Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Hol van már az az idő, amikor Bűd meg Szent Mihály úgy méregették egymást, mint két harcias kakas bunyó előtt, amikor a legény komoly verést vállalt azzal, ha a szomszédba járt udvarolni, és amikor irigység költözött a lelkekbe, ha éppen ennek vagy annak a településnek jobban ment a szekér. - A bűnjelek, azok bűnbicskások, úgy nevezték őket. Az én gyerekkoromban is fennállt még a verekedés, de az '50-es években, amikor elkezdett fejlődni a két község, és összeépült, teljesen összeépült, úgyhogy a múlt század elején már a határút választotta el a két községet, tehát annyira összeépült, ma Egység utcának hívják. - Az Egység út már nevében is összeköt, nem elválaszt. Tiszabűd és Szent Mihály frigyéből az 1950-es évek elején megszületett Tiszavasvári. - 1906-ban volt a települések elnevezésének a rendezése, és akkor Bűdöt Tiszabőnek nevezték el, Szentmihályt pedig Bősze Mihálynak. Tiszavasvári nevet 1952-ben kapta, akkor a megyei pártbizottságon dolgozó elvtárs azt követelte, hogy a szent szót, a szent szót, azt töröljék el és egy új nevet adjanak. Tiszavasvári nevét egyébiránt a Bűdön Fejér Pálként napvilágot látott, majd később Vasváry Pál néven ismertté vált márciusi ifjú iránti tiszteletből kapta. - A Fejér család 1821. május 4-én költözött ide Dámócról, az előző szolgálati helyükről, és az anyakönyveink szerint itt csak egy gyermekük született, ő volt Pál, aki később Vasvári Pál lett. 1826. július 14-én született és még aznap meg is keresztelték itt ebben a Szent Miklós püspök tiszteletére épült templomban. - Az emlékek, az értékek lassan idővel eggyé válnak. Tiszavasvárinak van három temploma és két kastélya is. Míg Szentmihályon a levegő után kapkodó Dessewffy-kastély kéri az életmentést, addig Bűdön a Cornish Dogajkúria nyújt segítő kezet a rászorulóknak, a városhoz pedig egy különösen fontos természetvédelmi terület is tartozik a Fehér-szikk. - Ez egy ős szikes már az első katonai felvételeken is szerepelt, amelyet 1780-as évek elején készítettek, időnként kiszárad, ez hozzátartozik az életéhez. Ennek köszönhető, hogy időnként ilyen sókiválás jelenik meg. Ez a szikes tavakra jellemző egyébként mindenütt, és annak idején összesöpörték a szikes sót, és ezt fölhasználták mosás céljából. 160 hektárnyi területről van szó, az értékét elsősorban a madarak képezik, részben vonuló, részben pedig az itt fészkelő madárállomány. - Amíg a fehér sziken a madárnyelv szerint a lúdgágok, a sirály sír, a daru pedig krukkol, addig közel a városközponthoz az Üllő Cseng-Bong. Ilyen az, amikor a kovácsok gyurmáznak. Kola Attila és a segítője addig üti, amíg meleg. - Egyszer szerettem volna elmenni túrázni, de szerettem volna hozzá egy kést is. És volt bennem az, hogy na, vásároljunk egyet, nézelődtem, de nagyon drágák voltak, és akkor mondom, egye fene, hát ha más el tudja készíteni, én miért ne tudnám. - A 21 esztendős helyiség kovácsa el is készítette, igaz ehhez egy műhelyt is ki kellett alakítani. A kovácsnak a gép nagy könnyebbséget jelent, de az még nagyobbat, ha van még egy kovács, aki segít az anyag lenyújtásánál, a ráveréseknél. - Egy kovács, nem kovács, két kovács, fél kovács és három kovács, egy kovács, tartja a mondás. Számomra az a hihetetlen, hogy amit kereskedelemmel meg lehet venni, körkeresztmetszetű, négyzetkeresztmetszetű anyagok, én abból