Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

A múzeumok a hagyományos megközelítés szerint kulturális értékeinket hivatottak megőrizni, de egy modern múzeum még ennél is sokkal több. Budapest legújabb és talán legformabontóbb kiállítótere a Hősök terére épült Néprajzi Múzeum, amelynek épülettömbje mintegy óriási félbevágott cső nyújtózik végig a Városliget mellett a Dózsa György úton, az egykori Felvonulási téren. - Találkozási helyként értelmezhető a Néprajzi Múzeum budapesti épülete, egy biztonságos találkozási helyként a kultúrákkal, a tárgyakkal, egymással, viszont az épület tetőterasza ezzel az enyhe lankás, domboldalra emlékeztető kiépítéssel, a nagyon vonzó, valóban zöldtetős megoldással egy igazán kitüntetett találkozási helyként fog működni. - Az épület üveghomlokzata közel félmillió pixelből áll, amin néprajzi motívumokon alapuló raszterszerkezetű fémrács-hálót feszítettek körbe. De az újszerű megközelítés nem csak a külsőségekben, hanem az épület gyomrában, a kiállítási térben is tetten érhető. A Zoom című kiállítás a technikát hívta segítségül, hogy a műtárgyaknak olyan arcát is láthassuk, amit egyébként soha. Az aprólékos és gondos munkával elkészített mestermunkák ragyogó részletei tárulnak fel a képernyőkön, dohánytartók motívumai, fotográfiák elrejtett részletei bukkannak elő. - Ez a válogatás itt a Zoom kiállításban portréfotókon keresztül mutatja be a magyar, Kárpát-medencei és az egészen távoli ausztrál, észak-amerikai, pápua, a legkülönbözőbb vidékről származó embereknek a fotóit, ezzel is utalva arra a rendkívül erős üzenetre, hogy egy néprajzi múzeum mindig az emberi történetek által válik a személyes, a társadalmi üzeneteket hitelesen képviselő intézménnyé. - Idestova 150 éve vette kezdetét a múzeum alapítása óta az a göröngyös út, mely a Városligetbe ehhez a különleges épülethez vezetett. És hogy mennyi kutatás, gyűjtőutak, terepmunka húzódik meg a háttérben, arra talán a kerámia kiállítás is enged némi rálátást. A hosszú vitrinben a világ szinte minden tájáról beszerzett tárgyak elképesztő formai és esztétikai gazdagságról árulkodnak. Hihetetlen, hogy itt a gyűjteménynek mindössze alig 10 százaléka látható. A Múzeumok Éjszakája különleges alkalom, hogy a kiállításokat a megszokottól eltérő megvilágításban lássuk. A legtöbb múzeum programokkal is készül, akárcsak Budapest egy másik, frissen nyílt tárlata. Ezt a sok-sok monitort, kijelzőt, játékot szemlélve elsőre nem is gondolnánk, hogy múzeumban vagyunk, pedig dehogyisnem, és nem is akármilyenben. Itt nem egyszerűen egy hagyományos pénztörténeti kiállítást láthatunk, a termeken áthaladva a pénz különböző funkcióival ismerkedhetünk, ráadásul szórakoztató formában. Ez a Déli pályaudvartól nem messze található Pénzmúzeum. - Itt arról szól a játék, amit a látogatók játszhatnak a kijelzőkön, hogy mi lenne akkor, ha nem lenne pénz. Mennyivel egyszerűbb dolgunk van azóta, hogy megjelent a pénz, hiszen egy árut egy másik áruval meghatározni mennyivel nehezebb volt korábban, mint most, hogy van erre egy megfelelő fizetőeszközünk. - Persze akadnak azért régi tárgyak is, akárcsak egy hagyományos múzeumban, például a bankszolgálati szoba, a régi kamatszámító masina, vagy az érmegyűjtemény. Igazi különlegességek sorakoznak itt egymás mellett, akad olyan is, melyből a világon mindössze egyetlen egyet tartanak számon. De a főszerep mégiscsak a játékoké. Ez a golyós szerkezet például azt szemlélteti, mi történik akkor, ha az interneten keresztül rendelünk magunknak valamit. - Elsődleges célunk a pénzügyi tudatosság fejlesztése a fiatalok körében mi a hittel, egyáltalán hogyan alakult ki a Magyar Nemzeti Bank, mi a kereskedelmi bankoknak a szerepe az életünkben? Tulajdonképpen az a cél, hogy amikor ők kilépnek az élet kapujába, akkor ne álljanak értetlenül egy-egy kérdés előtt, tudatos felhasználóként gazdálkodjanak a pénzükkel. - A látogatóközpontban megtanuljuk, hogyan működik