Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

- "Csak egyszer hagynák, hogy 9-ig aludjak!" - ásított a Budafok-Nagytétény területén fekvő Hárosi-öböl és végigmérte, amint hosszú testén ütemesen siklik a csónak. A horgászok korán kelők és bírják a hideget, a Duna vize meg hiába szeretett volna egy kis nyugovást, hát nem felcsiklandozták álmából!? A csendes öbölből a kesergést a szürke gémek űzik tova, a csodás madarak röptét nézve még a panaszkodás is értelmét veszti. - A horgász egy különleges ember, sok embernek nem számít, hogy milyen idő van, ezért ebben a rossz időben is ki szokott jönni és űzi a halakat. - A 22. kerülethez tartozó Budatétény vízpartja azért is különleges, mert a kezdetben horgásztanyáknak otthont adó kis utcákat őshonos és inváziós halakról nevezték el. - Van Compó, Naphal, Balin, Törpeharcsa, Angolna utca, Dévér park, Amur utca is volt, de megszüntették - az lett a Compó utca. - Hogy szegény amur kinek vétett, rejtély, mindenesetre a víkendházak sok helyen már otthonná alakultak. A víz túloldalát, a Hunyadi-félszigetet és a Hárosit védik a zavarástól, nem véletlenül. Az embermentes övezetet szinte teljesen magára hagyták, a kíváncsi szemek azonban oda-oda lesnek. - Ezek a nagy, öreg, idős, fák önmagukban is csodálatos látványt nyújtanak, attól, hogy idősek, odvasodnak nagyon sok madárfajnak is otthont adnak, ezért aztán nagyon gazdag a madárvilág, de a növényvilága, ahhoz képest, hogy milyen picike, csodálatosan gazdag. A december még vékony pillejeget sem lehelt a felszínre, pedig már hamarosan újidőt üt az óra. Az állandóságot és folytonosságot hirdető víz viszont nem hisz a napok erejében. Mit neki egy év? Egy csettintés csupán, egy pillanat, mely csak azért jött létre, hogy ne szakadjon meg a körforgás, a lánc. - Nagyon kevés az olyan természetes jellegű ártéri erdő Magyarországon, ahol a természetes folyamatoknak teret tudunk adni, és ez egy ilyen hely. Itt elsősorban ezt szeretnénk megőrizni. Meg hogy tapasztalatunk legyen, hogy lássuk azt, hogy egy természetes erdőnek milyen dinamikája van, az hogyan fejlődik, milyen irányba mozdul el, hogyan reagál le különböző dolgokat, mint pl. a klímaváltozás és ezeket csak így tudjuk megfigyelni, hogyha maga a természet egy kicsit békén van hagyva. - Néhány kilométerre innen, Nagytétényben a barokk az úr. A Száraz-Rudnyánszky-kastély története az ókorig vezethető vissza. - Hej, ha a kövek mesélni tudnának, sohase lenne vége: a nagytétényi kastélymúzeum valódi átváltozóművész, sok-sok virágkorral. - A római korban itt volt egy római polgárnak a villája és mellette pedig volt egy katonai tábor, aztán a Tétény család, akik az Árpádoknak a rokonai voltak, ők a középkorban egy mai szemmel inkább várnak kinéző kora középkori kastélyban éltek itt. Aztán Rudnyánszky gróf ebből az 1700-as évek közepén egy ilyen előudvaros barokk kastélyt épített, és aztán ha még 100 évet ugrunk előre, akkor Hugonnai Vilmát említjük, aki az ország első női orvosa volt, ő meg az 1800-as évek közepén született itt. - A kastély 3 éve zárva tart, ám 2022 a nyitást a barokk reneszánszát hozza el az épületnek. - Ugye a bútortörténeti kiállítás volt a legerősebb, amihez erősen kötődnek egyébként a helyiek is, ezen a nyomvonalon fogunk haladni az újra nyitáskor, de egy sokkal érdekesebb világot mutatunk meg, tehát nem egyszerűen sétálnak a nézők és bútorokat látnak, hanem az újraérintés programja keretén belül sokkal közvetlenebb viszonyba kerülnek a műtárgyakkal, a kinyitás a készítés módja a története, tehát kevesebb műtárgyat, de jóval mélyebben, közvetlenebbül fogunk megmutatni. - A Száraz-Rudnyánszky-kastély az ország talán egyetlen olyan kastélya, amelynek külön vasúti megállóhely is dukál. A hétfő az hétfő, a kedd az kedd, minden egyes nap új. Add meg az esélyt a mának, hogy a tegnapot feledve, ne rágódj a régin, hanem azt élvezd, ami van, ami lesz. 72 