egy kis hő hatására majdhogynem gyurmázni tudok vele, hogy bármilyen formát, amit szeretnék, azt el tudok belőle készíteni. - Vas, tűz, fogó, kalapács, üllő és izomerő, ezek a kovácsmesterség alapszavai, emberemlékezet óta. Hajaj, van itt minden. Bűd, Tiszabűd, Szent Mihály, Bűd, Szent Mihály, egyszóval Tiszavasvári. Ez az a hely, ahol a nyírségi, a hortobágyi és a hajdúsági táj találkozik, és ahol Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati kapuja megnyílik az érkező előtt, legyen az örmény kereskedő, görögkatolikus telepes, vagy éppen kiváltságot kapó református hajdú, és akkor még a birtokos Lónyayakról, Dessewffyekről, Kornisokról nem is beszéltünk. Ennyiféle népesség egy aránylag szűk helyen. Tiszavasvári központi része a dombra épített református templom és környéke. Itt található a Találkozások Háza és a Vasvári Pál Múzeum is, utóbbi a református egyház egykori parókiájában és iskolaépületében kapott helyet. - A két településrésznek erős egyházi vonatkozása volt itt ez a rész, ahol vagyunk a Szent Mihályon, itt elsősorban a református, hiszen a templom is itt van mellettünk. Bűdön pedig a görögkatolikus vallás volt a fontos. Már nem válik külön ilyen szempontból a két településrész, hanem a múzeumban helyet kap minden eleme a vasvári hagyományoknak. - A településen a legnagyobb gyülekezetet a reformátusok adják. - A református ősök a településen odafigyeltek arra, hogy a templom, ami az életükben egy fontos helyszín és egy meghatározó lelki központ az egy kiemelkedő helyen lehessen, ők maguk emeltek mesterségesen egy dombot, és erre építették fel ezt a templomot. - A templomot sokáig palánk védte, majd 1791-ben azt lebontották és az épületet kőkerítéssel vették körbe. - Annak a négy sarkára egy-egy bástyát építettek, kazamatát, a helyiek ezt úgy mondták, hogy Kása Máté, ami tulajdonképpen magtárként is szolgált, hiszen abban az időben az egyháznak földjei voltak, gazdálkodót így tudta magát fenntartani. - Az idők folyamán a kerítéssel együtt két Kása Mátét elbontottak, így ma már csak a múzeumi oldalon láthatóak a bástyák. Egyébként míg Bűdön a Dogály család építtetett kastélyt, amelyet később a Kornisék vásároltak meg, addig a kihalt Szent Mihályra szabad hajdúk érkeztek a lónyai uraság kérésére. Később ezen a területen a Dessewffyek kastélyt is építettek, amelynek központi része Dessewffy József akadémikus országgyűlési követnek köszönhető. - Ő a reformkor kiemelkedő alakja a politikai téren is, hiszen Széchenyi Hitel című munkájára válaszolva írta a hitel című munkataglalatja írást, és emiatt írta meg a Világ című munkáját Széchenyi István. - Dessewffy Józsefnek három fia született Aurél, Emil és Marcell. Aurél szintén fontos politikus volt. Emil helyben mintagazdaságot épített és kiváló gazdálkodó volt, emellett a Tudományos Akadémia elnöke is volt, és a Marcell pedig filozófusként alkotott elsősorban. - A Dessewffy család a templomépítésben is élen járt. Tiszavasvári a római katolikus templomát részben nekik is köszönheti, ugyanis ők vásároltak telket a templomnak. Ez Magyarországon az egyetlen Szent Eleonóra tiszteletére szentelt plébániatemplom. A Vasvári Múzeum két épületével gyors tempóban, jó félnapi nézelődnivalót biztosan jelent a betérőknek. Az Alkaloida gyógyszergyár, a régészeti rész, a néprajzi gyűjtemény és a Vasvári Pál emlékkiállítás mellett időszakosan