Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext.

A Balaton. Balaton déli kap. A Balaton. Balaton déli kapuja Siófok A Balaton. Balaton déli kapuja Siófok időről-időre megcsillant egy egy. A Balaton. Balaton déli kapuja Siófok időről-időre megcsillant egy egy gasztronómiai gyöngyszemet. időről-időre megcsillant egy egy gasztronómiai gyöngyszemet édes élmények nyom. időről-időre megcsillant egy egy gasztronómiai gyöngyszemet édes élmények nyomában járva első utunk gasztronómiai gyöngyszemet édes élmények nyomában járva első utunk vezethet idei is. élmények nyomában járva első utunk vezethet idei is. Épp csak pár lépésnyire a város. vezethet idei is. Épp csak pár lépésnyire a város ikonikus látványosságát. vezethet idei is. Épp csak pár lépésnyire a város ikonikus látványossággá túl a víztoronytól. lépésnyire a város ikonikus látványossággá túl a víztoronytól. Ildikó és lépésnyire a város ikonikus látványossággá túl a víztoronytól. Ildikó és Imre korábban ugye. látványossággá túl a víztoronytól. Ildikó és Imre korábban gyerek ruhaboltot üzemeltettek. Ildikó és Imre korábban gyerek ruhaboltot üzemeltettek ebben az épületben, aztán ruhaboltot üzemeltettek ebben az épületben aztán felülkerekedett rajtuk azt. ruhaboltot üzemeltettek ebben az épületben aztán felülkerekedett rajtuk a süteménykészítés iránt épületben aztán felülkerekedett rajtuk a süteménykészítés iránt érzett vonzalmuk a. rajtuk a süteménykészítés iránt érzett vonzalmuk a. Ildikó családjában rajtuk a süteménykészítés iránt érzett vonzalmuk a. Ildikó családjában egészen egy bakonyi érzett vonzalmuk a. Ildikó családjában egészen egy bakonyi nagymamáik vezethető vissza. érzett vonzalmuk a. Ildikó családjában egészen egy bakonyi nagymamáik vezethető vissza. A 2 családjában egészen egy bakonyi nagymamáik vezethető vissza. A 2 világháború között felkerült Buda. nagymamáik vezethető vissza. A 2 világháború között felkerült Budapestre egy mód. világháború között felkerült Budapestre egy módos polgári családhoz. világháború között felkerült Budapestre egy módos polgári családhoz ott megtanultad. Budapestre egy módos polgári családhoz ott megtanult arcú a korabeli cukrászmester. családhoz ott megtanult arcú a korabeli cukrász mesterségnek a csínját-bínját. családhoz ott megtanult arcú a korabeli cukrász mesterségnek a csínját-bínját. Dinjar és visszatér. korabeli cukrász mesterségnek a csínját-bínját. Dinjar és visszatérve a kis falujába. korabeli cukrász mesterségnek a csínját-bínját. Dinjar és visszatérve a kis falujába és Bakonyi faluba csínját-bínját. Dinjar és visszatérve a kis falujába és Bakonyi faluba ő volt az első, aki elől. a kis falujába és Bakonyi faluba ő volt az első, aki először tortát sütött a faluban. a kis falujába és Bakonyi faluba ő volt az első, aki először tortát sütött a faluban a saját lakodalmát. volt az első, aki először tortát sütött a faluban a saját lakodalmát ő főzte. Épp sütött. volt az első, aki először tortát sütött a faluban a saját lakodalmát ő főzte. Épp ő sütötte a torták a sütött a faluban a saját lakodalmát ő főzte. Épp ő sütötte a tortákat akkor még csak -kal. ő főzte. Épp ő sütötte a tortákat akkor még csak kalácsokat kínáltak az. sütötte a tortákat akkor még csak kalácsokat kínáltak az esküvők a lakodalma, akkor kalácsokat kínáltak az esküvők a lakodalma, akkor ő viszont már a Toro. kalácsokat kínáltak az esküvők a lakodalma, akkor ő viszont már a Toro tájba az