évvel ezelőtt talán hasonló filozofikus gondolatok kerülgethették Nagytétényt, Budatétényt és Budafokot, amikor kezet ráztak a fővárossal, hogy rendben, legyen akkor Nagy-Budapest, csapják hozzánk az egészet. :) - Valójában ez 1950 január elsejével valósult meg. Ez 34 négyzetkilométert jelentett a három település esetében és 36 ezer lakos volt 1950. január elsejével. Jelenleg, tavalyi statisztikai adat 54 ezer állandó lakosa van a főváros XXII. kerületének. - A főváros XXII. kerülete, mint város a városban, még a régi lélekkel is képes élni a mindennapjait. Habár a tél sokat tompít a színeken, Nagytétény különleges csillogása, átüt a hideg hónapok púder szerű mattságán. A Nagyboldogasszony Római katolikus templom a sokat megéltek bölcsességével soha nem a bezárkózást, hanem az óvatos nyitást, vagy a csendben maradást választotta. Kivárta az időt, hogy titkait felfedje. Ezen a helyen 1406-ban biztosan kőtemplom állt, a török elpusztította, majd Száraz Júlia és Rudnyánszky József újat építtetett. - 1755. október 5-én szentelte fel Padányi Bíró Márton püspök, érdekességként mondom, hogy egy nappal rá a Budafoki templomot szentelte fel. A nagytétényi templomnak a kegyura Rudnyánszky József volt, a Budafoki templomnak pedig Mária Terézia. Egy kis fricska megvolt, hogy nem a király kegyuraságában lévő templomot szentelte először. - A Szent József a kis Jézussal, valamint a Szent Julianna freskók 1935-ben kerültek elő a vastag mészréteg alól. újraélesztőinek a védőszentjeit ábrázolják. A 18. századi alkotások a település török utáni - A 18. század elején a Száraz és a Rudnyánszky család volt, aki a Fekete-erdő környékéről sváb családokat telepített be a faluba, Téténybe és ezek a családok voltak, akik megkezdték a település újjáélesztését. - A helytörténeti gyűjtemény kismesterségeket bemutató kiállításán a nem is olyan régmúlt kacsint az érdeklődőre. A Tétényben ragadt török felmenőkkel rendelkező Hasszán család szikvizes szifonja, vagy az egykori sértés hizlalda zsidó igazgatójának életútja is azt mutatja, hogy érdekességekben itt nincs hiány. A nagyközségben kosárfonógyár is működött. A nagypámnak Wahl Lajosnak kosárfonógyára volt, amire 1930-ban kapta meg az engedélyt. Sokszor 30-40 munkást is foglalkoztatott. A virágkosaraktól kezdve a fotelig mindent készítettek. Államosították az egész gyárat meg a házat ahol laktunk, illetve akkor én még nem éltem, hanem a nagyapám, meg az édesapám és ezzel vége lett a kosárfonásnak. A kiállítási tárgyakat a leszármazottak ajánlották fel, Kludákék híres mészáros és hentes család voltak több generáción keresztül, Wittmanék pedig szikvizet gyártottak. Itt főleg a sváb családok eszközei, szerszámai, a mestereké, a kereskedőké, az iparosoké és a családoknál megmaradt bútorok kerültek ide, az itt élő lakosok felajánlásával. A 20. század 10-es, 20-as, 30-as éveiben Nagytétény a környék egyik leghíresebb őszibarack termelő területe lett, és nem csak belföldön, és a környéken, hanem Németországtól kezdve sokfelé szállították a Tétényi vasútállomásról az őszibarackot. - Tétény a szőlő után a barackot is elveszítette. A fővárosi népesség előbb hétvégi házakat, majd állandó otthont álmodott a gyümölcsös helyére. Budapest mostani 22. kerületén egy időben még három önálló település - Promontorium, Tétény és Kistétény- osztozott. A Duna jobb partján a mészkőhegy gyomra jófajta építőanyagot rejtett, és amíg a mélyben a pincék hasasodtak, addig a felszínen a szőlősorok ontották a jófajta kadarkát. Aztán a kő elfogyott, a szőlő kipusztult. Maradt viszont a sokat érő, állandó hőmérsékletet biztosító pincerendszer. Törley József pezsgőgyáros éppen 140 éve alapította meg itt a pezsgőgyárát. - Ő Champagne-ban dolgozott ott ismerkedett meg a pezsgőkészítéssel és ezt a technológiát illetve egy pezsgőmestert hazahozott magával Magyarországra és így indult 1882-ben a pezsgő készítéssel itt