Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Az ember olykor rácsodálkozik, hogy ennek a kis országnak mennyi arca van, mennyi izgalmas táj, település, mennyi különleges történet és ember. A Körösöktől délre, a Maros és a Tisza közötti vidéken terül el a Viharsarok, ahol megkapó erővel tör felszínre az élet. Ahogy a neve is meséli, viszontagságos történelem jellemzi, és számtalan csodát, felfedezésre váró történetet rejteget. Hogy hol és miként él a ma embere a Viharsarokban, azt a török háborúk határozták meg. A veszély elől az emberek a faluról a biztonságot nyújtó városokba menekültek, és a földművelést jellemzően azok határában folytatták, így alakultak ki a dél-alföldi tájra jellemző tanyák. A gazda kezdetben csak dologidőben tartózkodott kint, ilyenkor tanyázott, később azonban kiköltözött családostul, éppen ezt az utat járta be Steigervald Tamás is. - Hat éve lakok itt. Én már gyerekkorom óta itt voltam fent édesapám révén, és mindig ide vágytam ki. Gyakorlatilag olyan, mintha a naplementét, meg a napfelkeltét, azt közelről tudnánk végignézni, ezért nagyon sok állatot és nagyon sokféle állatot folyamatosan szemmel tudunk tartani, látunk. Én azt mondom, hogy ez tényleg egy gyönyörű hely. - A tanya az 1800-as években épült, a klasszikus szabályokat követve, egyszintes vályogház, melléképületekkel. A lovaglás itt nem úri passzió, hanem a mindennapok része, hiszen a lovak egy karnyújtásnyira laknak, akárcsak a bivalyok, vagy éppen a szürkemarhák. - Ez egy látogatható tanya. Van itt egy múzeum mögöttem, ami 14 helyiségből és több mint kétezer tárgyból áll, illetve lovas turizmussal foglalkozunk emellett. A pusztában van kocsikázás, lovaglási lehetőség, és van egy éttermünk, ahol a helyi nevezetességeket lehet megkóstolni, mint például a szürkemarhapörkölt, a bivalypörkölt, illetve a birkapörkölt, babgulyás, bográcsgulyás. - A viharsarki földek jelentős része a török háborúk után földesurakhoz került, a Wenckheim grófok tekintélyes birtokokkal rendelkeztek, egyik központjukat a Békés melletti Dobozon alakították ki, ez volt a Viharsarok egyetlen települése, melyet a törökök nem pusztítottak el, folyók védték és gyakoriak voltak az áradások is. Wenckheim Dénes is egy kis dombon építette fel a család kriptáját, hogy az a vizektől védve legyen. A család 1944-ben végül külföldre menekült, de egyiküket később mégis visszahúzta a szíve. A Wenckheim családból származó grófkisasszony, Jean-Marie Wenckheim Dickens nyolcévesen hagyta el Magyarországot szüleivel, de hamarosan elárvult, Ausztria után Skóciába került, ahol egy idős házaspár örökbe fogadta. Később szerelme és férje, a világhírű író Charles Dickens ükunokája, Christopher Charles Dickens lett. Az ő halála után tért haza szülőfalujába, Dobozra. - A nagypapám itt el van temetve, aki építette mindezt a templomot. Én Budapesten születtem. Itt voltam nyolc és fél évig. Elhoztam a férjemet egyszer, ő nagyon szépnek találta, és mondta nekem egy nap, neked ide vissza kell jönni. Te magyar vagy és nem angol. És én úgy döntöttem, hogy jó lesz, ha visszajövök. - A család kápolnája 1907 körül készült el, de az akkori divatnak megfelelően a középkori román stílust követi. Igaz, a felhasznált építési anyagok tekintetében nem volt ilyen konzervatív a főúr, a kupola például már vasbeton szerkezet. Az épület legizgalmasabb része azonban az oltár, ahol festmény helyett hatalmas kereszt függeszkedik. - A templomnak a titulusa a szent kereszt felmagasztalása. Ez annak idején az őskeresztény korból származó gyakorlat és a gróf annak idején nyilván a stílushoz, az épületegyüttes egészéhez is igazította ezt a titulusválasztást. Ez a szobor úgy készült az eredeti, hogy a szobrász fölköttette magát egy hasonló méretű nagy keresztre, és lefotózta magát, és ahogyan Munkácsy is annak idején fotók alapján dolgozott, ő is fotók alapján, anatómiailag tökéletesre igyekezett a munkát kifaragni. - A kereszténység korai időszakát idézi a nyitott gyóntatószék és az ikonszerű mozaikok is. A Viharsarok történetében a török hódoltság játszotta a legnagyobb szerepet. A