ott tanult. lakodalma, akkor ő viszont már a Toro tájba az ott tanult rend. Süteménnyel évvel ki. lakodalma, akkor ő viszont már a Toro tájba az ott tanult rend. Süteménnyel évvel kínálta Erdélyt. tájba az ott tanult rend. Süteménnyel évvel kínálta Erdélyt. Ildikó lánya az egyetem évvel kínálta Erdélyt. Ildikó lánya az egyetem elvégzése után úgy döntött ki. évvel kínálta Erdélyt. Ildikó lánya az egyetem elvégzése után úgy döntött kijár egy cukrász iskolát. az egyetem elvégzése után úgy döntött kijár egy cukrász iskolát a szülők pedig már az ő kijár egy cukrász iskolát a szülők pedig már az ő hatására határozták el, kijár egy cukrász iskolát a szülők pedig már az ő hatására határozták el, hogy 50 éves fel. pedig már az ő hatására határozták el, hogy 50 éves fel. De ők is ki tanulják a pedig már az ő hatására határozták el, hogy 50 éves fel. De ők is ki tanulják a mesterséget egy Budapest. el, hogy 50 éves fel. De ők is ki tanulják a mesterséget egy budapesti felnőttképzés után a tanulják a mesterséget egy budapesti felnőttképzés után a New York Kávéházba kerültek szakmai gyakorlatra, ahol megismerkedtek a modern felnőttképzés után a New York Kávéházba kerültek, szakmai gyakorlatra. Kávéházba kerültek, szakmai gyakorlatra, ahol megismerkedtek a modern cukrászat csúcstechnológiájával, a Kávéházba kerültek, szakmai gyakorlatra, ahol megismerkedtek a modern cukrászat. gyakorlatra, ahol megismerkedtek a modern cukrászat. Most technológiájával a minőségi alapanyagokkal, a mousse-ok modern cukrászat. Most technológiájával a minőségi alapanyagokkal, és francia monodesszertek világával. Siófokon aztán hamarosan elegáns cukrászdát nyitottak, ahol a tojással felfőzött, tejszínhabbal lazított krémmel készült roppanós textúrákkal, magvakkal és savanykás gyümölcsökkel bolondított színes glazúrral bevont desszertek mellett jól megférnek a pultban a klasszikus magyar cukrászat termékei is. Utóbbihoz természetesen a bakonyi nagymama receptjeiből merítik az inspirációt. - Ez a nagymamák kézzel írott míves, kézzel írott receptes füzete, nagyon féltve őrzött kincsem, úgyhogy ezt a mai napig is a hagyományőrző receptjeinkhez felhasználjuk. Így például a pogácsákhoz a dobostorta ugyan már védett termékként, de az eredeti dobostorta receptje is benne szerepel. - Sok cukrászda egyáltalán nem tart sós süteményt, mondván, ha cukrász, akkor legyen édes. De itt éppen a nagymama receptes könyvéből kiindulva mindig van legalább háromféle pogácsa. A juhtúrós, a tökmagos vagy a burgonyás egy évszázad ízeit hordozza. Így elsőre nyilván furcsának tűnhet, hogy cukortól mentes édes cukrászati termékek is készülhetnek, pedig egyre nagyobb az igény az ilyen megoldásokra. Erre alapozva nyitott meg az a siófoki cukrászda és kávézó, ahol a süteményekben igyekeznek mindenféle allergiára és ételérzékenységre megoldást találni. - Azt vesszük észre, hogy most már a kiskorú gyerekektől a felnőttekig nagyon nagy számban elterjedtek sajnos ezek a betegségek, hogy a gluténérzékenység a legtöbb, folytatódik a tej és különféle allergiák, mint például a narancs, amivel mi is naponta találkozunk, hogy egyre több újfajta allergia jelenik meg sajnos és érinti az embereket. - Márpedig miért ne élvezhetnék az allergiával vagy táplálék intoleranciával élők is az édességek ízét. És itt természetesen nem csak azon van a hangsúly, hogy mentes legyen a süti az allergiákat kiváltó alapanyagoktól, hanem hogy a mentesség ellenére