Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Bár égbetörő csúcsokban nem bővelkedik, hazai viszonylatban Bár égbetörő csúcsokban nem bővelkedik, hazai viszonylatban hegységnek számít a Mecsek. 5-600 méter közötti magasságával szinte alig emelkedik ki a dél-dunántúli dombságokból, mégis az egész Kárpát-medence egyik különleges régiójának számít. A Mecseket 680 kilométer gyalogos ösvény szeli át, a sárga, a piros és a kék jelzéseken haladva hegyek és völgyek váltják egymást. Szép és izzasztó túrának néz elébe, aki meg akarja ismerni a hegységet. Schóber József a Mecsek szerelmese télidőben sem tétlenkedik, rendületlenül rója az erdőket, a hegy hatalmas tölgyeseit. - Amikor úgy egész nap fázunk és fagyoskodunk egy téli túra során, és utána visszaemlékezünk ezekre a túrákra. Nem a nyári túrák jutnak eszünkbe, hanem akkor, amikor fáztunk, és a túra után a kellemes, meleg kandalló mellett jó beszélgetni ezekről a túrákról, illetve hát ilyenkor mindig előkerül a pálinka és a forralt bor, amelyik kicsit felmelegíti az embernek a testét, szívét. - A Mecseknek nem csak élővilága egyedi, hanem az is, amit az ember a csodálatos tájhoz hozzátett. A kelet-mecsek egyik gyöngyszeme, Óbánya, a két domb között meghúzódó csöppnyi egyutcás falu. A keskeny völgyben a természet éppen annyi helyet mért ki, hogy egyetlen utca és annak két oldalán egy-egy tornácos, fehérre meszelt, takaros házakból álló házsor felépülhessen a magyar Svájcnak is nevezett tájon. Jó 300 éve német ajkú telepesek özönlötték el a völgyet, leszármazottaik pedig nagyrészt máig itt élnek, a lakosság ma is döntően német nemzetiségű. - A nevéből adódóan itt húzódik el az üvegesek útja. Kisújbányán is a környéken rengeteg üveghuta volt, és onnan kapta a falu a nevét, hogy itt bányászták azt a kvarchomokot, amiből az üveggyártáshoz az alapanyagot gyártották. Ezért kapta tulajdonképpen a nevét Óbánya. - Az üveghuták általában az erdőbe települtek, hiszen az üveggyártáshoz fára volt szükség. Amikor a mesterek felélték a környék tölgyeseit, tovább is álltak és új helyen láttak munkához. Óbányától mindössze három kilométerrel újra fellendült az ipar, és megszületett Kisújbánya, ahol tovább működött a huta. - Nagyszüleim, dédszüleim innen származnak, illetve itt is vannak eltemetve, ezáltal mondhatom, hogy üveges múlttal rendelkezem. Én szoktam gyerekeknek, családoknak ilyen 10-12 kilométeres tematikus túrákat is tartani, amivel bemutatjuk az Óbányai-völgy védett részeit, életvilágát, faunáját, illetve bemutatjuk az üveges múltat, de szoktam 25-26 kilométeres keményebb túrákat is, ahol bejárjuk az összes magaslatot, a keleti mecsek összes szépségét megtekintjük. - Az üvegfúvók német földről hozták magukkal szaktudásukat és sváb építészeti hagyományaikkal is gazdagították a környéket. Kisújbányán más formát öltött a táj, ehhez alkalmazkodtak a házak is, melyek elszórtan várják a tavaszt a fák között. A településen alig találunk állandó lakost, kirándulót viszont minden évszakban látni. Kisújbányán keresztül vezet ugyanis az út a Mecsek talán legszebb látványosságaihoz. Egyikük a tündérlépcső vagy kevéssé költői nevén a ferde vízesés. A szokatlan építményt a nyughatatlan földkéreg mozgása teremtette, és 150-160 millió évesre becsülik a korát. A völgy másik különlegessége a csepegő szikla. A termetes kőtömb a patak fölé nyúlik, üregeiből egyre csak szivárog a víz, mintha nagy bánatában hullatná a könnyeit. - Tudni kell, hogy a karsztvíz, ami kitör a földből, illetve a sziklákból, az oldott meszet tartalmaz, és amikor kijön, kiírja a föld felszínére, kitör, akkor kicsapódik belőle a mész, lerakódik a környező ágakra, levelekre, és ebből egy mésztufás réteg jön létre, ami fokozottan védetté teszi ezt a részét is. - Aki kíváncsi az erdő éjszakai titkaira, izgalmas neszeire, meglesne egy zsákmány után lopakodó rókát, az bátran az erdő