Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Balaton és a festői Tihanyi-öböl a balatoni hajózás központja évszázadok óta. A Tihanyi Apátságnak egykor jelentős szerepe volt a bajba jutott hajósok biztonságos partra juttatásában, hiszen a szerzetesek a toronyból lámpásokat gyújtva mutattak irányt a vízen rekedt hajósoknak. A kedvtelési célú hajózás az 1800-as évek második felében indult virágzásnak a tavon, és épp a kiegyezés évében, 1867-ben alakult meg az első Balatoni Vitorlás Egylet, amelynek Yacht Club épülete ma is Balatonfüreden áll és a Vitorlástörténeti Múzeum lakik benne. - Gosling főkonzul járt itt az 1870-es évek vége táján a Balaton partján, és ő értesítette jó barátját, Richard Youngot, hogy itt talált egy tavat, ami nincs élet, nincs vitorlás élet, és milyen jó lenne, hogyha őt érdekli, hogyha meglátogatná és elbeszélgetnének erről a történetről. Na, hát innét indult meg aztán a sportvitorlázás, az a vitorlázás, amit most is láthatunk itt a Balatonon. És hát ugye a mi épületünk a vitorlás étteremnek az épületének az elődjébe, amit Hauszmann Alajos tervezett, emellett kezdték el az első vitorlás hajók gyártását az ő tervei alapján. - A magyar hajózás fellendítéséért sokat tettek a Festeticsek, az Esterházyak és a Széchenyi család is. Széchenyi István már 1845-ben arról értekezett egy röpiratában, hogy milyen gazdasági előnyei lennének annak, ha a Zala torkolat és az Akarattya közötti csaknem 72 kilométernyi vízterület a környék legjelentősebb közlekedési útvonala lenne. A Balaton számos legendaként tisztelt nagy hajója közül az egyik a Kisfaludy, a tó első gőzhajója. Először 1846-ban futott ki a vízre, innen számoljuk az idén már 176 éves balatoni hajózás születésnapját és történetét. Az 1913-ban épült Jókai nosztalgiahajó a Balaton egyik legöregebbje. Jelenlegi tulajdonosa, Vanyolai Sándor kapitány, korábban a tengert járta. Az első balatoni hajó életében a Jókai volt. - Nekem ez azért volt szimpatikus, mert az egyik tengerjáró hajónknak az egyik motorja volt bent, a Kis-Budapest tengerjáró hajónak a Buckau Wolf motorja, a másik pedig a Kelén hajóban volt. Ez nekem nagyon szimpatikus volt, mivel én gépész vagyok, tehát a motorokhoz a kötődésem az megmaradt. Akkor dolgoztam egy rövid ideig a Jókai majd 1980-ban a Jókai elkerült a Balatonról, elajándékozták a Tiszán a vízi úttörőknek. - Egy idő után méltatlan körülmények között a Hármas-Körös vidékén félig a partra vetve agonizált a hajó, mígnem Tiszalökre került. - Ott áll több évig a hajó Tiszalökön, és egyszer az egyik barátommal arra mentünk, egy másik hajót néztünk meg, és ő javasolta, hogy nem-e érdekel engem a Jókai, itt van Tiszalökön. Hát dehogynem! Érdekelt és siralmas állapotban volt, tehát rozsdás héjlemez volt csak és ott állt félbehagyva. A Jókai teljesen más most már, mert a MAHART tulajdonában volt, amikor átépítették kétszer is, de nem voltak sikeresek ezek az átépítések, tehát a hajó orrkiképzése, kormányállás nem olyan volt, amit egy ilyen patinás hajón az ember elképzelne. '13-ban épült a hajó. Eredeti fenéklemeze van most is a hajónak. Szögecselt acéllemez. Tehát nincs még egy olyan hajó a Balatonon, amelyiknek az eredeti fenéklemeze van. - A Jókai igazi túlélő, hiszen a második világháborúban, 1944-ben Vonyarcvashegynél aknára futott, ám csodával határos módon mégis ki tudott kötni Keszthelyen, hogy megmentsék a hajótestet 1945-ben a visszavonuló német csapatok a Füred előtti vízterületen elsüllyesztették, hogy ne kerüljön szovjet kézre. 