- A Szellem a palackból mai adásában a Regnum Marianumban látható miseruha gyűjteményt és az andocsi Szűz Mária ruháit mutatjuk be. A gyűjtőszellem úgy szabadul ki egyes emberekből, mint a szellem a palackból. Ez az a szenvedély, amely csodálatos értékeket teremt. A gyűjtők személyisége rendkívül érdekes, a tárgyak megszerzésének, vadászatának története kész regény, és akkor még nem is beszéltünk maguknak a tárgyaknak a történetéről, és arról a kultúráról, amit megtestesítenek. Egyházi ruhák gyűjtemény (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 111. oldalán. (magyar ismeretterjesztő műsor, 25 perc) A gyűjtőszellem úgy szabadul ki egyes emberekből, mint a szellem a palackból. Ez az a szenvedély, amely csodálatos értékeket teremt. A gyűjtők személyisége rendkívül érdekes, a tárgyak megszerzésének, vadászatának története kész regény, és akkor még nem is beszéltünk maguknak a tárgyaknak a történetéről, és arról a kultúráról, amit megtestesítenek. A gyűjtők gyűjteményeikkel különböző fázisokban vannak: van aki még gyűjt, van aki felhalmozta a tárgyakat és van aki már múzeumba rendezte azokat. Egy közös van bennük: valamennyien értéket mentenek és mindegyikük a közjót akarja szolgálni. A gyűjtők személyisége rendkívül érdekes, a tárgyak megszerzésének, vadászatának története kész regény, és akkor még nem is beszéltünk maguknak a tárgyaknak a történetéről. A mai adásban két, a maga nemében páratlan gyűjteményt mutatunk be. A zuglói Regnum Marianum templomban egy miseruha-kollekció látható, a Somogy megyei Andocson pedig a Szűz Mária szobornak készítenek ruhákat több száz éve.

A teljes leirat forrása a teletext.

"Itten vagy te otthon, most s mindenkoron, itt bontja ki minden értékedet Isten, drága csomagom. Mint csillag a vízre, lomb közé a fény, kerek arcod ebbe a népbe illik be itt lesz jó helyén." - Múzeumunk él és a gyűjtés folyamatos. Nem olyan régen sikerült hozzájutni ehhez a dalmatikához, ami egy magyar munka. Megtörtént a restaurálása és most próbáljuk az oknyomozás alapján kideríteni, hogy kinek a tulajdonát képezte és kinek a címere látható benne. A lényeg az, hogy múzeumunk él és lényeg az, hogy magyar munka. Minden valószínűség szerint Scitovszky prímásnak volt ez az ünnepi palástja. Egészen különleges a díszítése Szent Péter apostol látható, aki az első Pápa volt és a kulcsokkal szokás őt ábrázolni. Nagyon-nagyon szépen kidolgozott az arc és a szem, a tekintete, ahogy messzeségbe néz. Tűfestésnek nevezzük a hímzésnek ezt a formáját. Másik oldalon pedig, aki, hát rendkívüli utakat járt be Pál apostol, az apostolok közül a legtöbb térítés az ő nevéhez fűződik. Érdemes a csatra rátekinteni. Egész finomsággal és aprólékos díszítéssel mutatja be azt a voltaképpen, mint egy vár, mint egy kupola amelyik, hát egy nagyon-nagyon picit szimbolizálja a felépült Esztergomi Bazilikát. Zöld miseruhánk tulajdonképpen azt is lehetne mondani, hogy nagyon egyszerű hogyha ilyen hétköznapi nyelven akkor voltaképpen mit keres itt. Hát azt keresi itt, hogy nem hímezve van ez a szép magyaros csokor hanem a szövőszék úgy volt beállítva, hogy ezeket a nagyon-nagyon kedves magyaros csokrokat ábrázolja. Rendkívül díszes alapanyagra az aranyos rátét illetve a vízesést vagy a Szent háromságot is azért valamiképpen jelképező hármas szám jelenik meg ebbe a fehérarany díszítésbe. Ami hát egy kicsit a tűzijátékra is, tehát a sziporkázásra, a fényre és ugyanakkor a vízesésre is akar emlékeztetni. Ez egy rokokó alkotás. 