Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

A Dunakanyar Magyarország esszenciája. A Duna. Dunakanyar. A Duna. Dunakanyar Magyarország. Kevés olyan hely van itthon, ahol ennyire koncentráltan ilyen sűrűn vannak jelen a történelem, a kultúra, a művészet és a hitélet emlékei. A tájegység történelme szépen tükröződik és nyomon követhető a templomokon is. Az egyik leglátványosabb példa erre Vác. Zubreczky Dávidot annyira elvarázsolta a táj épített öröksége, hogy egész könyvet írt a Dunakanyar, köztük a varázslatos kisváros Vác templomairól. - Vác egy nagyon izgalmas település. Sokkal többet érdemelne, mint amennyire benne van a köztudatban. És az, hogy egy ennyire fantasztikus adottságú város, abban nagyban szerepet játszanak a templomai is. Ugye püspöki székhely Vác, csakúgy, mint Esztergom a közelben, és ennek megfelelően azért elég rangos katolikus templomai vannak, elég szépek, elég nagyok és elég különlegesek. Pont Vácnak ez az egyik érdekessége, hogy annyira sűrűn vannak a látnivalók, hogy néhány lépés távolságra további érdekes épületeket találunk. - Az egyik legszebb a Szent Anna, amely a piarista szerzetesek temploma. A piaristák legfőbb szentje, Kalazanci Szent József szobra védi és díszíti, a hófehér homlokzat valósággal vakítja a szemet, a belső viszont sejtelmes félhomályban úszik. A barokk templomokat a legtöbbször díszek díszek és cikornyák jellemzik, de ebben a templomban világos falak és visszafogott díszek egyesülnek megnyugtató harmóniában. Az oltár a barokk templomokhoz képest kifejezetten visszafogott, itt színes festmények helyett üvegtükör díszeket láthatunk. A kegyesrendiek Isten szolgálata mellett az ifjúság nevelésére tették fel az életüket, erre utal a főoltáron látható nyitott könyv is. - A szépségét gyakran az adja a Dunakanyar templomainak, hogy a vízzel együtt láthatók, de nincs belőlük sok, ez a templom amúgy látszik a két szép tornya. Nagyon sokat alakították, nagyon sokat építették át az évszázadok során, míg elnyerte a mai formáját. Egy nagyon szép és látványos épület. Érdemes megnézni a Duna felől. - Az épületben bújik meg az örökimádás kápolna, ahol az Oltáriszentség előtt imádkoznak a hívek. A Jézus iránti hódolat jeleként a kis helyiségben szüntelenül zsolozsmáznak. A török hódoltság után visszatérő egyházi vezetők a reformátusokat sokáig nem nézték jó szemmel, ezért kénytelenek voltak elhagyni a várost. Kisvác néven új települést hoztak létre, és ott építették fel új templomukat is, kezdetben torony nélkül, a korabeli megkülönböztető törvényeknek megfelelően egy mellékutcában. A reformátusok visszatérésére csak sok-sok évvel később, a 20. században került sor. - 1997-ben sikerült ezt a telket megvásárolni. Ez egy elég elhanyagolt állapotban lévő öreg ház volt. Komoly munkával sikerült átalakítani, és egészen 2011-ig ez volt a hogy mondjam a gyülekezetnek a temploma is. Tehát itt tartottunk istentiszteletet, esküvőt, keresztelést. - Az épület eredetileg hosszú tornácos, klasszikus parasztháznak készült, mely később óvodaként működött, még később pedig fotótörténeti kiállításnak adott otthont. Ekkor került a homlokzatára a kerek, fényképezőgép lencsére emlékeztető ablak, amely különös hangulatot kölcsönöz az imaháznak. Vác mai főtere valószínűleg a város alapítása óta a város központja volt, itt tartották a vásárokat, és középkori szokás szerint templom is állt a tér közepén. - Vác egyik legrégebbi templomának a barokk altemplomában vagyunk, a Szent Mihály templomban, és az a külön érdekessége a templomnak, hogy a török korban tulajdonképpen az egyetlen működő keresztény templomként funkcionált itt a városban. A tatárjárást követő időkben német telepesek érkeztek a városnak erre a részére, és hát ők kezdték el építeni a mai főtéren a számukra legfontosabb épületet, a templomot. - A templom építésekor az utcaszint még jóval lejjebb volt a mostaninál, a Szent Mihály templomhoz ezért ma már lefelé vezet az út. Egykori mennyezete az enyészeté lett, most az üvegtetőnek köszönhetően fény tölti meg a templomot. 