Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tisza és a Körös folyók ölelte zugban, a vizek elöntésekkel és szárazulatokkal mutatták meg, hogy az ember hová emelheti a tájra a házát, faluját. Ez az a hely, ahol a Körös levágott kanyarulata, a holtág igazi horgászparadicsom, ahol a paradicsom majdnem az égig ér, és ahol a feltörő termálvizet muszáj hűteni, hogy gyógyító erejét élvezhesse a test. Itt telepedtek le a kunok helyére a jászok, hogy óriás templomot építsenek megemlékezve a kun és jász ősökről egyaránt. A Tiszakürti arborétum is a Tisza-Körös szegletben játssza a gigászi kifestőt, míg a téli hideg leheletével le nem törli a színeket. - Vannak olyan elemek, amiket úgy telepítünk, hogy direkt ezekre az effektekre, ezekre a színeffektekre rájátszanak egy kicsit. Gyakorlatilag vonzóvá teszik a környezetet és hát bemutatják azt is, hogy a növényvilág mennyire változatos. Az arborétumról szóló első feljegyzés az 1800-as évek közepén keltezett, amikor is egy jegyzői összeírásban megemlítik nagyságos gróf Bolza József főúri kertjét. - Az emberi élet az nagyon rövid ahhoz, hogy kivárjuk, hogy megnőjenek a fák. Ezért aztán, akik kertet telepítettek, azok úgy gondolkodtak, hogy kinéztek először maguknak egy szép erdőfoltot és mivel nem kötötte őket az építésügyi törvény ezért aztán odaépítették a házukat. A legtöbb főúri kúria így született, és akkor onnantól kezdve egészítették ki egzóta növénnyel ezeket a parkokat. - A kert nagy öregje a magyarországi idős fák jegyzékében is szereplő, közel félezer éves tölgy. De itt vert gyökeret egy Közép-Európában egyedülálló bíbortölgy is. - Itt az Alföldön valamikor kiterjedt tölgyerdők voltak, az arborétum legnagyobb értékét is az képviseli, hogy megmaradtak ezek az idős tölgyfák. Ez a Bolzáknak köszönhető, mert egyébként máshol mindenütt eltűntek a 19. század iparosításának, vasútépítésének következtében. - Amíg a tiszakürti fák pőrére vetkezéssel tiltakoznak a hideg ellen és vacogás nélkül tűrik a tél fagyos suhintását, addig 30 km-re keletre, Öcsöd határában a fóliasátrat keringetett termálvíz fűti. A lágy és akár 15 méter hosszú szárú paradicsom a napsütötte Alföldön burokban született. Zsenge kortól az elmúlásig élvezi a fóliasátor nyújtotta kényelmet és a huszonvalahány fokot. Január közepén palántázzuk a növényeket, 9 hét eltelik és szedhetővé válik a paradicsom, aztán hétről hétre történik a növény gondozása szedése, a növény tetején van egy kampó, annak a segítségével lehet mozdítani a növényt a növényápolók tekerik a növény szárát ezzel van irányítva ás van egy engedő, aki azzal foglalkozik, hogy ezeket a növényeket igazítsa, ahogy nő a szár. - A föld mélyéről feltörő termálvíz nem csak a növénynek, az embernek is jó. Az egykor a szőlőjéről és boráról ismert Cserkeszőlőn az 1930-as években olajat kerestek, és vizet találtak. Nem is akármilyet! Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legifjabb községét, mint a gombát, a víz növesztette ki a földből. - Helyi lakosságról, még tulajdonképpen nem is beszélhetünk, ez egy szőlőtermelő terület volt, a szomszédos Tiszakürtnek volt egy csatolt része. Lakott volt régen is de mint önálló település nem létezett. És a szőlő között tulajdonképpen árkokban vezették el a vizet és így jöttek rá arra, hogy ez a víz jótékony hatású. - Szinte hihetetlen, hogy a legelső kút, az ős kút, több mint 2 km mélyről, a föld gyomrából hozza fel a vizet. - 92-93 fokos volt eredetileg vannak alacsonyabb hőfokú vizeink is, ezek 60 és 70 fok közé tehetők. Cserkeszőlőnek bármilyen furcsa a problémája, hogy nem nagyon van hideg vize, a leghidegebb hideg vize is több mint 30 fokos. - A fürdő történetének kezdetén előfordult, hogy a medencébe engedett vizet napokig nem lehetett használni, annyira meleg volt. Ma már a hőmérséklet csökkentést a technológia megoldja, a termálvíz gyógyító erejét azonban csakis hűtés után lehet kihasználni. Tiszazug bája a színeiben rejlik. A Tisza és a Hármas-Körös közötti sarokban