Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

- Ki hitte volna néhány évtizede, hogy idővel az emberek csak azért utaznak majd távoli tájakra, hogy egyenek és igyanak, és csak úgy mellesleg kóstoljanak bele a látnivalókba is. A gasztroturizmus egyre népszerűbb hazánkban, az évek óta ikonikus célpontok mellett mind újabbak jelennek meg. A magyar mediterrán város Pécs jó helyei is felkerültek a listára. A város gerilla pékségében sorra adják egymásnak a kilincset az emberek. Az újszerű koncepció ötletgazdája a közeli Ormánságból származik, ahol korábban az is felmerült benne, hogy a kenyérkészítésnek egy sokkal archaikusabb módját választja. - Úgy tudtam, hogy van egy darab földünk még az Ormánságban a családomnak. A közelmúltban kiderült, hogy már nincs, de engem nagyon vonzott ez a paraszti vonal, tehát amikor a termeléstől a gabona megőrlésén át a kenyér megsütéséig egy kézben van minden, és holisztikusan gondolkodtam, ez is az építészet egyik alaptulajdonsága. - Váczi Gergő ugyanis építészként végzett, hat-hét éven át saját egyszemélyes építész vállalkozást is vitt, de úgy érezte, hogy abban a szakmában nem tud szintet lépni, ezért inkább visszább lépett, de valójában így jutott előrébb. Egyszerűen csak sütött otthon pár kenyeret, később a barátoknak is, majd egyre többet és többet. - Egyszerűen a tudatos táplálkozás, mint egy villámcsapás beütött a családi életünkbe, és akkor nagyon hamar eljut az ember arra a pontra, amikor elkezdi saját maga készíteni a kenyeret, és aztán szépen lassan elfajult. Olvastam a neten a különböző csoportokban, hogy éjjel kettőkor kelnek az emberek, hogy meghajtogassanak, megformázzanak egy kenyeret. Nagyon furcsán néztem a dolgot, de aztán nagyon hamar. Én is éjjel kettőkor keltem és aztán szépen lassan odáig fajult ez a dolog, hogy megnyílt ez a hely. - Gergő csakis vegyszermentes alapanyagokat használ, közvetlenül a termelőktől vásárol, nagyon közeli, szinte baráti a kapcsolata mindenkivel, így itt nem sütnek egzotikus országokból származó kakaóval csigát, van viszont helyette aszalt gyümölcsös bukta. Nem csak a kenyérhez, de a sörgyártáshoz is jelentős mennyiségű mennyiségű gabona kell, talán ezért is nevezik a sört folyékony kenyérnek. Itt Pécsett alapította meg sörfőzdéjét 1848-ban Hirschfeld Lipót bonyhádi gabonakereskedő. Ez az ország legrégebben működő sörgyára, innen érkezett az iparkamarához a kérés az első magyar sörmárka bejegyzésére is 1907-ben. Ez lett a szalon, amit azóta is gyártanak. A gyár a múlt század elején jelentős bővítésen esett át, majd az 50-es évek végén átépítették az akkori legmodernebb technikára, de alapítása óta megszakítás nélkül főzik itt a sört. - Megőröljük a malátát, itt a főzőházban összekeverjük vízzel, majd pedig megfőzzük belőle a sörlét, ekkor hozzáadjuk a komlót, ami a sörnek a keserűségét adja és az egyedi aromáját, a malátából pedig a cukor kerül a sörlébe, amit pedig az erjedés során az élesztő alkohollá és szén-dioxiddá alakít és az erjedés után kapjuk meg a szénsavban gazdag alkoholtartalmú és keserű terméket a sör. - A folyékony kenyér gabonája a malátázott árpa, időnként pedig a búza. A sör fűszere a komló, ezért ezt a növényt folyamatosan nemesítik más-más aromák érdekében. A bajor tisztasági törvény szerint, ami alapján Pécsett is főzik a sört, csakis ennek a két alapanyagnak a szinte végtelen számú