1761-ben Eszterházy Károlyt választották a Váci Egyházmegye fejéül, aki elhatározta, hogy tekintélyes székesegyházat épít, afféle Duna-parti Szent Péter teret gondolt el a Dunáig érő kerttel és püspöki palotával. A váci püspökség élén azonban rövid időn belül Migazzi bíboros váltotta, ő pedig egy francia építész, Izidor Ganeval segítségével új formavilágú, modern katedrálist álmodott Vácra antik hatású oszlopokkal, diadalívszerű főbejárattal. A városban akkoriban forradalmian újnak számító kora klasszikus dóm Vác alsó és felső városának határán épült, szimbolikusan egyesítve a németek, illetve magyarok lakta városrészeket. - A kupolájának nincsen dobja, tehát nincsen kiemelve, hanem csak úgy rá van ejtve a tetejére egy rendkívül egyszerű, rendkívül letisztult épület. Valószínű, hogy a maga korában, amikor ez a barokk kisvárosban körbenézünk, látjuk a barokk házakat, ez a hatalmas geometrikus formát letették, akkor ez egy ilyen meghökkentő dolog lehetett. - A székesegyház esetében még figyeltek az épület keleti tájolására, de a polgárosodó világban egyre inkább a városok arculatát és esztétikáját tartották szem előtt. A Vác főterén álló fehérek temploma is délre tekint. A fehér szó a szerzetesek öltözetének színére utal, ugyanis a templomot a domonkos rend építtette a 18. század derekán. A domonkosok közvetlenül a törökök kiűzése után érkeztek Vácra, de templomuk csak 1769-ben készült el. Mindössze 15 évig örülhettek csodaszép, késő barokk rokokó festményeinek, szobrainak, berendezési tárgyainak, mert II. József feloszlatta a rendet, a domonkosok soha nem tértek vissza Vácra. - A főoltárnak a legtetején a Szentháromságot látjuk, és alatta van V. Pius pápa, egy nagyon-nagyon érdekes oltárképet láthatunk, amikor a pápa imádkozik a lepantói győzelemért, akkor a keresztény hadak és a török hajóhadak egymással harcoltak, és a keresztények győzedelmeskedtek, és ezért a győzelem miatt hívják ezt a templomot, amellett, hogy fehérek temploma, de a hivatalos titulusa a győzelemről nevezett Szűz Mária Szűzanya temploma. - Érdekes, hogy a domonkosokat latinul Dominicanisnak mondjuk, ami Isten kutyáját is jelenti, ezért is láthatunk domonkos templomokban kutyaábrázolásokat. A templom alsó szintjét az 1700-as évek második harmadától temetkezési helyül is használták a váci polgárok. A kriptás temetkezésnek eztán elmúlt a divatja, sőt maga a kripta is feledésbe merült, bejáratát befalazták. A templom 1994-ben felújításon esett át, akkor találtak rá véletlenszerűen a párját ritkító sírhelyre. 265 koporsó került napvilágra, valamint egy tömegsír is. A fehérek templomának kriptája a különleges klímának köszönhetően konzerválta a holttesteket, a kutatók így egy sor új ismerettel gazdagodtak, amikor a testeket vizsgálták. A személyes tárgyak, öltözetek révén az illető társadalmi rangjára is következtettek, de a különböző vizsgálatoknak köszönhetően azt is megállapíthatták, hogy például mit ettek utoljára az elhunytak. - Megállapítható volt, hogy nagyon magas volt a korszakban a gyermek és csecsemőhalandóság, illetve a XVIII. századig jellemző betegsége a TBC. Az egyik hölggyel, aki szülésben halt meg, vele temették a csecsemőt, és az antropogoiai vizsgálatok során kiderült, hogy a csecsemőt azt már valószínűleg a hölgy halála után posztmortem császármetszéssel emelték ki. Erről korábban írásos források voltak. Ez az első ilyen magyarországi dolog, amik szembesülhettek az antropológusok azzal, hogy ezt technikailag hogyan vitelezték ki. - A díszes repingált koporsók feltehetően a törökök után betelepülő németekkel terjedtek el a polgárság körében. A könnyen ellobbanó gyertya lángja, a hamar elhervadó virág, mind-mind az emberi élet múlandóságára figyelmeztetnek. A koporsók, a feltárt tárgyak és egy-egy múmia a váci Tragor Ignác Múzeum mementómóri kiállításán láthatók, ahol a 18. századi polgárság mindennapjaiba is beleshetünk. A témát mélyen ismerő vélemények szerint a Dunakanyar már a magyarok érkezése előtt is jelentős vallási központ volt. Vác első temploma a Duna partjára épült, éppen arra a