Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

Ami Villánynak a bor, Harkánynak a gyógyvíz, az Siklósnak az egykor fontos végvár. Utolsó ura, gróf Benyovszky Móric javaslatára 1929 óta lakja múzeum. Ez az egyik legjobb állapotban megmaradt hadászati létesítményünk, és hogy számos gótikus jegyet is magán visel, az annak köszönhető, hogy már az 1270-es években elkezdte építeni Soklyósi Gyula, aki több vármegye, köztük Baranya ispánja is volt, így elegendő jövedelemre tett szert ahhoz, hogy várépítésbe kezdjen. - Folyamatos építése volt nyilván a várnak, hiszen több mint 700 év van már a várfalak között, fölött. Nyilván a belső részek, a pincerészek azok, amik az alapot képezték, erre épült aztán később föl a ma is látható a vár. Sokféle építészeti stílust fedezhet fel az ide látogató. Ugye a régi román stílus, aztán később a reneszánsz, a barokk, a gótika, mindenféle stílus keveredik itt, hiszen mindig az adott gazdák az adott kornak megfelelő stílusban építették tovább a várat. - A Soklyósi család hamar kegyvesztett lett, ugyanis kapcsolatuk a környékbeli birtokosokkal meglehetősen békétlen volt, uralmuknak végül Zsigmond király vetett véget, a vár új ura pedig Garai Miklós lett, aki hűen szolgálta is az uralkodót. A siklósi várban ma is zajlik az élet, a várőrség parancsnoka viseletében is a Garai időket idézi. - Zsigmond király egyszer itt volt nálunk fogságban, itt volt elhelyezve, hiszen Garai Miklós jó gazdám, hiszen én a Garai családot képviselem most jelen pillanatban. Ő idehozatta a várba megvédendő őt, hiszen egy összeesküvés volt ellene, és úgy gondolta Garai Miklós, hogy itt tudja őt méltóképpen megvédeni. Volt értelme, volt célja ennek a védelemnek, hiszen amikor Zsigmond visszakerült teljes jogon a trónjára, akkor az én gazdámat, Garai Miklóst nádorává nevezte ki. - Ebből a korból maradt vissza a gótikus vártemplom is. Mátyás király aztán fiának, Corvin Jánosnak adományozta az erődöt. A várkápolna átépítését már az 1500-as évek elején Perényi Imre, a vár akkori gazdája szorgalmazta, ő volt az, aki reneszánsz és késő gótikus stílusban felújíttatta a már meglévő templomot. Szentélye is ekkor kapott új külsőt, erről az időszakról mesél az emeleti késő gótikus zárt erkély is, amelynek körvonalai csak a vár helyreállítása során mutatták meg magukat. - Kanizsai Dorottya egy fantasztikus hölgy volt, fiatal kora ellenére egy nagyon művelt hölgy volt, ő volt Perényi Imrének a második felesége. Ő irányította a birtokot Perényi Imre mellett természetesen. Kanizsai Dorottyához egy legenda kötődik. A mohácsi csatában 1526-ban rengeteg nemes és rengeteg katonatársunk halt meg. A legenda szerint Perényi Imre férjét keresvén a hadszíntéren ő temettette el a meghalt katonák sokaságát. - A Bécs felé tartó törökök Szulejmán vezetésével 1543-ban megszállták a várat, amelyet a várvédők több napi ostrom után kimerülve élelem és fegyver híján szabad távozásért cserébe átadtak nekik. Az 1686-os felszabadulás és jó pár kitérő után a Batthyány család tulajdonába került a vár, gróf Batthyány Kázmér, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar külügyminisztere pedig nem csak jó gazdája volt az erődnek, de élen járt a magyar jobbágyság felszabadításában is. A világosi fegyverletétel után emigrációban élt, végül Párizsban halt meg, földi maradványait 1987-ben hozatták haza a siklósi várban található családi kriptába. A vár jelenlegi kapitánya, Szentgyörgyvári Péter, csapatával a vár történetét korhű viseletben eleveníti meg. - Ahhoz, hogy a vendégeket idecsábítsuk, én azt gondolom, hogy innovatív hagyományőrzésre van nekünk szükségünk. Én vagyok ezért a felelős, viszont történész kollégám is van azért, hogy hitelesen adjuk vissza a múltat. - Nem vehetik észre, hogy eltaláltak. - Tíz arany jutalom a mesterlövésznek. Így kell leszedni a kutyákat. - Megérdemelte. - A holttestét Bécsbe küldöm. - Száz arany a vérdíj, na meg a dicsőség. - A siklósi várba a Tenkes kapitánya is sok-sok látogatót vonz, merthogy a Magyar