Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

A macskaköves Szentendre a 17. század végén indult el azon az úton, amely mára a festők vásznára kívánkozó Duna-parti hangulatos kisvárossá tette. Az 1690-es években sokan menekültek el a Balkánról a törökök elől, közülük nagyjából hatezren, Szentendrén találtak új otthonra. Az újonnan érkezők túlnyomórészt szerbek voltak, érkezésükkor leginkább romokat és pincéket találtak itt, vagyis ahhoz, hogy új életet kezdjenek, építeniük kellett. Templomot is, hogy ortodox hitüket új otthonukban és méltó módon gyakorolhassák. - Nagyon kevés olyan város van, nem is tudom, van-e még ilyen város, ahol a városképet ennyire meghatározzák az azonos stílusú és nagyon sűrűn elhelyezkedő templomtornyok. Hát ezért lett ez ilyen festők városa is, merthogy ez egy olyan hálás téma volt, ami mindenkinek adta magát. Egyszerre népesítették be ezt a várost, és ilyen kis városnegyedeket alakítottak ki, és ahogy otthon is megvolt mindegyik városkának, falunak a saját temploma, ezt megismételték itt, csak egy nagyon szűk területen. - Az elsők között épült fel és mindjárt kőből Szentendre mára egyik legszebb temploma, a Belgrád székesegyház, amely bíborszíneivel hirdeti Isten dicsőségét, ő a város legelőkelőbb temploma, itt misézik a püspök. Ikonosztázionja egészen a mennyezetig nyújtózkodik, az aranyozás pedig valósággal vakítja a szemet. A falkép Osztovics Vazul újvidéki mestermunkája a szerb barokk művészet páratlan alkotása. - Egy egészen káprázatos, nagyon gazdagon díszített belső tere van, ami teljesen páratlan egyébként a szentendrei templomok között is. Ez már a barokknak az utolsó szakaszában épült meg a rokokóban, és bár ugye ortodoxok voltak, tehát nagyon sok mindenben ragaszkodtak a régihez. Az építészeti stílusokban azért egy darabig követték a divatot, és hát a legmagasabb valamennyi szentendrei templom között. Eredetileg nem így lett volna, de hát a püspöki templom az nem lehet kisebb semmi másnál, úgyhogy egy jó magas tornyot terveztek neki. - Szentendrének hét temploma van, ugyanis a betelepülő délszláv népcsoportok mindegyike külön templomot épített saját kerületében, mahalájában, először fából, aztán a fokozatos anyagi gyarapodással az építőanyag is változott, és a fatemplomok helyére kőtemplomok kerültek. A letelepedő délszláv népek számos kiváltságot kaptak az uralkodótól, így minden adott volt ahhoz, hogy felvirágoztassák Szentendrét, amely a 18. század közepére pezsgő, mediterrán kisváros lett, ahol a lakosság jelentős része kereskedelemből élt. - Nem volt még egy ilyen település a Habsburg Birodalom területén, de még Szerbia területén sem, ahol ennyi templomot emeltek ilyen rövid idő alatt. Szentendre a budai szerb ortodox egyházmegye a karlócai érsekségen belül a 18. század folyamán egy nagyon jelentős egyházmegye volt, nem csak a gazdasági és a cégműködések és a kereskedelem miatt, hanem lelki, kulturális értelemben. - A Balkánról menekült népek nem csak dédi kapcsolataiknak köszönhetően prosperáltak, hanem az óhazából hozott szakértelmüket is kamatoztathatták, a cserzők, csizmadiák és a kecske vagy birkabőrből dolgozó tobakosok portékáira élénk volt a kereslet. - Olyannyira meggazdagodtak, hogy igazából Szentendre történetében volt egy olyan tíz-tizenöt év, amikor a legnagyobb, legmonumentálisabb temploma Szentendrének nem a székesegyház volt, nem a püspöki központi templom, hanem a céhek által finanszírozott és emelt tabakosok temploma. - A Dunához közel álló tobakosok temploma a kőkerítés által körülölelt Preobrazsenszka kívülről egyszerű fehér épülete nem hétköznapi kincset rejt, ikonosztáza egészen a mennyezetig ér, több mint 50 ikonjával egykor ez volt az ország leggazdagabban díszített falképe. A Balkánról görögök is menekültek Szentendrére, az ő templomuk a Blagowesterska, más néven angyali üdvözlet templom, amelynek különlegessége, hogy nem szabadon áll, hanem szorosan illeszkedik az utcafrontba, gazdagon faragott ikonosztázionja a szerb ortodox hagyományokat követi, de megjelennek benne késő barokk és klasszicista díszítések is. Szentendre a 20. században a festők városa lett, számos művész keresett itt magának