helyre, ahol a legenda szerint I. Géza fejedelmünknek különös látomása volt. Egy hím szarvas üzente neki, hol kell templomot építeni. A török háborúk miatt Géza templomából végül csak az alapok maradtak, de azok olyan erősek voltak, hogy abból később új templom sarjadt a ferences rend segedelmével. - A templom egy jellegzetesen ferences építmény, ugyanis a templomtorony az a templom hátulsó részén foglal helyet. A ferences és domonkos építkezésnek ez jellegzetessége, ugyanis a szerzetesi kórus az ott a templom hátulsó részében volt eredetileg, és a zsolozsmához szükséges harangozásokat így könnyebb volt elvégezni. - Istennek ez a háza talán meg sem épül, ha nincs egy roppant vallásos férfiú, aki bizony jelentős összegekkel támogatta a munkálatokat, Koháry István gróf egy másik szerzetesrend a jezsuiták híve volt, így fordulhatott elő, hogy bár a templom a ferences barátoké, mégis visszaköszönnek itt a jezsuita elemek, igazi kuriózum a főoltár, ahol mindkét rend szentjei képviseltetik magukat. A templom miliőjéhez rengeteget ad hozzá az orgona szó. - Elsősorban a templomok csodálatos akusztikája, mint ennek a templomnak is nagyon kiváló akusztikája van, ezt bizonyítja, hogy számtalan más hangszeres zenekari, egyéb énekkari felvétel is készült az évtizedek során. Ez az egyik. A másik az a fajta miliő, ami egy templomban meg van egy hangversenyteremben egészen biztosan nincsen. - Egy magyar városban elsőként jellemzően a katolikus templom épült meg, a többi felekezet csak utána jöhetett. Az evangélikusoknak csak sokára a 19. század második felére lett templomuk Vácott, de akkor rögtön egy igazán különleges, romantikus épület, amelynek egyedi megoldása az áttört fémsisak. Szintén romantikus stílusban épült a váci zsinagóga is, amely egy olasz építőmester egyetlen zsinagógája. - Ennek egy hányt-vetett sorsa volt. A holokauszt alatt embereket gyúfoltak ide be, tehát lényegében itt volt a gettó központja. 1600 embert vittek el Vácról, zsidó embert aggastyánoktól a csecsemőkig, 162 jött vissza. Legtöbb Auschwitz, Auschwitz, Birkenau és más helyekre megsemmisítették az embereket. - Egykori csodaszép belsőjét, díszeit és berendezéseit a második világháború alatt a nyilasok megsemmisítették, belül szinte csak a különleges öntöttvas oszlopok maradtak meg, melyek a karzatot tartják. A karzaton a nők foglalnak helyet, a férfiak tőlük elkülönülve a földszinten ülnek. Az épületet a pusztulás széléről sikerült visszahozni és megmenteni. A tervek szerint idővel újra régi fényében ragyog majd. Noha a reformátusok az ezredforduló végére visszakerültek Vác központi részére, de imaházukat hamar kinőtték, és vágytak egy szép reprezentatív templomra. A Hősök temploma 2017-ben készült el. A tervezők szellemes ötlete, hogy az épület szerkezeti egységei imára kulcsolt kezet imitálnak. - Én azt szoktam mondani a híveknek, hogy azért is érdemes komolyan venni a hitet, mert a mennybemenő hívek látják igazán az imádkozó kezet, fölülről jobban látszik, de azért bentről is látszik a szerkezetem, hogy ez a szimbolikája, az imádság, mint ahogy tulajdonképpen a református istentiszteletnek ez a központja, az igehirdetés és az igehirdetésre válasz az imádság. - Az imádságos kezet az építészek nem akarták megbontani, ezért a harangtorony különálló épületként jött létre. Ezzel a templommal a református gyülekezetnek nem csak régi óhaja teljesült, de templomuk a Dunakanyar egyik legszebb és legfigyelemreméltóbb épülete lett. A muzulmán-török hódítók elnyomása leginkább a katolikusokat sújtotta, hiszen ők az osztrák császár vallását követték. Vácott sem volt ez másként, ezért távozásuk után a katolikus egyház hozzálátott, hogy megerősítse meggyengült pozícióját. - A török hódoltság után a püspökök különböző rendeket hívtak településünkre. Elsőnek 1699-ben a domonkos rendi szerzetesek érkeznek majd 1714-ben a piarista rend. Az irgalmas rend 1773-ban érkezik. Egy rövid időre az angolkisasszonyok is megtelepedtek a városunkban, és aztán különböző kisebb rendek képviseltették a rendjüket a város