Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Van-e a világon valaki, akinek Egerről nem az Egri csillagok és az egri bikavér jut először eszébe? Nehéz lenne eldönteni, hogy a nagyívű történelmi tabló vagy a nagyízű mélyvörös egri borok eredete nyúlik-e a távolabbi múltba. Mindenesetre nemrégiben feldolgozta egy könyv is az egri bikavér 150 éves történetét, aminek kutató munkáiban egy tősgyökeres egri borász, Csutorás Ferenc is részt vett. Családja lassan kilencven éve dolgozik a pincékben, dédapja 1933-ban vásárolta itt az első "lyukat". - Ez a pince volt, ami az államosítást túl tudta élni, az 50-es és 60-as téeszesítéseket. Bár ennek ugye ára volt, mert a nagyapám 10 év alatt kétszer is meglátogatta mind a Rákosi-, mind a Kádár-féle börtönöket. De utána kitartó munkájának köszönhetően '63-tól folyamatosan működik a borászat. Egy pincével indultunk, aztán már négy pincénk van, ez folyamatosan nem is az én életemben, hanem apukám meg nagyapám folyamatosan vásárolta fel a szomszéd pincéket. - Aki a bor miatt jön a városba, előbb-utóbb biztosan a bikavérnél köt ki. Mégis éppen az a fantasztikus, hogy ez nem egysíkúvá, sokkal inkább színessé teszi a borvidéket. Hiszen egy házasított borról beszélünk, úgynevezett cuvée-ről, amelyhez minden pincegazda hozzáadhatja a saját ízlését, kreativitását. Persze az eredetvédettség szigorú szabályai mentén! - 13 szőlőfajtát tudunk használni és a 13 fajtából négyet-ötöt, négyet minimum kötelező használni, de mi használjuk mind az ötöt. De nem minden évben érik be mind a 13 egységesen. A bikavér egy fantasztikus lehetőség nekünk, hogy a kékfrankos gerincére egy zseniális házasítást tudjunk létrehozni. És ez mellett annyiféle bikavér, ahány pince. - A filoxéra járvány előtti időkben a kadarka volt a Kárpát-medence uralkodó kékszőlője. A jobb évjáratok különösen testes, sötét borára az ország egész területén a bikavér jelzőt ragasztották. A 19. században aztán a leleményes egriek kadarkáikat elkezdték bikavérnek, minőséginek nevezni. Majd amikor a filoxéra járvány után elterjedtek a különböző világfajták és elkezdték a házasításukat, akkor már az addigra bikavérként megszokott szín és ízvilág elérése volt a cél. Így az egri bikavér alapja ma már a kékfrankos. A többi társított fajta száma és mennyisége minden évjáratban hosszas kísérletezgetés, kóstolgatás eredménye. Az Eger alatt húzódó pincerendszer "város a város alatt": a pincejáratok szinte összeérnek a mélyben, összesen több mint 130 kilométer a hosszuk. Különösen ismert a Szépasszony völgye, ahol közel 200 pince sorakozik. - Az itteni pincék azok úgynevezett lyukpincék, ami azt jelenti, hogy a hegy mélyébe mennek előre, ameddig csak tudnak. Riolittufa kőzet van, ami 10-12 fokos állandó hőmérsékletet tart a bornak. Egyébként ilyen még rajtunk kívül Tokajban van lyukpince. Nincs kirakva téglával, nincs beton megerősítés, hanem maga a vájó mester úgy alakítja a követ, hogy az statikailag stabil legyen és megbízható. Tehát körülnézünk, itt az élő kő van a hegy belsejében. - A várostól távolabb eső Szépasszony völgye egykor érseki birtok volt. Egyszerűbben épülhettek itt meg a pincebejáratok is, mint a város lakottabb részein. Így alakult ki ez a pincesor, ami egy időben elég rossz hírűvé vált, a gazdák és kereskedők ugyanis minél olcsóbb bort akartak itt minél jobb áron eladni. Mára szerencsére ez megváltozott, minden minőségi egri borászat igyekszik itt pincét nyitni. A pincék legtöbbjét már nem szőlőfeldolgozásra és