ihletet és otthont. A Szentendrén alkotó festők otthagyták kézjegyüket a város templomain is, így történhetett, hogy Szentendre legöregebb temploma egyben a haladó művészet otthona is lett. A Keresztelő Szent János templom korábbi nevén Szent András templom már a középkorban is fontos szerepet játszott a település vallási életében. Építéséhez akkori szokás szerint mindenféle alapanyagot felhasználtak, így kerülhetett a déli falba egy római vésettel ellátott kő. - 1146-ban Sanctus Andresnak hívták a templomot és a köré épült települést is, tehát Szent András apostolról kapta a templom és a köré épült Szentendre a nevét. Szentandrás település nagyon sok van Magyarországon, viszont nálunk van egyedül, hogy Szentendre alakban használták a Sanctus Andreast. Ő most a mellékoltáron, bal oldali mellékoltáron látható. Később, mint társ-védőszent átkerült a mellékoltárra. A templom aztán több átalakuláson is keresztülment, a török idők után a katolikus dalmátok leheltek új életet belé és keresztelték át Szent Jánosra. Jóval később, az 1930-as években pedig a hazai modern látásmódú művészek, a szentendrei művésztelep festői is dolgoztak a seccóin, a falfestményeken így feltűnnek a mediterrán hangulatú város jellegzetes utcái, házai, templomai. - Az érdekesség az, hogy Krisztus életét mutatják be ezek a jelenetek, de mindegyik szentendrei háttérrel. Annyira, hogy be lehet azonosítani, hogy igen, Krisztus akkor éppen ott áll az előtt a templom előtt, vagy azelőtt a ház előtt sétál el, és hát a legenda szerint egy olyan festmény van, amelyik nem szentendrei háttérrel készült, Krisztus megkorbácsolása. A legenda szerint azért, merthogy ilyen Szentendrén nem történhetett volna. - Ízbég ma már Szentendre egyik városrésze, de korábban önálló településként létezett, egyutcás falucska volt a Pilisbe vezető úton, templomát szintén a szerbek egy csoportja építette. - Az itt lakó szerbek nagyon szerették a templomukat, és a Szentlélek eljövetele tiszteletére szentelték aztán fel. A XX. század elejére Izbégen elfogytak már a szerbek, a katolikusoknak viszont nem volt templomuk, és szerették volna megoldani, hát éppen kívánkozott a lehetőség, hogy megvegyék a görögkeleti szerbektől a szentendrei egyházközségnek a javára. - Az ortodox templom berendezéséből csak két csillár és a húsvéti gyertyatartó maradt, és egykori ikonosztázionjából is mindössze egy festett feszületet sikerült megőrizni. A templom különlegessége, hogy ereklyét rejt. Szent Adalbert és Szent Kelemen két csontszilánkját őrzik az oltárkőben. A padsorok már később, 1951-ben érkeztek. - 1950-ben Jeges Ernő festőművész festette meg a templomnak és a városnak is a védőszentje Szent András apostolnak a képeit. Baloldalon, ahogy Jézus meghívja testvérével, Péterrel, vagy akkor még Simonnal, középen a halála, a jellegzetes András kereszttel, jobb oldalon pedig keresztel. - A templomot 1948 őszén Mindszenty József bíboros áldotta meg, ez volt az egyik utolsó nyilvános szereplése, nem sokkal ezután a kommunista rezsim letartóztatta. A legtöbb Szentendrére látogató nem is tudja, hogy milyen kincsekre bukkanhat a város templomaiban. A Ferenczy Múzeumi Centrum ezért tavaly új programot indított a nyitott templomok hétvégéjét, a fesztivált a tervek szerint idén nyáron is megrendezik majd. - A gondolat az volt, hogy csináljunk egy egész hétvégés fesztivált összefogva a város összes kulturális intézményével. A könyvtár az irodalmi programokat csinálta, a teátrum a zenei programokat. Voltak építészeti előadások, képzőművészeti előadások, és ami nagyon nagy dolog volt, hogy az összes szerb templom nyitva volt ez alatt a három nap alatt. - A szerb diaszpóra tárgyi emlékeit a szerb egyházművészeti gyűjteményben láthatjuk. A tárlat Magyarország egész területéről mutatja be a szerb vallási tárgyakat, ikonok, ötvösmunkák, miseruhák, liturgikus kellékek ragyogó kiállítása látható itt. A történelem viharai a magyarországi templomokat sem kímélték, háborúk, törökdúlás, kitelepítések, a határok változása mind-mind sújtották a különböző felekezeteket és templomaikat, sokuk nem élte túl a zűrzavaros időket, vagy végérvényesen tönkrement volna, ha nem