Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Az alvó város, amely sosem pihen. Budakeszi már a rómaiak idején is virágzó település volt, hiszen kiemelt jelentőségű kereskedelmi útvonalak szegélyezték határait, első írásos említése mégis csak 1270-re tehető. A Nagyhárs és a János-hegy öleli közre, völgyeiben kellemes a klíma, csúcsairól pazar a panoráma. A Budakeszi fölé emelkedő vadregényes, fenyőligetes Sorrento sziklák az azonos elnevezésű Nápolyhoz közeli város, Sorrento sziklás tengerpartjának dolomitjai után kapták nevüket. A budai hegyek egyik legszebb és mégis legkevésbé látogatott része ez, pedig a földtörténet csodái egymást érik a vidéken. Itt a sziklák vígan élnek, annak ellenére, hogy a dolomitok és az alattuk húzódó talaj rendkívül érzékenyek a taposásra, a kőzetek könnyen aprózódnak. - Hogy mégis hogy lehetnek itt ilyen sziklák? Ez abból adódik, hogy amikor ez még a tenger fenekén volt, előfordulnak olyan vulkanikus folyamatok, amiknek az eredményeképpen hévizes források törnek fel a Föld belsejéből a kőzeten keresztül magába a tengervízbe. Itt azt láthatjuk, hogyha ez a hévizes forrás kovasavat tartalmazott, akkor ahol átjárta a sziklát, ott gyakorlatilag összecementálta ezt a dolomit réteget, ellenállóbbá tette, úgyhogy tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy nem is ők emelkednek ki a környezetükből, hanem a környezetük pusztult le körülöttük. - A Sorrentó-sziklák környéke fokozottan védett természetvédelmi terület, 1978 óta a Budai Tájvédelmi Körzet része, így csak a kijelölt turistaútvonalon megközelíthető. Budakeszi Sorrentójának különleges formájú torzói, mint elvarázsolt, megkövült óriások magasodnak a tájban, jutalmuk az örök panoráma. Pedig a múlt őket is megdolgozta, láttak és túléltek számos nehézséget is. - Az 1900-as évek elejére gyakorlatilag egy fátlan állapot alakult ki. Ugyanis a lakosság a különböző háborúk, meg hasonló okok miatt letermelte az őshonos állományokat. És tényleg, hogyha megnézünk archív felvételeket, akkor itt csak ilyen fehér puklik látszódnak tulajdonképpen. Trianonnál Magyarország elveszítette az erdő területi jelentős részét. Óriási nagy fahiány volt, óriási nagy fenyőhiány is volt. Erre jött válaszul az 50-es, 60-as években a különböző kopár fásítások, feketefenyő telepítések. Ennek a maradékát látjuk itt még most, de a mai napig megvannak még itt a fenyők között is például azok a Szent István király szegfüvek, amik évmilliókkal ezelőtt ide megszülettek, és dacolnak itt a feketefenyő hatásaival, árnyékolásával, valamint a talajnak az elsavasításával. Tehát azért meg lehet találni itt a közelmúltat is, a régmúltat is, nagyon-nagyon változatos ennek az egésznek a története és a növényzete is. - Kaán Károly a magyar erdőgazdálkodás, a Trianon utáni erdőtelepítések a hazai természetvédelem megkerülhetetlenül fontos figurája, róla nevezték el a Budakeszi és Budapest határában magasra törő nagy hárshegyi kilátót is, amely szintén a legszebb budai körpanorámáink közé tartozik. - 454 méter magasan állunk a Nagy-Hárs-hegyen, Budapest határában, és itt áll a Kaán Károly-kilátó. Maga a kilátó 1988 és '89 között épült érdekessége, hogy elkészítették a talapzatot és utána magát a faszerkezetet pedig egy helikopterrel emelték a helyére. Akkor a Pilisi Parkerdőnek még működött egy műhelye