az ízükön ebből semmi ne legyen érezhető. Ehhez pedig különböző konyhatechnológiai trükköket kell bevetni. - Édesítőszerekkel van helyettesítve a cukor a süteményeinkben, hogy azt az ízvilágot azért hozzák. Például a glutént azt ki tudjuk helyettesíteni datolya alapú készítményekkel, vagy egy ilyen kekszes alapot képzeljetek el, ami nagyon finom egy ilyen mascarponés krémmel, rizsliszt, illetve mandulaliszt keverékéből készítik a piskótát, hogy legyen egy ilyen piskótás rétegű süteményeink is, mint például a somlói csoki tortánk, tejmentes tejtermékekből készülnek, mandulatej vagy rizstejből. Akik nem allergiásak, ők is nagyon jól fogadják a süteményeinket, mert mindig az a visszajelzés, hogy nem érezhető, hogy mentes a süteményünk. - Amikor betér a vendég, egyből elindul a beszélgetés, hogy ki mire allergiás vagy mit nem szeretne enni a süteményében, hiszen itt különösen fontos, hogy ne kerülhessen olyan a tányérjára, ami aztán neki gondot okozhat. Úgy tűnik, mostanság Tihany nemcsak apátságáról vagy príma panorámájáról híres, de a levendulájáról is legalább annyira. Pedig ez nem egy új keletű történet. Új keletű viszont a levendulás krémes, amit az apátság tövében működő cukrászdában készítenek. A cukrászda helyén már évtizedekkel ezelőtt presszó üzemelt. - Maga a presszó 1961-től van itt, és ezelőtt ez az apátságnak a gazdasági udvara volt. Nos, ez szó szerint ez azt érti, hogy a tyúkok, disznók, pulykák voltak itt ezen a teraszon is, illetve az épület helyén, és konkrétan magának a cukrászdának az épülete, a hátsó épületrésze, ahol most a pultunk található, az a disznóól volt. Amúgy ez egy alagúttal össze volt kötve az apátság, ahol ugye a takarmányt tudták az állatoknak biztosítani. Ez a titkos alagút már nincsen. - Aztán úgy fordult a történelem kereke, hogy az apátság visszakaphatta az időközben államosított egykori gazdasági udvarát, persze eszük ágában sem volt újra disznókat és tyúkokat tartani a félsziget talán leghangulatosabb kilátásával bíró teraszán. Az atyák a cukrászda koncepciójába nem szólnak bele, de természetesen találkozunk itt az apátsági termékekkel, a gyógylikőrökkel, Gellért atya gyógyteájával, amit a Tihany környéki réteken gyűjtött növényekből állít össze. Az épület és nyugodt belső udvara az évek során több átalakításon is átesett, mire elnyerte mai formáját. - Egy klasszikus apró téglaburkolattal lett kialakítva, amin tökéletesen párosul a cukrászda falához, ami Tihanyi-kővel van kirakva, ugye ez egy ilyen szürkés, barnás árnyalatú kő, és ehhez nagyon jól passzol magának az épületnek a téglaburkolata, és ez egy klasszikus pirosas-sárgás téglaburkolat, és ehhez pedig a teraszon visszatérünk ebbe a szürkés világba, ahol a kis korlátunk szintén Tihanyi-kővel lett kialakítva. És hogyha az ember tényleg beül a cukrászdába, az apátságnak a tövébe, konkrétan szinte az apátság tövében ülünk, az anyaghasználat abszolút visszaadja mind a régi kornak, mind pedig a jelen kornak az élményét. - Ma már helyben frissen készülnek a sütik és torták a cukrászda látványműhelyében, amit az udvarra betérő vendégek egy nagy panorámaablakon keresztül akár nyomon is követhetnek. Persze a legtöbben nem nézni, hanem inkább kóstolni jönnek. A Tihanyi-félsziget felső csücskében a remek panorámaponton álló teaház és étterem gazdái már évtizedek óta vendéglátással foglalkoznak. A Hortobágyi család sokáig egy balatoni horgásztanyát üzemeltetett, aztán amikor