Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat és a műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Az Ausztriával szomszédos területeket Magyarországon 40 évig afféle frontvonalnak tekintették. A hidegháború és a vasfüggöny rossz emlékű évei alatt a környék elzárt területnek számított, szigorúan őrizték, nem is léphetett be ide akárki. A beépítések, a fejlesztések messziről elkerülték a tájat. A dolog iróniája, hogy ez viszont igencsak kedvezett az élővilágnak, ugyanis így a háborítatlan területen kialakulhatott Magyarország egyik különleges védett övezete. A Fertő-tó környéke valóságos madárparadicsommá vált, ahol az év minden időszakában csodálatos szárnyasokkal találkozhatunk. - Számos vízimadár figyelhető meg, gulipánok vannak bent, a récék közül számos, ami igazán érdekes, kevésbé látott itt a kanalas réce, csörgő réce van bent például. Ezen kívül a jelenlegi szezonnak a nagy érdekessége a most fiókáikat a mezőkre kiterelő nyári ludak, gyönyörű kis aranysárga, zöldes színekben pompáznak ezek a kis állatkák. - A tó nagy része a látogatóktól elkerített vidék, ahol nyugalomban költhetnek a madarak. A kis pihés vendégek önfeledten tépkedik a tavaszi hajtásokat, vagy úszkálnak szüleik mögött a tóban, szigorúan libasorban. Hogy az idill teljes legyen, a távolban az Alpok hegyvonulatai is ide látszanak, sőt egyenesen ide fehérlenek. - Az itt látható tó amúgy szikes, sótartalma van, ez nem tiszta édesvíz. Ha megkóstolnánk, ezt annyira nem éreznénk, de kémiailag bőven kimutatható és a madaraknál is nem véletlenül állnak meg a tengeri madarak itt. Nagy vízfelületnek látszik, de egy 10-15 centi vízről beszélünk itt. - A vadmegfigyelés nem egyszerű. Jó távcsövet és türelmet igényel. Akad azonban egy hely, ahol az élővilágot kényelmesen, szinte páholyból tudjuk szemügyre venni. A Fertő-tó vonzáskörzetében található Sopront körbeölelő hegyekben áll az Erdő háza, mely nemrég nyitotta meg kapuit. Belső tereiben erdei kiállítás látható, a park röptetőiben pedig foglyok és különféle fácánok sétálnak peckesen fel s alá. A fácánok eredeti élőhelye Ázsia, de már az ókorban betelepítették őket Európába. Elég egy pillantást vetni szemkápráztató tollaikra és meg is van a válasz, hogy miért. Úri udvarok nem mindennapi díszei voltak ők. A szabadban szarvasokkal találkozhatunk, és kecskékkel is. Ők szívesen ismerkednek is. Innen alig egy kőhajításnyira az ország legrégebbi tanösvényét találjuk. A Ciklámen tanösvényen 1971-től barangolhatunk. A 9 kilométeres túra változatos erdei úton vezet, melyet különleges állomások szakítanak meg. Ezek egyike a Deák-forrás. - Már az 1700-as évek vége felé találkozhatunk benne leírásokkal. Éppen ezért nevezzük a Parkerdő bölcsőjének, a nevét pedig onnan kapta, hogy már ebben az időben a soproni Berzsenyi Líceumnak a diákjai nagyon szívesen és nagyon sokat kijártak ide, és ezért mindenki Deákok útjának nevezte. Az érdekessége az, hogy a Berzsenyi Líceum tanulói 1960 óta mind a mai napig itt tartják a ballagási ünnepségüket. - A Sopron környéki területet egykor kelták lakták, tovatűnt kultúrájukból azonban megőrzött egy darabot a rengeteg, a Ciklámen tanösvény éppen egykori földvárukon halad keresztül. Közel 200 ősi temetkezési hely halomsír lapul az erdőben. Az egyiket a régészek feltárták, benne a környéken talált edényeket állították ki. Egyébként a Ciklámen tanösvény rejtelmeinek megismerését egy telefonos alkalmazás, a Digitális vándor is segíti, amihez bárki ingyenesen hozzájuthat. - A túrázó megérkezik erre a pontra, kap egy értesítést a telefonjára, hogy itt van egy feladat. Itt egy állomás. Ez az állomás a mögöttünk látható kőfejtőről fog mesélni, erről tudhat meg többet. Ennél az állomásnál az a feladat, hogy meg kell keresse a táblán található QR-kódot, de vannak feladatok, ahol látható fákat kell felismerje, vannak feladatok, ahol történelmi eseményeket, régebbi ismereteit, általános ismereteit kérjük számon, és ezáltal is gazdagodik, hogy újabb és újabb dolgokat fedez fel, például erről a