Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Budapest és egyben a festői 12. kerület legmagasabb pontja Budapest. a János-hegy. Híres vendégei közül is a leghíresebb a természetet, de főként a hegyeket rajongásig szerető Erzsébet királyné, Sisi volt, aki nem csak ámulatba, de még túlzásba is esett a panorámát látván. Úgy mesélik, nem értette, miért vágynak messzi földekre a magyarok, amikor a János-hegyhez fogható szép tájat máshol úgysem találnak majd... - A 19. század végén többször is ellátogat ide, és ott megélte a szabadságot és gyönyörű a kilátás. És ennek emlékére, először építenek egy kis fa gloriettet, egy fa kilátót, de az aztán romlásnak indul egy pár évtized után és a királyné pedig meghal, és akkor egy új mozgalom indul, hogy egy rendes kőkilátót építsenek és végül 1910-ben készül el Glück Frigyes kezdeményezésére. Glück Frigyes ő egy vendéglős volt, kocsmárosok és vendéglősök szövetségének egy fontos tagja és ő az, aki megindítja a pénzgyűjtést és határozottan szorgalmazza, hogy megépüljön a kilátó, merthogy ez egy nagyon jó vendéglátóhely is lehet aztán később és végül is, Schuleck Frigyes a tervezője ennek a gyönyörű körkilátónak. - Glück Frigyes kezdeményezése nem véletlen, hiszen volt itt elég vendéglátóhely, aminek a forgalmát fel lehetett lendíteni. Neves fogadóknak és éttermeknek adott otthont a terület, ahol örömmel tette tiszteletét Kossuth Lajos is, na és Krúdy Gyula, aki a Fácánost - amelynek épületében ma már iskola lakik - Budapest egyik legszebb vendéglátó helyeként tartotta számon. A környék népszerű kirándulóhely volt a 19. században, a Normafára járt kirándulni a pesti társaság színe-java. Egy már akkor is öregnek számító bükkfához. - Ez egy gyönyörű fa volt, német neve az volt, hogy Betterbaum. A viharfa. A vihar által többször csapott öreg bükkfa volt, gyönyörű lombokkal. És a színészek is felkeresik gyakran. A Nemzeti Színháznak a színészei és állítólag 1840-ben Schódelné Klein Rozália itt a fa alatt énekli el Bellini Norma című operájából a Casta diva ariát, ami nagyon is illik ehhez a fához, hiszen ő ott egy druida papnő és a gall erdőben holdfényben énekel egy fa alatt és többek, nem csak a Norma ária hanem állítólag a színpadképe, a díszlet egy nagyon hasonló fát ábrázolt és ezért ez összekötődött az embereknek a fejében, hogy ez a "Norma-fa" és akkor így neveződik el a Normafa végül is. - Ha a hegyekből visszavágynánk a városba, érdemes libegővel leereszkedni Zugligetbe, ahol a valamikori Lóvasút pazar végállomásának épületében jelenleg a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, egy kellemes kávézó és egy koncertterem lakik. A Lóvasút végállomásának épületét Hauser József tervei alapján kezdték építeni 1844-ben. Egészen 1977-ig a budapesti közlekedés szolgálatában állt. Ameddig a lóvasút üzemelt, addig mondhatjuk, hogy virágzott itt az élet. Igazából ez a kornak a plázája volt, tehát itt nem csak állomás volt, hanem postatőzsde, dohánytőzsde, bevásárlásra volt alkalmas hely, lovaknak volt itt kiszolgáló egységei. Még az 1800-as évek vége felé is több, mint ezer ló járt Budapesten, ami a lóvasút miatt kellett, tehát egy hatalmas kiszolgáló egységet kellett létrehozni. - A közlekedést a Hegyvidéken a libegő mellett a fogaskerekű is forradalmasította, amely első útját még a távoli 