a fák ősz végére tarka köntösben üzennek a tovatűnő jó időnek, hogy sose bánkódjék: az elmúlás a körforgás része, csupán egy csöppnyi lassulás, nyugovás következik. Ez nem a vég, csak erőgyűjtő pihenő, hogy a hideg hónapok után friss üde zölddel robbanhasson be a kikelet, amikor eljön az ideje. De hol van az még? Addig tán a Hármas körös lassú járású vize is eljut a tengerig. A harangzugi holtág faggatói azonban bizakodnak, egy vérbeli horgásznál nincs utolsó remény, minden remény utolsóelőtti. Olyan sem létezik, hogy nincs kapás, legfeljebb nem vártunk rá eleget. - Ez a holtág a pártállami időben tiltott víz volt az állami jegyekben is mindenhol benne volt a hosszú-hosszú évtizedeken keresztül, hogy itt nem lehetett idézőjelben primitív halandónak horgászni. Csak a kiváltságosok jöhettek a pártelvtársak. Sikerült pályázat útján ezt a vizet a horgászegyesületünknek megnyerni és most már 6. éve alhaszonbérlői vagyunk a Mohosznak. Kapitális példányunk ugyan még nincs, mert amikor átvettük a vizet idézőjelben, a halász úgy nyilatkozott hogy még a békát is újra kell telepítenünk. - A Körös egykori medre azonban azokat is vonzza, akik csupán a csendet és a nyugalmat keresik, és nem a halat. - Nagyon szeretünk itt lakni én 4. éve nem aludtam otthon, Szarvason van az állandó lakásunk. Csend van, jó itt kint a vízparton. Gyakran ki szoktam jönni ide az asztalhoz és jó nézni a vizet. Én vagyok az egyetlen talán, akit nem hoz lázba - Bencsik Márta szalma-, csuhé- népi iparművész a horgászat, egyáltalán nem horgászom. azonban sokszor áztatja a damilt a Körösben, ám még gyakrabban az előre beáztatott szalmából vagy éppen csuhéból varázsol csudadolgokat. Az elejétől a végéig itt minden az ő keze munkáját dicséri, sőt: az alapanyagot is ő termeli meg. - Kézzel vetjük sűrűbbre, mint a hagyományos hogy felnyúljon, magosabb legyen a szára, mert nekünk a szalma a lényeges. Ha azt akarom, hogy szép legyen a munkám, azt csak jó minőségű alapanyagból lehet megtenni. - Márta több mint 30 éve fonja a szalmát, a kézműveskedés családi hagyomány, az alkotás öröme már gyerekkorában megérintette. - Gyerekként is nagyon sok mindent, a játékunkat is akár csutkából, akár gyékényből, össze tudtuk kötözgetni és elkészítettük. Most, hogy jönnek a téli esték ez nagyon alkalmas arra, hogy mikor az ember behúzódik a sötét miatt, akkor már 10-11 óra régebben volt olyan, hogy fél kettőkor azért feküdtem le, hogy aludni is kéne és nem azért, mert fáradt vagyok. - Öcsöd egyébként arról is ismert, hogy József Attilát a testvérével, Etussal együtt itteni nevelőszülők vették magukhoz 1910-ben. Gombaiék a falu szélén egy nádfedeles, szobakonyhás kis házban laktak. - József Attila itt Öcsödön az 1911-12-es tanévben első osztályosként az itteni református fiú elemi iskolában tanulta meg a betűvetést. Állami gondozottként kerültek ide Öcsödre, ugye akkoriban úgy mondtak, hogy lelencként. - József Attila nehezen élte meg, hogy az édesanyjától távol, idegen emberek közé került, a Szabad ötletek jegyzékében azt írta erről az időszakról: "Öcsödön rossz volt". - Ez ma is gyakorlatilag több mint 100 év elmúltával is stigmaként ül a település lakóinak a lelkén, talán az egyik legfájóbb emléke az volt, az itt töltött időszakkal kapcsolatban, hogy őt itt Öcsödön nem Attilaként szólították, hanem egy teljesen más keresztnevet, az itteni közegben egy hagyományosnak tartott keresztnevet kapott, ugye itt Pistaként szólították. - 1912-ben édesanyjuk ismét magához vette a gyerekeket. A költőben az itt töltött 2 év egész életében mélyen megmaradt. Az öcsödi helytörténeti gyűjteményben, amely a régi iskolaépületben kapott helyet, az elmúlt világ tárgyit is kiállították. A Hármas-Köröst annyira lekötötte, hogy a kanyarulat ívében tartsa a vizét, hogy közben el is feledkezett arról, hogy a bal parton Tiszazug központja éli kisvárosi mindennapjait. A Körös mentségére legyen mondva, hogy a megszokás nagy úr. Kunszentmárton nem túl fiatal, már IV. Béla király