1500-as éveknek a végéről való. Egy szép gótikus apszisban hozzák. A Szent Alajosnak a képét ábrázolja az alkotó, mondjuk úgy, hogy művész. A textil művészetnek minden iránya és formája látható ezen a dalmatikán. A mór hatás ebbe a kicsi kis kacskaringós picit, mintha vitézkötésnek látszana, ugyanakkor pedig a dalmatikának a szegélyezése mintegy sorminta, mindegyikbe egy gyöngyszem található. Ez a miseruha az egyik legértékesebb darabja az itteni kiállításunknak, hiszen Mária Terézia dolgozott rajta. "A halál nekem nem kivégzés, börtön. Nem fászlaló, nem is rút semmiképp. Egy ajtó bezárul itt-lenn a földön, s egy ajtó kinyílik ott fenn az égben." Az emberi életnek a legsajátosabb eseménye a halál és ezt is valamiképpen kedvessé, csillogóvá, ragyogóvá szerettük volna tenni. Tehát nem olyan, hogy erről nem szabad beszélni, erről hallgatni kell hanem ragyog, csillog, mert valahova tart az ember. Az Óegyiptomi művészetnek a keresztény változata az úgynevezett byroni művészet. Fűrészfogas paszpartu, a kerubok, szeráfok. Napkorong, körülötte a mértani vonalkák és benne a feltámadt Jézust jelképező húsvéti bárány, ami fehérarany. "Ez volt hegye az elragadtatásnak. Nagy, napsütéses, tömjénes vasárnap, ünnepe az életnek, a csodának. Aranyos arccal fölnézett a Mester, ruhája hónál tündöklőbb ezerszer, ó, ily fehér még nem volt eddig ember!" Az emberi életnek van folytatása. Nem csak a halálnak vagy a temetésnek a ruháját szerettük volna ilyen díszesen, hanem egészen kiemelten a feltámadás a Húsvétnak az örömét akartuk kifejezni ezzel, hogy arany szövésű árász a palást. Mint érdekességként megemlítem, hogy 7 kilo. Azt is meg szokták kérdezni, hogy hát hogy lehet ezt kibírni, meg hát ugye ez csak a múzeumba van. Hát mondom, egyetlen egyszer fölvettem egy Húsvéti körmenetre. Az emberi létnek egészen kimagasló állomása a házasságkötés és ezt is szerettem volna a gyűjteményünkbe bemutatni. Az Eszterházy hercegkislányoknak volt ez a menyasszonyi ruhája. Ők odaajándékozták a ruhát és ebből készült a miseruha. Itt a miseruhának az alján helyeztük el az Eszterházy hercegeknek címerét. Nagyon-nagyon szép kicsit magyaros díszítés van a textíliában. Miért a legkedvesebb ez a miseruha számomra? Mert egy cementes, meszes zsákba volt. És egy szakszemély félve kérdezi tőlem, hogy elfogadom e vagy pedig hát égesse el. Mondom, hogy-hogy elégetni. Azt mondja, vállalod ennek a restaurálását. Hát persze, hogy vállalom, hogyne vállalnám. Hát, ahogy vesszük elő, egyre erőteljesebben mállik szét az anyag egy albumot is készítettünk a restaurálásról, azért, hogy miből mit lehetett kihozni és így ez a történelmi miseruha valójában megőrzésre és megmenekedésre került. Még mindent sikerült megmenteni ami hozzám eljutott és minden miseruhát illetve egyházi felszerelést sikerült úgy konzerválni, hogy legalábbis ne romoljék tovább. "Uram fogadd el életemnek szegényes barna kenyerét. Sokat nem érő, nem szegetlen, de minden morzsát összeszedtem és két kezemben itt hozom feléd." Voltak akik egész szívvel szerették a Jóistent és embertársaikat. A vértanúságnak a jelét mutatja ez a miseruha, a vérnek a pirosnak és ugyanakkor a győzelemnek. A korona ott látható. Tehát aki az életét áldozta embertársaiért, a Jóistenért az megkapja a mennyei koronát. Jézus az emberiség megváltója, Jesus sominem salvatoris, ezt a nagyon gyakran a jezsuiták használták és a háromszög ami pedig Jézusnak a keresztre feszítésénél volt használva a karjába és a lábába. A miseruha készítésénél és a tárgyak készítésénél a megrendelő egy szempontot mondott és akkor a művésznek, kivitelezőnek, tehát a textilesnek, ötvösművésznek kellet kidolgoznia. Utána természetesen ő megmutatta és általában azt mondták, hogy igen tetszik, a placetot rátette a megrendelő. Én azt szerettem volna már egészen fiatalon, hogy ifjú koromban is, hogy nem minden bezárult, hanem őrizzük meg azokat és gyűjtsük össze azokat a tárgyakat textíliákat, hogy érzékeltessük a megmaradásunknak és, hogy őrizzük, szeretjük ezeket a tárgyakat. Piros Pünkösd az örömöt akarja kifejezni. Amikor az egyház szárnyra kel és elindul apostoli útján és működésével, valójában a Pünkösd