1874-ben tette meg. - Ez a harmadik fogaskerekű vasút az egész világon. Tehát az első 1871-ben csak három évvel hamarabb épült meg Svájcban. Először gőzmozdonyok húzzák, illetve nem is húzzák, hanem tolják lefelé. Elöl megy mindig a mozdony, fölfelé pedig hátul, tehát tolja. És maga Jókai is utazik vele többször és úgy hívja, hogy teaforraló masina, mert hogy ez a gőzmozdony ez pöfögött ott a hegyen át. - Jókai Mórnak a fogaskerekű svábhegyi megállójától mindössze pár percre volt a villája, amelynek kertje, a mai Jókai-kert őrzi az egykor, egészen a filoxéráig még itt élő szőlők emlékét. Jókai Mór 1853-tól csaknem ötven éven át kertészkedett svábhegyi tündérkertjében. Merthogy a kor sztárszerzője nem csak ékes anyanyelvünkkel, hanem a növényekkel is mívesen bánt: rajongott a kertészkedésért. - Az Egy magyar nábob című regényének a honoráriumából vásárolt 2200 forintért, aztán az évek alatt ennek a többszörösét fordította a kertre. Írta is, hogy volt, hogy több regényének a honoráriuma ráment a kertjének gondozására, de hogy neki ez megért minden gyönyörűséget. Gyakorlatilag ez egy ilyen önként vállalt száműzetés is volt a számára ez az eldugott kis svábhegyi birtok, hiszen a szabadságharc leverése után rá is kimondták a halálos ítéletet, neki is bujdosnia kellett. Több hónapon keresztül a Bükk-hegységben, Tardonán bujdosott és aztán gyakorlatilag, amikor ő ideköltözött akkor az ideje nagy részét itt töltötte. - Jókai rendszerint hajnali 4-kor kelt, és gyakran írt oroszlános kerti padján, majd nagyítóval járta végig birtoka különleges növényeit. Ideköltözését követően első dolga volt, hogy megfogja a cudar svábhegyi szeleket, ezért lombhullató fákkal ültette tele kertje nagy részét. Úgy tudni, ezt a közel 150 éves egekig kapaszkodó hegyi juhart is ő ültette egykoron. Itt el tudott bújni a világ szeme előtt, írta is, hogy ő lelát innen a világra, de a világ nem lát őrá vissza. És ez egy nagyszerű helyszín volt ahhoz, hogy ihletett merítsen az írásaihoz, itt gyönyörködött a fáiban, a gyümölcsfáiba, a madarakban, a rózsakertjében, ő ugye itt szőlővel foglalkozott, borászkodott, úgyhogy nagyon sok ihletett merített és nagyon sok írása is itt született. - Saját boraira legalább olyan büszke volt, mint például Az aranyemberre. Régi présházának egyik szobája ma is a szerzőről, Jókai Mórról mesél. - A Jókai hagyaték nagyon gazdag, és itt a kiállításban is számos eredeti műtárgyat láthatunk a gyűjteményből többek között ezt a komáromi ládát, amit Jókai akkor kapott amikor Komárom díszpolgárává választották. Jókai szerette magának készíteni a szerszámait és néhány ilyen is látható itt a kiállításban, például ez az ásó végű bot, ami a különböző ábrázolásokon, fotókon is mindig a keze ügyében van. A gyermekvasút még nem járt, amikor Jókai a svábhegyi megálló közelében borozgatott, pedig már az is itt közlekedik jó hosszú évtizedek óta. Ráadásul világrekorder, ez a nyomvonal ugyanis a leghosszabb, amin a kereskedelmi és a forgalmi feladatokat is gyerekek végzik. - Ami talán örök, a gyerekvasutasok. Most már, hogy több, mint hetvenéves a gyermekvasút-úttörővasút története, elmondható, hogy vannak több generációs családok, tehát most már nem csak az van, hogy az adott gyermek szülője volt úttörővasutas, hanem már a nagyszülő is akár olyan, aki itt kezdte fiatal