borerjesztésre használják, sokkal inkább kóstoló- és vendéglátó terekké alakultak. - Ezt a pincét mostani formájában 8 évvel ezelőtt vájták ki, ennek is volt egy pici lyukpince elődje, amit ilyen szép tágasra bővítettünk. Abban a szerencsében volt részünk, hogy itt három pinceág lett összenyitva, azért ilyen tágas és hatalmas. Egyébként a legnagyobb része kézi munka, tehát géppel kimarják a nagyját, utána pici kalapáccsal mennek az emberek az állványon, és erre a formára alakítják, amit most is látunk. - Egy kellemes sétával sok pince végiglátogatható, és itt gyakran találkozhatunk is az addig többnyire csak a boltok polcain látott borok készítőivel. Ráadásul a Szépasszony völgye ideális bulihely is - ma sincs közel a város, alig hallatszik ki a völgyből a zaj, így ami itt történik, az itt is marad. - Ki ne hallott volna Eger várának fényes diadaláról? Tinódi Lantos Sebestyén is megregélte e falak alatti "szégyönvallását császár hadának", és Gárdonyi Géza igazán örökéletűvé tette az egriek csillogó, regényes hősiességét. 1552-ben, amikor a török hadak felsorakoztak Eger ostromára, az alig több mint 2000 védő között 45 nő és gyerek is farkasszemet nézett a félelmetes túlerővel. Főleg szakácsnők, sütőasszonyok, mosónők, edénymosók, vízhordók maradtak a várban, akik leginkább a várvédő katonák élelmezéséről gondoskodtak. - Két étkezés volt ebben a korban. A reggeli az olyan 10 óráig és utána 5-6 óra körül a vacsora. A húsokhoz köretként szószokat, mártásokat készítettek, amit ebben a korban lévnek hívtak. Ezeket általában gyümölcsből és zöldségből készítették és a színük alapján nevezték el: volt sárga lév, zöld lév, fekete lév, német lév. - Az egri várban nem csak a korabeli táplálkozásról tudhatunk meg érdekességeket, de a 16. századi női viseletről is. Akkoriban például ezt a körgallért kabát helyett hordták a hidegebb időben. De az október közepéig tartó ostromban inkább forró volt a helyzet. Ahogy Gárdonyi Géza regényében olvashatjuk, Dobó István kapitány már a nőket is a falakra szólította, ahonnan nem csak forró vizet meg szurkot zúdítottak a rohamozó törökökre, de még az ebédre frissen elkészült gőzölgő gulyáslevest is. - A gulyásleves az nem igazán helytálló, de valóban így terjed ez a történet. Merthogy ez időszakban nem volt sem krumpli, sem piros paprika a mi vidékünkön, tehát gulyáslevest nem lehetett főzni. Köveket dobáltak le, égő szalmakoszorút dobáltak le, tehát az ostrom utolsó 3-4 napjában az egri nők is kivették részüket a harcból. - A hódoltság után a városban több török mecset és minaret maradt gazdátlanul. Ahhoz, hogy újraindulhasson a keresztény élet, az egyik mecsetet felszentelték: alapjaira és köveit felhasználva hamarosan új templomot kezdtek építeni itt. Ebből lett aztán a mai ferences rendi szerzetesek temploma. - Amikor az 1730-as években elkészül a szentély, az külön felszentelésre kerül és bejönnek imádkozni. A későbbiek során pedig ahogy megépül a hajó, akkor folytatódik ugye a templomnak az építése, és legutoljára ugye a keleti torony az, ami elkészül. És napjainkban is újraöntve, de a keleti toronyban szól Rákóczinak a harangja. - Ma a városban annyi a templom, hogy még egy szólásmondás is kialakult erről: "válogat, mint egri a templomok között". Ahol sok a templom, ott sok az istentisztelet is. Egerben természetesen misebor is készül, amit nem csak itthon, de négy másik országban is használnak áldozáshoz. - Nem baj, ha az az ember, aki készíti, az hisz istenben, próbál úgy élni