variálásával érhetik el a sörök ezernyi ízét, aromáját és állagát. Na és persze ne feledkezzünk el a vízről, ami nélkül nincs jó sör. - A késztermékeknek nagyjából a 93-94%-át a víz alkotja, a többi az alkohol és egyéb maradék anyag a sörben. Nagyon fontos, hogy a víz tökéletesen tiszta legyen, mi is a Mecsek oldalból nyerjük a vizünket, és azt kezeljük itt, tisztítjuk, fertőtlenítjük, kezeljük, majd pedig visszaadagolunk hozzá olyan ásványi anyagokat, amelyekre szükségünk van a sörgyártás során. - Ez az egyetlen üzem az országban, ahol a legújabb vásárlói szokásokhoz alkalmazkodva az italok egy részéhez már biogazdaságokból szerzik be a malátát és gluténmentes söröket is gyártanak. Főleg gabonatárolására használták a pécsi püspökség egyik több évszázados épületét, de a magtár alsó szintjein komoly pincegazdálkodás is folyt. A Pécsi Egyházmegye története során szinte egész Baranya és Tolna megye közigazgatási területét lefedte, falvak százaiból érkezett ide az egyházi adó, a tized, főleg búza és bor formájában. Nem csoda, hogy szükség volt ilyen, méreteiben is tekintélyes épületre. Ráadásul korábban a püspökség saját szőlőbirtokokat is tartott, a megtermelt szőlőt pedig itt, a magtár kétszintes pincerendszerében dolgozták fel. Több mint három évszázad történelmi viharait sikerült átvészelni az épületnek egész jó állapotban, így a közelmúlt felújítása során majdnem minden maradhatott szinte úgy, ahogy annak idején megépítették. - Maga az épület műemlékvédelem alatt áll, tehát például ezért lehet azt látni, hogy fönt a konferenciateremben nincsenek ablakok, tehát arra nem kaptunk engedélyt, hogy új ablakok kerüljenek kialakításra. A világítás úgy lett elkészítve, mintha természetes fényt kapna az épület, de teljes egészében az eredeti gerendák kerültek felújításra. Egy-két gerendát természetesen kellett cserélni, de alapvetően, ahogyan most láthatjuk, úgy nézett ki akár a 17. században. - Ma már persze más a cél. A sok gabona és a boroshordók helyét konferenciaterem, kávézó, étterem és kiállítás foglalja el a Magtár Látogatóközpontban, és ugyan már egyházi szőlőbirtokok sincsenek, de ha másért nem, a hagyomány miatt mégis elképzelhetetlen, hogy ne legyen a püspökségnek saját bora. Ezért minden évben a helyi, illetve a régió kisebb-nagyobb pincészeteinek borai között válogatást tartanak, összevetik a minőségüket, így szemelik ki hat különböző kategóriában a püspökségi borokat. - A kategóriák aszerint lettek kiválasztva, hogy a körülöttünk lévő Pannon Borrégióban mik a legjellemzőbb borok? Ugye itt található mellettünk Villány, tehát természetesen a Villányi frank az egyik ilyen kategória. Szekszárd, mint a bikavér hazája, Pécs zászlós bora a Cirfandli. Mindig van egy misebor kategória, de ezt ne úgy képzeljék el, hogy ez az, amit a miséken felszolgálnak. A misebor az mindig egy fehér cuvée kategória, valamint az olaszrizling tartozik még ezek közé és természetesen egy rozé is, hiszen így lesz teljes a borsor. - Nem kell sokat sétálnunk a püspökségtől a város szívéig egy újabb jó pohár borért. A főtérrel szomszédos kisebb téren nyílt az a borbolt és borbár, ahol spanyol módi szerint a borokhoz kisebb-nagyobb falatokat, azaz tapas-t is kóstolhatunk. - A hivatalos megfogalmazás a tapasz az a pohárra tett tányért jelenti. A bor mellé kínált kis adag ételeket jelenti a mai gasztronómiában. Viszonylag