46-ban emelték ki, ekkor kezdődött az újjáépítése is, majd a Tisza környéki kalandok után 2002-ben térhetett vissza a Balatonra az otthonába. A balatoni hajózás két másik nagy öregje az 1889-ben vízre bocsátott Kelén és Helka csavargőzösök, amelyek a Balaton egyik legrégebbi, máig használatban lévő, persze azóta már sokszor átalakított hajói. A Új. A Balaton legnagyobb akváriuma is Balatonfüreden található a Bodorka Vízi Világ látogatóközpontban és Közép-Európa legnagyobb édesvízi tavának kialakulásáról, méretéről, élővilágáról, a környezeti problémák mértékéről, de főként a benne élő invazív és őshonos halfajokról mesél, például a látogatóközpont névadójáról, a Bodorkáról. - Többféle Balatonban is megtalálható őshonos halfajunk van, köztük a parcsacsuka, a különböző pontyfélék, illetve vannak védett halfajaink, többek között a kövi csík, a szivárványos ökle, és vannak a Balatonban nem őshonos halfajták, későbbi betelepítés által kerültek a Balatonba. Ezek például a naphal vagy a kárász. A Bodorka egy Balatonban is megtalálható halfaj, ha pontyfélékhez tartozik. Balatonban elég sok példánya megtalálható. Ennél is több példánya található meg a Velencei-tóban. - A Jókai nosztalgia hajó nevét természetesen a nagy mesemondóról, Jókai Mórról kapta, aki feleségével, Laborfalvi Róza színésznővel maga is sokáig hajóval utazott a szemközti Siófokról Füredre, sőt az Adria Magyar Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatóságának is tagja volt. Még első balatoni útja során szeretett bele a környékbe, ahol aztán telket vásárolt és villát építtetett. 1870-től több mint 20 éven át töltötte itt a nyarait és merítette ihletét a tájból. Emlékmúzeum lelt otthonra, egy környékbeli kilátó is Jókai A legendás nosztalgiahajó és a villa mellett, amelyben a Jókai nevét viseli. Csúcsáról a Balaton szinte egésze belátható. - Egy olyan tanösvény vezet hozzá, ami Jókainak az egyik legjelentősebb művének a szereplőit dolgozza fel és a cselekményét. Aranyember tanösvénynek hívják. Amúgy Jókai nem csak az Aranyember tanösvény kapcsán alkotott aranyat, hanem itt a közelben, a Tihanyi-félszigeten, az Arany Ház Hévforrás Kúpnak is ő adta a nevét, mert azt mondta, hogy a lemenő nap fényében úgy csillognak a zuzmók a gejzírkúpnak a felületén, mint az arany tallérok a hófehér sziklán. - A kilátó 2008-ban leégett, a most is látható háromszintes fatornyot később emelték a 315 méter magas Tamás-hegyen. Úgy tudni, gyakran túrázott errefelé Jókai is. Regényhősei emlékét a tanösvényen róluk elnevezett padok őrzik. - A Balaton keleti medencéjének a hegyei tulajdonképpen úgy működnek, mint a Riviéra a nagy adriai hegyek tekintetében, tehát egy éghajlatválasztó szerepe is van, és rendkívül gazdag, és rendkívül mozaikos a növény és az állat világa. A karsztbokor erdőtől kezdve a hűvös szurdokvölgyekig minden előfordul, és a talaj közelében sokszor 50 Celsius fok is van a déli sziklákon, ahol olyan pókok és egyéb ízeltlábúak élnek, amik legközelebb csak a mediterránumban találhatók meg. - Füredi mészkőnek is nevezik a Tamás-hegy uralkodó kőzetét, amelynek rétegsora