hódítók a települések jelentős részét elpusztították, egyes városok azonban nehézségek árán is átvészelték a megszállást, ahogy például Szeged is, melyet bevettek ugyan a keletről érkező hadak, a lakosok jelentős része mégis a városban maradt, sőt az elpusztult falvak lakosai közül is sokan ott kerestek elfogadható életet. Amikor Szeged a török iga alól felszabadult, mindössze 2000 lakosa volt, ma viszont Magyarország harmadik legnépesebb városa, más települések eltérő utat jártak be, ahogy a Viharsarok fontos városa, Orosháza is. - A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Orosháza területén már az Árpád-háziak előtt is volt élet, és attól kezdve folyamatosan vannak írásbeli emlékeink Orosházáról. Leginkább az 1500-as években, amikor török uralom alatt volt Orosháza. De aztán ez a település, az 1595-96-os években teljesen elnéptelenedett, és másfél évszázadig, 1744-ig teljesen néptelen volt, és egy pusztaság volt az egész orosháza. - A Viharsarok török pusztítás miatt kihalt tájait messzi vidékről érkezettek töltötték meg új élettel, akik sokszor nemcsak jobb életet reméltek, hanem nagyobb hitéleti szabadságot is. A 18. században a különböző felekezetek között olyan ellentét feszült, melynek hatására egész falvak kerekedtek fel és költöztek megengedőbb földesúr fennhatósága alá. Orosházára is így érkeztek az első telepesek a Szekszárd melletti Zombáról Harruckern báró toborzására. - 1744 Szent György napján érkeztek április 24-én ide az ősök, az a harmincegynéhány család Dénes Sándor tanító vezetésével. Abban az időben míg II. József nem adta ki a türelmi rendeletet, igazában kőtemplomot nem építhettek, ideiglenes istenházák szolgálták a gyülekezet életét, míg végül 1785-ben megkapták az engedélyt a templom építésére. - Az új jövevények egyre mélyebb gyökeret eresztettek a dél-alföldi egyébként kiváló minőségű talajba, így a gyülekezet is nőttön nőtt. Olyannyira, hogy a templomot 1830-ban bővíteni is kellett, akkoriban nyerte el mai formáját. - Több, mint templom, hiszen tényleg a városnak az eredetével, a kezdetével függ össze, tulajdonképpen egy jelkép, akár a templom épülete, akár a torony vagy a zombai harang emlékeztet azokra az ősökre, akik a hitüket nem hagyva, inkább vállalva a megpróbáltatást, egy teljesen újat kezdtek. - Orosházán sokáig a föld volt a legnagyobb úr. A letelepedők azonnal hozzá is láttak, hogy megműveljék. Egy orosházi porta pedig elképzelhetetlen volt kút nélkül, megannyi fajtájából kiállítást is rendezett a város. A vízhálózat kiépülésével a kutak háttérbe szorultak, ám megjelentek a víztornyok. A Szabó Dezső utcai az egyik legkisebb, a legmodernebb külsejű pedig a kórház víztornya. Orosházán nem csak a föld alatt, de felette is akad víz és nem is akármilyen. A központtól mindössze 3 kilométerre fekvő Gyopárhalmi tavakról, Orosháza üdülőjéről a 19. század második felében derült ki, hogy gyógyhatású. Korábban erről mit sem tudtak, a helyiek nem is igen használták másra, mint lovaik csutakolására. 1870-ben azonban építkezés vette kezdetét, mely elvezetett a ma már csak az Alföld gyöngyeként ismert Gyopárosfürdőhöz. A térség különös neve Viharsarok nem a puszták felett dúló villámos zivataros időjárásra utal, hanem a területen gyakorta fellángoló elégedetlenségre. Errefelé nem ritkán ütötték fel a fejüket kisebb-nagyobb zendülések, parasztfelkelések, betyárok járták a határt, a 19. század vége felé pedig a munkások kezdtek mozgolódni. - 1891-ben itt a munkásmozgalom nagyon életre kapott, és Csaba mellett Orosházán is tüntetések voltak, és ez hát különösen Féja Géza Viharsarok című könyvének a megjelenése után, meg aztán 1945 után terjedt el jobban, mint földrajzi elnevezés. - Ma Orosházán béke honol, és több mint 27 ezer lakó. A A Viharsarokban folyamatosan dúltak a történelem viharai. A településeket nemcsak a török háborúk pusztították, hanem korábban a tatár seregek is jó néhány falvat a földdel tettek egyenlővé. Akad hát bőven község, ahol többször is a nulláról kellett újrakezdeni. Ide tartozik Nagykopáncs is, melynek helyreállított csodaszép temploma arról