vagy úgy dolgozni. A második kritérium, ami már inkább a szakmai része, hogy onnantól kezdve, amikor a szőlőt leszüreteljük, a bor az semmi adalékanyagot nem tartalmazhat, annak teljesen tisztának kell lenni. Amit egy normál borászati tevékenység során használunk, borászati segédanyagokat, ennél a bornál nincs megengedve. - Sike Tamás borász pálos szerzetes barátaival beszélgetve találta ki a félédes fehér misebor ötletét. Érdekes, de az egri borvidék inkább fehér szőlők termesztésére lenne alkalmas, különleges mikroklímája miatt mégsem ez a jellemző. - Európa egyik legészakabban fekvő vörösboros borvidékéről beszélünk, amikor Egert megemlítjük, és ugye az a specialitása a földrajzi elhelyezkedésének, hogy jobboldalról a Bükk, baloldalról a Mátra találkozásánál helyezkedik el az egri borvidék. Úgyhogy ennek a két hegynek a találkozása védi északról a hidegtől a borvidéket és mint egy katlan megöleli az egész területet. És így speciális mikroklíma alakul ki, kicsit melegebb lesz, mint egy északi borvidéken szokott. - A borvidék másik különlegessége a talaja, a riolittufa kőzeten ugyanis kifejezetten ásványos borok teremnek - ma nagyjából fele-fele arányban fehér- és kék szőlőfajtákból. A több százéves tradíció miatt Egert mégis a vörösbor hazájának tekintjük. - Gál Tibor a rendszerváltozás után az elsők között alapított magán borászatot. Akkorra már nemzetközi hírű borász volt, Toszkánában és Dél-Afrikában is szép eredményeket ért el. 46 évesen, épp egy külföldi munkája során vesztette életét egy autóbalesetben. Egri borászatát legidősebb fia, Tibor vette át, akit Egerben mindenki csak úgy ismer: a Gál Titi. - Egész életemben forma 1-es pilóta szerettem volna lenni. És az lett viszonylag egyértelmű, hogy nem leszek az, amikor sajnos 19 éves koromban, amikor édesapámmal megtörtént ez a baleset és megörököltem a borászatot. Nem gondoltam, hogy nekem ilyen gyorsan be kell szállnom és be kell állnom, de lényegében 19 éves, 20 éves koromtól tudatosan erre a pályára készülök. - Egy borászat életében nagy dolog, amikor már a második generáció csatlakozik be a birtok munkáiba vezetőként - így volt ez Gáléknál is, még ha nem is ezt tervezték. Az ifjabb Tibor - mint hajdanán a céhlegények - szakmai gyakorlatokra utazott Új-Zélandra, Dél-Afrikába, Kaliforniába és Európa számos borvidékére. Tíz évvel ezelőtt éppen egyfajta útkeresés előtt állt az egri borvidék. Elkezdett fellendülni a magyar borkultúra, egyre több fiatal próbálkozott a fogyasztásával, de nem biztos, hogy egy "vastag" vörösborral, mondjuk egy bikavérrel akarták kezdeni az ismerkedést. Egerben sokfajta fehér szőlő is terem, és akkoriban Titi volt az egyik kezdeményezője, hogy a bikavér mintájára próbálkozzanak a fehérborok házasításával is. Így jött létre a bikavér fehér párja, egy izgalmas, fiatalos, trendi, behízelgő bor: az egri csillag. A pincészet csodás belsőépítészeti megoldásokkal kialakított kóstoló helységére is nagyjából akkoriban, tíz évvel ezelőtt bukkantak rá. - Akkor éppen gumiszervizként funkcionált. De amikor bejöttünk és a falakat itt egy kicsit megkapirgásztuk, és gyönyörűen kirajzolódott ez a fantasztikus téglaboltozat, akkor utána olvastunk a történetének. Magát a házat 1780-ban építette Markoth Ferenc, aki az egri kórház alapítója volt. Ez volt az ő lovardája. Tehát istállónak épült, több mint 240 éve ez az épület. - Azt mondják, egy jó borász évszázadokra kell tervezzen, hogy megvalósíthassa küldetését. Az épület szépen képviseli ezt a