van itt még babakiállítás is. - Amikor kiadtuk a könyvet, úgy szerettük volna bemutatni a szakmai közönségnek, hogy egy szakmai napot fűztünk köré. És amivel túlléptük, az, hogy tárgyi anyagot is elkezdtünk gyűjteni, ma már ott tartunk, hogy több mint 3000 darab játékgyűjteményünk van, az 1920-as évektől kezdve napjainkig népviseletes babák a nagyvilágból. Mindig tematika szerint alakítjuk a kiállításainkat, a múzeum családi programokat, játszónapokat szervez, és akkor olyan játékokat is rakunk ki, amivel játszhatnak. - A Langaméta óvodai szakmai munkaközösség egyik kiemelt feladatának tartja a település népi játékainak összegyűjtését, idén már a 18. alkalommal szerveztek szakmai napot. A Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza háromszög középpontjában Tiszavasvári mindig is szerette befogadni a jót. Így volt ez a hortobágyi pásztorétellel, a slambuccal is, amely annyira jólesett az itt élőknek, hogy nemcsak a gyomrukba, hanem a kebelükbe is fogadták ezt a laktatós étket. Az öhön - merthogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban így nevezik, olyan szeretettel és professzionalizmussal készül, hogy a tiszavasváriaktól a mi öhömünk kifejezés is elfogadott. Aztán az egytálétel mellett, vagy előtt egy tíz ujjat megnyaló leves specialitás is fő a bográcsban. A zúzos lé hangzásilag meglehetősen rock and rollos, pedig inkább lakodalmi. - Zúzósnak zúzós a leves, mert finom, de nem zúzós, hanem zúzos. Tehát egy lakodalomban általában 80-100 tyúkot is levágtak, és akkor a lába, a nyaka, a feje, a szárnya hegye, a belsőség, a zúza, a mája belekerült ebbe a levesbe, zöldséget aprítottak bele, betétnek rizsát főztek a végén, és ez olyan, mint manapság a csirkeragú leves. - Az eperlevél különlegessége, hogy nyújtás és darabolás után frissen forró zsírba kerül, tehát a levestésztát nem főzik, hanem sütik, pontosabban pirítják. - Külön edényben kirakják az asztalra és minden vendég annyit rak a levesébe, amennyit szeretne. Van, aki úgy szereti, hogy még ropogós, amikor eszi a levest, vagy van, aki még vár arra, hogy picit megázzon ez a tészta és lágyabb állagú lesz. - És ha már lagzi, akkor adjunk a kalóriáknak. Tiszavasváriban az esküvői torta mellé grillázstorta is jár. Róka Sándorné mestere az égetett cukorból készített látványos formáknak. Konyhájában a cukor és a dió a leginkább használt alapanyag. A grillázstorta a lakodalom egyik éke egészen addig, amíg össze nem törik. - Egyet-kettőt láttam, hogy összetörik, olyankor egy kicsit fáj a szívem, mert tudom, hogy én két napot, vagy mit tudom én, mennyit dolgoztam rajta, de hát azt tartja a mondás, hogy ahány darabra törik a grillázstorta, addig fog tartani a boldog házasság. - A grillázstörés a vőlegény dolga, általában egy fehér abroszon nyújtófával sújt le a tömény édességre, a szénhidrátbombára. - Inkább vőlegény torta, én menyasszony torta. Menyasszony torta a piskóta, mert az puhább, a vőlegénye az kemény. - Róka Sándorné 33 évig dolgozott a legendás tiszavasvári Alkaloida gyárban, mint gyógyszergyártó, a cukrász szakmunkás bizonyítványt mindössze 10 évvel ezelőtt, 62 évesen szerezte meg. Eddigi legbonyolultabb alkotása a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, természetesen grillázsból. - Előtte éveken keresztül ahányszor elmentem a templom mellett, mindig néztem, Úristen, de gyönyörű ez a templom. De jó lenne egyszer megcsinálni. Mikor jött a felkérés, akkor utána egy hónapig hagytam magam rábeszélni, mert mindig azt gondoltam, túl nagy falat ez nekem. - Végül több mint tíz kilós nagy falat lett belőle. Hogy a bűdi görögkatolikus templom egyszer elkészül-e cukros dióból, ki tudja, Isten útjai kifürkészhetetlenek. Mindenesetre a dombra és Szent Miklós tiszteletére emelt épület Tiszavasvári egyik fontos helyszíne. A templom ékessége az ikonosztázion. - Először elkészült a képállvány. 