Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Már a 15. században várat épített a Garai család Pápán, ami nagyjából a mai kastély helyén állt. A várnak komoly hadászati szerep nem jutott, de mivel védművei elavultak az évszázadok során, egyik ura, gróf Esterházy Ferenc úgy döntött, inkább pompás kastéllyá építteti át. Ekkor kezdték elbontani a szükségtelen falakat, és betemették a várárkot. - Az 1730-as években vett komoly lendületet a munka. Ekkor adott ugyanis megbízást a gróf Franz Anton Pilgramnak, a kiváló osztrák építészének arra, hogy elkészítse a kastély terveit. Ő egy a saját korában divatos, zárt négyszög alaprajzú kastélyt tervezett, azonban egy későbbi birtokos, Eszterházy Károly figyelmét inkább egyházi építkezésekre fordította, és abban az időben leállították a negyedik szárnynak az építését. - A félkészen maradt negyedik szárnyat soha nem fejezték be, sőt, egy tűzvész után végül el is bontották. Ekkor alakult ki a kastély ma is látható, szabálytalan U alakú alaprajza. - 1856-tól lett a kastély ura Esterházy Pál és akkor ő teljesen átépíttette a kastélyt, kialakíttatta a termeknek azon elrendezését, amelyet ma is meg tudunk mutatni, például a Nádor terem, illetve a Nádor terem előtti ősgaléria, illetve a szobák, valamint a kápolna is ezen a szinten kapott helyet és lent pedig a személyzetnek a konyhák, raktárak. - A kastély utolsó tulajdonosa, Tamás gróf komoly adósságokat halmozott fel, vissza nem fizetett hitelei miatt több alkalommal zár alatt is állt az épület. A második világháború alatt a gróf hadikórházzá alakította át a kastélyt, majd a szovjet hadsereg foglalta el, de később volt itt zeneiskola, óvoda, múzeum, művelődési ház is, miközben a kastély egyre rosszabb állapotba került. Több évtized telt el, míg végül visszanyerhette régi pompáját. A helyreállított tágas termeken végigsétálva nem csak az egykori barokk pompát csodálhatjuk meg, de közben akár még csokoládébonbont is készíthetünk. - A csokoládé legfontosabb alapanyaga a kakaóbab. A termése az nagyjából rögbilabda formájú és nagyságú. Kabosszának hívják, ebben található a 30-40 vagy akár 60 darab kakaóbab, ez fajtánként eltérő. Összegyűjtik ezeket a kabosszákat, hatalmas késekkel kettévágják és banánlevelekre halmozzák őket, ezt követően jön egy erjesztési folyamat, ahol gyakorlatilag ez a fehér gyümölcshús, ami még rajtuk van, le fog száradni. Ezután pedig a szárítási folyamat következik. Akkor lesz a legjobb minőségű csokoládénk, hogyha ez a szárítási folyamat természetes úton, tehát a napsugarak által történik folyamatosan forgatva a szemeket. - A kastélytorony szobáiban, ahol egykor a grófnék saját rezidenciája volt, a közelmúltban vadászati kiállítás kapott helyet, sokan elítélik a vadászatot, de a kiállítás anyaga igyekszik egy másik szemszögből megközelíteni a témát. - Gyakorlatilag semmi olyat nem látunk, ami elrettentő lenne az átlagember részére. Bemutatjuk, hogy igen, ilyen egy gímszarvas, ilyen egy dámszarvas. Bemutatjuk azt, hogy helyünk van ebben a természeti körforgásban. - Nem csak Pápa környéke és a Bakony állatvilága, hanem az országra jellemző mindenfajta vadászható madár kis és nagy vad látható itt. A kiállítás létrehozóinak célja főleg a fiatalság nevelése, de ide akarták hívni a vadászt, a természetjárót, a családokat is. - Éjjel vadászom, és talán így tudnám legjobban elmagyarázni azt, hogy milyen érzés az, amikor 10-15 vagy 20 méter közelségbe kerülünk egy ekkora vadhoz halljuk a szuszogását, látjuk a szemét, ahogy körbetekint. Tudom, hogy 20 méteren belül neki sokkal jobb a hallása, látása, szaglása, egyszerűen testközelbe kerül az ember hozzá, ez egy óriási dolog. Sajnos a mai fiatalságnak ez egy elérhetetlen dolog, ők el sem tudják képzelni, mekkora egy gímszarvas, egy dámszarvas, egy vaddisznó. - A végkövetkeztetés pedig annyi lehet, hogy az ésszerű keretek között tartott vadászatnak igenis helye van a természetben. Az állományszabályozást sajnos már nem bízhatjuk a nagyragadozókra, hiszen