Budakeszin a Virágvölgyben. Ott készült el maga a szerkezet, és onnan szállították ide levegőben. - A Nagy-Hárs-hegy persze nemcsak hangulatos kilátója miatt, hanem természeti értékeinek köszönhetően is kedvelt turistacélpont. Bár a név kötelez, nem csak hársakat találni itt, a környék erdőállománya rendkívül változatos, a Bükktől kezdve a tölgyön át a juharig számos fafajta érzi itt otthonosan magát. A hegy csúcsát koronaként díszítő Kaán Károly-kilátóból pedig tiszta időben még a Pilis teteje, de a Duna és az Erzsébet-kilátó is tisztán látható. Erdő, amerre csak a szem ellát. Budakeszi nyugalmát örökerdői, árnyékot adó túraútvonalai, vadasparkja és az idén épp 62 éves arborétuma adja. Utóbbit egy erdész, Galambos Gáspár alapította, aki látván a lakosság rohamos urbanizációját és ismerve a környék földrajzi adottságait, egy kutatási, azóta pedig már turisztikai és ismeretterjesztő célokat is betöltő arborétumot hozott létre. - Sokan azt képzelik, hogy itt már meglévő növényállományra telepedett rá az arborétumnak a különleges növényvilága, de 62 évvel ezelőtt, amikor az arborétum alakult, itt még csak szántóföld volt, és hogyha megnézzük az arborétum térképét, akkor nagyon jól látszik, hogy egy szabályos úthálózat mentén bizonyos parcellákba ültették ezeket a növényeket, hiszen ez egy erdészeti kísérleti arborétum, tehát ebből a célból alakult, hogy itt megnézzék a növényeknek a fejlődését egy bizonyos tömbben, illetve egymással való kapcsolatban is. - Az örökzöldek előtt tiszteleg a Budakeszi arborétum. Idegen honos és őshonos fák egyaránt megtalálhatóak itt, így aztán nem túlzás azt állítani, hogy ez a legzöldebb arborétum Magyarországon, ezernél is több növényfajta lakja. - Különböző növényfajokat vizsgáltak, hogy hogyan élnek meg a mi klímánkon ezek az idegenhonos fajok. És még manapság is folynak kutatások, egyrészt egy génbankként is üzemelhet. Másrészt viszont tényleg már fokozottan védett helyszínné nyilvánították időközben ezt a Pilisi Parkerdő részeként üzemelő arborétumot. Egyre nagyobb a turisztikai értéke, hiszen itt a fővároshoz közel van hova kiszabadulni az embereknek, kirándulni egy biztonságos környezetben. 32 hektár, ami teljesen körbe van kerítve, úgyhogy nincs mitől félnie az idelátogatóknak. - Főként ciprusfélék, tuják és fenyők uralják az arborétum területét. Jó ideje már, hogy mamutfenyők is nevelkednek a vidéken. - Ezek nagyon fiatal telepítések, közel 10 évesek, úgyhogy még nem annyira látványosak, de igyekszünk itt is szépen felnevelni őket. Nagyon hosszú élettartamú növények, kicsit lassabban nőnek, de végül gyönyörű szép pompában nagy túlélőképességgel rendelkeznek. És megfelelő számukra ez a klíma itt Budakeszin, ugyebár Hidegvölgyben helyezkedik el Budakeszi, és ez nemcsak a mamutfenyőknek, hanem az összes örökzöldnek kiváló helyszín. - A kikapcsolódásra pedig a Budakeszi Vadaspark kiváló helyszín, és egyben a környék erdeinek kapuja is. 1972-ben a Buenos Aires-i erdészeti világcsúcson magyar javaslatra fogadták el az erdők közjóléti funkciójának beemelését az erdőgazdálkodásba. Éppen ezt hivatott szolgálni a Budakeszi Vadaspark is, amelynek kezdetektől fogva célja az európai, kiváltképp a Kárpát-medencei nagyvadak bemutatása. - A vadaspark a változó időkre mindig megtalálta a megfelelő választ. Az utóbbi negyven évben a felnövekvő