1869-ben Boldis János fafaragó készítette el, aztán elkészült a négy alapkép, ezeket Roskovics Ignác görögkatolikus festőművész festette. Róla annyit tudunk, hogy ő volt a ruszin Munkácsy. Ez a Bűd egykori központjában épült templom, ahol most vagyunk. A településünk többször elnéptelenedett a történelem során, de mindig újratelepült. Az 1700-as évek elején Felvidékről és Beregszász környékéről visszajöttek a jóval korábban elmenekült magyar családok. Úgy tudjuk, hogy 30-40 család lehetett, összerakható fatemplommal és görögkatolikus lelkésszel érkeztek ide Büdre. - A templom érdekessége, hogy megmaradtak a régi állópadok, amelyek valaha a fal mellett voltak körben elhelyezve. A támla felhajtása után ezekbe bele is lehet állni. Ismerjük be, hogy csupán részei vagyunk-e nagy műnek, s bár fontos a szerepünk, csak a mi kis körünket látjuk, de egészében fel nem foghatjuk. Az nem von le a mi értékünkből, hogy a mi véges agyunk elvész a végtelenben. Kabai Jánosnak a Bükkszentmihályon, a mai Tiszavasvári elődtelepülésén született tudósnak, a morfingyártás atyjának, az Alkaloida Vegyészeti gyár alapítójának a gondolatai csak ráerősítenek arra, hogy egy csodálatos elme születhet bárhová, a spiritusz utat tör és reményt csöpögtet minden tenni vágyó ember lelkébe. - Tiszavasváriban a Kabai János név az egy fogalom, tehát ő itt egy ilyen ikonikus személy. Fantasztikus dolog, amit ő kitalált, létrehozott, és amit a Kelp Ilonával együtt végigcsináltak, és hogy szabadalom lett belőle, és utána világszerte ennek alapján gyártották a morfint, de hogy emberileg is olyanok voltak, hogy a Kabai János egy nagyon nyíltszívű, nagyon gondoskodó és szerethető figura lehetett. - A Trianon utáni években Kabai Jánosnak és feleségének előbb zöld máknövényből, később száraz mákszalmából is sikerült úgy morfint előállítaniuk, hogy elkerülték az ópium fázist. - Neki eltökélt szándéka volt, hogy ő hazajön Bűdszentmihályra, és itt csinál egy gyárat, hogy a gyerekkori barátainak legyen itt munkája, és csinálják meg ők itt ezt a morfint, amit elő lehet állítani. - A tudós fiatalember szintén vegyész feleségével, Kelp Ilonával megmutatta a világnak, hogy tehetséggel és szorgalommal a térkép piciny pontjáról is lehet olyan tettet végrehajtani, amely az egész földgolyóbis létét teszi jobbá. Tiszavasvári és a gyár az itt élők és itt dolgozók miatt elválaszthatatlanok egymástól, elég, ha a sportra gondolunk. - Tiszavasvár egy kisváros, három megye határán vagyunk, Borsod, Hajdú, Szabolcs, és nagyon nagy sportmúlttal rendelkezik. Nagyon támogatta a sportot az Alkaloida Vegyészeti Gyár vezetősége. Igazi sportos beállítottságú emberek voltak. 