azok eltűntek, mióta az ember lett a csúcsragadozó. Az itteni uraknak mindig is kedvelt elfoglaltságai közé tartozott a vadászat, a kastély körüli parkban vadaskert is helyet kapott a grófi időkben. A korábban itt terpeszkedő jókora tavat a barokk kastély építésekor lecsapolták és bár a kastélyt a helyiek sokáig még várkastélynak hívták, valójában egyre inkább főúri rezidencia vált belőle. Az ilyenhez pedig szép park is kellett, méghozzá a kor divatjának megfelelően egy angol park. - Juharokat, kőriseket, platánokat telepítettek ide az Esterházyak az 1770-es évek végén, és facsoportokat, gyepes-napos területeket alakítottak ki, cserjecsoportokat hoztak létre, tehát nem egy nagyon mesterkélt területet akartak kialakítani, hanem minél inkább a természeti környezethez hasonlót, így jött létre ez a várkert is. A fő funkciója az volt, hogy a parkban sétáló szeme elé táruljon az Esterházy-kastélynak a főhomlokzata. - A tudatos növénytelepítés, a facsoportok, ligetek kialakítása mellett a sétányok vonalvezetése és a kertben álló építmények elhelyezkedése is mind ezt a célt szolgálta, minél inkább a kastély felé terelni a látványt. Az arisztokrata angolkertből a II. világháború után közpark lett, állapota nagyon leromlott, a szép ligetek felbokrosodtak, elvadultak. Így a közelmúltban átfogó parkrehabilitáció kezdődött, kitisztították, szellősítették a területet, az öreg platánfáknak külön figyelmet szenteltek. - Több mint 200 éves platánokról beszélünk, és a Várkert azzal büszkélkedhet, hogy Magyarország tíz legnagyobb körkerületű fája közül egy törzsű kör kerületi fája közül hat itt található ezen a területen, sőt Magyarország legnagyobb körkerületű platánfája is itt van a Várkertben. Éppen ezért a fakivágásoknál, illetve az új növények telepítésénél is az volt a fontos cél, hogy ezeket az ősplatánokat, az értékes faállományt mindenképpen megóvjuk és minél tovább gyönyörködhessünk benne. - A város visszakapta angol parkját. Nem csak a ligetek és sétányok újultak meg, és a patak is új hidat kapott, de felújították a zenepavilont, játszóteret építettek, merthogy patak nélkül nincs angolkert. A mai patak a Tapolca vizét hozza ide, aminek nagyon örülnek a helyiek, hiszen volt idő, amikor ez a víz teljesen eltűnt. - 1968-ban sajnos fekete esztendő volt a táj életében. A bauxitbányák megnyitása alkalmából nagy volt a vízkiemelés, és a források elapadásához vezetett. Tapolca megszűnt, nagy szomorúság volt a Tapolca folyó életében, azonban 42 év után, 2010-ben, mikor bezárták a bányákat, visszajöttek a források, és újból kialakult a Tapolca. Pápa külterületén, Tapolcafőn található a Dunántúl egyik legnagyobb forrásvidéke. Három forrás is élt itt, a templom alatt a templomtó, mögötte a Déli-tó, hátrébb pedig az Örvény-tó. A három forrás egyesülésével alakult ki a Tapolca-patak, ami a hétköznapi élet fontos helyszíne volt, itt mostak az asszonyok, fürödtek a gyerekek és idejártak a sétálni vágyók. A Tapolca-patak 33 malmot hajtott egykoron, csak itt, Tapolca főkörzetében hat malom működött. Ma már csak az egyik malomépület álldogál a mesterséges meder mellett kialakított tanösvény mentén, példázva az egykor szebb időket. Az újból felbukkant források között felállított nagy vízkerék is a malmok emlékét őrzi. A források ma fontos vízbázis területnek számítanak, a mészkő mélyéből kristálytiszta víz bugyog fel. - Mikor elapadtak a források, akkor már mesterségesen fúrtak kutakat, három kút van, örömünkre szolgál mind a három kút ásványvíz minőségű, ammónia-nitrát, vasat nem tartalmazza, a hidrokarbonát kalcium viszont nagyon is ez adja a kellemes ízét a tapolca fői víznek. - Amikor újra felszínre törtek a források, olyan nagy volt a boldogság a faluban, hogy a helyi kertbarátok köre nekiállt kitisztítani az elbokrosodott, elvadult környezetet. Tanösvényt építettek itt közösségi összefogásban, ami bemutatja a forrásvidéket, a patakot, a tavat, a malmokat és az élővilágot. Indigoferrating toria. Ez a növény