az egyház születésnapja. Az a sajátos, hogy vonaldíszítéssel történt ennek a garnitúrának a kiemelése. Magyarországon rendkívül ritka. A vonalak azok fehéraranyból vannak és a töltés azok pedig sárga arannyal. A gyűjtemény mindenki számára nyitott és mindenkit szívesen fogadok és vezetek itt a gyűjteménybe, a múzeumban. Hogy kik az érdeklődők? Vannak olyanok akik akik a templomba nem jönnének be és nem vallásosak, de a művészet iránt van nekik érdeklődésük. vagy a Mária Terézia amivel egyébként nem találkoznának. Olyannal találkoznak, olyan tárgyal találkoznak itten, mint az árász "Ó, kegyes Szűz Mária! Te vagy szép tiszta rózsa. Mennyeknek dicsősége, Szenteknek nagy öröme. Halálod mikort közelejtvén, fiad, Jézus úgy szerete, hogy halálodra léjöve angyaloknak, mártíroknak, Pátriárkáknak mind az Szenteknél felette magasztatál, oly örvendetes az te Szent fiad, mind örökkön örökké, Ámen. - A mi kegyszobrunkat 1747 óta ölöztetik Kandocson a templom felszentelésének időpontjától. Széchenyi Katalin grófnő adományozta az első kis ruhát az itteni kegyszobornak, Padányi Bíró Márton püspök úr szentelte fel a templomot és erre az ünnepre érkezett az első kis ruhácska Széchenyi Katalintól. 1747-es dátumtól napjainkban is öltöztetik minden második héten a kegyszobrunkat. Az általunk őrzött legrégebbi ruhácska jelen pillanatban, amit mi őrzünk 1852-es. A legfiatalabb pedig 2012 szeptemberi ruhácska, tehát nagyon-nagyon fiatal. Ezek a kis ruhák mind egyéni életeknek vagy éppen családoknak vagy egyház községeknek a köszönetnyilvánításai azért mert Mária pártfogásán keresztül itt a kegyhelyen közelebb kerültek Jézushoz, az imádságuk meghallgatásra talált. Egyébként ma is van kint az országnak különböző területein 7 db szabásminta és az egyik ilyen szabásmintát Budapestre kellett elküldenem. Nagyon nagy öröm volt az a számunkra, hogy egy fiatal édesanya telefonált, kérte a szabásmintát, mert egy fogadalomnak akart eleget tenni nevezetesen ő itt imádkozott 2 évvel ezelőtt a kegyhelyen gyermekáldásnak az ajándékát kérte, ezt megkapta. A szabásminta alapján szeretne az itteni kegyszobornak egy ruhácskát készíteni. Hála Istennek én hallottam a babának a gügyögését ott a telefon kagylóban úgyhogy megtörtént a gyermekáldásnak az eljövetele és az elfogadása. "Ó kegyes Szűz Mária! Te vagy szép tiszta rózsa. Bűn nélkül fogantattál, mert mennyből te adattál. Anyádtul mikort születél, Istentül úgy tiszteltetél, hogy méhében megszenteltetél, szeretettel épültetél. Szűz Mária, ékes viola, bűnösöknek vigassága!" Amikor engem idehelyeztek akkor én ezt hála Istennek én már tudtam, hogy ez a ruhagyűjtemény az elődömtől Szabó esperes úrtól lett tulajdonképpen múzeum formájában elindítva. Természetesen az ő elődei is egészen 1747-ig gyűjtötték ezeket a ruhákat, de kimondottan, mint múzeumot tudomásom szerint a Szabó Imre esperes úr indította el. Nekem az a tisztem, hogy ezeket a tulajdonképpeni fogadalmi ajándékokat mint az imameghallgatásokért köszöneteket továbbvigyem. - Kalocsai már volt, akkor most legyen ez a Buzsáki, nem? Szép ez is, nem? Úgyis már régen volt rajta. - Nagyon sok olyan ruha van ami külföldről érkezett és hát bizony ezeknek tulajdonképpen a mindegyike Mária iránti köszönetnek a jegyében. Magyarok nagyasszonya Andocsi Szűz könyörgj értünk idegenbe szakadt magyarokért. 