Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Dalához Luke. Dalához Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király Dalához Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király is köthető a város. Dalához Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király is köthető a város fénykora mégis az. Dalához Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király is köthető a város fénykora mégis az Esterházy család idejére. király is köthető a város fénykora mégis az Esterházy család idejére tehető a Tata. király is köthető a város fénykora mégis az Esterházy család idejére tehető a Tata Gesztesi birodalom ez. mégis az Esterházy család idejére tehető a Tata Gesztesi birodalom ez. 227-ben került a tehető a Tata Gesztesi birodalom ez. 227-ben került a család birtokába és már. tehető a Tata Gesztesi birodalom ez. 227-ben került a család birtokába és már akkor felmerült, hogy kap. 227-ben került a család birtokába és már akkor felmerült, hogy kastélyt építenek a birtok központja már akkor felmerült, hogy kastélyt építenek a birtok központjában a romos közé. Ám a terv végül nem valósult meg, csak pár évtizeddel később, és pár száz méterrel távolabb. - Amikor 1762-ben Esterházy Miklós örökölte meg a területet, aki akkor éppen Szentpéterváron volt Mária Teréziának a nagykövete, a bécsi udvar képviseletében, nos hát ő már egy egészen komoly tervet készíttetett Fellner Jakabbal. Miklósnak a fia, Esterházy Ferenc, aki az édesapja halála után örökölte a birtokot nos ő úgy gondolta, hogy a tatai várnak a lebontása, illetve a nagy méretű kastély felépítése nagyon költséges lett volna, és ezért egy sokkal kisebb kastélyt terveztetett meg Fellner Jakabbal. A kastély helyszíne is megváltozott, ugyanis itt a tó partján a vártól nem messze az úgynevezett jószágkormányzói épületnek a helyére, illetve azt a kastélyba befoglalva tervezték meg az új kastély felépítését. - 1777-re el is készült a palota, amelyet bár nem laktak folyamatosan, a grófi család több, mint kétszáz éves uradalmi virágzása alatt jó pár igen jelentős történelmi esemény helyszínéül szolgált az épület. - A legkorábbi ilyen fontos esemény 1809 októberére tehető, ugyanis akkor itt járt a kastélyban és több, mint 3 hónapot töltött el itt a családjával I. Ferenc császár. Ugye az osztrák császár és egyben magyar király abból az apropóból érkezett ide Tatára, hogy a Napóleoni háborúk következtében Napóleon seregei elérték Bécset és ezért az osztrák császár menekülni kényszerült és a kastély építtetője Esterházy Ferenc látta őt vendégül itt a kastélyában. Nos és közben lezárult a háború és ezt egy békeszerződéssel kellett ugye megpecsételni és ez volt ugye Schönbrunni béke. A Schönbrunni békét pedig I. Ferenc császár a békekötés alkalmával ugye itt volt a kastélyban és ő itt írta alá. - Csakúgy, mint a legtöbb magyarországi kastély, a tatai is megsínylette a II. világháború éveit. Egészen 1996-ig kórház működött az épületben, majd hosszú időn át romosan állt a város szívében. Idei felújítása óta múzeum, és az Esterházy-család krónikása. Csakúgy, mint a tatai vár. A ma ismert erőd a 14. század végén, a 15. század elején épült Zsigmond király megbízására. 1409-ben már biztosan állt az akkor még jóval nagyobb, több szárnyas, belső saroktornyos vár. - Ennek az épületnek azonban legalább egy előzménye volt, amit az 1966-tól 72-ig tartó feltárások során lehetett keresni. A mai torony alatti helyiségekben, tehát a torony tövénél érdemes ezt keresni, további faltöredékek kerültek elő, amik arra utalhatnak, hogy a vár előtt egy másik erődség, egy másik lakórezidencia lehetett itt. Zsigmond a Lackfiaktól szerezte meg ezt az épületet, jó eséllyel Lackfi István nádortól, aki a 14. század végén Tatán is berendezett egy birtokközpontot, egy mellékrezidenciát. Ő alakíthatott ki itt egy olyan épületegyüttest, ami az otthonául szolgált. - A tatai vár az idők során volt kiemelt jelentőségű diplomáciai központ, uralkodói mellékrezidencia, és végvár is. Először a török hódoltság idején alakították át, a ma is ismert historizáló homlokzatát pedig a Millennium évében, 1896-ban kapta. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta lakik a falai között. - Tulajdonképpen először a piarista rendház gyűjteménye alkotta a kiállítás magját, majd a folyamatosan bővülő muzeológiai munka a folyamatosan bővülő régészeti, néprajzi, képzőművészeti történet és természettudományos leletanyag miatt már 1974-ben sikerült egy teljes, három szintre kiterjedő állandó kiállítást létrehozni. - Ma már a történelmi fejlődés szerint a földszintről indulva egy római kori kőtár, egy középkori kiállítás, egy reneszánsz lovagterem és a főúri életmódról, valamint a céhes mesterségekről szóló tárlat is megmutatja magát a belső terekben. - Tata múltja szorosan összeforrt az Esterházy család történetével. Gazdaság- és kultúrateremtő hagyatékuk mindmáig alapjaiban meghatározza a városképet, Tata legszebb épületei közül szinte az összes róluk mesél. Még a Német Nemzetiségi Múzeum hajdani és jelenlegi épülete is, hiszen mindkettőt a valamikori birtoktulajdonosok építették. - Esterházy József gróf volt az országbírói minősítésében, aki nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a török időszak után elnéptelenedett területeket benépesítse és alapvetően olyan keresztény sváb lakossággal töltse fel az elnéptelenedett falvakat, akik aztán jó munkaerővé és jó szaktekintélyekké tudnak válni itt a településen belül és a környékén is. Ugye számba kell venni azt is, hogy hány olyan falu tartozott az Esterházy uradalomhoz, amik akkor itt elnéptelenedtek, mert tulajdonképpen Tata mellette tóváros, mint az uradalmi központ egy fontos bázist jelentett, de tulajdonképpen a környéken lévő minden egyes falu egy-egy kivétellel sváb lakosságú településsé vált a 18. század első felétől kezdődően. - A múzeum 1972-ben nyitotta meg először a kapuit ott, ahol azóta már szlovák történeti kiállítás lakik. Ebben a várhoz közeli malomépületben 1983 óta látogatható a múzeum. - Állandó kiállításunk címe Mi és többiek. Nem csak a német közösségnek szól a kiállítás, hanem felveti a kérdést, hogy a többiek, akik még ők hogyan vélekednek a magyarországi németekről. az országon belül élnek tehát tulajdonképpen több doboz, sztereotípiákat es tárgyakat jelenítjük meg, mi a sztereotípiák rendszeréhez nyúltunk vissza, amelyekben a magyarországi németekhez köthető több fiókot jelenítünk meg a kiállításban, így például a vallásosságukat, a munkához való - Tata színes, soknemzetiségű város volt - a németek és a szlovákok mellett a zsidó lakosság is nagy számban jelen volt. A tatai polgárság és zsidóság aranykora a 19. század végére esett, de a tatai izraelita temető első síremléke már az 1740-es évekből való itt, a Kálvária-domb délkeleti oldalán. - A zsidó közösség a török háborúk után telepedett meg nagyobb számban és ebben szerepe volt az Esterházy családnak. Tatán alakították ki a birtokközpontot és támogatták a zsidó lakosság megtelepedését. Goldberger Izidor volt az, aki már 1750-es adatokra hivatkozva arról ír, hogy itt már volt rabbi, volt schahter, volt előimádkozó, tanító, két fürdő tehát, hogy kialakult a teljes zsidó szervezet, sőt a zsidó bíró, a két ülnök, a pénztárnok tehát egy teljesen komplett zsidó hitközség működött itt ebben az időben. Ennek a bizonyítéka az is, hogy ebben a temetőben van az országban a legtöbb 18. századi eredeti helyén álló síremlék. Ez több, mint 67. Ilyen nagyságrendű sírkő tömeg sehol nincs a jelenlegi magyarország területén, csak itt Tatán. - A tatai temető ma is él: átlagosan évente egyszer még mindig tartanak itt temetést. A bejáratnál a város Holokauszt emlékműve és a temető felújított imaháza fogadja az idelátogatókat. - A holokauszt 70. évfordulójára az alapítványunk azt vállalta, hogy a Tatáról és a Tata környéki településekről elhurcolt és megölt zsidó polgárok nevét megpróbálja felkutatni és a halottas házban ún. mártír táblákon megörökíteni. A táblán ezer név szerepel, mindazok, akiket deportáltak különböző haláltáborokban, illetve munkaszolgálatban haltak meg. - A tatai izraelita temetőben nyugszik a világhírű Herendi porcelángyártás felvirágoztatója, Farkasházy Fischer Mór is. Tata a vízimalmok