adja a legjobb minőségű festőanyagot, az indigót, ami a kékfestés technológiájának alapja. A kelmék kékre festése ősi módszer, hazája India, de szinte minden kontinensen elterjedt. Az ipari forradalom korában Nyugat-Európában rengeteg kelmefestő műhely kínálta portékáját, de épp a piac telítettsége miatt sokan inkább Közép-, és Kelet- Európában próbáltak szerencsét. Johann Friedrich Kluge is így érkezett Szászországból Magyarországra. Családjával átvettek egy kisebb kékfestő műhelyt Pápán, amit aztán hét generáción át virágoztattak. Ez lett az ország egyik legismertebb kékfestő műhelye. - Ahány festés, annyi kék - azt szokták mondani. Két egyforma festés nem is létezik, nem is ismerünk. Ez attól függ, hogy hányszor merítik bele az indigó csávába az anyagot. Az első merítés után egy ilyen halvány világoskék színt nyer az anyag, és minél többször bemerítik, annál sötétebb árnyalatot kapnak, egészen majdnem a fekete szín árnyalatig. - Komoly odafigyelést és precizitást igényelt a munka, nem kímélt sem környezetet, sem embert. Míg a kisebb műhelyek egy-két festőmedencével dolgoztak, addig itt Pápán 15 küpa is volt. Számos dokumentum maradt fenn a műhely munkarendjéről, szabályairól. - Hét órakor kezdődött a munkaidő, este hétig tartott, tizenkét órát dolgoztak egyfolytában egy órás ebédszünettel. Legnehezebb szakmának mondható a kékfestés. Még ma is. Egyrészt magas szintű kémiai vegyészeti ismereteket igényelt. Szinte majdnem minden munkafolyamat erőt próbáltató volt. Valamelyik nagy ügyességet igényelt, például a mintázás, a nyomódúccal történő kelme megmintázása, annak a legénynek volt a legmagasabb bére, aki jól mintázott, tarkázott. - A pápai kékfestő műhely szépen végigvezet a szakma hazai fejlődésén, ahogy a Kluge család hét generáción át eljutott az egyszerű kézi technikától a gépesítésig, úgy mehetünk végig mi is ezen az ipartörténetileg egyedülálló időutazáson. Pápa legmagasabb pontja az Öreg-hegy, inkább csak dombocska. 1945-ben az orosz csapatok építettek itt légvédelmi radart, úgynevezett lokátort. Később a honvédség is ide telepítette a légteret figyelő radarállomását. Sok évtizeden keresztül zárt terület volt, katonák őrizték. Miután a katonaság felhagyta a területet, egy civil egyesület megtisztította a törmelékhalmaztól, majd beleálmodott, sőt fel is épített egy történelmi, néprajzi és természetismereti központot. - Két vonal van a történelmi vonulatában. Az egyik a honfoglaló magyarok előtti avar korszak, hiszen találtak itt avar sírokat, és ezek az avar sírok emlékei inspiráltak bennünket arra, hogy próbáljuk meg az egyesületünkkel ezt a világot bemutatni, ami rég volt és a történelem tanulságait, főleg a gyerekcsoportoknak elmondani. - Egyre épültek a kapcsolatok. Kovácsokat, mestereket is találtak, akik a régészeti leletek alapján el tudták készíteni ezeket az eszközöket, fegyvereket, ruházatot. Ma már egész napos gyerekprogramokat tartanak, vitézi hétpróbákat, játékokat, de a teljes terület bejárása felér egy kisebb kirándulással is, van itt kilátó, természetösvény, stilizált palánkvár, jurta is és lovas íjászokat is találunk. - A Veszprémi Múzeumba jártunk és ott szerencsére találtunk mindenfajta fegyvert, emléket, használati tárgyat, ez mind régészeti leletek alapján, másrészt máshonnan is nagyon jó könyvek vannak, feldolgozások vannak, meghívtunk előadókat, akik részben történészek voltak, részben régészek, illetve kísérleti régészettel foglalkoztak. - A Kassai Lovasíjász Iskola Piroska törzse táborozik itt lovaival és készül fel a versenyeire. A lovasnak 90 méter hosszú pályán kell meghatározott idő alatt végigvágtatni és közben előre, oldalra és hátrafelé nyilazva a lehető legtöbb találatot elérni a céltáblán. A régi pápai református templom a dunántúli református örökség egyik ikonikus helyszíne. II. József türelmi rendelete megengedte, hogy azokban a városokban, ahol száz család fölötti a reformátusok létszáma önerőből építhetnek maguknak templomot. Persze szigorú