tanúskodik, hogy a területet már az Árpád-korban is lakták. - A falu ilyen holdkaréjszerűen vette körül a templomot, itt állattartással foglalkoztak az emberek, nagyon kevés volt a növénytermesztés, hanem inkább állattenyésztés volt, és bármilyen hihetetlen, itt a pusztán nagyon sok halastó volt. A falu a nevét a Halastó környékén található erdősávokban élő harkályról kapta. - Nagykopáncs, zsombékos vízjárta terület volt, az épületet ezért egy kisebb dombhátra kezdték építeni. Méter széles falakkal dolgoztak, hogy stabilan álljon a nedves talajon. A tatárok által lerombolt templomot román stílusban építették újjá, és még vagy 200 évig szolgálta a keresztényeket egészen az oszmán hódításig. A templom akkor az enyészeté lett, és amit a barbár katonák elkezdtek, azt a helyi lakosok fejezték be. - A korai időkben ez az ajtó kőkeretes ajtó volt. De sajnos az itteni lakosok azt a melléképületeikbe beépítették, tehát kibányásztak ugyanúgy, mint a váraink java részéről a követ elhordták. Itt más építőanyag nem volt, ezért a téglákat innen elvitték. - Az 1930-as években született a döntés, hogy a megmaradt romok alapján újraépítik a templomot, amely ma fás, bokros ligetben, távol az út zajától várja a kuriózumokra kíváncsi utazókat. A viharsarki elnéptelenedett tájra nemcsak magyar evangélikusok érkeztek előszeretettel, hanem szlovákok is. Harruckern János György egy sor kedvezménnyel csábította birtokára a szerencsét próbálókat. A Szarvasra érkező szlovákok a szabad vallásgyakorlás mellett, ami akkoriban nagy szónak számított, például a halászat és a malomépítés jogát is megkapták. A szlovák telepesek szétszóródtak a tájon, arra a kérdésre, hogy merre, sokszor a települések nevében találjuk a választ. Az elnéptelenedett komlósi pusztára 1846-ban 80 szlovák család érkezett és megalapították Tótkomlóst. Az ideköltözők jellegzetes házai közül néhány ma is látható. - 1886-ban épült vályogból, és látható a mestergerendán az 1886. május elsejei dátum, amikor elkészült ez az épület. A díszítést nagyon szerették a szlovák családok. Különös tekintettel a kék és a piros színekre, hiszen azok szlovák színek, főképpen a kék, hogyha megnézzük például az ablakkereteket, az is kékkel van lekenve, de a szoba összes többi részén is visszaköszön ez a szín. - A szlovák tájházként működő épület legszebb szobája itt is az utcára néző tisztaszoba, a falakon színes bordűr fut végig, alattuk díszes tányérok és hímzett vánkosok kápráztatják a szemet. A helyiség fontos eleme az úgynevezett fali téka, ahol a vallási tárgyú könyveket őrizték, többek között a gót betűs szlovák énekeskönyvet, a Tranosciust, amely egyfajta anyakönyv is volt, hiszen a születési dátumokat is ide jegyezték be. Díszes virágminták futnak még a kemencén is, melyet a füstös konyhából fűtöttek, nem volt kémény, a füst a szoba közepén távozott. Itt készült a híres szlovák kelt tészta, a kvaszjenka, amelyet sajttal, mákkal, vagy éppen dióval ízesítettek. A ház egy másik szobájában pedig a helyi különleges népviselet látható, a híres fekete szlovák menyasszonyi ruha. - Ennek az a története, hogy miután nem voltak túlságosan gazdag emberek, szerették volna kihasználni a későbbiekben is a ruhát, ezért fekete ruhát választottak menyasszonyi öltözékül, így aztán azt felvehették a későbbiekben egy temetésre, vagy akár egy keresztelőre is. A másik oka pedig az, hogy a lányságukat gyászolták ezzel a fekete színnel. - A ház utolsó szobája az egykori istálló pedig a szlovák nyelvű amatőr színjátszás egyik megteremtőjének, Tomka Juditnak állít emléket. Gyula ma a régió egyik fontos városa, pedig szintén megszenvedte a török hadakat, és a semmiből született újjá. Később áradások, tűzvészek és járványok tették próbára a helyiek tűrőképességét, de Gyula nem csak túlélte a megpróbáltatásokat, de fontos várossá alakult, ahol a 19. század vége felé a Bécsbe tartó kalmárok is előszeretettel időztek. Az állatkereskedők sérült, beteg állataikat Gyulán dolgozták fel, ami aztán a hentes szakma felívelését hozta magával, erre pedig a gyulai kolbász tette fel a koronát. - Magyarország