könyvfejtőről is. - A cél az, hogy az ország minél több pontját lefedjék, az alkalmazás nem csak érdekes információkkal látja el a kirándulót, de becsempész az erdei túrába egy kis játékot és egy kis fejtörőt is. Ha autóval robogunk, a táj is velünk szalad, nincs időnk elmélyedni a szépségekben, a megkapó részletekben. Aki intenzívebb kapcsolatba akar kerülni a környezettel, annak bizony gyalog, vagy két keréken érdemes kalandoznia. A Fertő-tó környékénél keresve sem találnánk kerékpározásra alkalmasabb helyet. A vizet körbekerüli a jó minőségű bicikliút, amelyre Sopronból is rá lehet csatlakozni egy vadonatúj erdei úton. A látkép pedig festők vásznára kívánkozik. Tekerhetünk az erdőben vagy éppen romantikus szőlődűlők között, a Fertő-tó mindenhez varázslatos hátteret biztosít. - 120 kilométer körbe a tó, de jó lehetőség, hogy tudunk rövidíteni a kerékpárúton, a tókerülő kerékpárúton, Fertőmeggyesről, indulnak át fél óránként kompok szembe Irmitzre, és akkor akár egyik nap tehetünk egy 80 kilométeres osztrák kört, vagy éppen egy 50 kilométeres magyar kört a másik nap. Imádom, hogy itt három táj találkozik egymással. Ugye a Kisalföldnek a sík vidéke, a Fertő-tónak a vízi világa, a madárvilága, és rögtön mellettünk az Alpokalja soproni hegyvidékkel, mint az Alpokalja lábával. - Az út többnyire síkvidéken vezet, hiszen végig a tó körül halad. Itt-ott akadnak azért kisebb kaptatók, de ezektől sem érdemes megijedni, ezek csak még jobban segítenek abban, hogy megjöjjön az étvágyunk. A szőlődűlők ugyanis nem csak látványnak csodásak, de egy borozgatós ebédhez is tökéletes helyszínt nyújtanak. Ezt ismerte fel Kocsis Miklós, akinek borai éppen itt, a Fertő-tó partján elterülő parcellákon készülnek. Akik nem kedvelik annyira a pulzust megemelő tevékenységeket, Jeep-túrát is választhatnak, de a végállomás mindenképpen itt, a szőlőtőkéknél beparkolt gulyáságyúnál van. - Ez egy abszolút beépítetlen, és abszolút a természetközeli környezetben lehet megmutatni a vendégeknek, hogy egyáltalán hol vannak. Akár kerékpárral, akár gyalogosan, akár bármilyen formában is, mert nincs beépülve. Szerintem itt nem látsz házat, itt nincsenek semmi. És teljesen a természetben tudunk lenni. A Fertő-partról elkezdve a Schneebergig, a Kőszegi-hegységtől elkezdve Pozsonyig, tehát időjárás függvényében nagyon-nagyon szépen körbe lehet látni az egész környéket. - Kocsis Miklós nemcsak a borok szakértője, de a zamatos, pirosra sült húsokat is roppant lelkesedéssel és szakértelemmel készíti, legyen az csirkemell, karaj, tarja, csirkecomb, kolbász vagy éppen szűzpecsenye. A sistergő húsok mellé a legjobb, ha a soproni borvidék jellegzetes bora, a Kékfrankos kerül. Egy kiadós ebédet nem csak bringánk nyergében ülve mozoghatunk le, de akár a vízen is kenuba nevezve, a Fertő-tó nádasait különleges vízi útvonalak keresztezik, melyeken egészen közel merészkedhetünk a nádas különleges élővilágához. A bérelt kenukat pedig a környezetet jól ismerő túravezető társaságában kormányozhatjuk a susogó sás között. A kora reggeli nádas csendjét csak az énekesmadarak dala töri meg, no meg az evezők halk csobbanása. Egy hosszú kerékpártúra kellemes hozadéka, hogy bűntudat nélkül lehet tartalmasat enni. Sopron kiválóan alkalmas arra, hogy a régió ételeinek társaságában időzzünk. A város Poncichter negyedében működik egy pékség, ahol kóstolással nagymamáink kenyerét idézhetjük fel, a konyhában pedig megleshetjük, hogyan fest a kacsamájas kacsacomb. - Éttermünk egyértelműen a helyi specialitásokra és a magyar hungarikumokra alapozik, és olyan ételeket készítünk, amelyen meg tudjuk mutatni a nemzetközi közönségnek is, hogy Magyarország miről híres. Itt a paprikáról, a mangalicáról, a libamájról, a kacsáról és olyan halakról, amelyet gyakorlatilag csak itt lehet megvásárolni. Az egyik kedvenc előételünk, amely közönségdíjas is volt, egy kovászos lángos a helyi medvehagymával, és megfűszereztük egy kis kesudióval, parmezánnal, és ezt kínáltuk a vendégeknek. - A régi-új ételeket a régi-új étteremben