Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

- A tél hagyományosan az elcsendesedés, a befelé figyelés időszaka. A fák megszabadulnak nyári ruhájuktól, a virágok visszahúzódnak a talajba, az élénk színekre tavaszig várni kell. Ilyenkor általában kevesebb időt töltünk a szabadban, hiszen a természet kevésbé barátságos arcát mutatja, ám ez korántsem jelenti azt, hogy otthon kell ülnünk, főleg ha tehetjük ezt akár egy mofettában is. A Mátra ősi vulkánok működése nyomán született, melyek évmilliókkal ezelőtt kezdték meg munkájukat. A szunnyadó tűzhányók között azonban akad olyan, amely lábát ugyan már nem lövell, de máig küldi különös, gázos üzeneteit a felszínre, ez a mofetta. Parádfürdőn lecsaptak a mélyből érkező elegyre kiderült ugyanis, hogy gyógyító hatása van. - Ez a mofetta nem más, mint egy érkezelő helyiség, tehát egy fizioterápiás kezelő helyiség, ahol 25 percet tudnak a vendégek tartózkodni egy kezelés során derékmagasságig természetes száraz szén-dioxid gázzal feltöltött medencében foglalnak helyet. Bőrön, ruhán keresztül szívódik fel ez a gáz, és az erekre fejti ki hatását. Értágító keringésjavító, vérbőségfokozó, vérnyomáscsökkentő, immunerősítő és vércukorszint-csökkentő hatással is rendelkezik. - A helyiek úgy szereztek tudomást a mofetta létezéséről, hogy az erre haladó patak folyamatosan pezsgett. A gáz a levegőnél nehezebb, ezért a földbe süllyesztett medence alján fogják meg. A kialvó gyertya pontosan mutatja a határt, de a szappanbuborékok is szinte a semmiben lebegnek a felszínen. A gáz belélegezve mérgező, ezért a hirtelen mozdulat ellenjavallt, nehogy felkeveredjen. Bár szemmel nem érzékeljük, a gáz észrevétlenül dolgozik, a mofettában ücsörgők kellemes bizsergésről, a végtagok melegedéséről számolnak be. A Mátrában a tél kellős közepén is érdemes járni a természetet, itt még akkor is találhatunk havat, ha más vidékeken fukaran bánik a fehérrel az évszak. Mátraszentistvánon és Kékestetőn a hóágyúknak köszönhetően még pluszos időkben is elég vastag a hóréteg a síelőknek, a hódeszkásoknak, de a kopár fák, a téli álmot alvó erdő is kínál adrenalin serkentő programokat. - Ezek az elektromos quadok tulajdonképpen a hegyi Teslák, ugyanis ezek 80, 90-nel tudnak menni. Ezeket pont azért, hogy a laikusok és a kezdők is tudják használni, lefojtottuk egy ilyen 30-35 km/h sebességre. Ez az az időszak, amikor már akkora sár van, hogy már egy kicsit kényelmetlen úgymond bakancsban túrázni, mert nagyon dagonyás, ugyanakkor van egy leengedélyeztetett útvonalunk, amin ezeket a különleges, halk elektromos környezetbarát quadokat tudjuk használni. - A mozgékony, négykerekű quadok útvonala Mátrafüredről indul, és a terep legalább annyira izgalmas, mint maga a jármű. Erdei ösvényeken tekereg patak partján robog, hegyen-völgyön halad, érinti a zsiványok tanyáját is, ahol a hírhedt betyár, Vidróczki Márton húzta meg magát, de érdemes kipróbálni a coastert is. A különleges háromkerekűn nincs kormány, testsúlyunk áthelyezésével irányíthatjuk, előnye, hogy a keskeny erdei ösvényeken keresztül is hajthatunk vele, és alulról, ebből a szokatlan nézőpontból fedezhetjük fel a Mátrát. - Ügyes vagy! Ez az okos! - Jó néhány olyan téli sportot is találhatunk itt magunknak, amihez hó sem kell. A Mátrafüred környéki erdők csendjét reggelente izgatott csaholás veri fel, kutyafogat készül indulásra, mert ha a Mátrában járunk, bizony kutyaszánra is pattanhatunk. - Hát ők már izgulnak, ugye versenykutyák, ilyenkor már indulnának, itt vannak a vendégek, ők nekik csak akkor áll be a szájuk, hogyha már lehet futni. Többségében szibériai huskyjaink vannak, munkabíró kutyát tehát nem az a kutya, amit lehet látni sétáltatni a városokban. Innen Mátrafüredről indulunk, megyünk egy nagy kört, egy olyan 50 perces kör az alaptúránk, ugye jönnek a vendégek Mátrafüredre, egész évben működik a kutyafogat túránk. - A szívós ebek könnyű terepjárót húznak maguk után, felfoghatatlan