menekítik ki, és nem kap új helyet itt, a Szentendrei Skanzen területén. Az egyik legkülönlegesebb templomot a pusztulás széléről mentették meg és költöztették ide az ukrán határ közeléből, Mándokról. A templom, vagyis a Cerko, ahogyan azon a vidéken hívták, fából épült, mint megannyi társa abban az időben. Vízszintesen egymásra helyezett gerendák alkotják az oldalfalat, padlója döngölt föld, az egyszerűségében is szép épületet Fazsindely koronázza. - A görög katolikus templomot Mándok magyar, illetve a 17. században betelepített ruszin lakói építették 1670-ben. Ezt az építési dátumot a bejárat feletti szemöldökfán is megörökítették. A Skanzenbe áttelepített görög katolikus templom Magyarország egyetlen fennmaradt boronafalu temploma. A templomtoronyban található két harang, amelyet a legenda szerint a XVIII. században II. Rákóczi Ferenc adományozott a községnek. 1814-ig a templom köré temetkeztek is, úgy, ahogy a Skanzenben is látható kerítéssel vették körbe a templomot, illetve a temetőt. Itt északkelet-magyarországi községekből származó sírkereszteket is lehet látni. - A templom eredeti ikonosztázionja nem maradt fenn, a mostani, a kárpátaljai Szolyváról érkezett. A templom félhomályában csodálva a falképet átérezhetjük, milyenek is lehettek a görögkatolikusok misztikus hangulatú istentiszteletei 3-400 évvel ezelőtt. A szentendrei skanzen egy óriási szabadtéri néprajzi múzeum. A Kárpát-medence kultúráját tájegységenként ismerhetjük meg és ezáltal természetesen a vallási életbe is betekinthetünk. A kisalföldi tájegység egyik ékszere a Szent Anna kápolna, melyet eredetileg az osztrák határtól néhány kilométerre fekvő Mosonszentjánoson építettek 1842-ben, onnan szállították át a skanzenbe. A kis templomot a pusztító 1831-es kolerajárvány áldozatainak emlékére építették. - A diadalív két oldalán látható egy-egy festmény, és ezek azok, amik elmesélik a kolerajárvány történetét Mosonszentjánosra vetítve. Elég ritka dolog, hogy nem nemesi származású, hanem hétköznapi paraszt embereket jelenítenek meg, ráadásul nem ünnepi viseletben, hanem az egyik képen az ispotályban látjuk őket, ahogy a betegágyon fekszenek, a másik képen pedig a temető előtt, a nyitott sírok előtt jelennek meg. - A Szent Anna templomot azok a német nemzetiségű hívek használták, akiket a második világháború után kitelepítettek. A gyülekezet nélkül maradt kápolna gazdátlanul kallódott, állapota egyre romlott. A pusztulástól mentették meg, amikor értő kezek tégláról téglára szétszedték, átszállították új helyére. Elsőre talán különös, de gótikus templomokat nem csak faragott kövekből építettek, bizonyítéknak itt áll a skanzenben egy református templom, mely szintén nagy utat tett meg Szentendréig, az ukrán-román-magyar határháromszögből érkezett. - A Mándról áttelepített református templomot a parasztházakhoz hasonló módon építették, gerendavázas, tapasztott vesszőfala van, illetve zsindellyel fedték. A Mándy református közösség építette az 1580-as években, majd a XVIII. század végén felújították, részben átalakították, ekkor került a templomba a ma is látható festett berendezés, amely egyébként a környék híres festőasztalosának, Vasvári Ódor Gábornak a keze munkáját dicséri. - A templomról korábban azt gondolták, hogy a 18. században született, ám az átköltöztetés során előkerült 12 festett mennyezetkazetta, amelyek feltehetően jóval korábbról, a 16. századból származhatnak. A templom tehát közel 500 éve szolgálja a híveket, akik szigorú rendben foglaltak helyet az épületben. Az utcai bejárat felőli részen kaptak helyet a nők padjai, velük szemben a férfiak ültek. A prédikátorhoz legközelebbi ülések a privilegizáltak területének számítottak, az istentisztelet alatt a szószék mellett tartózkodtak a lelkipásztor vendégei, velük szemben pedig a község azon lakói, akik megváltották a helyüket. A török invázió elől menekülő délszláv népcsoportok nagyjából egy időben telepedtek le Szentendrén. Az egymás után épülő templomok az adott közösség ízlését, szokásait tükrözték, és idővel persze sokat változtak is, az egyik legkülönösebb átalakuláson a Szent Péter és Pál templom ment keresztül. A szóbeszéd úgy tartja, hogy