éveit. Az első szerelvény 1948 nyarán indult el a Széchenyi-hegyi megállóból, míg a teljes, 11.2 km hosszú pályát két évvel később adták át. Azóta jár töretlenül Hűvösvölgyig a "kisvasút". És az sem véletlen, hogy éppen Budán. - A kezdetekkor felmerült egyrészt Gödöllőn a királyi kastélynak a kertje, másrészt a Népliget vagy akár a Margit-sziget is, és végül a Budai Hegység mellett döntöttek, egyrészt mert itt nagyon sok kirándulóra számítottak, másrészt itt Csillebércen épült az úttörőtábor, aminek a megközelítésében is fontos szerepet játszott az úttörővasút. Napjainkban nagyon nagy szerepe van a nosztalgiának, így egyre több muzeális értékű jármű is kerül hozzánk, ezeket felújítják és a menetrendben meghirdetett alkalmakon ezek szállítják az utasokat, így például a téli időszakban is kell számítani arra, hogy a nosztalgia motorvonat is közlekedni fog. Az egy 1929-ben épület jármű, vagy ugyancsak a C50-es kismozdony is indul majd nosztalgia vonatokkal. - Egészen a rendszerváltásig úttörővasútnak hívták a gyermekvasutat, és már a megépülte előtt eldőlt, pontosan olyannak kell lennie, mint felnőtt társainak. A megállók épületeinek stílusa is ezért változatos: tökéletes lenyomatai az akkori országos vasútvonalak állomásainak. - 1840-ben, amikor Barabás Miklós a kor elismert biedermeier festőművésze megvásárolta a mai Városmajor utcai birtokot, csak egy vincellérház és jó pár tőke szőlő állt a későbbi klasszicista villa helyén. Barabás festői otthona egyébként az egyetlen olyan épület itt, amely ma is éppen olyan arcát mutatja, mint amikor a művész lakott benne. - Barabás 1840-től 1870-ig, tehát harminc éven keresztül lakott itt a családjával. Előbb nyári lakként használták, később szinte állandó lakásként. Miután eladta a villát több család is ideköltözött az évek során. A végén már kilenc család lakott itt és egyre több építményt tettek hozzá a korábbi villaépülethez, már teljesen leromlott állapotba került, amikor úgy döntött az önkormányzat, hogy felújítja. Ehhez Barabásnak a saját maga készített akvarellje volt segítségül az építésznek, ami megmutatta, hogy a villa tulajdonképpen három szobát, egy szalont és két szobát foglal magába, tehát az eredeti tervek alapján rekonstruálták újra a villát. - Barabás Miklós rengeteget utazott, hogy inspirálódjon: többször járt Itáliában és Angliában is. Különleges akvarell technikáját például ott fejlesztette tovább. A környék telis-tele van izgalmas, mesélő épületekkel. Ilyen a Városmajorral szemben, a Bauer Emil és Guttmann Gyula tervei alapján készült Trombitás-ház is, amely a Szilágyi Erzsébet fasor egyik legszebb szecessziós remeke. - A Trombitás ház, az a Trombitás vendéglőről kapta a nevét, ami pedig egy régi történetről neveztetett. Ugyanis Görgey Artúrnak itt a Városmajorban állomásoztak a csapatai a szabadságharc idején és állítólag egy este már éppen lefekvéshez készülődtek, és hát a csapat trombitása az eljátszotta a takarodót, nem azt, gondolom, de valami erre hívó trombita szóval fektette a katonákat, amikor is egy ágyúgolyó eltalálja egy császári ágyúgolyó és akkor itt halt meg és az ő emlékére vagy a történet emlékére, a vendéglőt Trombitás vendéglőnek hívták, ami egy nagyon kedvelt, földszintes kis sárga falu épület volt. Legalább ennyire kedvelt a svábhegyi Szépkilátás Cukrászda, amely