generációknak ugye kicsit eltávolodtak a természeti környezettől. És a vadasparkunknak ugyanaz maradt a feladata, mint 40 évvel ezelőtt, hogy megmutassa az embereknek azt, hogy a minket körülvevő természeti értékekben is van annyi érdekesség és annyi egzotikum, hogy érdemes itthon maradni és érdemes nyitott szemmel lejárni az erdőkben. - Hatvan állatfaj mintegy 200 egyede található itt. A törzsgárdába öt nagyvad-faj tartozik, amelyekkel 42 éve ismerkedhetünk meg közelebbről, pont azóta, hogy megépült az ősvadaspark karámrendszere. - Ez az őz, ami itt jelen van Budapesten is, a vaddisznó, a dámszarvas, a gímszarvas és a muflon. Amikor az ősvadas parknak a karámrendszere kialakult, ez az öt fajnak kínálta az élőhelyet. És hát, hogyha az ember egy kicsit türelmes, és kimegy ide a Páty környéke, Telki melletti Pilisbudai-hegységben sétál, akkor ezzel mind az öt fajjal találkozhat. - A Budakeszi Vadaspark az ismeretterjesztés mellett nagy gondot fordít a Budapesti Fővárosi Állatkerttel együttműködve a fajmentésre is. Azok az őshonos állatok, amelyek már nem repatriálhatók, vagyis nem juttathatók vissza természetes élőhelyükre, gyakran találnak menedékre, s hosszú távon új otthonra itt a Vadasparkban. A Budakeszi Vadasparkban a nagyvadak mellett számos őshonos háziállatot közelebbről is meg lehet ismerni, na meg az egyetlen őshonos nyúlfajtánkat, a magyar óriás nyulat is, amely a rackajuhokhoz vagy a magyar szürkemarhához hasonlóan hungarikum. Húsvét közeledtével a szokottnál is nagyobb a sürgés-forgás körülöttük, a Budakeszi Vadaspark dolgozói pedig a felelős állattartás jegyében arra buzdítanak mindenkit, hogy ahelyett, hogy hazavinnék ajándékba a húsvéti nyulakat, inkább látogassák meg őket itt a parkban, ahol ráadásul többféle nyúllal is találkozhatunk. - Ugye a szimbólum állata a húsvétnak, a nyúl meg a kis bárány, és sajnos ez a szimbólum, ez a nyulaknak negatív dolgokkal is járt, hiszen nagyon sokan csak erre az időszakra vásárolnak élő nyulat otthonra, a nyulat nagyon érzékenyek különböző egészségügyi dolgokra, ezért fel kell készülni arra is, hogy sokat fogunk orvoshoz is járni velük, érzékenyek a takarmányozásra, a vízre, a vitaminokra, tehát a nyulak tartása nem egyszerű feladat, ezért is nem ajánljuk, hogy csak hirtelen felindulásból húsvét alkalmával szerezzünk be nyulakat, csakis akkor vásároljunk nyulat, hogyha fel vagyunk készülve a tartásukra, hosszú évekig velünk fog élni. - A hagyomány szerint húsvét vasárnapján letakart kosarakban vitték és sok helyütt viszik ma is a főtt sonkát, a festett tojást és a fonott kalácsot a hívők megszenteltetni a szentmisére. A tojás az újjászületés, na és persze a hétfői locsolkodás szimbóluma is. Bocskorás Bea hét éve készít kovászos kenyeret, különleges és szezonális péksüteményeket, na meg gyerekkori húsvétjainkat idéző kalácsokat. - Alapvetően két különböző alap kalácsot különböztetünk meg. Az egyik a kovászos kalács, amiben nincs élesztő, a másik pedig a fonott kalácsok, amik élesztővel készülnek. A nagy különbséget valószínűleg az jelenti, hogy csupa minőségi alapanyag kerül bele, tehát minőségi liszt, minőségi vaj, figyelünk arra, hogy ami töltelékként belekerül, az is honnan ered. Igyekszünk olyan kalácsokat készíteni, ami mint egy ünnepi menühöz, de akár egy hétköznapi estén is megállja a