a Lóci-barlangban mutatja meg igazán magát. Hihetetlen formáit a természet mérte ilyen tökéletesre. Bár a környékbeli bányászok már 1882-ben felfedezték, a barlang története csak 20 évvel később kezdődött. Egy időben aztán elterjedt a legenda, miszerint török kincseket őriz a mélység, a környékbeli gyerekek fantáziájára pedig hatott is a történet. - Amikor a gyerekek lejárkáltak, akkor a szülők ezt szerették volna megakadályozni, úgyhogy az első függőleges aknát eltömedékelték, és a barlang 20 év Csipkerózsika álomba merült. És csak 1910-ben jött az az ötlet, hogy esetleg lehetne újra megnyitni. Egy mesébe illő történet. A gyerekek közt volt egy Kéri Gáborka nevű kisfiú, aki amikor a barlangot eltömedékelték, megfogadta, hogyha majd felnőtt lesz, ő mindenképpen ki fogja nyitni ezt a barlangot, és meg is tette. - Kéry Gábor 1933-ban minden pénzét arra fordította, hogy egy addig még nem ismert járatot nyisson meg, végül egy évvel később Kadics Ottokár vezetésével a Magyar Barlang és Karsztkutató Társulat a ma is használatos kapun keresztül szabadította fel a Lóci-barlangot. A Tihanyi-félsziget hangulatos kövezett kisutcás településével Magyarország egyik legszebb fekvésű vidéke, évről évre százezrek látogatnak ide történelmi, kulturális és természeti értékei, na és persze a Balaton közelsége miatt. Méltóságteljes apátsági épületegyüttese zarándokhely hosszú idők óta. A félsziget létrejöttéhez több millió évet kéne visszaugranunk az időben, a település kialakulásához nagyjából ezer is elég. A Tihanyi Apátság a Balaton keleti és nyugati öblének határán mintegy világítótorony emelkedik a magasba 1055 óta. Az akkor kelt alapítólevél, amely a magyarság legrégebbi, eredeti formában fennmaradt oklevele, még szigetként hivatkozik a területre. A 18. századi éghajlati változások hatására a Balaton vízállása aztán 3 méterrel csökkent, így a század végére Tihany félszigetté alakult. - A magyar történelem szempontjából tényleg kiemelkedően fontos az alapítólevél, hiszen az első olyan dokumentum, ami magyar nyelvű szavakat, nemcsak hogy szavakat, hanem egy magyar mondatot is tartalmaz. Több mint 50 magyar kifejezés található az alapítólevélben. Ezek között szerepel a Tihany és a Balaton szó is. Ezeknek a döntő többsége helymeghatározó kifejezések, amik azt próbálják megmutatni, hogy mettől meddig terjednek az apátságnak birtokai. És ugye szerepel ez a híres mondat az alapítólevélben, amit minden iskolásnak meg is kell tanulnia. A mai kiejtésre ez úgy hangzik, hogy a Fehérvárra menő hadútra. Ez is meghatározza, hogy meddig tart egy bizonyos terület. Ugye az elejéről le szokott maradni, amit hozzá lehetne tenni egy szintén magyar szó, a Kesztölcről Fehérvárra menő hadútra meghatározza, hogy ettől eddig tartott apátságnak egy bizonyos területe. - Érdekesség, hogy I. András király 1055-ben Szűz Mária és Szent Ányos orléans-i püspök tiszteletére alapította az apátságot. A hagyomány szerint a francia püspök imáival megmentette városát Attila hunjaitól, ezért a francia uralkodók szinte védőszentjükként tisztelték őt. Hogy ezek után miért épp az ő tiszteletére szentelték a templomot Tihanyban, nos, arra is akad magyarázat. - András király felesége, Anasztázia a kijevi nagyfejedelemnek a lánya. Neki volt egy testvére, akit a francia uralkodóhoz adtak feleségül. És lényegében ilyen sógori úton-módon kerül ide Ányos tisztelete Magyarországra, és feltehetően francia bencés szerzetesek voltak, akik idejöttek Magyarországra közösség létrehozása céljából, akik hozták magukkal Szent Ányosnak a tiszteletét, így lett Szűz Mária mellett Szent Ányos tiszteletére szentelve a templom. Az apátság átvészelte a tatárjárást, de a török hódítás során az épület erőddé alakult, és csak a 17. században kapta vissza korábbi funkcióját. 