Televízió első, máig talán legsikeresebb sorozatát is itt forgatták 1963-ban Zenthe Ferenc főszereplésével. Nem csak a vár őrzi a török hódoltság emlékeit Siklóson, de a korszak építészetének jelentős hagyatéka a nyugat-balkáni mintára épült Malkocs bég dzsámi is. Az épület a mai Siklós szívében található, de hajdan az akkori településhatáron kívül, az Alsóvárosban helyezkedett el a muzulmán imahely. Később minaretje és előcsarnoka, majd eredeti kupolája is megsemmisült. - Ez egy masszív stabil épület volt, 1 méter 20 centis falakkal, ezért ezt átalakították lakóépületté. Ez több mint 200 éven keresztül háromszintes lakóépületként funkcionált, egészen a XIX. század végéig, akkor beszakadt a teteje, tehát megrongálódott, utána gazdasági épület, kocsiszín, gyakorlatilag egészen a '60-as évekig mindig az adott kor igényeinek megfelelő célra használták. - Szerencsére az 1969-es régészeti feltárásnak köszönhetően nem csak megmenekült az épület, de 1988-ban elfogadták a dzsámi rekonstrukciós terveit is. Az új kupola ma már igazi kuriózum, nem véletlen tehát, hogy 1993-ban a műemlék-helyreállítások egyik legjelentősebb elismerésével jutalmazták a tervezők munkáját. - Európa Nostra-díjat kapott. Elsődlegesen ez a faszerkezetű kupola érdemelte ezt ki. Ez a Mendel-Csépfalvai tervezőpárosnak az ötlete volt, hogy csupa nyolcszögből, gyakorlatilag fából helyettesítették a régi kupolát. Az 1993-as felújításával egy időben zajlott a boszniai háború, a menekültek előtt ekkor nyitották meg a dzsámit, miután elültek a harcok, sokan visszaköltöztek Boszniába, de az imahely azóta is nyitva áll a helyi hívők számára. 1977 óta tartozik Siklóshoz a közeli Máriagyűd, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a legősibb. - Az imának rettenetes nagy ereje van. Azokra a sok kimondott ámen. Úgy legyen, köszönöm, kérlek, hála neked, az itt van. És ebből érzi a zarándoklat látogató, hogy itt valami más. - Jóval a honfoglalás előttre tehető a Mária-tisztelet itt, ahova a gyógyulás reményében zarándokolnak a hívők. - 860 és 70 közé tehető az az esemény, amikor egy Liu Pram nevezetű és a templomdomb alatt lévő kis patak mellett helyezi el ezt a szobrot. Az itt élő barlanglakó antoki szlávok nagy örömére, érsek hoz ide egy szobrot, Pécsre megy templomot szentelni, akik keresztények voltak. És a honfoglalás ugye megtörténik, a bejövő magyarok jó idővel persze kereszténnyé válnak, és a kereszténységgel a Mária-tiszteletet is átveszik, így Máriagyűd az egész Délvidéknek egy Mária-tisztelő lelki központja lesz, annál is inkább, mert Szent István király bencéseket hív ide, akik aztán az itt kialakult hitet, Mária-tiszteletet erősítik az itt élőkben. - A 17. századra tehető az első Mária-jelenés Gyűdön, úgy tartják, hogy egy református hívő volt az első látnok, aki eskü alatt vallotta, hogy megszólította őt a Szűzanya. Összesen három templom köthető a jelenések helyszínéhez, az első kápolnát még a Szent István által idehívott bencések építették, később II. Géza emeltetett egy nagyobb templomot, a most is látható Bazilika pedig a siklósi várat is birtokló Batthyányak jóvoltából épülhetett meg. - A jelenlegi szobor a harmadik szobor, tehát ahány templom, annyi szobor. Az első, amit Lille Pram érsek hozott, török idők alatt eltűnt. A második szobor a török idők alatt eltűnt szobor helyébe hoznak egyet Kaproncáról, a mostani Horvátország területéről, az a szobor viszont a rác dúlások elől Eszékre lett menekítve. Jelenleg is ott van, nem adták vissza az eszéki ferences atyák. Így 1713-ban Nesselrode Ferenc, az akkori pécsi megyéspüspök ajándékozta meg a kegyhelyet ezzel a szoborral. - A máriagyűdi bazilika hiába tud 500 hívőt befogadni, az ide látogató zarándokok számát tekintve ez bizony kevésnek bizonyult. 1933-ban a ferences atyák építettek egy szabadtéri oltárt, ahol a búcsúk alkalmával több ezren is hallgathatják a szentmiséket. Harkánynak és Siklósnak nem csak határai érnek majdnem össze, de történelmük is. Tulajdonolták a hajdani siklósi várbirtokosok közül a Perényiek és a Batthyányak is. Utóbbiaknak, na meg a véletlennek köszönhető, hogy Harkányban meghonosodhatott a fürdőkultúra. 