kisebb adagok, épp azért, hogy minden borhoz különböző típusú ételt lehessen kóstolni. Akár egy szendvics is lehet, de azért például Spanyolországban ezek a tálak lehetnek, különböző sonkákat, sajtokat társítanak a bor mellé, de ugyanúgy bármilyen meleg étel is lehet egy tál ételtől kezdve egy frissen sültig bármi halak, ilyesmi. - Küldetésként jelölték itt ki, hogy megismertessék a vendégekkel a környék borait. Ugyan a Pannon Borrégió négy tagjából kettő, Szekszárd és Villány testes vörösborai már nem kérnek reklámot, de a pécsi és a tolnai borvidéket jóval kevesebben ismerik. - Alapból itt a borfalon, a vinotékában több mint 600 féle bor van, azt azért nem lehet mindegyiket pohárra kérni, és ezért van egy 18 féle bor kiválasztva, amit poharazunk is aktuálisan, ez folyamatosan változik, tehát ezek nem fix borok, hanem akár egy-két naponta is változhatnak, attól függ, hogy hogy változnak az igények, és ez gyakorlatilag lefed egy olyan sort, hogy a pezsgőktől a nagytesű vörösekig édes boron keresztül minden megtalálható rajta. - Közben Csonka Gergő séf a borbár rekordszámba menően kisméretű konyhájából sorra varázsolja elő a finomabbnál finomabb tapas fogásokat. Ahogy ő mondja, az éppen készülő sült káposzta vagy mangalica szűz ízeit alapvetően befolyásolja, hogy milyen bort társítunk hozzá. Már rég megdőltek azok a tévhitek, hogy bizonyos ételekhez csak bizonyos típusú borokat lehet inni. Manapság szerencsére a kreativitás a gasztronómiában sem ismer határokat. Manapság a vendéglátás tele van szakmaváltó történetekkel. A pécsi egyetemi városrész egyik kis kávézójának tulajdonosa is pszichológusként kezdte, közel 20 éven át tanított a szegedi és pécsi egyetemeken, mellette pedig terápiát tartott. Dédelgetett álmaiban mégis mindig egy kis kávézó szerepelt, amit ő vezet majd nyugdíjas korában, és ahol, mint a filmekben a csapos a pultnál, elbeszélgethet a vendégekkel a lélek nagy dolgairól. Álmai megvalósulására nem kellett nyugdíjas koráig várnia. - Kezdetben még párhuzamosan lejártam Szegedre, ott két nap tömbösítettem a kurzusaimat, majd a maradék három napban itt baristáskodtam. Gyakorlatilag a szenvedély alakult át eddig, tehát megalkottam ezt a kis kávézót és most már csak ezt csinálom. Kezdetben még volt, hogy ugye lejártam, tanítottam, itt a zárás után pedig terápiát csináltam itt a két fotelban. - Feleségével egy délutáni séta közben találtak rá erre a helyre, az egyetem bölcsészkarával szemben álló tévéházak egyikének aljában. Az úgynevezett újhullámos kávédivat hullámára is ráfeküdtek, ami valóban gyorsan népszerű lett az egyetemi polgárok körében. A minőségibb feketék elkészítéséhez saját kávépörkölő műhelyük is van már, ahol a pszichológusból lett barista egy barátjával és üzlettársával, Kiss Tiborral közösen pörköli a zöld kávét. - Mivel a kávé gyümölcs, ezért próbáljuk a kávéban lévő ízeket előcsalogatni. Van egy ideális pörkölési profil illetve mondjuk azt, hogy szín, ami legideálisabb az adott kávénak, ami kicsalogatja, előhozza azokat az ízeket, amiket szeretnénk. Ezek lehetnek finom savak, gyümölcsök, fűszerek. Ha viszont ezeket a jó minőségű zöld kávékat mi sötétebbre pörköljük, picikét elvész ez a gyümölcsösség, a savasság. - Újhullámos kávék főzéséhez nem pörkölik olyan sötétre a zöld kávészemeket, mint a hagyományos olasz stílusnál szokás. Illetve igyekeznek a legkiválóbb