energiával és lelkesedéssel, a szánhúzó kutyákat még az eszkimók tenyésztették ki, a szánhúzás genetikailag kódolva van bennük, így betanítani viszonylag könnyű őket. Persze van bennük makacsság, és nem árt egy falkavezér, aki szükség esetén rendet tesz a csapatban. Noha nem a világ teteje, hiszen a Csomolungmától messze elmarad magasságban a kékes, mégis mindannyiunk szívünk csücske. Nem véletlen, hiszen ez Magyarország legmagasabb pontja, a csúcs már elég magas ahhoz, hogy az alacsonyabb felhők fölé magasodjon, ezért itt még a nap is jóval többet ragyog az országos átlagnál. Semmihez nem fogható látvány, mikor a hajnali fogcsikorgató fagyban felkel a fénylő égitest a fák között, és elküldi első meleg sugarait. - Az ország legmagasabb pontja már az 1800-as évek végétől kezdődően egy frekventált turisztikai célpontnak számít, főleg a trianoni elcsatolások után fedezték fel a Mátrának a lehetőségeit, gyógyintézetek épültek, kihasználták a friss levegőnek az adottságait, úgyhogy ettől a századfordulótól kezdődően már nagyon sokan látogattak fel a Kékestetőre. - És látogatják is a mai napig. Bizony nem lehet olyan hideg, hogy ne találjunk kirándulókat a hegytetőn, az északi lejtőn tiszta időben egészen a Tátráig nyúlik a látóhatár. A rutinosok tudják, hogy ilyenkor réteges öltözet javallott, rövidebb távok és kicsit több meleg ital. - A szélrózsa minden irányába el lehet indulni, túrázni, északra, délre, keletre, nyugatra gyönyörű kilátópontok vannak, csodálatos fenyőerdők, úgyhogy mindenféleképpen érdemes ide ellátogatni. Én azt szoktam mondani, hogy túl kell látni a csúcson, nem csak a tisztás és a sípályák léteznek, hanem nagyon sok olyan gyönyörű pont van itt Kékestető körül, ami érdemes egy-egy túra alkalmával egy felkeresésre. - A hóval borított téli erdő lenyűgözi az erre járót. A mátrai bükkösben sétálva gótikus templomban érezheti magát az ember. A lomb nélküli törzsek úgy hajolnak fölénk, mint egy katedrális oszlopsora. Aki örökzöldekre vágyik, az is megtalálja itt a számítását, hiszen kisebb fenyvesek itt is nőnek, igaz, a mókusokkal kell osztoznunk rajtuk. A hegytetőn egyébként már 1888-ban is állt egy fából készült kis kilátó, melyet 1958-ban egy kilátóként is szolgáló tévétorony váltott fel. Ha néhány kilométert lejjebb ereszkedünk, újabb különleges kilátót láthatunk magasodni. - Kékestetőn már voltunk, de Galyatetőn még nem. Sokkal szebb innen a kilátás, én úgy érzékelem a dolgot, úgyhogy érdemes volt följönni, mert valami csodálatos. Az, hogy itt tükörjég van a kilátó tetején, az hozott némi kihívást, úgyhogy a tériszonyon kívül még itt kalandpark is keletkezett. - A Galyatetőn álló torony 1934-ben kezdett felfelé nyújtózkodni, erős testét mátrai kövekből rakták. Aztán a környező fák elhagyták, túlnőttek rajta, ezért 2013-ban kapott még 13 méter vasbetontoldalékot. Az épület belsejében tekergő lépcső kívülre került, helyét különleges hajléknak adta át. Az igazán eltökélteket még a komoly mínuszok sem tántorítják el a nem hétköznapi fűtés nélküli szállástól, a kilátás pedig pazar. - Az a helyzet, hogy én több mint 10 éve túrázom, de valahogy még nem sikerült eljutnom Galyatetőre, és most eljött az idő, hogy följöjjek ide, a legjobb barátommal túrázunk most már egy jó ideje, és miután túlesett a Covidon, megfogadta, hogy fölmegyünk a legmagasabb magyarországi csúcsokra. - Galyatető vonzerejét a páratlan látvány mellett a kristálytiszta levegő adja. A hegymászók, túrázók után az üdülők is felfedezhették maguknak a Mátrát. 