fogyaszthatjuk, 1773 óta állnak itt ezek a falak. Hej, ha ez a mestergerenda mesélni tudna. A Fertő-tó környékének épített öröksége messze földön híres. Bécs a császárváros közelsége miatt a barokk építészet remekeit találjuk errefelé, de nem csak a főurak igyekeztek hajlékukat csinosítani, hanem a falu népe is. Fertőszéplak szép példája ennek a törekvésnek. A főutcán egymás mellett öt csodaszép régi parasztház őrzi a régmúlt idők stílusát kívül, életmódját belül. - Ezek a házak 150 esztendővel ezelőtt, 1869-70-ben születtek itt Fertőszéplakon, ide épültek, itt maradtak, itt éltek bennük az emberek, és ahogyan a világ változott, a divat változott, úgy folyamatosan a házak belseje is változott. Téglaházak cserépfedéssel készültek és erre a tájegységre vagy tájra jellemző módon több család lakott egy házban. - Öt csodaszép épület maradt meg közvetlenül egymás mellett, közülük három a korabeli hétköznapokat mutatja be. Az egyik közösségi térként működik, az utolsó pedig a térség kézműves hagyományait eleveníti fel. A szűkösen termő földek mellett fontos megélhetést adott a Fertő-tó és környezete, ahol a halászat, a gyékény és kenderszövés mozzanatait lesheti el a látogató. No és a porták elengedhetetlen eszközeivel, a melléképületekkel is megismerkedhetünk. - Itt az udvaron ezek a deszkaépítmények a sertéstartást, illetve a baromfi ól céljára építették őket. A pajtákban a régi földművelő eszközöket, gépeket találjuk ekétől boronáig, vetőgépig, szekerek, szánkók, illetve a gereblyék, fagereblyék, villák, szelelők, különböző gabonavágó eszközök találhatók ezekben a pajtákban. - A falu magaslati pontján büszkén áll a templom. A két toronyban eredetileg hat harang lakott, a legenda szerint az egyikre egy bika bukkant a Fertő-tó iszapjában. A templomot jobbról és balról is egy-egy szobrokkal gazdagon díszített kálvária keretezi. A fallal körülvett domb bejáratát angyalok vigyázzák, a tetőre pedig 21 lépcsőfok vezet. Fertőszéplakon élénken élnek a vallási hagyományok, a barokk templomot rendszeresen látogatják a hívek, és mindig a különböző ünnepeknek megfelelően díszítik fel, ahogy az egyik oltáron álló Mária-szobrot is. - A Mária-szobor egyébként nagyon szép a ruhája nélkül is. Nagyon kevesen látják úgy, mert hát mindig szebbnél szebb ruhákat adnak rá. Ugye ezek összhangban vannak mindig az egyházi időszakokkal. - A templom berendezése túlélte a magyar történelem viharait, és a 18. század óta gyönyörködteti a híveket. A templom büszkeségei közé tartoznak az egyházatyákat és evangélistákat ábrázoló festmények, a gazdagon faragott szószék és a barokk faszobrok is. A Széchenyi család neve különösen fontos és jól is cseng ezen a vidéken. A templommal szemben kis kastély áll, ahol a legnagyobb magyarként is ismert államférfi, Széchenyi István édesapja látta meg a napvilágot. - Széchenyi Ferenc szülőháza, ők építették, több átalakuláson ment át, majd nem sokkal utána átkerült az Esterházyak tulajdonába a kastély. Ők már magtárként használták, úgy alakították át. Tehát a mostani állapotát, ahogy lehet látni, hát ezt az elmúlt öt évben érte el már a külsőre tekintettel, hiszen ez egy vakolatlan téglaépület volt. - Széchenyi Ferenc, ahogy később fia is, maga is jelentős államférfi volt, nevéhez fűződik sok más egyéb mellett az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum megalapítása. Hogy pontosan mikor készült az épület, azt homály fedi, de a 16. században már biztosan állt. A vastag falakat, kis ablakokat elnézve pedig bizonyos, hogy védelmi funkciókat is ellátott. A kiskastély kívülről egy idő óta újra régi fényében ragyog, belül látogatóközpont vár, ami a Fertő-tó élővilágának megismeréséhez nyújt ismeretanyagot. A fényűző hajlékok építése sokáig elsősorban az arisztokrácia kiváltsága volt, ám mindig akadtak olyan szemfüles, kitűnő üzleti érzékkel, na meg jó adag szerencsével megáldott polgárok, akik nagy vagyonra tettek szert. Éppen ilyen volt a soproni Lenk család, amelynek tagjai üzleti sikereiket pompás villával koronázták meg. Bécsi építészt hívtak, hogy a család tulajdonában lévő gyönyörű nagy park közepére készítse el a kastélyszámba menő házukat. 