alapanyagot kiválasztani ismert, ellenőrzött termelőktől. A kis kávézó három őrlőjébe mindig három különböző saját pörkölésű és összeállítású keverék kerül, de a kávékhoz kínált sütemények, desszertek is saját házi készítésűek. Szintén elsősorban egyetemistákra szakosodott, de másik városrészben a Zsolnay Kulturális Negyed épületei között egy modern stílusú menzabisztró. A zöld szín talán szimbolikusnak is mondható itt, mert igyekeznek zölden, környezettudatosan vinni a vendéglátást, ami nem csak abban merül ki, hogy az átlag menzakosznál jóval egészségesebben főznek. - A teljes értékű menü az arról szól, hogy húsmentes és növényalapú fehérjéket tartalmaz, nincs benne tartósítószer és az ízfokozók teljesen el vannak hagyva. Igazából egy növényalapú táplálkozás, ami tartalmas és bőséges, nincs utána a kajakóma. Ez az egyik specialitásunk, a többi pedig igazából a nagymama ízét próbáljuk újrahangolni, hogy nem használunk rántást a főzelékben, viszont próbáljuk a zöldborsófőzeléknek megadni azt a jellegét, amivel mi gyerekkorunkban találkozhattunk. - Zoli egy gyerekkori barátjától kapta az első ilyen égetett agyagköcsögét, a recept pedig a szomszéd városból, Mohácsról érkezett. Ez a sokác nemzetiségűek hagyományos étele. A földeken munka közben főzték általában, mert el van magában, ha a sorok végén rakott tűz mellé teszik, máshogy képtelenség is elkészíteni. Csakis szabad tűzön, ami mára Zolinak szenvedélyévé vált. - Ez egy olyannyira új világ számomra, talán mondhatnám azt, hogy 40 fölötti kiteljesedés a férfi számára, amikor a tűzzel találkozik a tűz és a parázsnak a szenvedélye, amikor füstös vagy, hallod a tűznek a ropogását. Szerintem van egy ilyen tudatalatti régi szenvedélyes kapcsolat az emberek a tűzzel, ahol a tűz köré ültek az emberek. Picit próbálom belevinni a modern konyhaművészetet, amennyire így lehet, hogy nem a hagyományos, tehát a grillező nem a tarját, meg a csirkemellet, hanem próbálunk újabbakat kitalálni és lepróbálni. - A séf tulajdonos a sokác köcsögös babnak már a tudósa lett, fejből ismeri a 9-13 vagy 15 literes köcsögökhöz szükséges anyaghányadokat a csúcsra fejlesztett receptjéhez, nem csak országszerte, de külföldön is fellépett már ezzel a felejthetetlen ízű és látványú étellel. Első hallásra már az is nagy bátorságra vall, hogy egy étterem nem egész nap vagy nem este, hanem csakis reggeltől ebédidőig tart nyitva, pedig a tulajdonosok bátorsága ennél sokkal messzebbre mutat. - A vendéglátás alapvetően, hogyha hagyományosan csinálja valaki, akkor nem egy környezetbarát üzletág. Ezzel nekünk mindig problémánk volt, és azért próbáltuk a legelejétől kezdve úgy irányítani a dolgokat, hogy nyugodt legyen a lelkiismeretünk. Tehát, hogy közelről szerezzünk be alapanyagokat minél kisebb ökológiai lábnyommal és etikus módon. - Itt nem hagyományos reggelit és nem is hagyományos ebédet fogyaszthatunk. A társas étkezésnek ez a fajtája a brunch, a new york-i családok és barátok órákon át elnyúló közös vasárnap délelőtti komótos beszélgetős falatozásáig vezethető vissza. Az ételek sora a rántottától és omlettől a humuszon át az amerikai palacsintáig és töltött bundás kenyérig ível. Komolyan veszik a farm to table, azaz a termelőtől egyenesen az asztalra koncepciót, amit ennek szellemében nem tudnak beszerezni, az náluk nem is nagyon kerül fel az étlapra. - Az itthoni boltokban