területén. - Persze Vác nem csak tekintélyes templomok és paloták városa. Kis kápolnák is szívesen lakják. A város talán legszebb kápolnájára egy mellékutcában bukkanhatunk, még az irgalmas rendi nővéreknek hozták létre, és bár 1913-ban építették, mégis középkori hangulatot idéz. Belépve színes világ tárul elénk, ahol a tervező és a piktor megtartva a romános elemeket szecessziós stílusjegyekkel ruházta fel a falakat. Szinte egy négyzetcentimétert sem hagytak szabadon. - A kápolnának az üvegablakai komoly művészi értéket képviselnek. Ezek külföldön készültek, mégpedig Münchenben és onnét hozták az üvegablakokat. Magyarországra a váci templomokban ha üvegablakokat keresünk, hát éppen a Karolina kápolnáé a legszebb, a többi templomban nem is nagyon találunk, illetve nem találunk, hiszen a barokk korban színes üvegablakokat nem készítettek. - Egy régi történet szerint a 18. század elején egy váci asztalos elkapta a pestist. Fogadalmat tett, hogy felépülése esetén hálából Szűz Mária szobrot állít a település határában fakadó Mária-forráshoz. A ligetes kútfő a szoborral népszerű kegyhely lett, melyhez idővel kis kápolna is épült, amit később egy nagyobb követett. A hely idővel olyan népszerű lett, hogy a hívek már nem fértek be a kápolnába, ezért egy szabadtéri miséző helyet is kialakítottak. A terület ma a Hét kápolna nevet viseli. - A hetes szám, az nem is a kápolnára utal, hanem a hozzá vezető Mária-útnak az úgymond stációi hasonlítanak a klasszikus stációkra, amik ugye Krisztusnak a szenvedéstörténetét mutatják be, de itt Máriához kapcsolódó egyes kis építmények vannak, amelyek kápolnának tűnnek. Hét ilyen kis stáció van, amely Máriának a hét fájdalmát és hét örömét jeleníti meg. - A fekete halál a pestis évszázadokon keresztül hatalmas pusztítást végzett Európa-szerte. A 14. századtól fogva folyamatosan visszatért, az 1700-as évekig szinte nem is akadt generáció, amelynek életére nem hatott volna. Az utolsó nagy, a történelmi Magyarország teljes területét érintő pestisjárvány 1737 és 1745 között volt. A középkori emberek védőszentek segítségével próbáltak túlélni. A pestisesek egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő védőszentje Szent Rókus volt, tiszteletére Vácott külön kápolnát emeltek. - 1740-ben Altann püspök úr alapította - a nagy pestis járvánnyal kapcsolatban, hogy gyógyulást emberek imádság közbenjárás által, illetve meghálálni a gyógyulásokat, és azóta itt augusztus 16-án mindig szentmisét mutatnak be a járványok ellen, illetve Isten segítségét kérve az emberek. - A 14. századi Montpellierből származó Rókus áldozatos munkával segítette a szörnyű korban szenvedőket, végül a fertőző betegség őt is megtámadta. Barlangba vonult, ahol egy kutya szegődött társául, aki a legenda szerint sebeit tisztította és élelmet hordott neki. A váci kápolna festményein is feltűnik alakja, pontban délben pedig megvilágítják a nap sugarai. Ahogy a közeledő tavasszal a nap is egyre erősebben süt, erről mi is bizonyosságot szerezhetünk, ha Vácon járunk, és elmerülünk a város csodálatos templomainak varázslatos világában.

A Duna. Dunakanyar Magyarország. Kevés olyan hely van itthon, ahol ennyire koncentráltan ilyen sűrűn vannak jelen a történelem, a kultúra, a művészet és a hitélet emlékei. A tájegység történelme szépen tükröződik és nyomon követhető a templomokon is. Az egyik leglátványosabb példa erre Vác. Zubreczky Dávidot annyira elvarázsolta a táj épített öröksége, hogy egész könyvet írt a Dunakanyar, köztük a varázslatos kisváros Vác templomairól. - Vác egy nagyon izgalmas település. Sokkal többet érdemelne, mint amennyire benne van a köztudatban. És az, hogy egy ennyire fantasztikus adottságú város, abban nagyban szerepet játszanak a templomai is. Ugye püspöki székhely Vác, csakúgy, mint Esztergom a közelben, és ennek megfelelően azért elég rangos katolikus templomai vannak, elég szépek, elég nagyok és elég különlegesek. Pont Vácnak ez az egyik érdekessége, hogy annyira sűrűn vannak a látnivalók, hogy néhány lépés távolságra további érdekes épületeket találunk.