kunjainak is szállást adott. Később a törökök pusztította településről az oszmánok kiverése után kiveszett az ember. Jöttek hát a jászok, kirajzás volt, itt meg szabad föld: letelepedtek, új községet teremtettek, de talán tiszteletből meghagyták a kun nevet. Maradt tehát a jászok lakta Kunszentmárton. - Van egyfajta kettősség, egy ideig fennmaradt a jász identitásnak az intenzitása, de később mivel a település a Nagykunsághoz tartozott, közigazgatásilag a nagykun kerülethez, ezért kezdett elhalványulni ez a szál ez a vonal. És a korabeli sajtó az 1900-as évek elején sok emberről, sok családról úgy beszél, úgy említi mint, híres kun családok, vagy kun család sarja. Vagyis a hely szelleme a jászokat elkunosította. A Nagykun Kerület székháza Kunszentmártonban a mai napig megmaradt. Most éppen múzeum, kiállító- és közösségi tér, s habár a "rendhagyó közösségi tér" elnevezés már 70 évvel ezelőtt is megillette volna az épületet, akkoriban a tömlöc kifejezés talán pontosabb volt. -A nagykun kapitányoknak az ítélőszéke volt itt, valóban ez egy börtön épület egy 18. század végén épült börtönépület, ami már tipikusan arra a célra készült, hogy itt rabokat tartsanak, akár huzamosabb ideig. - Az ország egyik legkülönlegesebb múzeumában az egykori zárkákat használták fel, rendezték be kiállítóhelyként. A kismesterségek fogdába kerültek, no de nem lakat alá! - 50-60 cm es falak vesznek minket körbe egy több, mint 200 éves épületről beszélünk. Egy-egy mesterségnek adnak otthont a régi cellák. Az a hangulat van, ha az ember belép és az is volt a cél, hogy a mester mintha épp most hagyta volna ott a munkát és éppen csak kilépett volna valamiért. - Az üstben szilva fő, nagyban készül a "kiszi" nevű, már "majdnem lekvár". - Gyorsan kapja és ég lefelé, úgyhogy itt állandó kevergetés kell. Főzzük jó pár óra hosszáig, mire ez végre el tud készülni, igazából megfől, akkor ezt át szokták passzírozni még, átszűrik, átpasszírozzák és akkor üvegekbe rakják és télire így tartósítják. Ezt télen sült húsok mellé használják, aztán szokták használni gyümölcslevesekhez. - A profi kiszi-, más néven ciberekészítők már a hang alapján meg tudják állapítani, hogy el lehet-e már zárni a gázt. - Az mindig már ilyen paff, paff hangokat ad, tehát akkor van már a nagymamáink azt mondták, hogy na most már mindjárt kész mert paffog a lekvár. - A hagyományőrzők egyébként azzal, hogy mutatják, hogyan csinálják, tovább éltetik, őrzik a régit. Mucsi Ferenc fazekas a korongozással a neves fazekasmester, Bozsik Kálmán munkásságát örökíti tovább. Bozsik műhelye több, mint fél évszázadig működött Kunszentmártonban, számos díjat is nyert külföldön. - Például az volt a nehéz a kísérletezésben, hogy eltalálni azt a színvilágot, amit ő használt. A festékeket azt nekem is saját magamnak kellett kikísérletezni, hogy égetés után mázazás után az a színvilág jöjjön vissza, mint annak idején volt. - A Bozsik kerámia egyik jellegzetessége, hogy a mester több részből korongozta össze. - Fú, először nagyon nehéz volt, mert ugye le kellett találnom azt, hogy ha több részből összerakom, például hogy mennyire száradjanak meg a részek, mert ha túl puha, akkor ha rakom rá a nyakát vagy a hasát, akkor összeszakad az egész, ha túl száraz, akkor pedig már szét fog repedni. De azért próbálom megőrizni a formavilágot is, a mintakincset is, mert ezek a minták ezek kimondottan Bozsik Kálmán féle kerámia minták. - Bozsik Kálmán fazekasmester kerámia örökségét a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban állították ki "A korong virágai" címen. Sok-sok ezer, sőt tízezer évvel ezelőtt a folyóink nem voltak annyira hűségesek medreikhez, mint túlszabályozott napjainkban, hanem bizony egy-egy nagyobb árvíz, elöntés során, ha úgy érezték, hogy máshol jobb mederben is folyhatnának a dolgok, lelkiismeretfurdalás nélkül továbbléptek, magára hagyva a régi medret. Bármily furcsa is, de itt valaha a Duna volt az építő úr, csak az végül lelépett nyugat felé. Na, és