városa is volt egy időben. Az 1830-as évek elején 15 működő malomról meséltek a korabeli térképek, mára a régiek közül is a legrégebbi, a Cifra malom maradt itt műemlékül - az egyetlen, amely átvészelte a török háborúkat is itt, az Öreg-tó középső zsilipjénél. Európa-szerte egyedülálló, hogy egy olyan kiemelt jelentőségű vizes élőhely, mint az Öreg-tó pazar természetvédelmi területe épp a település központjában húzódjon. Magyarország legrégebbi mesterséges tava az 1700-as években mintegy háromszáz hektáron terült el, és mostanra ugyan kissé összezsugorodott, látványa így is lenyűgöző. A tatai Öreg-tó az ország legrégebbi halastava. A vidék, amely medrének otthont ad, egy több tízezer éves ökológiai folyosó központja, és többszáz madárfaj vonuló- sőt telelőhelye. Novemberben aligha akad a környéken olyan szempár, amely ne az eget kémlelné Tatán, ilyenkor ugyanis Selma Lagerlöf meséjének szereplői megelevenednek - mintha mi is részesei lennénk Nils Holgersson csodálatos utazásának a vadludakkal. - Maga a vadlúd mozgalom a leglátványosabb. Ezek a madarak reggel kirepülnek a táplálkozó területre, van hogy napközben visszaérkeznek tehát ilyen tíz óra után, 11 óra környékén pihenni, fürdeni kis szociális tevékenységet folytatni majd pedig újra kimennek táplálkozni és naplemente előtt pedig újra visszaérkeznek. Ezek az állományok, amelyek a Kárpát-medencében telelnek, kommunikálnak más telelő állományokkal is. Főleg Hollandia és a Kárpát medence között vannak nagyon klassz megfigyeléseink, hiszen a ludakon elhelyezett színes gyűrűk, illetve a műholdas jeladók megadják a lehetőségét annak, hogy egyedeket, nagyon pontosan akár óra pontosággal is lehet követni, hogy merre mozognak, honnan jönnek, hova mennek. A téli időszakban akár kétszázezer vadlúd is megfordulhat Tatán. Az elmúlt években ide érkező tömegeket jobbára két lúdfaj alkotja: a hazánkban is fészkelő nyári ludak és a nagy lilikek, amelyek nem ritkán tízezres nagyságrendben vannak jelen a régióban. Bár a csípős télben a ludak uralják az Öreg-tó vidékét, nincsenek egyedül: körülbelül 250 madárfaj lakja a környéket, ami nem meglepő, hiszen itt madárszemmel nézve, minden adott a jó élethez: víz, ártér, erdő, lápos és mocsaras területek. - A mocsárvidéknek a meghódítását, a víznek irányítását nagyjából 2000 évvel ezelőtt a rómaiak kezdték meg egy kőhordó úttal, hiszen tőlünk nem messze a Dunaalmási Kőfejtő Természetvédelmi területről hordták le az édesvízi mészkövet a kikötőkbe. Ez a kőhordó út kezdte a víznek az irányítását, a víznek a természetes mozgását megváltoztatni majd ezt a munkát, ezt a folyamatot az 1400-as években Zsigmond királyunk teljesítette be, hiszen akkor megépítette a pihenő várának a várfalát, a töltést minek okán kialakult egy vízfelület, a tatai Öreg-tó, hazánk legrégebbi mesterséges tava. - Az 1700-as években a Magyar Kincstár támogatását élvezve, a Tatai-Gesztesi birodalom urai, az Esterházyak vették gondozásba a tavat, amit a tájrendezés részeként lecsapoltak, hogy el tudják vezetni a vizet és mezőgazdasági szempontból is jobban kihasználható legyen a régió. A halászat pedig szinte egyidőben kezdődött a vár megépítésével. S mivel a várfal szinte vízben áll, megóvása egyszerre jelent műemlékvédelmi és természetvédelmi kihívást. - Mivel egy völgyzáras gátas tóról beszélünk, így óhatatlan, hogy egyre több iszap gyűlik fel az Által ér vízgyűjtőjén hozott hordalékokból. Úgyhogy ezzel voltak már az előző évtizedekben is már problémák, ugye a hatvanas illetve a nyolcvanas években is kotortak már ki valamennyi iszapot a tó medréből. A tatai Öreg-tó elsődleges szempontjából árvízvédelmi tározónak minősül, tehát a Gerecséből, Vértesből összegyűlő vizet ugye az Által ér hozza a Duna irányába és itt az Öreg-tavon tavasszal felfogják a hó olvadékot illetve a csapadékot, úgyhogy ezért is van az, hogy télen lecsapolják és tavasszal amikor jön a hóolvadék minél kevesebb víz folyjon a Dunába, kicsit csökkentve a árvízvédelmi veszélyt a Dunán - A tatai Öreg-tó 1989 óta Ramsari terület, vagyis a nemzetközi jelentőségű vizes- és madár élőhelyek legjelentősebb és