mélyén töltheti az éjszakát. A patak partjára épp erre a célra emeltek fából készült egyszerű éjszakai szállást, meglehet, kissé huzatos. Végigpásztázzuk szemünkkel a csodás vidéket, a varázslatos falvakat, és felsóhajtunk, hogy mennyi bámulatos dologgal ajándékozta meg a természet a Mecsek tájait. Télen, amikor a fák elveszítik a lombjukat, még tisztábban kivehetők a hegység domborulatai. Ámul az ember, pedig még nem is látott mindent, hiszen a különleges látványért be kell hatolni a hegy belsejébe. A Mecsek nyugati oldalában fekszik Abaliget, a kis falu, melynek határában izgalmas természeti tünemény várja a kirándulókat. Az Ovális-tó partján szűk barlangbejárat látszik, mely közel kilométeres föld alatti sétára invitál. - A barlang hossza, amit szoktunk mondani, hogy túrán bejárunk, az 466 méter. Nos, ezt az utat kétszer tesszük meg, egyszer be, egyszer ki, hogyha összeadjuk, az majdnem egy kilométer, mégiscsak jobban hangzik, viszont nem ekkora. Azért ennél jóval hosszabb. Az eddig ismert, eddig feltárt rész, feltárt szakasz, az most már megközelíti a két kilométert. - A tettes ott kanyarog végig, merthogy a képződményt ez a kis patak vájta, alakította hangyaszorgalommal egymillió év alatt, egyetlen percre sem abbahagyva a munkát. Az élemedett korú barlangot mégis elég későn, csak az 1700-as évek végén fedezték fel. A barlangászok nem tétlenkedtek, látogatóbaráttá alakították. A hűvös odú ma kényelmesen és száraz lábbal bejárható, a világítás pedig minden fontos képződményre felhívja a figyelmet. A patak nem csak a barlang formájáért felelős, hanem a klímájáért is, melyet messzi földről járnak csodálni és élvezni a látogatók. - Igen magas a relatív páratartalom, ez 97 százalékot jelent, ezt úgy lehet elképzelni, mint egy függöny, egy vízfüggöny. Ugye nem enged be se port, se pollent. Ugye és tényleg ettől tiszta, illetve maga ebben a vízpárában, vízpermetben lévő kalciumionok, amik nyugtató hatással bírnak a tüdőre, a tüdőhörgőcskékre. - A 70-es években egész szanatórium épült a kiváló levegőre, akkoriban a tüdőbetegek még tornaórát is vehettek a barlang legnagyobb csarnokában. Az óriási üreg számtalan állat otthona, többek között a denevéreké, akiknek tiszteletére innen néhány méterre még múzeum is épült. A denevérek iránt általában vegyes érzelmeket táplálunk, de semmi félnivalónk nincs tőlük. Erről győz meg minket a Denevér Múzeum, melyet teljes egészében a repülő emlősöknek szenteltek. A világon több mint ezer denevérfaj rója rendületlenül és csendben köreit az éjszakai égbolton, Magyarországon ebből 28 talált menedékre, többek között itt Abaligeten. A mecseki üregek egy részét nem a természet hozta létre, hanem emberi kezek teremtették, a Mecsek 335 négyzetkilométeres területe ugyanis ásványkincsekben egyáltalán nem szegény. Fekete kőszén például Magyarországon csak itt található. - Az észak-mecsekbe talán elsőként kezdtek el itt Váralján bányászkodni 1793-ban. Akkor kezdték el a fakitermeléseket úgymond megelégelni, és próbálták az embereket a széntüzelésre, fűtésre átállítani. - A Mecsek északkeleti lábánál fekvő váraljai bányában 50-60 ember dolgozott három műszakban. Az akár családiasnak is mondható tárna vesztét éppen ez okozta. Túl kicsi volt. Noha a háború utáni ínséges időkben jó szolgálatot tett, később már nem volt gazdaságos a működtetése, így be is zárták. Az egykori vájat egyik szakasza most múzeum. - Szellőztető berendezés, akkor mérőműszerek, fölszerelési tárgyak, bányamentő készülékek, önmentő készülékek, védőfelszerelések, kobakok, lámpák, és hát a használt gépek, amik vannak még itt kiállítva. - A bánya bezárt, a vájárok, aknászok szétszéledtek az országban, eltűnt a csillék sínpárja, a természet pedig lassan teljesen visszafoglalja a területet. Kívülről szinte semmi sem látszik, de a hegy belsejében a természet erői rendületlenül dolgoznak, és szép