ekkor történt, hogy a Tisza és Körös, mint két szertelen gyerek nem győzött a faképnél hagyott medrek között válogatni. Ezt is akarták, meg azt is, sőt amazt is, és közben úgy behálózták a Tiszazug vidékét, hogy a végén már ők sem tudták pontosan, hogy melyik csáp kihez tartozik. A Kunszentmártoni Szent Márton-templom ebből az anarchikus mederválogatós időszakból már semmit sem látott. Amikor ő született, már győzött a monogámia a többmedrűség felett. A jelenlegi a negyedik templom a tájon. - A harmadik templom az tulajdonképpen ennek a templomnak a belsejében volt megtalálható és egészen addig míg ez a nagytemplom el nem készült, a harmadik templom belsejében a szakrális események történtek, amikor kész lett ez a nagytemplom, egyszerűen kihordták a régi templomot belőle és így keletkezett ez. - A régi bőr szűknek bizonyult, kinőtte a város, muszáj volt lecserélni, hiszen nem állhattak egymás sarkán az Isten házában. - Az 1745-ös redemptio után, amikor is önmegváltással a lakosok megváltották a német lovagrendtől magukat, utána tulajdonképpen nagy fejlődésnek indult a város és az 1780-as évekre oda jutott, hogy föl tudta építeni ezt a hatalmas, nagyméretű templomot és ez mutatja a jómódot és a gazdagságot is. - A gazdagság errefelé a népi iparművészeti alkotásokra is jellemző. A bőségért azonban az elismerés az alkotót illeti. Ország Lászlóné Dékány Katalin és férje, Ország László rengeteget tettek azért, hogy sok minden olyan minőségben éljen tovább, hogy még a száj is tátva marad. - Micsoda őrült türelem és precizitás kell ahhoz, hogy ilyen munkák kerüljenek ki az ember keze alól. Nagyon könnyű, és azért mondjuk, hogy drágább az aranynál, mert ha grammra mérnénk, sokkal drágább, mint az arany. Az ember kikapcsol mindent, oda kell, hogy összpontosítson, mert csak így tud ilyen darabokat produkálni. - Ország László még a lehetetlennek tűnő küldetést is megoldja, egyszer csak gondolt egyet és a Bozsik kerámia mintáit átültette textilre. A népművészet mesterének a hímzések közül is megvan a kedvence. - Minden, ami fehér, nem lehet elrontani a színezését, borzasztó gazdag az öltésmódja. A legnemesebb csipkék utánzatai is ebből a műfajból kerültek ki, mert a fehéret a fehérrel egyszerűen az ember fantáziája nem tudja követni, hogy mennyi mindent lehet belőle kihozni és mennyire egyszerű kezelni. - A cserkeszőlői csipkeház és bemutatóterem különleges darabjai a leheletnél is könnyebbek. Révész Márta ujjai között forognak az orsók, szemmel nehéz követni, hogy mi történik, a végeredmény azonban fantasztikus. A vert csipke az orsók összekoccanása után kapta a nevét. - Nagyon hasonlít egyébként a szövőszékre a munka, úgy mint a szövőszéken átfűzzük egymáson a szálakat. Nincsenek csomók, nincsenek kötések. Egy picike kis 10-12 cm átmérőjű apró alátét is egy gyakorlott csipkeverőnek akár 25-30 óra is lehet, egy nagy terítő meg hetek, hónapok munkája. Hogyha elkezdjünk egy munkát, akkor szinte belefeledkezünk, egy-egy fordulónál várjuk a következőt. Nézzük, hogy hogyan alakul, hogyan telítődik meg a minta. - Ha ezt valaki nem szeretetből teszi, akkor az bizonyára a vert csipkézést rabszolgamunkának érzi majd és idővel vagy idő előtt le is morzsolódik. Aki ilyen csodákra képes néhány guriga cérnából, az már szinte a varázsló. Egy nagyon türelmes varázsló.

- Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tisza és a Körös folyók ölelte zugban, a vizek elöntésekkel és szárazulatokkal mutatták meg, hogy az ember hová emelheti a tájra a házát, faluját. Ez az a hely, ahol a Körös levágott kanyarulata, a holtág igazi horgászparadicsom, ahol a paradicsom majdnem az égig ér, és ahol a feltörő termálvizet muszáj hűteni, hogy gyógyító erejét élvezhesse a test. Itt telepedtek le a kunok helyére a jászok, hogy óriás templomot építsenek megemlékezve a kun és jász ősökről egyaránt. A Tiszakürti arborétum is a Tisza-Körös szegletben játssza a gigászi kifestőt, míg a téli hideg leheletével le nem törli a színeket.