úgynevezett viharsarki térségében vagyunk jelenleg is, ahol nagyon híres volt régen is a sertésállományáról. Nagyon jó minőségű alapanyag lehet az egyik olyan helyi sajátosság, aminek köszönheti a minőségét a kolbász. Közvetlen szomszédságban, Csongrádban, Bács megyében nagyon-nagyon jó minőségű, kiváló minőségű fűszerpaprikát termelnek. Ez is kell hozzá, meg sok minden más is, a szakemberek tudása, tapasztalata, az a helység, ahol a füstölés, az érlelés történik, tehát mindezek együtteséből következik az, hogy ez egy jó minőségű termék lesz a végén. - A gyulai kolbász, hungarikum. Nem véletlen hát, hogy Gyulán saját múzeuma van, ahol a nemzetközi porondon is nagydíjas termék kialakulását és történetét követhetjük nyomon. A hamisítatlan gyulai születése egy méretes, mázsán felüli malaccal indul, melyet szakszerű és kézi csontozás követ, hogy csak a sertés java kerüljön a kolbászba. Ezt követi a darálás, majd a kész massza kicsit megpihen, és csak azután indul a túra a bélbe. - Nagyon fontos dolog, hogy a töltést követően nem azonnal következik a füstölés, hanem szikkasztás, magyarul leszárították a termékeket, ezt követően felhelyezték a füstölőbe, ahol ugye több évtizeddel ezelőttről beszélünk, akkor hagyományos kőfüstölőben füstöltek csak és kizárólag, és több napos füstölés következett. Ezt követően került az érlelésre sor, ami már megint teljesen más helységekben, szabályozott körülmények közt történt. Egy gyulai kolbászra szerintem ilyen vékony páros kolbászról beszélünk, azért a 30-35 nap alatt elkészül. - A végeredmény, ez a gyönyörű, dudoros hús, melyből nincsen két egyforma a nap alatt. A gyulait egy ambiciózus hentes, Stéberl András tette világhírűvé, aki nem mellesleg az ipari gyártást is megteremtette. A hálás utókor őrzi emlékét és egykori házát. Gyulához hasonló megpróbáltatásokon esett át Békés városa is. A török seregek távozása után a császári hivatalos személy mindössze 10 lakót talált a településen. Csodával határos módon békés azonban talpra állt. Ebben nagy segítséget nyújtott a környező föld, ahol bizonyos gyümölcsfajták különösen jól érezték magukat. A jófajta békési föld és klímaszerelem gyereke a szilvapálinka, mely szintén hungarikumként vonult be a gasztronómia történelmébe. - A pálinka már nagyon régóta jelen van a magyar történelemben, a XIV. századtól, mint az aqua vitae az élet vize, a pálinka. Békés városához igazából onnan kötődik, hogy ennek a tájegységnek van egy nagyon jellegzetes gyümölcse, a vörös szilva, és ebből nagyon jó pálinkát lehet főzni. Itt is majdnem azt mondom, minden házban készítenek pálinkát. - A jó gyümölcsből szaktudás varázsolja elő az ízeket. Békésben a kisüsti eljárásra esküsznek, melynek során a gyümölcscefrét legalább kétszer átfőzik, de az így nyert párlatnak is csak a javát tartják meg. Zárt üstben történik a forralás, hogy az értékes anyagok a párlatban maradjanak. Ma már persze a szilva mellett szinte minden gyümölcsből készül pálinka, legyen az som, birs, eper, gesztenye, meggy vagy kökény, esetleg egyéb erdei gyümölcsök. A hagyományos békési szilvapálinka eperfa hordókba kerül, ahol elnyeri végső alakját és ízvilágát, a nemesfának köszönhetően pedig még aranyló színt is kap. - Régen nagyon sokan betették a fagyasztóba a pálinkát, ez arra volt jó, hogy eltakarja a pálinkának a hibáit. Hogy egy kiváló minőségű pálinkát kóstolni ebből a hagyományos tulipános kehelyből jó és 18-20 fokon ekkor teljesedik ki legjobban az íze és az illata. És ha esetleg vannak hibái, akkor azokat is szintén így lehet észrevenni. - A Békési Pálinka Centrum különleges főzdéje az egykori zsinagóga épületében kapott helyet, de az épület nem csak ettől különleges, hanem attól a pálinka trezortól is, mely az alagsorban bújik meg. A széfekben a legkülönlegesebb pálinkáikat őrzik a tulajdonosok hétpecsétes lakat alatt.

A Körösöktől délre, a Maros és a Tisza közötti vidéken terül el a Viharsarok, ahol megkapó erővel tör felszínre az élet. Ahogy a neve is meséli, viszontagságos történelem jellemzi, és számtalan csodát, felfedezésre váró történetet rejteget.