helyét. - Bea szociálpedagógusként végzett, éveken át dolgozott családsegítőként, ma pedig már semmiért nem cserélné el a pékmesterséget másra. Budakeszin illatozó péksége, amelyet jó ideje egyedül vezet a szívügye lett. Szenvedélye a kenyérkészítés. - Jellemzően nem szoktunk édes vagy sós kalácsot külön készíteni. Alapvetően egy olyan kalácsot készítünk húsvétra, ami megállja a helyét akár édeskalácsként, akár pedig mondjuk az ünnepi asztalon a főtt sonka mellett, fonott kalács lesz, ez teljesen biztos, mert leginkább ahhoz ragaszkodnak, tehát hogy ez már egy hagyomány, hogy a fonott kalács az ünnepi asztalnak a része. - A pátyi pincesor poharai csordultig telnek, egészen a filoxéra vészig virágzott itt a szőlőtermesztés és a borkészítés, majd a két világháború között, főként az 1920-as években az újratelepítéseknek köszönhetően újfent finom borairól vált híressé a vidék. Jó ideje már, hogy a régi hagyományokat újraéleszteni igyekeznek a pincék tulajdonosai, ezen az építészeti szempontból is megnyerő, már-már pincefalura emlékeztető soron áll a Polgár-Bednár család pincéje is az 1850-es évek óta. - Ezeknek a pincéknek a története több mint 200 éves, tehát vannak olyan pincék, amelyek 1810-es, 1805-ben már vannak feljegyzések, hogy építettek, és hogyha még előbbre mennénk majd, akkor van olyan pince, ami még korábban épült. Ezek arról tanúskodnak, hogy már a XIX. század közepén, tehát akkor 1850-es években jelentős volt itt a szőlőtermelés, tehát volt szőlő, több tíz hold, vagy azt is talán még mondhatnánk, hogy több száz hold összességében, hogyha a borvidéket nézzük. - A Polgár-Bednár család 1856-ból visszamaradt prése máig megvan. Pincéjüknek legbecsesebb kincse. Bednár Brigittának már a déd, sőt az ükszülei is borászattal foglalkoztak, igaz mostanra egy fél hektárnyi szőlőültetvényük maradt, ott azonban a legkiválóbb fajtákat, egyebek mellett cabernet sauvignont, kékfrankost és cserszegi fűszerest is termesztenek. Budakeszi szívében a határon túli magyarok temploma teljes egészében fából készült tornya a református és az erdélyi hagyományokat idézi. A templom Basa Péter Ybl-díjas építész tervei alapján készült, alapkőletétele 1996-ban a millecentenárium idejében volt. Bár az épület központi helyen található, és könnyen megközelíthető nem volt egyszerű dolga a tervezőnek, hiszen egy kicsinyke nyeles telekre kellett olyan épületet megálmodnia, amelyben Budakeszi református hívei kényelmesen elférnek, miközben a terület szomszédságában álló világháborús emlékmű is hangsúlyos marad. A templom belső terét meghatározza a felnyíló tetőszerkezetnek köszönhetően létrejövő fényjáték, ami szintén tudatos tervezés eredménye. - Maga a fény, maga a világosság Jézus Krisztusra mutat, főleg, amikor délelőtt istentiszteleti alkalom van, pont ebből az irányból süt a nap, tehát ez is szimbolikusan arra a Krisztusra mutat, aki azt mondta, maga mondta, hogy én vagyok a világ világossága, aki engem követ nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. Másrészt azt is hozzá kell tenni, hogy a reformátusokra egyébként is jellemző a nyitottság, ez a fajta fényáradat. - A fény mellett az építőanyag, a fa is lényeges elem. A felhasznált elemeknek története van, Erdélyből és Kárpátaljáról hozatták az építtetők a fát az ott élő református hívek közbenjárásával. A belső térben érdemes közelről megnézni a padokat is, az oldalukon lévő díszítések, Keresztes Dóra iparművész égetett mintái. 