1890-ben születtek meg a tervek. Egy nagypolgári villaépület épült föl, itt klasszicista, historizáló stílusban. Akkoriban már egy tőkeerős, gazdag kereskedő család volt, aki itt a városban sokadik generációval a 17. század eleje óta élt a Lenk család Sopronban és teljesítette ki a vagyonát kiváló ingatlankereskedéssel és ingatlanügyletekkel, illetve gazdasági tevékenységgel, nagykereskedelemmel. - 1892-ben beköltöztek, de nem sokáig élvezhették a luxust, mert alig tíz évvel később, 1903-ban már csődbe is mentek. A pompásan felújított épület nem csak egy tovatűnt nagypolgári miliőt mutat be, hanem különféle kiállításoknak is otthont ad. Például a korabeli módosabb polgári divatba is betekinthetünk a nemes másolatok, vagy korabeli szabásminták alapján készült ruhákon keresztül. - A német szabók terme mutatja be azt a kézműves tevékenységet, amelyet a nyugati divat képviselői a német szabók teremtettek meg itt Sopronban, egy olyan divattörténeti sort mutatnak be, amely a 19. század elejétől, esetleg 18. század végétől már megjelent a városban és a 20. század elejéig követi végig a női polgári viseletet. - Sopron és környéke már a római hódítók érdeklődését is felkeltette. Hogy pontosan hogyan nézett ki akkor a folyton változó és alakuló természet, azt nem tudjuk pontosan, de hogy ma milyen, azt több helyről megfigyelhetjük. A Sopron és Fertőrákos közötti Kecskehegyről különösen szép a panoráma. Ezt most a hegytetőn állva 11 méter magasról csodálhatjuk meg. Az új fakilátó idén márciusban készült el, tetejére a körpanoráma 360 fokához 56 lépcsőfok vezet. 20 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencét még a Pannon-tenger borította, erről tanúskodik a fertőrákosi mészkő is, mely az egykori állatok csontjaiból, maradványaiból alakult ki. A földtörténeti bizonyítékok nem mellesleg csodaszép és jól megmunkálható alapanyagot is jelentettek, ezt már az itt élő rómaiak is felfedezték, és természetesen minden utánuk jövő nemzedék. - Ebből a kőből épült fel először a környékbeli falvak házai, templomai, kicsit később Sopron belvárosa, templomai, jó minőségű utai, és a 18. században Ausztriába importálták a követ. Ebből a fehér mészkőből épült fel Bécsben a Stephansdom, illetve a bécsi Ring palotái, a Parlament, a Természettudományi Múzeum és az Opera épülete is. - A bánya szomorú események színhelye is egyben, falainál rengeteg itt dolgozó munkaszolgálatost végeztek ki. A kőkitermeléssel ugyan 1948-ban felhagytak, a bánya mégsem merült a feledés homályába. A hosszú évekig tartó bányászat következtében különleges formavilág és akusztika született. - Dohnányi Ernő soproni zeneszerző 1937-ben itt járt ezen a területen, és a barlang belső termében csodálatos akusztikát fedezett fel, ezért kipattant az agyából az a gondolat, hogy egy nagyon jó opera showt szervez ide, meghívta a kor legnagyobb operaénekesei. Viszont, mivel határsáv volt ez a terület, más városokból nem jöhettek nézők, látogatók, ezért Fertőrákos lakói váltottak jegyet. - A Fertőrákosi Barlangszínház igazán különleges helyszín, egy nyitott, voltaképpen szabadtéri előadóterem, ahol mégis esőbiztosan, fűtött székeken élvezhetjük az előadásokat a világ minden tájáról érkező művészekkel. Egy esti előadás kitűnő lehetőség arra, hogy lezárjuk a Fertő-tó környékén eltöltött hétvégénket.

Az Ausztriával szomszédos területeket Magyarországon 40 évig afféle frontvonalnak tekintették. A hidegháború és a vasfüggöny rossz emlékű évei alatt a környék elzárt területnek számított, szigorúan őrizték, nem is léphetett be ide akárki. A beépítések, a fejlesztések messziről elkerülték a tájat. A dolog iróniája, hogy ez viszont igencsak kedvezett az élővilágnak, ugyanis így a háborítatlan területen kialakulhatott Magyarország egyik különleges védett övezete. A Fertő-tó környéke valóságos madárparadicsommá vált, ahol az év minden időszakában csodálatos szárnyasokkal találkozhatunk.