filozófiát, és gazdái is gondos kezekkel bántak vele - ahogy azt egy-egy borral is teszik. Tisztelve a régmúlt értékeit, amit lehetett, meghagytak eredetiben, és azt egészítették ki modern, friss építészeti elemekkel. Hasonló értékeket vall magáénak Eger egyik étterme, ami már az ország távoli tájain is ismertté tette magát a gasztronómiáért rajongók körében. Nevét is egy hagyományos környékbeli ételről választották. - Ezt hívják még ezerféleképpen, tócsninak, lepcsánkának vagy még száz féle néven. Ez egy helyi tót étel, ami reszelt burgonyából, lisztből, tojásból, fokhagymából, sóval van ízesítve és akkor ilyen palacsinta szerűen van kisütve kevés zsiradékon. - Ez a burgonyás palacsintalepény, helyi nevén a macok ugyan jelenleg nem szerepel a kínálatban, de a sütőtök leveshez a tök például környékbeli termelők kertjéből származik, ahogy a fekete fatáblán szereplő legtöbb fogás alapanyaga is - merthogy hagyományos értelemben vett étlap nincs. Nem a divatot, inkább a szezont követik itt a receptekkel a tavaszi medvehagymától az őszi sütőtökig, igyekezve mindent a közelből beszerezni. - A Mátra, Bükk vidék azért vadakkal teli, akár megemlíthetném növényekben a vad gombákat, de akár a szarvasgombát is, Szilvásvárad és környéke elég nagy lelőhelye a szarvasgomba vadászoknak. De itt van a szilvásváradi pisztráng, ha már szilvásváradnál tartunk, a Hortobágy közelsége, azért a tenyésztett halgazdaságokból hozunk be harcsát. Én nem akarok ide az éttermembe tengeri halakat. - A regionalitás szellemében felkutatni a környékbeli nyersanyagokat, beszállítókat, kistermelőket bizony komoly feladat, de úgy tűnik, megéri folyamatosan tartani a lépést az évszakokkal, hogy a legfrissebb alapanyagokból készülhessenek el a modern, akár külföldi beütésű ételek. Mi egyéb lenne a legjobb visszajelzés, minthogy messze földről zarándokolnak ide a vendégek? - Eger belvárosában egy szűk utcácska sarkán áll a Harangöntő-ház, ami nem meglepő módon az itt élő és dolgozó harangöntő mesterekről kapta a nevét. Ma egy teljesen más, talán könnyedebb, de mindenképpen édesebb mesterségnek állít emléket egy itt lakó kiállítás. A cukrászok azért dolgoznak időnként sok-sok órát, hogy alkotásuk végül pár perc alatt elfogyjon. Kopcsik Lajos cukrászmester inkább az örökkévalóságnak, de legalábbis sok-sok évnek készítette munkái jó részét. Itt kiállított alkotásai ehetők ugyan, hiszen marcipánból és tragantból, azaz cukortésztából készültek - de nem fogyasztási céllal. Ezek a tárgyak máshogy próbálják megédesíteni a mindennapokat: a szemünkre és az emlékeinkre hatnak. - Szeretem a művészeteket, különösen a képzőművészetet, ez meg adta nekem a témát. Felfedeztem megoldásokat és nagyon jól éreztem vele magamat. Szóval ez nekem élet... hát most élet... igen sokat befolyásolta az életemet, de jó irányban, tehát kellemes volt, sok helyen jártam. - A mesternek általában az anyag súgta meg, milyen formában is szeretne újjászületni, de gyakran jól ismert képzőművészeti alkotások, gyerekrajzok, vagy éppen ikonikus bélyegek, történelmi tárgyak, antik bútorok adták a mintát. Sokszor nem is a kiválasztott tárgy lemásolása, hanem az eredetiben alkalmazott technika, például a tűzzománc vagy épp az olajfesték visszaidézése volt a cél. Nem biztos, hogy mindenkinek tetszenek ezek a marcipán szobrok, de ha távol is állnak az ízlésünktől, akkor is fejet kell hajtsunk a precíz, aprólékos, kitartó és türelmes munka előtt. Kopcsik Lajos szinte minden lehetséges díjat és