a pénzpiac, beléphetünk a börze világába, ahol egy órára tőzsdecápákká válhatunk, kereskedhetünk, grafikonokat elemezhetünk, a 200 kijelző, vagy éppen projektor segítségével fejleszthetjük pénzügyi tudatosságunkat, korhatártalanul. Alanul. Különleges és lenyűgöző kiállítás helyszíne idén tavasszal a budapesti Szépművészeti Múzeum. Hieronymus Bosch a középkor egyik fenoménja. Kevés munkája maradt fenn, mégis iskolát teremtett és számos követője akadt, akik az ő stílusában alkottak. Az ő életművükből is ízelítőt ad a tárlat, ám a fő szenzáció természetesen maga a mester, Bosch és az ő rejtélyes világa. Az európai festészet egyik legemblematikusabb alakja egy németalföldi városka piactéri házában töltötte élete nagy részét, ahonnan naphosszat az embereket tanulmányozta. Gyarlóságaikat, balgaságaikat előszeretettel ábrázolta is, ahogy azt a Bolondok hajója című festményen is láthatjuk. - Mindenki, aki a hajón utazik, az a falánkságnak, a mulatozásnak, mindenképpen valami bomlasztó tevékenységnek, a mértéktelenségnek áldoz és a hajó középpontjában egy szerzetest és egy apácát látunk, amint éppen kitátják a szájukat és egy közéjük belógatott farsangi palacsintába készülnek épp beleharapni. - A festő a 15. század második felében élt, amikor háborúk tépázták Európát, rendszeresek voltak a járványok, az éhínségek. Az ember gyakran nézett farkasszemet a halállal. A hit, a vallás jelenthetett kiutat a paradicsom ígéretével, melyhez az erkölcsös életen keresztül vezetett az út. A bolondok megfeledkeznek erről, és együtt mulatozva sodródnak a hajóval, melyen szimbolikus módon, még rendes árboc és kormánylapát sincsen. És hogy mi vár az ilyen emberekre, arra Bosch egy másik képe adja meg a választ. - A középső tábláról kapta tulajdonképpen a nevét az alkotás, az utolsó ítélet. nem csak mint megváltót, hiszen felfelé tartva kezeit, emlékeztet minket a sztigmátákkal a kereszthalálára, hanem mint bírát is. Ahol is a felső egyharmadban látjuk Krisztust megjelenni, Alatta pedig a sötétségbe süllyedt világot látjuk, mindenféle pokolbéli kínzásokat, egészen bizarr jeleneteket. - A pokolban minden a szenvedésről szól, míg az örömszerzésre készült hangszerek is gyötrő eszközökké válnak. Bosch hátborzongató fantáziával ábrázolja a kínzás és a szenvedés különböző módozatait. Talán, hogy így terelje korának emberét az erkölcsös élet felé, hogy lelkünk megmeneküljön. A jelenkor emberének az art deco életérzés is egyféle menedék lehet. A Budapesti Nemzeti Galéria időszakos kiállítása előszeretettel hirdeti és ünnepli az élet színeit, az élvezeteket, a luxust. Itt nyoma sincs társadalomkritikának. - A kerámia teáskészlettől a belsőépítészeti tervekig, mellettem éppen könyvművészeti alkotások, könyvek vannak, de folyóiratok, röplapok, minden van, ruhák, bútorok. És hát a fő vonal az a plakát, tehát azért van 130 körüli plakát a falakon, amik ugye nagyon színesek és keretben vannak. - Az art deco plakátok igazi műalkotások, melyekről ma már alig lehet elképzelni, hogy saját korukban a két világháború közötti időszakban az utcán korzózva, hirdetőoszlopokon is találkozhatott velük a pesti polgár. - Nagyon dekoratív és látványos ez az art deconak egy ilyen alapvonása. Megnéztük, kirajzolódott, hogy bizonyos jelenségeknek a reklámjaira ez jellemző. Tehát olyasmik, ahol a szórakozás formáit, a mozi, az éjszakai élet, vagy a divatnak a különböző jelenségei ezek azok, amihez kötődik, illetve a fogyasztási cikkek közül is a luxus. - Az art deco jellemzően a nagypolgári fővárosi ízlésvilága volt, nem véletlen, hogy az akkori tárgyak az ő kegyeiket keresték, a plakátok az ő igényeiket szólították meg. A korszak egyfajta újdonsága az emancipálódó nő. Kitüntetett helyet követel magának a színház és a mozi, melynek plakátjai szintén igen magas esztétikai és művészi érzékről tanúskodnak. A két szenzációszámba menő kiállítás nyáron még megtekinthető. Bosch mesterrel és kortársaival július