület így olvad egy nagyobb egységgé. - Egy nagyon egyszerű, nagy fedett utcával, egy agora térrel, amit én a városi polgárok számára terveztem. Kiállítások, rendezvények, ez köti össze azt a négy udvart, ami tulajdonképpen ezeket a történelmi gangos udvarokat összeköti, és egy működő együttessé válik a városháza. És a főbejárati épület kapuja az pedig éppen a város ősi épületére, az avasi templomra, illetve annak a harangtornyára szerveződik. - Viszlai József Miskolc más emblematikus épületeinek is a szülőatyja: neki köszönhető a Miskolci Egyetem üveg főbejárata is, mely az egyetem jelképe lett, no meg az előtte fekvő medence is, ahol a lediplomázott hallgatók megfürdenek - a hagyomány szerint ruhástul. Persze az egyetem története nem itt kezdődik. - 1949-ben indult meg itt a történetünk. Ekkor határozták el, hogy a Miskolci Egyetemre egy nehézipari műszaki egyetemet hoznak létre. A gépészmérnöki kar mellett azonban ideköltözött a selmeci eredetű bányamérnöki és kohómérnöki kar, amely 1735-ig vezeti vissza eredetét, egészen Selmecbányáig. Észak-Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye vagyunk. Természetesen az oktatás mellett kutatással, innovációval és missziós tevékenységekkel is foglalkozunk. - A Miskolci Egyetemet évente 9000 diák látogatja, különlegessége, hogy százhektáros ligetben foglal helyet, és már többször is elnyerte az év campusa díjat. Az intézmény számos magasan jegyzett épületet is magáénak tudhat, egyik szárnyát a XX. század egyik legnagyobb magyar építésze, Janáky István tervezte. Miskolc és környékének fejlődése a 19. század második felétől új lendületet vett, ekkor épült fel Diósgyőrben a kohászati üzem és egy sor gépgyár, melynek során a település lélekszáma megduplázódott. De a gyárak nemcsak a népességre és a hazai iparra voltak nagy hatással. 1910-ben a Diósgyőri Vasgyár munkástermében megalakult DVTK, vagyis a Diósgyőri Vasasok Testgyakorló Köre. Az első, még salakos sportpályát 1911-ben építették, a szurkolók fából ácsolt lelátókról izgulhatták végig a mérkőzést, már ha bejutottak, mert akkoriban mindössze öt sor szék állt rendelkezésre. A DVTK jelenlegi stadionja 2018-ban készült el, és mintegy 15 ezer ember befogadására alkalmas. A hivatalosan 1910-ben alapított egyesület 1940-ben szerepelt először a magyar bajnokság első osztályában, egyre szebb sikereket ért el, míg végül 1974 és 1984 között a klub eddigi életének legsikeresebb időszaka következett. A DVTK akkori aranycsapatában játszott a válogatott középhátvéd, a miskolci születésű Salamon József is, akinek a világ közepe mindig is Miskolc, pontosabban Diósgyőr maradt. - Volt olyan, ami szinte ma már elképzelhetetlen, hogy a gyárban, a Lenin Kohászati Művekben nem kettőkor, hanem egy órakor volt a síp, a duda, amire vége van a műszaknak, és a dolgozók jöttek ide mérkőzésre. Vannak olyan felvételek még ahol nyárfák voltak itt még körben, és a nyárfákon álltak azon. Felmásztak, hogy jobban lehessen látni, mert már nem volt hely, mert tele volt, az állószektor tele volt. - Miskolc egyik legfontosabb eseményének számított, amikor a DVTK játszott. Ezekben az időkben volt, hogy 25-30 ezer ember követte lélegzetvisszafojtva csapata meccseit a lelátóról, vagy éppen a környék fáiról... A kereskedelmi utak találkozásánál született Miskolc életében az 1365-ös esztendő fordulatot jelentett. Nagy Lajos király ugyanis ekkor adományozott városi rangot a településnek. Az uralkodó szerette új városát, még egy vadaskerttel is megajándékozta. A regényes, erdős területből nőtte ki magát később a Miskolci Vadaspark, ahol kezdetben a Bükk élővilágát vehette szemügyre a látogató, de ma már sok-sok ország állatait láthatjuk itt, sőt akadnak olyanok is, melyekkel máshol biztosan nem találkozhatunk az országban. - Jelenleg 120 állatfaj 700-800 egyedét mutatjuk be. Vannak olyan ritkaságok és különlegességek, melyek az országban máshol nem találhatóak meg, vagy éppen állatkertekben is ritkák. Sivatagi hiúzzal találkozhatnak, mely Magyarországon jelenleg csak a miskolci állatkertben