már a századforduló idején is vendéglátóhelyként működött, 2004 óta pedig a Szamos család ékszerdoboza. - 1905-ben volt már itt egy vendéglátóhelység egy terasszal, nagyon csinos volt és akkor már a fogaskerekű is járt, de hát egészen más hangulat volt itt az utcában. És amikor ide feljöttünk, körbe néztünk és jött ez a svábhegyi hangulat, sétáltunk az utcákban, néztük a megoldásokat a rátéteket az ablakokat és én nagyon szeretem ezt a stílust és tulajdonképpen a cukrászdáinknak van egy szlogenje, és ennek a cukrászdának az a szlogenje, hogy olyan, mint otthon. Én otthonról kihoztam szőnyegeket, képeket, vitrint és úgy rendeztem be, mintha tényleg otthon lenne ahol vendégeket fogadunk, körbe üljük az asztalt és finom süteményeket kínálunk, tehát nagyon jó hangulata van, nagyon szeretek idejárni. - Kelényi-Szamos Gabriella a hatvanas évek óta viseli szívén családi vállalkozásuk sorsát. A mostanra már külföldön is ismerősen csengő Szamos nevet édesapja, édesanyja és testvére tették fel az édességgyártás térképére. - Mint egyetemisták segítettünk a szülőknek és megmaradt ez a családiasság. Volt idő, amikor a főkönyvelő sógorné volt, tehát minden pozícióban volt egy családtag, tehát öcsém, aki igazi cukrász mester, mester cukrász, és mai napig bár nyugdíjas, de szakmailag megyünk hozzá, hogy erről mit gondol, arról mit gondol és a férjem, aki mérnök volt apám betegsége miatt bekapcsolódott és ő az, aki ennyire nagyra felfejlesztette, hogy több száz munkatársunk van. - A cukrászdától a szélrózsa bármelyik irányába is indulnánk, a környék szép kilátást ígér. Kihagyhatatlan a közeli Városkút is, amely Mátyás király idején a budai vár számára szolgáltatta a tiszta forrásvizet, és amely egészen a 19. század végéig működött. "Ha nagyon sokáig él valaki együtt a másikkal, elkezdenek hasonlítani"- írja Polcz Alaine Egész lényeddel című könyvében. Polcz több mint ötven éven át élt a Városmajor utca 48-ban a Kossuth-díjas íróval, Mészöly Miklóssal. Tőlük nem messze, a Kék Golyó utca 10-be a mindig snájdig Jávor Pál költözött 1934-ben. Bajor Gizi is a Hegyvidéken talált otthonra harmadik férjével, a gégeorvos Germán Tiborral. A legendás színésznő a mai Stromfeld Aurél utcában lakott, ahol a legenda szerint még a korábban ott közlekedő buszjáratot is eltérítette saját nyugalma érdekében. A 12. kerületi művészek közül sokan nem csak életükben, de haláluk után is kötődnek a Hegyvidékhez. - A Farkasréti temető, Budapest és egész Magyarország legjelentősebb temetője, több híresség van itt, mint a kolozsvári hazsongárdi és fiumei úti temetőben. Az hozta meg a nagyságát ennek a temetőnek, hogy 1952-56 között a Kerepesi temetőt a nemzet sírkertjévé nyilvánította a kommunista állam és onnantól kezdve '56-tól csak ateista módon lehetett a tanács engedélyével temetkezni. Innentől kezdve, igazából '56-tól egészen '88-ig szinte mindenki, aki katolikus szertartás szerint szeretett volna temetkezni az ide temetkezett és így alakult ki, hogy híres művészek, sportolók, zenészek és más a nemzetnek igen fontos és kiemelkedő alakjai kerültek ide a temetőbe. - A Farkasréti temetőben nyugszik Bajor Gizi is. Játszani csak a színpadon láttam, otthon soha. - De ahogy közeledett a bemutató ideje, mind élénkebb és feszültebb lett. - Bajor Gizi valamikori otthona, ez a neobarokk