1786-ban aztán II. József oszlatta fel az itt élő szerzetesrendet, így a bencéseknek közel 20 évig újra el kellett hagynia Tihanyt. - 1802-ben jöhettek vissza a szerzetesek Tihanyba, amikor újraalapították Magyarországon a bencés rendet, és onnantól kezdve igazából 1950-ig viszonylagos békében élhettek. 1950-ben került feloszlatásra, vagy nagyon szigorú keretek közé szorításra a szerzetesi élet Magyarországon, bencések is csak Győrben és Pannonhalmán maradhattak, így értelemszerűen Tihanyba is el kellett menniük. Az apátságot először egy szociális otthonná alakították át, később múzeumot csináltak belőle, és ma csak a 90-es évek elején jöhettek vissza szerzetesek Tihanyba. - A tihanyi apátságot közel ezeréves történelme során nem egyszer átépítették. I. András nyughelye máig kiemelt jelentőségű, ugyanis ő az egyetlen olyan Árpád-házi uralkodó, akinek síremléke többé-kevésbé abban a formában maradt meg, amilyennek jó ezer évvel ezelőtt megépítették. A hajdani templomnak is ez az egyetlen része, ami átvészelte az elmúlt századokat. Jelenleg átfogó felújítás zajlik az apátság területén, amelynek köszönhetően kívül-belül megújul az épület. Ezzel egy időben régészeti ásatások is folynak, ami alapján valószínűsíthető, hogy a kripta nem csak András, hanem fia, Dávid herceg földi maradványait is rejti. MTI. Ora et labora, vagyis imádkozz és dolgozz. A bencések jelmondatához hű tihanyi szerzetesek munkájának köszönhetően fejlődött itt a mezőgazdaság, az írásbeli kultúra, az építészet és a kézművesség is. Mivel a bencés rend dolgozórend, a szerzetesek a mai napig foglalkoznak szőlőműveléssel, gyógynövénytermesztéssel, oktatással. - Az imádság az mindenképp Istenhez köt bennünket, és biztosítja azt, hogy tudjuk a helyünket a világban, hogy kitől jövünk, és hogy kifelé tartunk. Istentől, a teremtőtől jövünk, és a megváltónk felé tartunk. És ez tulajdonképpen nemcsak imádságunkban tükröződik, hanem munkánkban is. A munka része, a labora része az életünknek, az pontosan azt tükrözi, amiben hiszünk, hogy Isten felé építjük földi hazánkat. És ezekből születnek meg azok a termékek, szerzetesi termékek, amelyek egyrészt minőséget biztosítanak, másrészt pedig gasztronómiai szempontból is ínyencségeknek számítanak itt a félszigeten. - A sajátos geológiai adottságoknak is köszönhető, hogy a Tihanyi-félsziget növényzete is különleges. A levendula főként a mediterrán területeket kedveli, ezért is érzi annyira jól magát a Tihanyi-félszigeten. Noha az apátságban a szerzetesek már alighanem évszázadokkal ezelőtt is foglalkoztak levendulával, Magyarországon csak az 1920-as években telepítették az első nagyobb liluló ültetvényt. Az apátsági majorban csaknem 7 hektárnyi területen levendulát és legalább húszféle gyógynövényt nevelnek. - Bittera Gyula tevékenysége nyomán itt honosodott meg Magyarországon