1814-ben a megnövekedett állatállomány számára kívánt a Batthyány család nagyobb területen legelőket biztosítani, ezért a jelenlegi fürdő akkor még mocsaras, lápos területét lecsapolták, végül 1823-ban fedezték fel a gyógyvíz forrását, egy évvel később pedig megindult a fürdő kiépítése. - A felfedezést követően a Batthyány család Batthyány Antal vezetésével kezdte kiépíteni és felhasználhatóvá tenni ezt a gyógyvíz ritkaságot. 1828-ra épültek ki az első szállóhelyek, összesen 28 szobával, amelyet később a Batthyány család továbbfejlesztett mintegy tíz szobával, és ez a fejlődés gyakorlatilag az 1848-49-es szabadságharc idejéig töretlen volt. - A gyógyvíz szerelmeseinek 1925 után vált kedvelt úti céljává a Harkányi Gyógyfürdő, amelynek neve mára Európa és világszerte ismert. Köszönhető mindez Antal Jenőnek és a fürdő akkori bérlőjének, aki a létesítmény igazgatójaként értő figyelemmel és tettvággyal dolgozott azon, hogy messze földön ismert legyen a harkányi gyógyvíz. - A gyógyvízben ez a karbonil- szulfid egy különleges kénvegyület, amely a többi kénvegyülethez hasonlóan jó hatással van a degeneratív ízületi elváltozásokra, azonban ennek a vegyületnek a felszívódása sokkal erősebb, nemcsak a bőrön keresztül, hanem a tüdő felületen is belégzéssel felszívódik, és mintegy 150-szer hatékonyabb, mint egyéb más kénvegyületek. - Harkányból a közeli Dráva csalogató úti cél, ahogy a Szaporca határában álló Ős-Dráva látogatóközpont és annak majorsága is. - Négy részre osztjuk a kiállításunkat. Az első részen víz formálta, és az arculatát a Dráva alakította ki. Aztán a következő élőhelyünk a mocsárvilág, az itteni életmóddal kapcsolatban ugye halászattal, pákászattal, hisz a folyószabályozás előtt ez volt a jellemző életforma. Aztán a legelőgazdálkodás, illetve az erdőgazdálkodás, mint jellemző élőhely, hogy a folyószabályozás előtt 60-70 százalék volt a térségnek az erdősültsége. - A majorságban javarészt olyan, már a tenyésztésben részt nem vevő, de őshonos állatokat mutatnak be, amelyek genetikai értéke jelentős, így például szürkemarhát és rackajuhot is tartanak, de baromfik, sőt, ságialovak is lakják a területet. - A XVIII. század végén, XIX. század elején a katonaságnak szüksége volt olyan lovakra, amelyek könnyen kezelhetőek, azért viszonylag jól mutatnak, küllemileg strapabíróak, erre tenyésztették ki ezt a ságia fajtát. Két kancánk van, az egyiknek éppen most született egy kiscsikója, ami érdekes módon ugye fekete, aztán 3-4-5 év alatt kifehéredik olyan szép fehérre, mint az anyja. - Paripákból a Siklós határában található lókötő-lovas tanyán sincs hiány, rackajuhok, szürkemarhák itt is akadnak jócskán, a gödöllői egyetemről pedig baromfik költöztek ide. A lovaglás mellett hasonlóan az Ős-Dráva Látogatóközponthoz, itt is a környezeti nevelés, a faj és fajtaismeret kapja a legnagyobb hangsúlyt. Riczu Sándor tősgyökeres siklósiként itt, a Tenkes-hegy lábánál, lovai között teljesedett ki. - Talán az őseimnek a génjeiben, benne volt is jött tovább, mert nagyszülőknek és mindenkinek mind a két oldalról voltak lovai. Tehát valahol benne kellett, hogy legyen a véremben fajtatiszta nóniusz lovak, ezek a napóleoni háborúkban jöttek be Magyarországra, onnantól van igazából a története. Megszerettem őket, feketék, imádom őket. Ez régebben a háború idejében a nehéztüzérségnek a lova volt, tehát egy kitartó, nyugodt, nagy teherbírású, úgy is szokták mondani, hogy ágyúvontató ló. - A Villány-Siklós borút mentén, nyár és nyírfák ölelésében összesen hét hektáron élnek Ritzu Sándor állatai, ebből három hektár szinte kizárólag a lovak számára fenntartott terület. Dűlő rengetegek Villánytól Siklósig, a Szársomlyótól a Tenkes-hegyig, messze földön híresek hazánk legdélebbi borvidékének, a Villányinak tüzes vörösei, de legalább ennyire zamatosak a régió fehérborai is. Míg Villányban a vörös fajták