1939-ben elkészült a Galyatetői Nagyszálló, mely kifejezetten az elitet célozta meg, ennek ellenére vagy talán éppen ezért a II. világháborút követően a népé lett, először az élmunkások nyaraltak itt, majd a szakszervezeteket tömörítő SZOT üdülője lett. Negyven évvel később ismét fordult egyet a történelem kereke, és az épület azóta ismét elegáns szállóként üzemel. Galyatető ideális kirándulópont, hiszen autóval is egészen a csúcsig mehetünk. A maga 964 méterével az ország harmadik legmagasabb pontja, sokszor itt még akkor is találunk havat, amikor az ország többi részén már régen elolvadt. A Mátrát már az őskorban művelés alá fogta az ember. Az erdő fáiból házak készültek, na és a tüzelő télire. A kivágott fák nyomán létrejövő réteken pedig állatok legeltek. A tej és hús feldolgozása hosszú múltra tekint vissza. Zeke Tamás nem találta a helyét a fővárosban, visszaköltözött szülőföldjére, a Mátrába, és a régi hagyományokat tartja szem előtt, amikor ínycsiklandó portékáját készíti. - A szüleim generációkra visszamenőleg foglalkoztak mezőgazdasággal. Kistanyasi gazdaság vagyunk, disznók, marhák, füstöltárú, sajt. Az egyik ilyen szigorú véleményem, hogy ilyen adalékanyagot én nem használok. A legkedveltebb termékünk az a kolbász. Egy hagyományos parasztkolbász rém egyszerű, nincs vele semmiféle trükközés. Ahogy azt a mi családunkban csinálták régen, én ugyanazt csinálom. - A mátrai zsíros legelőkön nevelkedett állatok finom húsa kerül Tamás pultjára, no meg a gondos kezek készítette különféle sajtok. A túrónak induló, majd az utolsó pillanatban sajttá váló gomolya, a szlovákok jellegzetes sajtja, a krémszínű parenyica, melyet fa füst tesz ellenállhatatlanná, vagy éppen a különféle krémekkel töltött és feltekert sajtok. Hagyományos finomságokhoz hagyományos árusítás dukál, a stand a legnagyobb hidegekben is itt áll Isten szabad ege alatt. A Mátra hegyein mindig is számos kultúra és népcsoport osztozott. Hogy a palócok miként és honnan kerültek ide, azt senki sem tudja bizonyosan, de a Mátrában mély gyökereket eresztettek, hozták építészeti stílusukat, különös kiejtésüket, no meg ételeiket. - Nem voltak nagyon különleges ételeik maguknak a palócoknak, mert ugye szegényebb néprétegek voltak, egyszerű alapanyagokból főztek, és akkor keverték például lecsóba a zöldbabot, ami nálunk hagyományosan így készítjük. A palóc konyha az nem igazán csípős, nem markáns, inkább csak repikáns ízekkel dolgozik. Csak a hagyományos fűszerek igazából, a só, a bors, a paprika, tehát az alapfűszerek, amik voltak. Nem is akarok én ezen túltenni, mert akkor igazából túlmennék a hagyományokon, úgymond. - A mátrafüredi Palóc bisztróban megkóstolhatunk néhány hagyományos fogást, a palóc rizses húst, vagy éppen a palóc lecsót. A tradicionális ételek egy picit újragondolva kerülnek az asztalra. Ami az egyik nap még innováció, a következő nap már tradíció. Nos, azt még nem tudni, hogy Tóth István mátrai chilije és kendertermékei egy hagyomány alapját fektették-e le, de az bizonyos, hogy itt nőnek Magyarország legerősebb, legcsípősebb, legdühösebb paprikái. - A Carolina Reaper az körülbelül olyan közel 500.000-szer erősebb, mint egy sima hegyes erős paprika. Nem találtunk egy jó erős paprikát a halászlébe. A régi magyar fajtákhoz nem kaptunk vetőmagot, aztán ismerőstől kaptunk egy marék chilit, vagy magot, hogy vessük el, aztán ez jó lesz, hát jó lett. - Az alkalmi chili termesztésből mára foglalkozás és megélhetés lett. Tóth István Detken a háza mögötti földön nevelgeti csípős kedvenceit. Vonzódik a nem szokványos növényekhez és a chili mellett kenderrel is foglalkozik. Vallja, hogy a kenderben található alkotóelemek jó hatással vannak a vérnyomásra, emésztőrendszeri problémákra, no meg a kedélyünkre, de a kendernek a konyhában is meg lehet a helye. - Kendermag olajat, egy kellemes salátaolaj például. Íze elég jellegzetes, a többi része, tehát ha valaki egészségmegőrzési céllal vagy betegségjavításra próbálja használni, akkor viszont kanalas orvosság, tehát evőkanálnyi dózisokat kell belőle betolni. - Az egyik legkülönösebb ételt a Mátrában nem étteremben kóstolhatjuk meg, hanem egy buddhista közösségben. A Tari Buddha parkban ugyanis a tibeti buddhizmus követői a távoli ország nemzeti ételét is készítik és fogyasztják. A campa pirított árpalisztből, vajból, joghurtból és forró vízből készül, amolyan kásaféle. A tibetiek