Magyarországon. - A pincében a pezsgő évekig pihen, gyűjti a buborékot, és közben arról álmodik, hogy egyszer majd gyöngyözve fut ki a pohárba. Az erjedés 3 hónapig tart, majd következik a pezsgővé érés. Három év a hűvösön, teljes nyugalomban. - Ehhez a borhoz egy tirázslikőr nevű anyagot adunk, ami borban oldott cukor illetve élesztő és ezekbe a palackokba töltjük be ezt az úgynvezett cuvée-t, majd lezárjuk egy rozsdamentes koronazárral, ami hasonlít a söröskupakhoz csak sokkal nagyobb nyomást bír ki. Ami ezekben a palackokban van, ez az Etyek-budai borvidéken terem, ott körülbelül egy 850 hektáros ültetvényről szüreteljük le azt a szőlőt amiből bort illetve pezsgőt készítünk. - Az üzemcsarnok, ahol egykor Törley József alkalmazottai is dolgoztak, páratlan kincset rejt: egy 1904-ben készült Zsolnay csempeképet. - Ismereteink szerint a világon a második legnagyobb egybefüggő Zsolnay csempe képről van szó. Egyébként Törley Józsefnek azt hiszem hogy a szépérzékére utal az, hogy maga az üzemcsarnok az egy ilyen míves képpel volt ellátva, tehát a dolgozók egy igen szép környezetben tudtak dolgozni. - Törley József hatalmas vagyonnal és óriási tudással rendelkezett, mecénásként pártfogolta a művészeket, de a szegény gyerekek taníttatásából is kivette a részét. És persze nagyon értett a pezsgőhöz. A "degorzsálást", a fagyasztásos seprőtelenítést is ő honosította meg az országban. - A seprő, amikor a palack szájához kerül a rázóálványok után, ezt le kell fagyasztanunk. Eltávolítva a zárószerkezetet ugye a palackban lévő 6 atmoszférányi nyomás megteszi a munkáját és a seprőt a jégdugóval együtt kilövi és ebben a pillanatban elkészült egy brut nature, tehát nyers pezsgő. - Néhány évvel ezelőtt Tatán Séra Mihály és családja is úgy döntött, belevág a pezsgőgyártásba. Kicsivel kezdték és úgy is folytatják: a pincerendszer és a felette található csarnoképület, melyben 100 éven keresztül sört és szeszt főztek, még Fellner Jakab tervei szerint épült az 1770-es években. A XIX. század végén lóversenypályák sora húzódott itt, amikor gróf Esterházy Ferenc 1905-ben megalapította a pezsgőgyárát. - A pezsgőgyártás abba a világba csöppen bele, amikor fénykorát éli az épület és egy nagy vendéglő húzódik felettünk 500 négyzetméteres hajdani sörfőző, szeszfőző, teremben. És vendégül lehet látni itt egy hétvégi vasárnapi napon 500- 1000 főt, akik ezekre a látványosságokra jönnek. 1908-ban Esterházy gróf úgy dönt, hogy Champagne-ból hozat francia pezsgőmestert. Hubert Emilnek hívják azt a férfiút, aki haláláig 1935-ig áll a gróf szolgálatában és készíti ezeket a nagyon jó minőségű pezsgő sorozatokat. - Az Esterházy uradalom legjövedelmezőbb tevékenysége alig 10 év alatt a pezsgőgyártás lett. A tatai pezsgőgyárban a pezsgőből tengernyi fogyott, még akkor is, amikor már a nagyháború szomorította a világot, amikor százezrek haltak meg a fronton. - Például az 1917-es év, tehát már a háború harmadik évét éljük, és az itteni intéző jelenti a grófnak, hogy további rendelést nem tudnak fogadni, mert a gyárkapacitás nem bírja. Hubert Emil dédunokája a pezsgőmester hagyatékát nemrég átadta az újraéledő pincészetnek. Az örökség egyik becses darabja egy 100 éves Esterházy pezsgőspalack. Az egykor önálló település, Promontorium habár nem mutatja, imádja a múltját és minden egyes nap seregszemlét tart. Végigszalad a legöregebb utcáján, a Péter-Pálon, bekanyarodik az egykori Czuba-Durozier francia konyakgyáros otthonánál, megemeli kalapját a Törley kastély előtt, majd oda pillant a Savoyai Jenő térre, hogy vigyázzban áll-e még a Szent Lipót. Végül beveti magát a Magdolna Udvar helytörténeti gyűjteményébe, a családi fényképek közé. - Savoyai Jószágkormányzója Claudius Verle egy felhívást intézett a csepeli lakosokhoz, hogy a túloldalon lévő lakatlan Promontoriumon mindenki akkora területet kap, amelyet családja rokonsága meg tud művelni, ezt ingyen