közepéig találkozhatunk a Szépművészeti Múzeumban, míg az art deco életérzést augusztus végéig szívhatjuk magunkba a Várban, a Nemzeti Galériában. A fotográfia feltalálása sokat segít, ha az előttünk járó generáció életébe akarunk bepillantani. De ha még távolabbi korokra irányítjuk figyelmünket akkor a festmények és különböző ábrázolások mellett az épített és tárgyi emlékek nyújtanak kapaszkodót. Az Oroszlány mellett fekvő Majkon ritka épületegyüttes áll, ahol a látogató az emberi létezés igen különös formáját érheti tetten. A környék birtokosa, Esterházy József hívta életre a kamalduli remeteséget, ugyanis eleinte ő maga is egyházi pályára készült, ám végül a katonaéletet választotta. - A házfalakon a címerek őrzik a gazdag dunántúli támogatókat, akik nem csak a kisházat építették fel, hanem minden évben egy fix összeget küldtek a szerzetes ellátására, cserébe a szerzetes imádkozott a család lelki üdvéért, illetve ők mindenkiért, akik soha nem fordulnak Istenhez, azokért is imádkoznak. - A kamalduli rendet ezer évvel ezelőtt alapította az itáliai Ravennában élő Romuald herceg, mégis sok száz év kellett hozzá, hogy Magyarországon is gyökeret verjen. A belépők teljes némasági fogadalmat tettek, mely alól csak karácsonykor és húsvétkor nyertek feloldozást. A nap minden hajnalban fél négykor indult a templom misére hívó harangjának szavára. Ezután a szerzetesek visszavonultak a cellaházaikba, amit aztán innentől kezdve nem is hagytak el, és imádkozással töltötték az időt. Szerény kis hajlékok voltak ezek, csak a perjelé tért el némileg a többitől. - Minden szerzetes közösség élén állt egy választott elöljáró, aki Majkon 1770-től egyébként Prior címet használhatta, hiszen perjelség volt Majk, tehát ez egy emelkedés a rangjában. És itt végül is az ő lakókörülményeit próbáltuk megjeleníteni. Nem sokban különbözött amúgy az átlag remetétől. Ilyen kis kényelmi dolgok voltak, hogy például volt egy nagy fürdő dézsája a leltár szerint, vagy függönyei voltak az ablakokon. - A majki kolostor a múzeumok éjszakáján is nyitva tart, amikor is az éj sötétje misztikus köntösbe öltözteti a remeteséget. A rideg kolostori életnek szinte az ellentéte az a pezsgő nagypolgári miliő, melyet a budapesti Ráth György Múzeumban kaphatunk el. Ráth György az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt a műtárgyak szerelmese, akit korának egyik legjelentősebb gyűjtőjeként tartanak számon. Különösen szép kollekciója számára a városligeti fasoron 1901-ben szép villát vásárolt, mely máig az ő nevét őrzi. Az igazgató halála után özvegye az államnak adományozta a villát és a gyűjteményt, ahol most a jelenleg zárva tartó Iparművészeti Múzeum legszebb szecessziós tárgyai láthatóak. - Bemutatjuk az európai szecesszió három fő irányvonalát, a brit, az osztrák és a francia művészetet enteriőr jellegű berendezéssel, és ugyanakkor emellett pedig bemutatunk egy szecessziós ebédlőt és egy szecessziós fogadószobát is. A mostani berendezésnek a célja az, hogy Ráth György emlékét is megőrizzük, ezért két enteriőrt rekonstruáltunk úgy, ahogy annak idején Ráth György életében volt. - Lágy, kígyózó vonalak, a természet teremtményeire, indákra emlékeztető formák, élénk színek, arany és egy sajátos hangulat az a szépségeszmény, amely az egész korszakot áthatotta, ez a mi szecessziónk. A szecesszió lecsengett, de színei, eleganciája mélyen beépültek a szépről, a szépségről alkotott elképzeléseinkbe, és időnként vissza is köszönnek, ha máshol nem, egyes házak homlokzatán, ablakain, vagy éppen kiegészítőkön, üvegeken, ruhákon. A mostani kiállításban is gazdagon találunk kortárs művészeti alkotásokat. - Mint ahogy a szecessziós alkotók, Zoób Kati is több területen alkot, több területen otthon van a játéktervezéstől egészen a divatkreációikig, és nagyon mélyen családi indíttatásból is vezérelve, közel áll a szecesszióhoz, igen kedveli ezt a korszakot. - Az elegáns női ruhák segítenek még jobban