legrégebbi egyezménye alá tartozó vidék. Az Öreg-tó partján egy immáron több, mint 230 éves platánfa áll. Még az Esterházy család megbízásából hozták Versailles-ból, azóta pedig sok mindent látott, évszakok és történelmi idők, rendszerek változásait. Boldogságot, bánatot, na meg egy étterem születését is, amely éppen itt, a méltóságteljes platán árnyékában lakik, egy szintén az Esterházyakhoz köthető épületben. - Ahol most vagyunk a régi kastély személyzetének volt a szállása, úgyhogy ahol most mi vagyunk részint az egyik családnak a lakhelye valószínű, és ebből lett kialakítva nagyon sok átmenet után, nagyon sok gazda után az étterem. Először egy kávéház és cukrászda lett belőle és utána szépen étteremmé változott. - Pesti István Michelin-csillagos séf és csapata hat éve vette át az irányítását, tavasszal pedig bisztrójuk mellett gourmet részleggel is bővültek. - Nagyon fontos volt nekünk valahogyan ezt az egész történelmi hangulatot idevarázsolni. Nagyon egyértelmű volt és adta magát a közelség, hiszen az Esterházy-kastély egy perc sétára van, egy karnyújtásnyira és szerettük volna ennek az elegánságát, ennek a luxusérzését bizonyos szempontból megadni ebben az étteremben is. A bisztró részben szerintem inkább a könnyebbséget, ott is süt a falakból, ugye ez egy műemléki épület, amit próbáltunk megőrizni a hagyományok szerint. - A tradíciók mellett az elsődleges szempont a természetközeliség, Pesti Istvánt épp ez vonzotta Tatára. Róla egyébként úgy tartják, hogy az egyik legszebben tálaló magyar séf, akinek a természetes és a helyi termelőktől érkezett alapanyagok a legfontosabbak, mindennek ezek adják a lelkét. - Nagyon fontos volt az, hogy olyan dolgot mutassunk meg itt Tatán, ami azt gondolom, hogy még nincs a magyar gasztronómiában. Vidéken ilyen típusú éttermet és vendéglátást szerintem még senki nem próbált meg csinálni. Tartunk már ott szerintem országos szinten, hogy kilépjünk a Budapest határán túlra és megmutassuk, hogy ez a minőség, ez vidéken is kézzelfogható tud lenni. - Tata felett ebben a festői környezetben él és gazdálkodik Szakács Zsolt és felesége már csaknem 15 éve. Tatabányáról költöztek ide, baromfikkal és két kecskével kezdték, mára jelentősen megnőtt a tanya népességszáma. - Mindegyiknek külön neve van majdnem, mert azért a hatvan kecskének mind nincs, de tehenek mindegyiknek, viszont ezt a hivatást ezt úgymond máshogy nem lehet. Ehhez szív kell mert itt nincs megállás. 24 óra, az 24 óra. Ha ellés van akkor éjjel kettőkor is ellés van, ha délután, ha karácsonykor, tehát itt kell lenni mindig. Nem mondhatom azt, hogy most állj és akkor most egy kis szünet. A Mogyi, a teheneim közül való és ez úgy volt amikor megvásároltuk, hogy ő vett meg engem nem én őt. Tehát amikor elmentünk megnézni akkor szinte felajánlotta magát és jött velem és nézett és ott volt és néztük. Tehát végig kontaktusba akart kerülni és hát végül az lett, hogy ő lett a kiszemelt. - Szakács Zsolt eleinte autodidakta módon kezdte elsajátítani a sajtkészítés csínját-bínját, később Franciaországban is tanult a mesterségről. Félkemény, érlelt, fűszeres sajtokat készít, amelyekből nem csak a környék éttermeibe, hanem piacokra is szállítanak. - Ennek a Látóhegy a hivatalos neve itt ennek a résznek, ahol nekünk ez a tanya van. Ez valamikor az uradalomhoz tartozott, ugye itt a Tatán levő uradalmi birtokhoz egy része és elég nagy mennyiségben volt itt szőlő. Ugye a bor szeretete azért az itt ezen a környéken elég jól kicsúcsosodott. Most már azért kevesebb ezeken a telkeken is elég sok volt a régi szőlő, ami elveszett szinte és akkor így lettek belőle ezek a földek. - Egész Tata a lábaink előtt hever, ha innen a Látóhegy tetejéről, a Szakács család tanyájáról pillantunk lefelé. A sokak által Magyarország egyik legszebb sétaútvonalának tartott Öreg-tó és környéke minden évszakban, így télen is színes és változatos. Olyannyira, hogy Tata 2010 óta a biodiverzitás, vagyis a faji sokszínűség magyar fővárosa.

Tatához Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király is köthető, a város fénykora mégis az Esterházy család idejére tehető.