14 szakosztály működött az Alkaloidán belül. Tiszavasvári Lombik Sportegyesület volt, a vegyészeti gyárhoz kapcsolódóan kapta a nevét. Lombikbébinek csúfoltak bennünket, amikor megjelentünk, és nagyon komoly eredményeket értünk el. - Hogy a komoly eredmények elismerései szem előtt legyenek, példát mutassanak és emléket állítsanak, Tiszavasváriban sportmúzeumot is létrehoztak. - Példamutatás a fiataloknak, hogy olyan szeretnék lenni, mint édesapám, nagyapám, mikor eljönnek és meglátják, hogy az ő szüleik és nagyszüleik milyen eredményeket értek el, és ez egy ösztönző erek dolog. Ugye a szektorlabdásaink, világbajnokok, Európa-bajnokok, bajnok csapatok, ők mindent nyertek, amit el lehet képzelni. Kézilabdában ugye NB I-es volt Tiszavasvárinak a férfi vonalon a csapata. Olyan csapatok voltak itt, mint a Fotexpress, Pick Szeged, Dunaferr, úgyhogy teltházas meccsek voltak a sportcsarnokban. - Aztán a vitrinekbe zárt eredmények közül itt van a karate, a súlyemelés, a labdarúgás, a röplabda, a díjugratás, no és a sporthorgászat is. És ott vannak a világverő szektorlabdások, vagy asztali focisták, vagy gombfocisták, kinek hogy tetszik. - Első helyezett és világbajnok, ifjú Farkas Gábor, Magyarország, Tiszavasvári, ez jelentette számomra azt, hogy Tiszavasvárit ismeri a világ, és utána hallottam, hogy Tiszavasvári szektor labda nagyhatalom. - Ez nem olyan, mint egy számítógépes játék. Itt a játékost, a gombot meg lehet fogni, lehet szeretni, vagy le is lehet cserélni. - Együtt kell élni a játékkal, tehát legyen egy alap állóképessége, tehát tudjon két-három napig az asztal körül odahajolva sétálni úgy, hogy közben koncentrál, nagyon el lehet fáradni. Sokan azért nem lesznek nagy játékosok, mert ezt nem hiszik el, hogy itt edzeni kell. - Farkas Mihály Gábor azt vallja, a szektorlabda sok mindenre megtanítja művelőjét, de az egyik legfontosabb a kudarc feldolgozása. Itt nincs idő keseregni egy bekapott gól miatt, muszáj tovább játszani.

- Hol van már az az idő, amikor Bűd meg Szent Mihály úgy méregették egymást, mint két harcias kakas bunyó előtt, amikor a legény komoly verést vállalt azzal, ha a szomszédba járt udvarolni, és amikor irigység költözött a lelkekbe, ha éppen ennek vagy annak a településnek jobban ment a szekér. - Hajaj, van itt minden. Bűd, Tiszabűd, Szent Mihály, Bűd, Szent Mihály, egyszóval Tiszavasvári. Ez az a hely, ahol a nyírségi, a hortobágyi és a hajdúsági táj találkozik, és ahol Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati kapuja megnyílik az érkező előtt, legyen az örmény kereskedő, görögkatolikus telepes, vagy éppen kiváltságot kapó református hajdú, és akkor még a birtokos Lónyayakról, Dessewffyekről, Kornisokról nem is beszéltünk. Ennyiféle népesség egy aránylag szűk helyen. - A Miskolc-Debrecen-Nyíregyháza háromszög középpontjában Tiszavasvári mindig is szerette befogadni a jót. Így volt ez a hortobágyi pásztorétellel, a slambuccal is, amely annyira jólesett az itt élőknek, hogy nemcsak a gyomrukba, hanem a kebelükbe is fogadták ezt a laktatós étket. - Ismerjük be, hogy csupán részei vagyunk-e nagy műnek, s bár fontos a szerepünk, csak a mi kis körünket látjuk, de egészében fel nem foghatjuk. Az nem von le a mi értékünkből, hogy a mi véges agyunk elvész a végtelenben. Kabai Jánosnak a Bükkszentmihályon, a mai Tiszavasvári elődtelepülésén született tudósnak, a morfingyártás atyjának, az Alkaloida Vegyészeti gyár alapítójának a gondolatai csak ráerősítenek arra, hogy egy csodálatos elme születhet bárhová, a spiritusz utat tör és reményt csöpögtet minden tenni vágyó ember lelkébe.