amikor az építő szerb ortodox gyülekezet kinőtte templomát, az új tágas épületet a régi köré építették, és csak akkor bontották el a régit, amikor az új elkészült, így született meg Szentendre legnagyobb temploma. - A szerbek a 19. század végén, 20. század elején elhagyták Szentendrét, visszatelepültek az őshazába, és ennek a templomnak az eredeti berendezését is visszavitték Prizsrambe. Tehát eredetileg a szentély és a hajó találkozásánál egy ikonosztáz szokott állni az ortodox liturgiának megfelelően, ezt eltávolították, ennek a helyén most nem véletlenül egy hasonló stílusú függőkeresztet látunk, Kislégi Nagy Ádám alkotását. - A feszület bizánci stílusban készült és az egykori ikonosztáziont idézi. Az ortodox kánon nem engedélyezi a templomban szobrok elhelyezését, így azok csak a szerbek távozása után jelenhettek meg, amikor a katolikus egyház megvásárolta az épületet. A termet két barokk szobor is díszíti, különlegessége azonban nem ez, hanem a falon látható 14 stáció, pedig eredetileg nem is önálló alkotásnak indultak, hiszen ezek eredetileg egy bronz sorozat gipszöntő formái a templomban mégis önálló életre keltek. A drámai kompozíciók Jézus szenvedéseinek egy-egy expresszív részletét örökítik meg. És ahol van legnagyobb, ott van legkisebb is. Az Opovacska templomot is a szerb betelepülők építették, a diaszpóra szétszéledésével a közösség is megvált a templomától, de a legkisebb és legszerényebb szentendrei templom viszonylagos díszítetlensége éppen jól jött a református közösségnek. - 1746-ban lett kőtemplom, azt bővítették 1770-ben. Ha kívülről nézzük a templomot, akkor látszik, a színezésben is visszahoztuk azt, hogy a torony az egy hozzátoldás, az későbbi, 1777-es bővítés. Átalakult ez a templom, még a szerb templomként is változott, és aztán utána az elnéptelenedés, a szerb közösségnek a fogyása miatt használatlanná lett ez a templom, meg romossá is lett ez a templom. - A reformátusok 1913-ban vásárolták meg az épületet, ikonosztáza egy görögkeleti templomba került, ortodox berendezési tárgyai közül már csak ez az ószláv nyelven írt kétszáz éves szertartáskönyv maradt, a templom tornyában lakik viszont a város legöregebb harangja, amely 1717 óta hívja a híveket. Talán az országban sehol máshol nem él egymáshoz közel ennyi templom, mint Szentendrén. A tornyos művészváros ortodox templomai közül ma már csak a székesegyházban tartanak ortodox istentiszteletet, a többit más vallások hívei használják. Hiába a sok barokk csoda, a számos torony, Szentendre még a 21. században sem hagyott fel a templomépítéssel, az Óváros határában, a Bükkös-patak partján 2004-ben újra Isten házát szenteltek, a lutheránusokét. Ez a város legfiatalabb, vagy ha úgy tetszik, legújabb temploma. - Szeretjük az otthonosságát a templomnak, megszoktuk a furcsa kék színét, amely a mennyet, a végtelenséget, az eget próbálja szimbolizálni. Nagyon szeretjük azt az orgonát, amelyet a reformáció ötszázadik évfordulójára sikerült felépítenünk, az oltár és a keresztelő tál egy ugyanazon tömbből lett kifaragva. Ez a szép mészkő a maga egységével szeretné hirdetni, hogy Jézus Krisztus áldozata és a keresztség, az egy tőről fakad az Isten szeretetéből. - A templom ízig-vérig modern alkotás, visszafogottság, egyszerű vonalvezetés, mégis izgalmas formák jellemzik. Az egyszerű berendezésbe a színes rózsaablak visz színt és játékot. Az evangélikus közösségnek sokáig kellett várnia a templomra, a mostani modern épület bazaltkövei erős várként védik a hitet és a híveket.

- A macskaköves Szentendre a 17. század végén indult el azon az úton, amely mára a festők vásznára kívánkozó Duna-parti hangulatos kisvárossá tette. - Nagyon kevés olyan város van, nem is tudom, van-e még ilyen város, ahol a városképet ennyire meghatározzák az azonos stílusú és nagyon sűrűn elhelyezkedő templomtornyok. Hát ezért lett ez ilyen festők városa is, merthogy ez egy olyan hálás téma volt, ami mindenkinek adta magát. Egyszerre népesítették be ezt a várost, és ilyen kis városnegyedeket alakítottak ki, és ahogy otthon is megvolt mindegyik városkának, falunak a saját temploma, ezt megismételték itt, csak egy nagyon szűk területen.