lehetőségük nyílt saját tulajdonú üzletbe vágni, megvásárolták ezt az épületet. Akkoriban született meg a harmadik generáció, így az addigi anyukából nagymama lett, ami a hely nevét is befolyásolta. - Édesanyám nagyon nagy kedvelője a szálas teáknak, már gyerekkorunkban is, mikor külföldön jártam, akkor mindig hoztunk haza neki egy-egy zacskóval, és igazából az ő tea iránti szeretete az, ami megalapozta ezt az éttermet és a teaházat. Most már idestova több mint száz szálas teánk van, különböző ízesítésű, fekete, vörös gyógy, sőt vannak ház teái is, amik kimondottan csak ennek a helynek, illetve csak nekünk készülnek ezek a levendulás teák. - A teaház egész éves hely. Néhány éve a Balaton körül még leginkább szezonális éttermek, büfék, cukrászdák működtek, amik a néhány hónapos nyári szezonban tartottak nyitva, abban a nagy forgalomban igyekeztek megkeresni az egész éves bevételüket. Ma már egyre többen törekednek a négy évszakos vendéglátásra. Az aszófői teaház sem csak príma teáiról, vagy a teák mellé kínált kekszekről híres, hanem házias süteményeiről, tortáiról is. - Édesanyámnak húsz évvel ezelőtt vásároltam karácsonyra egy recepteskönyvet, és benne volt ez a diós-csokis keksz. Akkor még nyilván nem tudtam, hogy ebbe belőlem is cukrász lesz, és ezt a kekszet adjuk tulajdonképpen a teához, ez a teakeksz, illetve emellett elkezdtem sütögetni önmagam otthon, saját kedvtelésemre, szórakoztatásomra, és hála Istennek olyan jól sikerültek ezek a sütemények, hogy belevettük az étlapba, itallapba, és most már van 12-3-4 féle süteményünk. - A család kedvenc karácsonyi csemegéje a csokoládétorta, amit Gergely az ünnepkor friss naranccsal, kandírozott naranccsal és marcipánnal készít. Itt, az étteremben pedig az eperszezonban például narancs helyett friss eperre és helyben befőzött eperlekvárra cseréli benne a narancsot. A A süteményeket kedvelők számára nem cseng ismeretlenül a Bergmann név, főleg nem a Győr-Balatonfüred tengelyen. Az 1930-as évek végén egy kapuvári szabómester fia, az akkor 25 éves Bergmann Imre cukrászdát nyitott Győrben. A cukrászmester mindkét fia továbbvitte a családi hagyományt, egyikük a győri cukrászda vezetését örökölte, a másik fiút, Bergmann Ernőt pedig a Balaton mellé Füredre sodorta az élet, aztán egyszer csak úgy érezte, eljött az idő, hogy saját üzletet nyisson. - Füreden először ezt az üzletet nyitottuk meg. Idén október közepén lesz 30 éve, hogy kinyitottunk, mert azóta hála istennek nagy fejlődésen mentünk keresztül. Onnan kezdődött az egész, hogy amikor ki tudtunk nyitni, akkor kölcsönszékeink voltak, és az első programpont az volt, hogy mire kinyílik a szálloda, ahova vissza kell adni a székeket, hogy addigra új széket tudjuk venni ide is. Gyorsan megkedvelték a vendégek a cukrászdát, így a kölcsönszékek visszakerültek a szállodanyitásra, ha egy üzlet beindul. Bergmann Ernő megnyitotta második cukrászdáját is Balatonfüreden, amit a lánya, Márti vezet. Talán legfontosabb törekvése a cukrászdinasztiának, hogy azt a minőséget és szemléletet, amit még az 1930-as években a nagyapa képviselt, életben tudják tartani közel 100 év elteltével is. - A hagyományos cukrászatnak a hívei vagyunk leginkább. Ugye az édesapámnak volt az egyik ilyen mondása, hogy Isten áldja a tisztes ipart. Ugye ez azt jelenti, hogy legyen meg bennünk a munkához való alázat is. Természetesen a jó alapanyagoknak a megválasztása az nagyon fontos. Ugye annak idején, amikor