javarészt a levendula. a szerzetesekhez nagyon köthető. Ez a gyógynövényekkel való foglalkozás Több olyan gyógynövényünk is van, ami a Bibliában előkerül. Többek között itt a kevesek által ismert Izsóp növény, amely a Bibliában, mint szenteltvíz hintésre használt növény fordul elő. - S ugyan Tihany általában turistáktól hangos, ünnep idején itt is megtalálhatjuk a békét, átélhetjük a csend telítettségét, pünkösdkor is a Szentlélek eljövetelének ünnepén. - A katolikus egyház élete, akár a bencés szerzetes élete, akár a szolgáló papságnak az élete arra irányul, hogy megtalálja a helyes utat Isten felé. Úgy, ahogy van pünkösd vasárnap, ugyanúgy van húsvét vasárnap, és ugyanúgy van húsvét hétfő és ugyanúgy van pünkösd hétfő. A régi liturgikus beosztás szerint ezeknek az ünnepeknek volt nyolcada. A nyolcad azt jelenti, hogy nyolc napon keresztül egy napként ünneplik azt az ünnepet. Tehát a húsvét vasárnapot 8 napon keresztül húsvétként ünnepelték a hagyományban, ugyanúgy a pünkösdöt is nyolc napon keresztül pünkösdként ünnepelték. De a liturgikus reform óta, 1960-as évek óta ez a katolikus egyházban visszaszorult, ezeket a nyolcadokat egy kicsikét lejjebb csökkentették, és ennek a visszamaradt ünnepe tulajdonképpen a pünkösd hétfő. - Tihany visszhangja legendás, ami azért is különleges, mert a balatoni város nevét vélhetőleg a szláv csend, csendes szó után kapta. Az apátság szakrális terei és az egész kisváros zarándokhely, unikális panorámája pedig Csokonai Vitéz Mihályt is inspirálta. 1798-ban a közeli Balatonfüreden írta meg a Tihanyi ekhóhoz című versét, de a visszhang egy másik irodalmárt, Garai Jánost is megihletett. - Garai János sírja meg a tihanyi regébe ezt a történetet. Alapvetően a történet arról szól, hogy volt egy király, annak volt egy lánya, aki a kezét nem akarta odaadni annak a kérőnek, aki a legjobban udvarolt neki. Ez egy pásztorember volt, aki kecskéket legeltetett itt a Tihanyi-félszigeten. A kecskepásztor bánatában a Balatonba veszett, innét származik a tihanyi kecskeköröm tulajdonképpen, ami egy vulkánikus lelet, földrajzi szempontból. A tihanyi ekho, a visszhang pedig a királylánynak a bezárt hangja itt a félszigeten. - A 20. század költőire is hatott a történet. Babits Mihály A vihar című műve például Garai János történetén alapul, a visszhang pedig máig az egyik legnagyobb turisztikai attrakciója a félszigetnek. Az ekhót valójában a XVIII. századi átépítések szülték, hiszen az akkor átalakított apátság fala az, amely képes visszaverni a hanghullámokat. Ám a tihanyi ekhó szégyenlős kissé, jobbára csak szélcsendben hallatja a hangját, és csak akkor, ha nincs nagy tömeg. Különben rejtőzködik, hiába is próbáljuk kiabálással kicsalni rejtekéből. Sokszor inkább csendben marad.

Balaton és a festői Tihanyi-öböl a balatoni hajózás központja évszázadok óta. A Tihanyi Apátságnak egykor jelentős szerepe volt a bajba jutott hajósok biztonságos partra juttatásában, hiszen a szerzetesek a toronyból lámpásokat gyújtva mutattak irányt a vízen rekedt hajósoknak. A kedvtelési célú hajózás az 1800-as évek második felében indult virágzásnak a tavon, és épp a kiegyezés évében, 1867-ben alakult meg az első Balatoni Vitorlás Egylet, amelynek Yacht Club épülete ma is Balatonfüreden áll és a Vitorlástörténeti Múzeum lakik benne.