lassan betemetik azt, amit az ember ásott egykoron. A hegyi falvak, a rossz utak, a kemény kaptatók és a zord telek miatt sokáig nehezen megközelíthető részei voltak az országnak. Az itt élő emberek az átlagosnál jobban egymásra utaltan éltek. A Mecsek keleti részén szavakkal is jól megkülönböztették és egyértelművé tették, hogy ki az, akire lehet számítani, hiszen helybéli és ki az, akivel szemben nem árt az óvatosság. Az előbbi a tüke, vagyis hetényi, az utóbbi az idegen, azaz gyüttment. A Mecsek völgyei nem csak figyelemre méltó kifejezéseket és kiejtést őriznek, hanem különleges helyi népviseletet is. - Mindenféle ruhadarabunk van, a gyerekruhától a legidősebb viseletig. Mindet összegyűjtöttem. Ezek több száz évesek már. Gazdájuk sajnos már egyiknek sem él. Mind eredeti régi népviseleti ruháim vannak csak. Férfiaknál csizmanadrág volt, keményszárú csizmájuk volt, fehér ingük volt, volt akinek slingeléses volt, hímzett, és mellényük volt nekik. A menyecskéknél bütykös kapca volt, amit itt hetényesen csöcsös harisnyának hívtak. Hímzett bársonycipőjük volt nekik. - Az ünnepi viseleteket elnézve elmondhatjuk, hogy Hosszúhetényben megadták a módját az ünnepnek. A hagyományos népviseletben lép fel a hetényi Somkerék zenekar, amely idén éppen 50 éves, és ahol már a harmadik generáció fújja a rezeket. Az erdő szélén, vagy megvert engem az anyám, helyi gyűjtések, régi-régi dallamok. A hosszúhetényi hétköznapokba is bepillanthat az erre járó turista. A helyi tájház 1860 körül épült, és módosabb parasztcsalád lakta. Életük a mezőgazdaság körül forgott, mély vallásosságuk pedig több helyen tetten érhető. - A tiszta szobában, amit nem laktak, fűtetlen volt és nem használták a mindennapokban. Római katolikus vallásúak voltak a hosszúhetényiek, templomunk is római katolikus, és a kegytárgyakat lehet látni, a szentképeket a falakon, mint ahogy egy római katolikus családban ez látható. Nagyon érdekes az úgynevezett Tokos Mária. Ez egy mai szóval háromdimenziós kép, ahol Szűz Mária kis Jézust tartja a kezében. - A mezőgazdaság mellett az üvegfúvás adta a fő megélhetést a környéken. A kutatók szerint az első üveget becsapódó villámok ereje hozta létre, az embernek aztán megtetszett az áttetsző anyag. Hogy meddig jutottak az üveg megmunkálásával a mesterek Hosszúhetényben az első villámok óta, annak az üvegkiállításon járhatunk utána. A török uralmat követően a Mecsekben is sok-sok német telepes kezdett új életet. Feked, egy kis falu, amit szinte a semmiből építettek fel közös erővel. - A '30-as években épültek ezek a házak, akkor élte a falu fénykorát. Volt sokféle iparos, és asztalosból és ácsból is volt jó néhány, és gyakorlatilag közösen építették a házakat. Tehát megvolt, hogy melyik évben melyik házat fogják majd felépíteni, és mivel ugyanazt a technikát alkalmazták minden háznál, ezért majdnem minden ház teljesen ugyanolyan. Minden ház vályogból készült, és az még egy külön érdekesség, hogy először mindig az állatoknak készítették el a helyet, és csak aztán készült el a ház, ahol laktak. - A keskeny, domboldalra kapaszkodó telkekre egymásba nyíló szobákból építettek házakat a helyiek, nem ritkán négy-öt helyiség is követte egymást, ahol három generáció osztozott a fedélen. Az utolsó szoba épült a talaj szintjére. Feketet, a svábok mellett az olykor iróniára is hajló történelem tette a Mecsek egyik legszebb településévé. - Az a 20-as, 30-as évek, amiről beszéltünk, az a szerb demarkációs vonal volt itt volt a határ, és a seftelésből gyakorlatilag a falu viszonylag gazdaggá vált abban az időszakban. Tehát ugye a két határ közötti árucsere-kereskedelem révén viszonylag gazdagok lettek az itteniek és ennek köszönhető az, hogy aztán jómódban éltek. - Így esett, hogy a tehetős lakosok gazdagon díszített házakat hagytak örökül az utókornak, no meg persze templomot is. Isten fekedi házát 1765-ben