megidézni és elképzelni, milyen lehetett az a bizonyos nagyvilági élet száz évvel ezelőtt. Víz nélkül nincs élet a Földön. A legtöbben természetesnek vesszük, hogy ez a folyékony kincs állandóan rendelkezésre áll, és talán ezért is sokszor pazarlóan bánunk vele. Egy modern és különleges múzeum Esztergomban éppen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felnyissa a szemünket, és megtanítson arra, hogy márpedig a vizet meg kell becsülni. A föld éghajlata változik, és ennek egyik hatásaként sok helyütt, így Magyarországon is kevesebb a csapadék. Bizony, egyre jobban oda kell figyelnünk vizeinkre. - Azt szeretnénk bemutatni a látogatóknak, hogy a Kárpát-medencében hogyan éltek együtt az emberek a vízzel, hogyan gazdálkodtak vele, hogyan használták, hogyan védekeztek ellene. A kiállítás egyik különlegessége az, hogy nemcsak a múltat mutatjuk be, hanem azt is, hogy ma a vízügy mivel foglalkozik. - Nem véletlen, hogy a korai települések vizek, főleg folyók mellett jöttek létre, így aztán hamar megjelent a vízi közlekedés, vízi szállítás is. A hazai kísérleteket és a fontosabb hajózástörténeti állomásokat itt nyomon követhetjük, és jót mosolyoghatunk azon a rögös úton, ahogy a kapálózásból rendezett mozgás úszás lett. De a vizes mesterségek is megjelennek itt. Például a szódakészítés, merthogy régóta kedveljük a szúrós vizet magában vagy borral, ennek is köszönhető, hogy az ember előszeretettel töltötte csodaszép, sokszor színes üvegekbe. A gyerekeknek igazi csemege a múzeum, hiszen számos játékos foglalkozásba lehet bekapcsolódni. Az egyik közülük visszarepít azokba az időkbe, amikor még a papír is nagy becsben tartott óriási kincs volt, hiszen fáradságos munkával, kézzel merítették. - Különlegesség pedig az, hogy nagyon sok interaktív elem van, például az egyik teremben ki lehet próbálni a nagy vízügyi műtárgyaknak a kicsinyített változatát, hogy azok hogyan működnek, hogy milyen egy hullámtörő, vagy éppenséggel egy hullámkeltő, és egyrészt szerintem ez nagyon izgalmas, másrészt pedig sokkal könnyebben befogadható a látogatóknak is. - A Múzeumok Éjszakáján különleges vizes kísérletekbe kapcsolódhatunk be, az igazi érdekesség pedig az lesz, hogy a kísérletek egy részét sötétben végezhetjük. A Duna Európa második leghosszabb folyója, 2850 kilométer hosszan táplálja és szépíti a tájat. Magyarországon ebből 417 kilométert élvezhetünk. A folyót a vízi közlekedésre és szállításra az ókortól kezdve használják, de igazi fordulatot a gőzhajók megjelenése hozott. A Kossuth például fontos szerepet töltött be Budapest élelmiszerellátásában, hiszen rajta érkezett reggelente a friss áru vidékről a nagyvárosba. Ezért kapta kicsit méltatlanul ugyan a Kofa hajó nevet. A régi masina egy része ma múzeumként működik. - Kettő gépház volt a hajó fedélzetén, tudomásom szerint. Az egyik helyére épült a konyha, a másik hely pedig megmaradt múzeumként ugyanúgy, mint régen kialakítva, és ugyanúgy látogatható, lemehető, megnézhető. - A gőzös 1913-ban kezdte meg munkáját, Mohácsról indult gazdagon megrakva különféle árukkal, a rákövetkező nap hajnalban futott be a pesti kikötőbe, este pedig már indult is vissza. Folyamatosan úton volt tehát, míg végül 1979-ben nyugdíjba vonult. A Kossuth 1985-ben végképp horgonyt vetett, de tovább él és igencsak aktív életet, merthogy azóta a múzeum mellett étterem is helyet kapott rajta. - Nagyon sokan érkeznek vissza azóta, és emlékeznek vissza arra, hogy utaztak gyerekkorukban oda-vissza. Még mindig megvan a hajónak maga az egész feelingje, hogy ez még mindig ilyen régi stílussal van kialakítva, úgymond. Az egyik legszebb helyen van, a kilátás, az csodálatos, azt kell mondanom. - Bejön a vendég, megnézi a múzeumot, elmereng, milyen lehetett az élet száz esztendővel ezelőtt a fővárosban, elgondolja, mennyi víz folyt le azóta a Dunán gyönyörködik a Gellért-hegyben, a Budai Várban, miközben a magyar gasztronómia remekeiből kap ízelítőt.