1970 november elseje Borbély Gyula Venezuela, Carakas. Itt látható a Borbély család fényképpel. Múzeumunknak több ruhát is ajándékoztak. Így a múzeum a Mária tisztelet mellett a magyarok összetartozásának is az ékköve. Zarándokainknak a gyökerei az 1520-as esztendőre nyúlnak vissza amikor is a legenda alapján az itt jelenlévő kegyszobrot, Máriának a kegyszobrát illetőleg a szentély részét képező kis gótikus kápolna részt az angyalok hozták el Kalocsáról. Ennek két interpretációja létezik, hogy ez miért történt meg. Egyrészt azért, mert a török megpróbálta istállóként használni a kápolnát és a kápolnával együtt került ide a kegyszobor. Egy másik magyarázat szerint pedig a mohácsi vész elől menekítették ide. Most éppen adventi lila ruhát visel a Szűz Anya mivel adventi időszakban vagyunk. Karácsonyt megelőzi ez az egyházi időszak. Természetesen a bűnbánat és a tulajdonképpeni elmélyülésnek az időszaka ez. Keresztelő Szent Jánosnak mi magunk is követjük a felhívását, aki azt mondja, hogy készítsétek az Úr útját. Hát mi az elmélyüléssel és a bűnbánatnak a gyakorlásával akarjuk Karácsonynak a legdrágább és legfontosabb ajándékát Jézust a szívünkbe fogadni hiszen ő a legfontosabb ajándéka a Karácsonynak. Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes! Az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus. Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent anyja imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján. Ámen. Legrégebbi darabját mutatnám a gyűjteményünknek 1852-es. Boronkay Cili grófnő készíttette el, kék bársony anyag. Legstrapabíróbb és múzeumunknak tulajdonképpen az egyik legféltettebb darabja. Mivel a kegyszobrunk Kalocsáról származik, Kalocsa és a rokon hímzései több száz éve találkozik egymással és ezek a bizonyos ruhácskák mind az idelátogató szeretetnek a megtestesült jelei. Ugyanúgy Székesfehérvár városának a híveivel is minden szeptembernek az első vasárnapján tudunk találkozni. Az ő ruhájuk is itt van a legrégebbi mellett illetve a kalocsaiak alatt ez a bizonyos drapp színű fehérvári ruha, 1928-ban keletkezett. Egyébként őrzi a Székesfehérváriaknak a szeretetét. Akkor amikor Kalocsa érkezik, akkor kalocsai ruhában van a szobor ha pedig a fehérváriak jönnek, akkor a fehérvári ruhát kapja meg. Én azért tartom fontosnak a ruhagyűjteménynek a gyarapodását mert egyrészt őrzi hazánknak, annak összes tájegységéből való motívumait illetőleg én a lelkipásztornak a szemével azt látom, hogy ezek a kis aprólékosan kimunkált népi motívumok mind-mind a szívnek az alapos és a legodaadóbb szeretetét őrzik. Tehát minden egyes öltésben illetőleg hímzésben benne van a készítőnek a legodaadóbb szeretete. "Ó, kegyes Szűz Mária! Te vagy szép tiszta rózsa. Szeplőtelen megmaradál, Jézust ha nekünk adád. Ó, mely méltó szűz te akkor lől, mikor Istent ember szüléd, mert angyalok imádának, szeretének, tisztelének szolgálának téged." Számomra a legkedvesebb ruhát tartom a kezemben. Ez azért olyan jelentős legalábbis az én életemben mert arról a plébániáról hozták az Andocsi kegyszobor számára ahol engem kereszteltek Rábapatonáról származik. 1956-os keltezésű ruha Andocsi készítőtől. Hétfájdalmú szűz öleld szívedre elveszett fiainkat. Egyébként Herkovics néni saját fia emlékére készítette Andocsi Szűz Anya tiszteletének a jegyében. Baranyai Ferencné és családja ajánlotta fel a ruhát. 40 évvel ezelőtti keltezésű. Legdrágább kincsükért a gyermekükért mondanak köszönetet a Szűz Anya oltalmáért. Kisgyermekről egy fotó is látható a ruha hátterén. Az évek során több lengyel zarándok csoport is érkezik ide Andocsra. Egyiküknek egy gyönyörűséges ajándéka ez a szép lengyel ruha. Pscsinából érkeztek a címer itt is látható a ruházatnak a hátoldalán. A ruha érdekessége az, hogy egy kerékpáros úriember hozta el az elkészített szabásminta alapján a ruhát. Advent harmadik vasárnapja, az örvendezés vasárnapjának minősíthető, ezért az örvendezésnek a liturgikus színe a rózsaszín. A lila ruhát majd rózsaszín ruha fogja felváltani illetőleg Karácsonykor természetesen az ünnepi, nagy ünnepekre jellemző fehér liturgikus szín Karádi motívumokkal. Advent harmadik vasárnapján kívánom hogy osztozzék mindenki az egyház örömében, hiszen elközeleg Karácsony ünnepe amikor elérkezik a szívünkbe a legnagyobb ajándék az Úr, Jézus Krisztus.