még a maszek korszak volt, akkor a nagyapám nagyon kalandos úton tudott a dunai hajósoktól egy-két csempészárut beszerezni. Ez most már elévült, úgyhogy így mondhatom is. - Ma már jóval könnyebb dolguk van a minőségi alapanyagok beszerzésével, mint anno a nagypapának volt, a receptúra betartása pedig mindig is alapkövetelmény volt a családban, legkedveltebb termékük máig a francia krémes maradt, ami neve ellenére nem a modern francia, hanem a hagyományos magyar cukrászat egyik slágere. Bergmann Márti állítja, a titok mindössze annyi, hogy mindig frissen, egy nap akár többször is elkészítik, mindig kisebb tételekben, de ha kell, akár zárás előtt egy órával is. Bergmann Ernő a közelmúltban elhunyt, üzleteit a gyerekei viszik tovább. Sósat és édeset egyaránt kínálnak Kővágóörs új pékségében, ami valójában nem is annyira új. Tulajdonosa hosszú irodában töltött jogászévek után kezdte érezni, hogy rossz helyen ül, ezért döntött úgy, hogy megpróbálkozik a vendéglátással. Szerzett egy szakács, majd egy pékszakmát, és közben saját helyet álmodott magának, amit aztán meg is teremtett. - Az elmúlt 10 évben a környéken nagyon-nagyon sokat kirándultunk, és mindig mosolyra szaladt a szám, amikor erre jártam, és erre érkeztem, úgyhogy egyre erősebben foglalkoztatott a gondolat, hogy azt a bizonyos helyet, amiről álmodtam, azt valahol itt kellene megélni, és aztán egy nagyon kedves ismerős ajánlása nyomán a régi Kővágóörsi pékség épületét és helyét megtaláltuk. Úgyhogy egy több mint 100 éves hagyományt igyekszünk továbbvinni és folytatni. - Pici falu pici házában egy XVIII. századi vörös kőépületben működött a régi pékség, a robosztus falak máig őrzik a múltat. Ahogy a helyi vendégek emlékezete is, ma is szívesen betérnek ide nosztalgiázni, hogy milyen volt itt egykor a kenyér és milyen a kifli. - Ez, amikor megérkeztünk a lisszitától a kifli kaszniig, a dagasztógépig, a lisztcímkékig, a szakajtókon át, ami az ablakban található volt. A régi nagy pékségnek a kulcsa, ez mind-mind a régi sütőlapátok, a kemence, az érintetlenül minden itt volt. Az udvar másik oldalán pedig található az üzlet, ami egykor a fáskamra volt. Volt egy pici kiadó, ablak, ott adták ki a kiflit és a kenyeret, amit készítettek. Mi ebből alkottunk egy üzletet, ahol lehet reggelizni. - Merthogy az egyre divatosabb pékségek funkciója mára megváltozott. Az ilyen helyekre nem csak azért tér már be az ember, hogy megvegye a napi betevő kenyerét, pékáruját, szívesen időznek is itt. A pékség ma már nem csupán egy bolt, hanem egy hely, ahol jó enni és jó lenni, ahol élményt is kap az ember a tányérján, vagy a tányérja mellé. Ahogy Amióta a Balaton újabb reneszánszát kezdte élni a gasztronómia is igencsak fellendült a környéken, újabb és újabb jó helyek nyílnak, sokan itt próbálkoznak meg álmaik megvalósításával, sőt, gyakran szakma vagy teljes életmódváltással is. A badacsonyi kikötőtől pár lépésre nyílt desszertműhely tulajdonosainak is hasonlóan indult a története. - Százhalombattára jöttünk, Pest megye, és élsportoló voltam, kajakoztam. Igazából kiábrándultam abból a napi rendszeres hajtásból, és úgy gondoltam, hogy akkor elkezdek valami olyasmit tanulni, amiben kamatoztatom azt a motivációt, meg elhivatottságot, amit a sportban ugye elsajátítottam, és úgy gondoltam, hogy ez a cukrászat, ez egy ilyen kézenfekvő lehet, mert itt lehet alkotni, a határ a csillagos ég, úgymond, és akkor elkezdtem ezt tanulni. És emellé