kezdték építeni, aztán ahogy a falu gyarapodott, úgy szépült a temploma is, amely az 1860-as évekre boltíves szentélyt és szép tornyot is kapott. Mi tagadás a tél akkor az igazi, ha hó és zúzmara fedi a vetést, a házak tetejét, az erdő fáit. Ilyenkor még a fogcsikorgató hideget is megbocsátjuk, hiszen a látvány kárpótol mindenért. A Mecsek kiváltságos lejtői a többinél rendszerint jóval korábban megízlelik az első fehér régi áldást, ilyen a Pécs fölött elterülő sípálya is. Néhány centi még kicsit kevés egy kiadós csúszáshoz, de ami késik, az jön. - Egy északi fekvésű lejtő nagyon jó hótartó képességgel rendelkezik. Amúgy füves pálya, ami azért jó, mert kis hórétegnél is síelhető. 600 méter hosszú és piros, fekete és kék szakaszok is vannak benne, úgyhogy a teteje az egy elég meredek letöréssel kezdődik, de utána egy jó közepes nehézségű pálya található. - A pálya 1958 óta örvendezteti a téli sportok szerelmeseit, a korabeli berendezések ma is ugyanúgy teljesítik szolgálatukat, mint annak előtte. A felvonót máig egy derékra szerelt különös eszközzel lehet csak igénybe venni. A síház viszont megújult és télen-nyáron várja a pazar kilátás és a friss levegő után sóvárgókat. A síelés csodálatos kikapcsolódás. Akik űzik, azok szerint vétek is lenne kihagyni. - Hogy mikor lehet elkezdeni, olyan 3-4 éves korban ez a gyerekek és inkább a szülő függvénye, hogy hogy neveli a nebulót. Felső határ nincsen. Én sokáig voltam Ausztriában síoktató, és ott tényleg volt, hogy 70 éves nénik, bácsik jöttek unokával együtt, és megtanultak síelni. - Ha egyszer már leesett, jó eséllyel itt meg is marad a hó, hiszen az északi lankát elkerülik a nap olvasztó sugarait. Persze az idő kerekét nem lehet megállítani, a tavasz előbb-utóbb megérkezik, és a hegyeken elolvad hó a völgyekben futó patakokban köt ki. amelyek szintén patakokat hoznak a világra. A sebesen alárobogó A Mecsek számos forrás otthona, vízben rejlő lehetőséget, az energiát már nagyon korán felfedezték a hegyen élők. A Pécstől 17 kilométerre fekvő Orfű az egyik legjobb hely az országban arra, hogy bepillantsunk a malmok világába. - Az orfűi malmok komplexum, vagy épületegyüttes három malmot foglal magába, de hát egy malom volt itt eredetileg, egy vízimalom ezen a patakon, ami fölött állok, ez a nemes egyszerűséggel az Orfűi patak. Itt fakad, nem messze az erdőben, a vízfő forrása, a tápláló forrása, és erre a patakra épült itt vízimalom már a középkorban. - A fagypont alatti hőmérséklet árt az ódon kerekeknek, ezért az őrlés telente leállt. Ilyenkor dolgoztak csak igazán szaporán az úgynevezett szárazmalmok. Egyikük ma is működik, pedig 200. születésnapját is betöltötte már. Ezt a malmot nem víz és nem is a szél, hanem izomerő hajtotta. Egykoron lovak rótták monoton köreiket, hogy az embereknek friss kenyér kerülhessen az asztalára. Amíg működtek a malmok, mellettük kaszáló nőtt, a patak partján pedig égerfák magasodtak. Aztán amikor a malmok felhagytak a munkával, a molnárok elköltöztek, a rétet nem kaszálták, az égerfák pedig szépen be is lakták a területet. - A patak kanyarog végig rajta, a pataknak a természetes árka, és rengeteg védett növény és állatfaj. Ezeket hívják egyébként a jégkorszaki reliktumoknak, az így visszamaradt, elláposodott területeket, ahol sok esetben Közép Európában ilyen zárványszerűen tud kialakulni ez a fajta égerláp, ami egy tipikus és nagyon ritka fajoknak otthont adó ökoszisztéma. - Az égerlápon ma tanösvény kanyarog végig, az út végén pedig egy különös ipari műemlék fogad, egy organikus épület, melyben korábban a környék vízellátását biztosító szivattyú lakott. A tanösvényen még a leglucskosabb időben sem kell gumicsizmában térdig gázolnunk a hideg vizenyős lápon. A fadeszkás úton kényelmesen sétálhatunk, andaloghatunk, és belefeledkezhetünk a Mecsek és az erdő csendjébe, várva a hamarosan érkező tavaszra.