úgy tartják, hogy ebben minden benne van, amire csak egy szerzetesnek, egy gyakorló buddhistának szüksége lehet. A természet műszerekkel, tudományos módszerekkel fel nem fogható jelzései iránt fogékony emberek hosszú idő óta rebesgetik, hogy a Mátra különleges hely. Energiái, rezgései jó hatással vannak a lélekre. A középkorban remeték lakták a hegy barlangjait, számos különleges templom is épült, és a Mátra spirituális vonzása évszázadok óta állandó. - Tar község határában néhány évvel ezelőtt buddhista közösség épített templomot, ahol különös imákat mormolnak, vörös köntösbe öltözött hívek. - Ez egy tradicionális tibeti ruha, ezt Csubának hívják. A kolostorokban általában ezt a ruhát használják. Nagyon sok helyen díszesebb vagy szerényebb kivitelben többféle verziója van. Mi ezt úgy szoktuk csinálni, hogy amikor valaki elvonulásra jön, az elvonuláson át szoktunk öltözni, jelezvén, hogy egy időre magunk mögött hagytuk a világi életet. - A közösség a tibeti hagyományokat követi, a közös meditációkra, szertartásokra a színpompás tibeti építészeti hagyományokat követő templomban kerül sor. Az épület egyik falán található az oltár, melyet a buddhista mesterek képei, szobrok, zászlók díszítenek, és ahol buddhista szimbólumokat hordozó tárgyak sorakoznak. A Buddha park a 2500 évvel ezelőtt élt nagy tanító, Sákjamuni Buddha által kijelölt belső utat keresőket segíti. Buddha abban hitt, hogy a boldogságot, a lelki békét nem a külvilágban, hanem önmagunkon belül kell keresni, ehhez a belső békéhez vezető út pedig meditációval van kikövezve. Az elhivatottak olykor-olykor mélyebben is alámerülnek a tanokban, ilyenkor hosszabb-rövidebb időre elvonulnak a világ zajától és beköltöznek a kolostorba. - Amíg a gyakorlatokat végezzük, akkor nem telefonálgatunk, nincs internetezés, tehát csak a meditációs gyakorlatokkal foglalkozunk, nem beszélgetünk egymással, tehát igyekszünk a szellemünk, a tudatunk fókuszát a gyakorlatokra fordítani, rajta tartani és nem elcsúszni róla. - Itt keresett pihenést és ihletet Kodály Zoltán is, aki a Mátrát második otthonának tekintette, gyakran megfordult abban a templomban is, amely a galyatetői kilátóhoz és Nagyszállóhoz hasonlóan mátrai terméskövekből épült, eredetileg a szálló vendégeinek. A Magyarok Nagyasszonya templom felépítéséhez Kodály első feleségével anyagilag is bőségesen hozzájárult, majd a templom harmóniumán komponálta a Missa brevist, a csendes misét, a környéken gyűjtött népdalokat pedig a mátrai képekben dolgozta fel. A Mátra nem volt mindig a béke szigete. Az egyik falu határában, Recsken 1950 és '53 között munkatábor működött. Ennek a könyörtelen időszaknak állít emléket egy kis kápolna. - Ez itt a barakk kápolna, amelyet itt Mátramindszent vasútállomás mellett találunk a Mihók-ház udvarán, ami Kincseskert néven lett egy keresztény meditációs központ. A recski barakk kápolnák mintájára annak kicsinyített másaként épült fel ez a kápolna, ahol a téglafalakra felkerültek a kommunizmus áldozatainak a nevei. - Arisztokraták, tudósok, művészek, egyházi személyek neveit láthatjuk a téglákra írva, akiket rendszerint törvénytelenül, bírósági per és ítélet nélkül hurcoltak el. Széldeszkákból épült barakkokban tengették életüket, ők voltak a kommunista rendszer vélt ellenségei. Ezt a lelki sebet is igyekszik gyógyítani a kápolna és a köré épült keresztény közösség is. - Itt évente egy vagy két alkalommal került, vagy kerül rendszeresen lelkigyakorlatra sor, elsősorban a verbita rend segítségével, ahol egyfajta keresztény meditációban vehetnek részt barátok, ismerősök, vagy aki jelentkezik éppen erre a lelkigyakorlatra. Itt meg tudnak szállni sátrakban, van itt két jurta felállítva nyáron, és van egy erre a célra épített faház. - A kápolna nyitott, bárki ellátogathat Mátramindszentre, és persze nem csak ide, hiszen a környék falvai, erdei, a dombok, a hegyek, a Mátra varázslatos világa télen is tárt karokkal várja a kirándulókat.