csoda Gobbi Hilda kezdeményezésére 1952 óta színészmúzeum, a magyar színháztörténet krónikása, amely rövid időn belül kedvelt találkozási pontja lett a művészvilág színe-javának. - A háború idején is valamennyire megpróbálták ezeket a társaságokat életben tartani, illetve hát tudjuk, hogy bújtatott is az ostrom alatt több neves személyiséget, és többek között a férje Germán Tibor is itt bujkált a manzárd szoba mögött kialakított rejtekhelyre húzódott el, amikor a helyzet azt kívánta, amikor a nyilasok érkezése várható volt, tehát a háború idején is a nyugalom szigete volt ez a villa, de a feszültsége annak, hogy ide betörhetnek ez mindvégig fennállt. - A múzeumban külön emlékszobát szenteltek a művésznőnek, ahol számos személyes tárgya, premierajándékai, de még a régi Nemzeti Színház emlékezetes, Major Tamás-rendezte Antonius és Kleopátra előadásának kellék kígyója is megtalálható. A színészkirály Latinovits Zoltán 2021-ben ünnepelte volna a 90. születésnapját, a Bajor Gizi Színészmúzeumban pedig időszaki kiállítással emlékeznek rá. Az sem véletlen, hogy éppen itt. - Bajor Gizi elment a keresztfiának Vajda Miklósnak egy iskolai színházi előadására és ott egy a mellékszerepet játszott Latinovits Zoltán ebben a darabban, mégis Bajor Gizi azt üzente a keresztfiával neki, hogy talán érdemes lenne színészi pályára lépnie. Nem úgy tekintett a színházi előadásra, hogy az egy olyan feladat, amit teljesíteni kell, nem száz százalékosan, hanem annyira, hogy a közönség azért tapsoljon de ő maga ne égjen ebben el. Latinovits Zoltán minden este elégett és minden este olyan hőfokon játszott, hogy még a nézők és a partnerek is sokszor attól féltek, hogy itt a vég. Egy egészen másfajta színházat akart ő, úgy tekintett rá mint egy kihívásra, mintha ettől függene az élete, és talán emiatt volt ennyire szuggesztív és korszakos és kiemelkedő művész. - Latinovits ezer szállal kötődött a korszak írói-szellemi köréhez is. A csodálatos színésznő, akivel se veled-se nélküled kapcsolatban élt, Ruttkai Éva után a legnagyobb szerelmei a versek voltak. Nála nagyobb átéléssel József Attilát, Radnótit vagy Adyt kevesen szavaltak.

- Budapest és egyben a festői 12. kerület legmagasabb pontja a János-hegy. - Ha a hegyekből visszavágynánk a városba, érdemes libegővel leereszkedni Zugligetbe, ahol a valamikori Lóvasút pazar végállomásának épületében jelenleg a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, egy kellemes kávézó és egy koncertterem lakik. - A közlekedést a Hegyvidéken a libegő mellett a fogaskerekű is forradalmasította, amely első útját még a távoli 1874-ben tette meg. - A gyermekvasút még nem járt, amikor Jókai a svábhegyi megálló közelében borozgatott, pedig már az is itt közlekedik jó hosszú évtizedek óta. - A környék telis-tele van izgalmas, mesélő épületekkel. Ilyen a Városmajorral szemben, a Bauer Emil és Guttmann Gyula tervei alapján készült Trombitás-ház is, amely a Szilágyi Erzsébet fasor egyik legszebb szecessziós remeke. Legalább ennyire kedvelt a svábhegyi Szépkilátás Cukrászda, amely már a századforduló idején is vendéglátóhelyként működött, 2004 óta pedig a Szamos család ékszerdoboza. - A Farkasréti temető, Budapest és egész Magyarország legjelentősebb temetője, több híresség van itt, mint a kolozsvári hazsongárdi és fiumei úti temetőben.