leginkább Kanadából származó lencsét lehet kapni, tehát amit legtöbbször bármelyikünk asztalára kerül, az nagy valószínűséggel onnan származik. Az újévi lencsefőzés előtt mi is beleütköztünk ebbe a problémába, de úgy voltunk, hogy ha nem sikerül találnunk hazai lencsét, akkor elengedjük, akkor idén senki sem lesz gazdag, aki nálunk kajázik elsején, de szerencsére komoly utánajárással sikerült találnunk. Ennek happy end lett a végén, de nem minden megoldható így. - Persze hazánkban a rövid élelmiszerlánc igénye bizonyos alapvető alapanyagok esetében nehezen értelmezhető. Például a kávé, a tea vagy a csokoládé beszerzése magyar termelőktől nem menne éppen könnyedén. De itt nem viccelnek, épp mostanában vezették ki teljes kínálatukból a citrusféléket, pedig komoly bátorság, narancs dzsúz vagy limonádé nélkül nekifutni a nyárnak, de még egy reggelinek is. A töltött bundáskenyérbe kerülő sajt Pellérden egy városszéli faluban készül, a Dombai család minden tagja az állatokkal foglalkozik, vagy a sajtműhelyben dolgozik. - Az én szüleim mindig is tartottak teheneket. Volt 25 darab fejős tehenünk. Meg voltak bikáink, csirkék, úgyhogy az állattenyésztés nem áll tőlem távol. A férjemtől igen, de tőlem nem. De amikor megismerkedtünk, akkor tudta ő is, hogy mibe lép bele, és igazából a sajtkészítés, főzni szeretek, meg szeretek ilyen apróságokat is készíteni minden, és gondoltuk, hogy megpróbáljuk, hogy hátha sikerül sajtot. El sem tudtam képzelni, hogy kell sajtot csinálni. - Kezdetben kecskékkel és birkákkal is próbálkoztak, de végül a tehénnél kötöttek ki, méghozzá a kedves arcú Jersey tehénnél, ami ismeretlen fajta volt számukra. Ugyan kevesebb tejet ad, mint más erre tenyésztett tehenek, de sokkal magasabb a zsírtartalma és a beltartalmi értékei, így több és finomabb sajtot lehet belőle készíteni. A Dombai család farmján korán reggel kezdődik a nap a fejéssel és az etetéssel, majd az aznapi frissen fejt tejadagot felhozzák a sajtműhelybe. - Itt bent a lányommal csináljuk a sajtot, és akkor itt nekiállunk ilyen 9-10 órakor, és akkor valamikor délután 4-5-ig. Robotmunka, mert 365 napból áll. Ugye, amikor borjak is születnek, akkor még az éjszakázás is benne van, de nagyon ügyes teheneink vannak, mert egyedül ellenek. Egy ebéd alatt is simán megszületik. Volt már egy ikerpárunk. Mi itt följöttünk ebédelni, visszamentünk, és ott volt két gyönyörű szép kis üsző borjú. - Miután pasztörizálták a tejet, még langyosan beoltják és élesztőkultúrát tesznek hozzá, az így képződött túrószerű alvadékot formába öntik. Vagy az előző napi tejszínből vajat köpülnek. A parenyica sajt viszonylag egyszerű és gyors, így már másnap elkészíthetik a tésztáját, amit forró vízben nyújtanak, majd sós lében áztatnak, vagy csak sózzák és feltekerik, mint a kakaós csigát. Ezután bükkfával füstölik, és már mehet is a piacra, a boltokba, de a legtöbb sajtjukat akár hosszú hónapokig is az érlelőkamrában tartják. Itt is igaz, hogy minél érettebb, nemesebb egy sajt, annál finomabb.

- Ki hitte volna néhány évtizede, hogy idővel az emberek csak azért utaznak majd távoli tájakra, hogy egyenek és igyanak, és csak úgy mellesleg kóstoljanak bele a látnivalókba is. A gasztroturizmus egyre népszerűbb hazánkban, az évek óta ikonikus célpontok mellett mind újabbak jelennek meg. A magyar mediterrán város Pécs jó helyei is felkerültek a listára.