látható. A kékjuhok csapata pedig jelenleg az országban egyedülálló. - A ritkaságszámba menő kék juh természetes közege a Himalája, de a szélsőségekhez szokott állatok pompásan érzik magukat itt. De ugyanez igaz a sivatagi hiúzra is, mely békésen sütkérezik az őszi napsütésben. Az oroszlánok pedig egyenesen Afrikából érkeztek, a Szahara déli részén elhelyezkedő területről, a Száhel-övezetből. Nem véletlen tehát, hogy az állatkert új bemutatója is a Száhel nevet kapta. - Az a célunk, hogy a Szahel övezet élővilágát mutassuk be, és ezen keresztül a Szahel-övezet, mely az egyik leginkább elsivatagosodással sújtott terület, ennek a területnek az elsivatagosodása révén globális klímaváltozatig eljutva tudjunk egy globális problémát bemutatni a látogatóinknak. - Az állatkertek nem csak a Föld élőlényeit bemutató látványosságok, fel szeretnék hívni a figyelmet az aktuális környezeti problémákra is. Az ázsiai vadszamarak nem törődnek a globális kihívásokkal, egykedvűen ácsorognak, a gyűrűsfarkú makik is gondtalanul bámészkodnak két hátsó lábukra állva, vagy éppen ugrándoznak az ágak között. Az állatkert 21 hektáros parkja is igazi négy évszakos erdő. Mielőtt leesik a hó, hosszan gyönyörködhetünk az őszi vadon színeiben... Persze az ősz vagy a tél nem csak az erdőt járva, fejünk búbjáig felöltözve vonzó, hanem fürdőruhában, a forró vízben ázva is. Miskolc egyik városrészén, Miskolctapolcán a középkor óta használják és élvezik is a felfakadó meleg vizet, később fürdő is épült az értékes kincsre. A fürdőkultúrát öregbítendő, idén nyáron új komplexum nyitotta meg kapuit, a futurisztikus névre hallgató Ellipsum Élmény- és Strandfürdő. - Öt ellipszis alakú épületről van szó. Hűvös, elegáns: azt hiszem, ez a két leginkább jellemző kifejezés, ami a fürdőnket jellemzi. Az én kedvencem - el kell, hogy mondjam - ez a kinti medence. Tehát azt gondolom, hogy télen, akár hóesésben, sötétedés után ülni meleg vízben, és csak úgy ejtőzni, csak úgy pihenni, az nagyon nagy élmény. - A fürdő annyira új, hogy alig száradt meg rajta a festék. Az osztrák tervező az egyszerűséget, az átláthatóságot tartotta szem előtt, ezért nagy terek, visszafogott külső jellemzik. A kerek és az ellipszis forma nem csak az épületeknél jelenik meg, de a medencék, illetve a lámpatestek alakjánál is visszaköszön. Itt a víz állandó mozgásban van: számos csobogó, dagonya teszi nem csak kellemessé, de látványossá is a fürdőzést. - Nem csak nappal szoktunk nyitva tartani, a szokásos nyitvatartási időnkön kívül menetrend szerint vannak éjszakai fürdőzéseink. Most is lesz éjszakai fürdőzés. Most videodiszkó lesz. Egyébként diszkó szokott lenni. DJ-k keverik itt a zenét. A fiatalok nagyon szeretik. A kinti medencében ugyanúgy ücsörögnek, élvezik a zenét, kortyolgatják az italaikat. Itt bent pedig nagy tánc szokott lenni. - Emellett a gyerekek is megtalálják a számításukat, akadnak itt modern csúszdák, és gyereksarok is - de az adrenalinfröccsöt adó élmények mellett, úgy tűnik, reneszánszát éli a forró vízben sakkozás régi rítusa, a fiatalok körében is! Miskolcon sokáig úgy tartották, hogy nem is igazi miskolci az, akinek nincsen pincéje az Avason, a várost ölelő dombon. Egykor a lankákat a szőlődűlők látványa határozta meg, de egy másik kontinensről érkező betegség elpusztította a virágzó szőlőkultúrát. A Radetzky-család azon dolgozik, hogy feltámassza és visszaállítsa a miskolci bor hírnevét. - Én személyesen is nagyon sokat képezem magam borismereti, illetve borászati téren. Engem a bor maga, mint egy élő dolog, az fogott meg, illetve, hogy minden területen, minden talajról, alapkőzetről, minden különböző kitettségű dűlőről annyira változatos és különleges dolgot tud adni, hogy engem ez teljesen lenyűgöz, és én nemcsak hobbinak tartom ezt a borismeretet, illetve borászati dolgot, hanem ez egy szenvedély. - A telek, ahol a présház áll, néhány évvel ezelőtt elhanyagolt, gazos terület volt, senki sem sejtette, hogy a domb gyomrában óriási pincerendszer húzódik, három szinten, három különböző bejárattal. Úgy