kapja meg szőlővesszőket kapnak hozzá, és ezek a telepesek aztán 1736, Savoyai váratlan halálát követően szépen átköltöztek Promontorra és tulajdonképpen ők az első lakói a településnek, akik 1739-ben alapították meg Promontorium zsellérközségét. - A szőlő átvette a hatalmat, ebben az időben, ha valaki azt jövendöli, hogy 150 évvel később egy apró rovar eltünteti a tőkét e tájról, biztos bolondnak tartják. A filoxéra, a tetvek Julius Caesara jött, látott, győzött, a pincék azonban maradtak. A kőbe vájt birodalom azonban sokszor nem csak a bornak és a pezsgőnek jelentett otthont, hanem az embernek is. A több száz barlanglakásból mára csak ez az egy maradt. Miután kiköltözött, a szegénységből látványosság lett. elkezdték kitermelni a követ lefelé és akkor oldalirányba Özvegy Tóth Győzőné a 60-as évekig élt - A kőbányászok csinálták ezeket a mélyudvaros barlang gócokat alakítottak ki, az az ilyen 19. század környéke. a faragott sziklafalak között. barlanglakásokat, tehát lehúzták a termőföldet, - A látogatók romantikus gondolataira jegesvizes kihívásként hathat, hogy a komfortnélküli lakás hője télvíz idején legfeljebb a 10 fokot érte el. - Az is elég gyakori volt, hogy egy-egy ilyen mélyudvart egy család birtokolt és akkor más helyiségeket kiadtak albérlőknek. Vagy csak egy ágyat és akkor ilyen ágyrajáró albérlők voltak. - A budafoki képhez a pincék mellett a borozók, a vendéglők is hozzátartoztak. Az 1900-as évek elején a kisvárosban több mint 80 vendéglátóipari egység működött. - Két nagyon híres vendéglátó egységünk volt, a Kutyavilla és a Macskacsárda. A Kutyavilla az országos hírnévre tett szert, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy Krúdy Gyulának az egyik kedvenc helye volt, rendszeresen járt ide. - Az urak, ha jót akartak a gyomorba, nem szégyellték az időt és a kilométereket. S habár Krúdy, a kecsege porcogójából készített kocsonyáért rajongott, vélhetőleg az egyik tatai étteremben készült remegő csodát is széles mosollyal fogadta volna. - Ugyanúgy készül, mint ahogy a nagymamám készítette, azzal a különbséggel, hogy én másként tálaltam. Én csülökből főzöm, farokból, sertésfül, sertésköröm van benne, ezeket az alapanyagokat mindenképpen először leforrázom, és akkor utána kerül fel hideg vízben. Ami nagy titka szerintem, hogy minimum 6-7 órán keresztül készüljön egy jó kocsonya ha nincs ennyi időnk arra, hogy ezt elkészítsük, akkor neki se álljunk. Én úgy szoktam csinálni, hogy kiveszem a benne főtt dolgokat kicsontozom. Úgy merem bele a tányérokba, hogy minél kevesebb zsír kerüljön a tetejére, de ezt is az én nagypapám zsírosan szerette. A tetejéről a kenyérre rákente a zsírt. A kocsonya jóval több, mint a türelem kihűlt, hideg húslevese. A kocsonya összetart, mint a kollagén és egy kicsit meg is oszt, ugyanis van, aki ecettel fogyasztja... - Van, aki tormával eszi, van, aki citromot facsar rá, erre kocsonyára most egy ecetes lilahagyma került. - A babona szerint a malac kitúrja a szerencsét, ha ilyen koncentrációban fogyasztjuk, akkor nyár elejéig biztosan sínen lesznek a dolgaink.

- "Csak egyszer hagynák, hogy 9-ig aludjak!" - ásított a Budafok-Nagytétény területén fekvő Hárosi-öböl és végigmérte, amint hosszú testén ütemesen siklik a csónak. - A 22. kerülethez tartozó Budatétény vízpartja azért is különleges, mert a kezdetben horgásztanyáknak otthont adó kis utcákat őshonos és inváziós halakról nevezték el. - Budapest mostani 22. kerületén egy időben még három önálló település - Promontorium, Tétény és Kistétény- osztozott. A Duna jobb partján a mészkőhegy gyomra jófajta építőanyagot rejtett, és amíg a mélyben a pincék hasasodtak, addig a felszínen a szőlősorok ontották a jófajta kadarkát. Aztán a kő elfogyott, a szőlő kipusztult. Maradt viszont a sokat érő, állandó hőmérsékletet biztosító pincerendszer. Törley József pezsgőgyáros éppen 140 éve alapította meg itt a pezsgőgyárát.