hangsúlyosabbak, addig Siklóson a fehér dívik. A villányi borvidéken már a kelták is foglalkoztak szőlővel, a római korból visszamaradt emlékek is arról tanúskodnak, hogy jelentős lehetett a vidéken a szőlőtermesztés, ami a török hódoltság idején sem szűnt meg, sőt. - Annak ellenére, hogy a törökök a vallási előírásaikból kifolyólag nem fogyasztottak bort, de előszeretettel adóztatták. Utána gyakorlatilag a török hódoltság végeztével a nagyharsányi csata után kezdtek ide német nemzetiségűeket telepíteni, ugye az erősen török időkben erősen megfogyatkozott lakosság pótlására. És hát tulajdonképpen ők azok, akik itt elindították annak a szőlészeti, borászati kultúrának az előzményeit, amit akár a mai napig is folytatunk. - A Gergen-birtok csaknem 40 hektárnyi napsütötte dűlői Villány és Siklós között találhatóak, hangulatos pincéjük pedig Máriagyűdön, a Bazilika tőszomszédságában. - Itt maga akár ez az épület is, hogyha úgy vesszük, egy darabka történelem. Itt a központi épületünk, ahol most helyet foglalunk, ez gyakorlatilag egy régi kúriaépület. Nagyon-nagyon régi, tehát ilyen XVII. századig vezethető vissza, ugye valamikor akkor épült, egyébként műemléki jellegű épület. - Gesztesi László Péter közgazdászként csöppent a borok világába 2017-ben, beleszeretett a borokba és a több funkciót is megélt épületbe. - A villányi borvidék az ország egyik legemblematikusabb borvidéke. Gyönyörű tájak, gyönyörű környezet veszi körül az embert. És hát ugye külön öröm számunkra, hogy egy történelmileg is nevezetes helyen lehet a birtok központja, illetőleg maga az épület múltja is megkapó. Ezek mind-mind olyan szempontok voltak, amik együttesen mondatták velünk azt, hogy érdemes belevágnunk és megpróbálnunk. - A Tenkes-hegy déli lankáin a zuhánya dűlő napos oldalán a hetvenes évek óta foglalkozik szőlőtermesztéssel a Grócz család. Hajba Petra és édesanyja, Grócz Ildikó 2011-ben döntöttek úgy, folytatják a nagyapa által kezdett munkát, és tovább örökítik a szőlő szeretetének hagyományát. Petrából borász lett, édesanyja pedig elsősorban a szőlővel foglalkozik. Ildikó, a Tenkes-hegy piros traktoros hölgye nem ritkán 50-nél is több kilométert tesz meg a dűlőkön. - Mind a kettőnknek nagyon-nagyon erős kötődése volt a papához, tehát ez volt a legfőbb miértje annak, hogy ezt mi nem akarjuk veszni hagyni, amit nagyon-nagyon hamar elkönyveltünk az elején, hogy itt minden 100 kilónál kezdődik. És ez azért két nőnek sokszor nagy feladat, hogyha a fizikai részét nézzük a dolgoknak, hogy akár a gépekkel dolgozni, akár a tartályokat mosni, de amit mi nagyon-nagyon szeretünk benne, hogy én úgy gondolom, hogy megtaláltuk a saját utunkat, mert mindamellett, hogy őriztük a hagyományokat, hogy a mai napig úgy készülnek a borok, ahogy a papánál. Hagyományos úton-módon spontán erjed, nem használunk faélesztőket, vitaminokat, tápsókat, nem tisztítjuk a mustot, nem hűtjük erjedés közben, tehát természetes úton-módon úgymond a természetre bízva a munkát készülnek nálunk a borok. - Anya és lánya az olaszrizlingre és a friss telepítésű Irsaira a legbüszkébbek. Utóbbit nagy gonddal nevelgették, hiszen ahogy az elmúlt években, úgy 2020-ban is nagy volt a szárazság, ám ők a jó bor érdekében attól sem rettentek el, hogy tőről tőre meglocsolják a szőlőt. Ebben is a papa módszerét követték. - Az volt az ő mondása, hogy itt ugye folytak a hétköznapokban a munkálatok, nagyon sokszor előfordult az, hogy vagy nem sikerült éppen valami elsőre, vagy a gépekkel valami meghibásodott. És nem mindig sikerült rögtön megoldani a problémát. És akkor mindig azt mondta a papa, hogy na, akkor üljünk le és gondolkodjunk. És ez azt jelentette, hogy elkezdtek fröccsözni, természetesen olaszrizlingből, és hát előbb-utóbb vagy így, vagy úgy jött a megfejtés a dolgokra. - Anya és lánya összesen 4 hektáron gazdálkodnak, és nem is terveznek nagyobbra nőni. A telepítéstől a szőlőművelésen át egészen a palackozásig mindent maguk végeznek, mert így marad egyedi és valóban kézműves a Tenkes-hegyi bor.