szabályok szerint, csakis az utcafrontól elzárva a telek közepén állhatott, és sem tornyot, sem harangot nem kaphatott, így a puritánságában is gyönyörű templom máig a házak rejtekében áll, hiszen később sem emeltek hozzá tornyot. - 150 éven keresztül szolgálta a pápai református gyülekezeti őseinket, hiszen a türelmi rendelet után, amikor visszatérhettek, ők nagyon-nagyon gyorsan felépítették egy év alatt ezt a templomot, és 1784 karácsonyán már itt tartották az istentiszteletüket. Ez a 350 férőhelyes templom, ez az 1880-as évek végére kicsinek bizonyult, hiszen a református kollégium létszáma is folyamatosan növekedett, illetve a gyülekezet létszáma is rohamosan nőtt. - Adakozás indult egy nagyobb templom építésére, de az összegyűlt összeget az első világháború hadikölcsönei elvitték. Az egyre gyarapodó közösségnek még néhány évtizedet várni kellett, mire pár száz méterrel odébb az új templomukba költözhettek. A Pannónia Reformata karzati kiállítása rendhagyó. Hajlék az örökkévalóságban - hirdeti a falon a felirat, és mint bibliai vezérfonal vezet minket végig az egyházi év eseményein, a reformátusok fontos tárgyain, dokumentumain, az egyház felépítésén és szokásain. Innen nézve kakukktojásnak tűnik, pedig szintén a gyülekezethez kapcsolódik az alagsori egyiptomi kiállítás Hori titka. - Az iskola egykori diákja, Markstein Károly, aki Kairóban lett vendéglős nagykereskedő, ő vásárolt a Pápai Református Kollégium számára ezt a koporsót és múmiát azzal a szándékkal, hogy az iskola régiségtárába, azaz természetrajzi szertárába kerüljön, és az oktatást szemléltesse, és hogy a látogatóközönség is csodájára járhasson ennek az óegyiptomi egyébként világviszonylatban is rendkívül ritka koporsónak és múmiának. - Szintén impozáns szakrális épület a pápai zsinagóga. Levéltári iratok alapján tudjuk, hogy már a 17. században éltek a városban zsidó családok, de a hitközség csak jóval később alakult meg. Gróf Esterházy Ferenc egy védlevélben pártfogásáról biztosította a közösséget, és némi adóért cserébe védelmet biztosított számukra, így szépen gyarapodtak, olyannyira, hogy száz évvel később a korábbi kistemplom helyett már szükség volt egy új zsinagógára. - Itt találták meg hozzá az ideális építési telket. A tájolása ezzel az északkeleti, délnyugati iránnyal tökéletesen megfelelt a vallási előírásoknak. Olyan területen helyezkedett el, ami amúgy is sűrűn lakott volt a közösség tagjai által, és megtalálták hozzá az ideális építőmestert is és az építészt is. - A fiatal, alig 30 éves Steiner Antal az Esterházy uradalom építésze volt, grandiózus, neoklasszicista stílusú zsinagógát tervezett reneszánsz jegyekkel. Az épületet a haladó szellemű rabbi Lőw Lipót magyar nyelven avatta fel, ami akkoriban rendkívülinek számított. - Az épület mérete tükrözi a közösség méretét is, hiszen itt a földszinten 800 férfi számára biztosított ülőhelyet. Ez az összességében 400 négyzetméter alapterületű épület, kétszintes a karzata a női karzat és a belmagassága majdnem 20 méter, 19,6 méter egészen pontosan, tehát látszik, hogy erős, jómódú és nagy létszámú közösség volt itt. Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy a Dunántúl egyik legnépesebb és legaktívabb közössége itt Pápán volt. - A II. világháború koncentrációs táboraiból alig 300 fő tért vissza a közösségbe, de ők is inkább a kitelepülés mellett döntöttek, így a zsinagóga sem működött már sokáig, és ma sem a legfényesebb időszakát éli. Pedig becsülettel küzd a túlélésért, kiállításoknak és rendezvényeknek ad otthont, még így is a maga szomorú, romlásában is lenyűgöző valóságában.

Már a 15. században várat épített a Garai család Pápán, ami nagyjából a mai kastély helyén állt. A várnak komoly hadászati szerep nem jutott, de mivel védművei elavultak az évszázadok során, egyik ura, gróf Esterházy Ferenc úgy döntött, inkább pompás kastéllyá építteti át. Az itteni uraknak mindig is kedvelt elfoglaltságai közé tartozott a vadászat, a kastély körüli parkban vadaskert