jött az ötlet, hogy családilag akkor egy kis vendéglátójegyet szerettünk volna nyitni. - Míg Bálint az evezőt félretéve választotta a cukrászatot, addig párja Lili a marketing szakterületről evezett a Balaton-parti cukrászdába. A balatoni vendéglátásban még mindig igen erős a szezonalitás, míg a nyári hónapok nagyon hajtósak, addig a téli hétköznapok sokszor üresek. De a téli hétvégéken mostanában már alakul azért rendes forgalom is, így a teljes év kiadja az egészet, legalábbis annak, aki jól csinálja, és jó helyen van. - Ez egy posta volt korábban, 2019-ig üzemelt, ha jól emlékszem, és mi ugye 2020-ban nyitottuk, pont a Covid évében, így kicsit nehézkés volt a nyitás, de szerencsére 2020 júliusára minden meglett és akkor ki tudtunk nyitni. Több vendég is volt, aki jött, hogy régen itt egy posta volt és fel akarja adni a leveleit, de mondtuk, hogy hát sajnos itt már nem lehet. - Bálinték úgy döntöttek, bevállalják az egész éves nyitvatartást, felszámolták százhalombattai életüket és leköltöztek Badacsonyba, ahol kezdetben a cukrászda feletti régi postai szolgálati lakásban laktak. Minőségi helyet akartak nyitni, kézműves, helyben készülő süteményekkel, na és persze jó fagyival. Mert szezon ide vagy oda, ahogy megcsillannak a Balaton víztükrén az első tavaszi napsugarak, az emberek máris keresik a fagyit. A gyümölcslevek hajón érkeznek a cukrászdába a tó túlpartjáról, Balatonszemesről, ahol Losó Tímea egy egészen új műfajban nyitott helyet. Timi egy komoly betegségből gyógyulva próbált bele a vegetáriánus, majd vegán életmódba. Akkoriban sokat kutakodott az interneten, hogy melyik gyümölcsnek milyenek az élettani hatásai, melyik hogyan és miért hat a fizikai és a lelkiállapotra. - Gyerekkorom óta szeretem a gyümölcsöket. Én éjjel-nappal ellennék gyümölcsön, nekem más hirtelen nem is kellene igazából. Balatonon ugye itt nyaralgattunk, és sehol nem találtam egy olyan helyet, ahol tudok gyümölcsöket, mondjuk jó hidegen enni vagy inni, vagy bármilyen formában magamhoz venni. És akkor így jött az ötlet, hogy hú, de jó lenne egy ilyen hely, ahol lehet frissen facsart leveket, vagy gyümölcssalátákat, vagy parfét, vagy bármi olyat enni. - Közben rátalált egy amerikai professzor írásaira, ami teljesen újszerű módon közelíti meg a gyümölcsök lélektanát. A gyümölcsökről szóló tanulás mellett már csak a helyet kellett megtalálni hozzá, hogy a megszerzett tudást a gyakorlatban is kamatoztathassa. - Itt egy tetoválószalon volt, egy ilyen jó kis rock tetoválószalon, aztán sokáig elhagyatva állt, le volt papírral takarva, és senkinek nem kellett ez az üzlet. Én mindig ilyen sóvárogva néztem, hogy jaj, de szép kis hely, meg milyen cuki maga az üzlet, meg egy nagy fa, meg minden, és aztán egy véletlen folytán sikerült kibérelnem. Mindenki itt a vendéglátósok közül mondta, hogy itt nem fog ez menni, ide lángos kell, meg hamburger kell, én meg mondtam, hogy nem, nem, az is kell, de kell a zöldség, meg a gyümölcs, mert az emberek egyre tudatosabbak, és most már nem csak nyaralni szeretnének, hanem feltöltődni testileg is és lelkileg is. - Ugyan először mindenki csak a narancslevet kereste, de szép lassan a vendégek egyre bátrabban kóstolgatták a zöldséges, vagy éppen zöldfűszeres dzsúzokat is, ma pedig már el is várják a szokatlanabb íz-összeállításokat. Timi története sikersztori, a pandémia óta már budapesti és balatonparti éttermeknek, cukrászdáknak is szállít a gyümölcsleveiből.