1991-ben merült fel először a református templomépítés gondolata Budakeszin, akkoriban ugyanis megnövekedett a Budapestről kiköltöző hívek száma, és a korábbi imaterem hamar kicsinek bizonyult. A határon túli magyarok temploma elnevezés egyébként nevében a II. világháború után idetelepített erdélyi lakosságra is utal, ők alkották a gyülekezet nagy részét. - Budakeszin 1944 óta van már gyülekezet, és a fronttal egyre inkább nyugatra menekülő, Kárpátok mellől érkező és Felvidékről érkező magyarok itt közösségre találtak. Aztán 1946-ban, '47-ben nagyobb számban érkeztek Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről magyarok, akik a gyülekezetnek a magját alkották. A mai napig is nagyon sok olyan gyülekezeti tagunk van, aki a Kárpát-medence más területéről érkezett, vagy éppen Magyarország más területéről érkezett ide, és gyülekezetnek oszlopos tagja. - Ég és föld között élik életüket a Farkashegyi repülőtér vitorlázó madarai is évtizedek óta. Csaknem száz éve már, hogy 1929-ben még a jelenlegi helyszínnel éppen szemben a mesés Sorrento sziklák és a szekrényes ölelte katlanban lakott a reptér. - Akkor nagyon könnyű kis sebességű repülőgépekkel repültek, és a repülőgépek általános indítási módja az volt, hogy a gépek orrán lévő nagy kampóba egy V-alakú gumikötelet beakasztottak, három-három ember kifeszítette, elindult vele futni, amikor már teljesen feszes volt, hátul elengedték, és mintegy csúzlival kilőtték a repülőgépet a domb lejtőjével párhuzamosan. Ugye itt Farkashegyen általános szélirány az északnyugati szél megfújja a hegyet, a hegy előtt megemelkedik, és ebben a megemelkedő szélben tudtak hosszú időket vitorlázni. Ez volt tulajdonképpen a vitorlázórepülésnek a legősibb változata. - Ahogy aztán egyre nehezebbek, nagyobbak és gyorsabbak lettek a gépek, sőt kezdett elterjedni az akkor újszerűnek számító csörlős indítás egyértelművé vált, hogy nagyobb területre lesz szüksége a farkashegyi vitorlázóknak. Végül az ötvenes évek elején kezdődött meg mai helyén a repülés és a versenyzés. - A vitorlázórepülő versenyek távrepülésről szólnak. Azt mérik össze egymás közt a pilóták, hogy az aznapra meghatározott távot melyikük tudja a leggyorsabban megrepülni. Ezt a régi időkben 50-60 kilométeres távokat repültek, 20-30 kilométer per órás sebességgel. Ez a mai modern világban már 4-500 kilométer, amit repülünk 130-140 kilométer per órás átlagsebességekkel, motor nélkül. Égen és földön, úton és útfélen, bármerre is járunk, pezseg az élet Budakeszin. A fővárosi agglomeráció kiemelt népszerűségnek örvendő települése ez, amelyért egykori híres lakosa, Erkel Ferenc is rajongott.

Budakeszi már a rómaiak idején is virágzó település volt, hiszen kiemelt jelentőségű kereskedelmi útvonalak szegélyezték határait, első írásos említése mégis csak 1270-re tehető. A Nagyhárs és a János-hegy öleli közre, völgyeiben kellemes a klíma, csúcsairól pazar a panoráma. A Budakeszi fölé emelkedő vadregényes, fenyőligetes Sorrento sziklák az azonos elnevezésű Nápolyhoz közeli város, Sorrento sziklás tengerpartjának dolomitjai után kapták nevüket. A budai hegyek egyik legszebb és mégis legkevésbé látogatott része ez, pedig a földtörténet csodái egymást érik a vidéken.