elismerést megnyert már velük. A Kopcsik Marcipániától csak pár lépésre csörgedezik az egri belvárosi házak között a város vize, az Eger patak. - Valamikor a pataknak nem egy, hanem három ága is volt, nagyon mocsaras volt a terület és valójában itt kuruttyoltak a békák. Az egriek kedvenc csemegéje a rántott békacomb. Ennek többféle hagyománya van, mindenekelőtt, hogy Eger városa papok városa és a böjt idején ugye melegvérű állatot nem ehettek, a hal és a rák mellé a békacomb egy ragyogó kiegészítés volt. A másik különlegessége pedig az, hogy Egerben még a pincékben is árulták rántva a békacombot a bor mellé. - Nem minden béka innen került az asztalokra. Poroszlóról ladikokban is húzták fel az Eger patakon a halat és a békákat, amit a közeli halpiacon fonott kosarakból és vödrökből árultak. Az a mondás járta, hogy nem is egri, aki nem szereti a békacombot! Ma is megkóstolhatjuk ezt a csemegét a város egyik legrégebbi polgár házában. Igaz, a békát már olyan országból importálják, ahol nem védett, hanem kifejezetten erre a célra tenéysztik. - Franciaországban is rengeteget használják, ott vajon leblansírozzák a békacombokat, majd adnak hozzá fehérbort, zöldfűszereket, ízesítik sóval és akkor így önálló ételként tálalják. Nálunk itt Egerben főként rántva készítjük el. Most egy kesudiós bundában fogjuk elkészíteni, amihez karamellizált fügét adunk és mézes sütőtök pürét. - Nem csak az egri békacomb, de az étteremnek helyet adó ház története is izgalmas. Bő háromszáz évvel ezelőtt, a külső vár területén, a várfal köveiből építtette magának egy kereskedő. Jó helyet választott a háznak, mivel épp a patak szemközti hídjánál húzódott akkoriban a vámhatár. - 1727-ben már gazdát cserélt az épület, és a Boldogi család körülbelül 80-100 évig lakott ebben a házban. A Boldogi György fodrász és felcser volt, borbély és felcser, mert akkor ugye még így hívták, hogy borbély. És ő liciten adta el a házat, és 90 forint helyett 95 forintért Szvetics András vette meg a házat, aki a város szenátora volt. - Szvetics András után kapta a Szenátor-Ház elnevezést a történelmi épület, amely a háború után számos funkcióval bírt: volt itt lakóház, iroda, patika, írógépszervíz és még fogorvos is. Az 1970-es években végre felismerték, hogy legjobban azzal tisztelik és konzerválják értékeit, ha szállodát nyitnak a patinás falak között.

- Van-e a világon valaki, akinek Egerről nem az Egri csillagok és az egri bikavér jut először eszébe? Nehéz lenne eldönteni, hogy a nagyívű történelmi tabló vagy a nagyízű mélyvörös egri borok eredete nyúlik-e a távolabbi múltba. Mindenesetre nemrégiben feldolgozta egy könyv is az egri bikavér 150 éves történetét, aminek kutató munkáiban egy tősgyökeres egri borász, Csutorás Ferenc is részt vett. - Ki ne hallott volna Eger várának fényes diadaláról? Tinódi Lantos Sebestyén is megregélte e falak alatti "szégyönvallását császár hadának", és Gárdonyi Géza igazán örökéletűvé tette az egriek csillogó, regényes hősiességét. - Európa egyik legészakabban fekvő vörösboros borvidékéről beszélünk, amikor Egert megemlítjük, és ugye az a specialitása a földrajzi elhelyezkedésének, hogy jobboldalról a Bükk, baloldalról a Mátra találkozásánál helyezkedik el az egri borvidék. - Eger belvárosában egy szűk utcácska sarkán áll a Harangöntő-ház, ami nem meglepő módon az itt élő és dolgozó harangöntő mesterekről kapta a nevét. Ma egy teljesen más, talán könnyedebb, de mindenképpen édesebb mesterségnek állít emléket egy itt lakó kiállítás.