- A múzeumok a hagyományos megközelítés szerint kulturális értékeinket hivatottak megőrizni, de egy modern múzeum még ennél is sokkal több. Budapest legújabb és talán legformabontóbb kiállítótere a Hősök terére épült Néprajzi Múzeum, amelynek épülettömbje mintegy óriási félbevágott cső nyújtózik végig a Városliget mellett a Dózsa György úton, az egykori Felvonulási téren. - Különleges és lenyűgöző kiállítás helyszíne idén tavasszal a budapesti Szépművészeti Múzeum. Hieronymus Bosch a középkor egyik fenoménja. Kevés munkája maradt fenn, mégis iskolát teremtett és számos követője akadt, akik az ő stílusában alkottak. Az ő életművükből is ízelítőt ad a tárlat, ám a fő szenzáció természetesen maga a mester, Bosch és az ő rejtélyes világa. Az európai festészet egyik legemblematikusabb alakja egy németalföldi városka piactéri házában töltötte élete nagy részét, ahonnan naphosszat az embereket tanulmányozta. - A jelenkor emberének az art deco életérzés is egyféle menedék lehet. A Budapesti Nemzeti Galéria időszakos kiállítása előszeretettel hirdeti és ünnepli az élet színeit, az élvezeteket, a luxust. - Az Oroszlány mellett fekvő Majkon ritka épületegyüttes áll, ahol a látogató az emberi létezés igen különös formáját érheti tetten. A környék birtokosa, Esterházy József hívta életre a kamalduli remeteséget, ugyanis eleinte ő maga is egyházi pályára készült, ám végül a katonaéletet választotta. - A házfalakon a címerek őrzik a gazdag dunántúli támogatókat, akik nem csak a kisházat építették fel, hanem minden évben egy fix összeget küldtek a szerzetes ellátására, cserébe a szerzetes imádkozott a család lelki üdvéért, illetve ők mindenkiért, akik soha nem fordulnak Istenhez, azokért is imádkoznak. - A kamalduli rendet ezer évvel ezelőtt alapította az itáliai Ravennában élő Romuald herceg, mégis sok száz év kellett hozzá, hogy Magyarországon is gyökeret verjen. - A rideg kolostori életnek szinte az ellentéte az a pezsgő nagypolgári miliő, melyet a budapesti Ráth György Múzeumban kaphatunk el. Víz nélkül nincs élet a Földön. A legtöbben természetesnek vesszük, hogy ez a folyékony kincs állandóan rendelkezésre áll, és talán ezért is sokszor pazarlóan bánunk vele. Egy modern és különleges múzeum Esztergomban éppen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felnyissa a szemünket, és megtanítson arra, hogy márpedig a vizet meg kell becsülni. - A Duna Európa második leghosszabb folyója, 2850 kilométer hosszan táplálja és szépíti a tájat. Magyarországon ebből 417 kilométert élvezhetünk. A folyót a vízi közlekedésre és szállításra az ókortól kezdve használják, de igazi fordulatot a gőzhajók megjelenése hozott. A Kossuth például fontos szerepet töltött be Budapest élelmiszerellátásában, hiszen rajta érkezett reggelente a friss áru vidékről a nagyvárosba. Ezért kapta kicsit méltatlanul ugyan a Kofa hajó nevet. A régi masina egy része ma múzeumként működik.