gondolták, hogy ez a különlegesség méltó épületet kíván. A levéltárban bukkantak rá egy régi, görög kereskedő tulajdonában lévő présházat ábrázoló képre, hosszú tornácos lépcsősorral, mely annyira megihlette őket, hogy szinte tégláról téglára megépítették... A Miskolchoz tartozó Lillafüred Palotaszállója is régi korokat idéz. A neoreneszánsz épület a két patak felduzzasztásából kialakult Hámori-tó partján fekszik, a szobák némelyike, például ez a pezsgőfürdős lakosztály egyenesen a tengerszemre és az évszakonként más-más színbe öltöző Bükkre néz. A dolog iróniája, hogy a mesterséges tó nem a hotelnek, vagy a szépre fogékony lakosoknak köszönheti létét, hanem az iparnak: a környék fellendülő kohászatának volt rá szüksége. Akárhogy is alakult, a környezet annyira idillire sikeredett, hogy az ember eltűnődik, nem csak a szeme káprázik-e. A patinás palota lassan eléri a százéves kort, hiszen 1927-ben indult az építése. A pompás épületben számtalan híres ember, író, költő tette tiszteletét, többek között József Attila. A palota szerencsésen túlélte a magyar történelem viharait, kincsei máig láthatóak, igaz, ehhez kellett a helyi lakosok közreműködése is. - A szállodában több helyen is találhatóak ólomüvegablakok. Egyrészt a lobbi bárban található három nagy ólomüveg ablak, ami szépségén felül meleget is bocsát ezeken a szép napsütéses napokon. Ez Mátyás királynak az egyik vadászatát szimbolizálja. A II. világháború idején ezeket az ablakokat, ablakrészeket a helyi lakosok, a hámoriak barlangokba, lakóházakba rejtették, és így ez a II. világháború után kapott méltó helyet. - A hotel éttermében, mely Mátyás király után kapta nevét, a történelmi Magyarország kilenc szép települése látható színes ólomüvegeken: többek között Kassa, Kolozsvár, Késmárk... Ezek közül ma már egyik sem található az ország területén, de itt bármikor gyönyörködhetünk bennük, például vacsora közben, mialatt éppen kedvenc ínyenc fogásunkat fogyasztjuk. A Miskolc környéki patakok, erdők, mezők, szőlődűlők kiváló alapot teremtenek a minőségi gasztronómiához. Éppen ezt használta ki a Lillafüredről érkező kisvasút végállomásánál lévő étterem is. - Egy karnyújtásnyira van tőlünk az erdő, az erdő kincsei, amit rejt, nekünk csak kézbe kell fogni, és ezekkel dolgozni. Az évek alatt rengeteg helyi termelővel kezdtünk dolgozni kiegészítve az erdő kincseit és dolgait. Aztán itt van a helyi vadfeldolgozó. Gyakorlatilag itt, ami megfordul az erdőben vad, azért azokat mi mind beépítjük és mind használjuk. Saját magunk készítünk somlekvárt, készítünk csipkelekvárt. - Így kerül az étlapra a Bükk vizeiben honos pisztráng vagy éppen a vaddisznó. Ma már nehéz elképzelni, hogy az elegáns bisztrónak otthont adó épület azelőtt a kisvasút várója volt, ahol legjobb esetben is csak egy resti működött. Változnak az idők, és különösen igaz ez Miskolcra, a folyton alakuló, eleven és megújuló városra.

- A közel 160 ezer lelkes Miskolc Magyarország negyedik legnépesebb városa. Olyan hosszan nyújtózik a Szinva-patak bal és jobb partján, hogy azt gondolnánk, gyalogszerrel itt nem sokra megyünk, ha zöldre, természetre és friss levegőre vágyunk. Pedig... A régi középkori városokból két torony emelkedett ki, melyet már távolról is jól láthatott az utazó: az egyik a templom tornya, a másik a városházáé. Miskolc fordulatos történelme valahogy úgy hozta, hogy az utóbbi tornyos épület csak nem akart elkészülni. Sok száz évnek kellett eltelnie, mire végre 2012-ben a miskolci városháza megkapta az őt megillető tornyot. A kereskedelmi utak találkozásánál született Miskolc életében az 1365-ös esztendő fordulatot jelentett. Nagy Lajos király ugyanis ekkor adományozott városi rangot a településnek. Az uralkodó szerette új városát, még egy vadaskerttel is megajándékozta. Miskolcon sokáig úgy tartották, hogy nem is igazi miskolci az, akinek nincsen pincéje az Avason, a várost ölelő dombon. Egykor a lankákat a szőlődűlők látványa határozta meg, de egy másik kontinensről érkező betegség elpusztította a virágzó szőlőkultúrát.