Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

lúdbőrözik lúdbőrözik ha away lúdbőrözik lúdbőrözik ha away kastély parkjában ennyire tisztán. lúdbőrözik lúdbőrözik ha away kastély parkjában ennyire tisztán szólal meg a múlt. Hogy történne. Hogy történelmünk nagyjai sejtették. Hogy történelmünk nagyjai sejtették eho cselekedetük hogy cselekedetük évszázadokkal Hogy történelmünk nagyjai sejtették eho cselekedetük évszázadokkal később is példaként. később is példaként szolgál majd, és hogy a haza melletti bátor eho cselekedetük évszázadokkal később is példaként szolgál majd, és hogy a hazamenni. eho cselekedetük évszázadokkal később is példaként szolgál majd, és hogy a haza melletti bátor kiállás. kiállásuknak az örök emlékezet lesz a jutalma, talán sosem tudjuk meg. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy a tárogató a magyar lélek őszinte hangszere, egyenesen a szívet célozza, és telibe is talál. - Úgy gondolom, hogy akkor, amikor 1703 tavaszán Rákóczi megérkezett Vajára, akkor is tárogató zene köszöntötte őt, és 1711 januárjában, amikor szintén Vaján járt és Pálfi János császári tábornokkal tárgyalt, akkor is tárogató zene köszöntötte a jelenlévőket. - A tárogató univerzális hangszer, a csatában üzenetet, parancsot közvetített a katonák számára, a tábortűz mellett azonban hol vidám mulatóst, hol pedig szomorú, búslakodó dallamokat szólaltattak meg rajta, és volt idő, amikor a tárogató reakciós, tiltott hangszernek számított. - Elég hosszú időnek kellett eltelni, amíg a tárogatók ebben a modernebb formájában születtek újjá. 125 évvel ezelőtt Budapesten két hangszergyáros, Schunda Vencel József és Tovaszer János készítették el az első tárogatókat, és nagyon rövid idő alatt nagyon népszerű hangszer lett a tárogató. Itt Vaján működik az az országos és nemzetközi tárogatós központ, amelyik összefogja a Magyarországon és a külföldön élő tárogatósokat. Ez a Rákóczi Tárogató Egyesület, és a világtalálkozókat mindig itt tartjuk a vajai kastélyban. - Abban a kastélyban, amelynek már a szoborparkjában is ott lakik a kurucság, a falai között pedig a történelem lakik. 1711-ben Pálffy császári tábornok felajánlotta Rákóczinak, hogyha lemond erdélyi fejedelemségéről, akkor minden más rangját, sőt jószágait és birtokát is megtarthatja. Ám Rákóczi inkább az emigrációt választotta, udvari főkapitánya, Vay Ádám pedig Lengyelországig követte, ahol végül 1719-ben szegénységben halt meg, pedig családja a 17. század elején Vaján még kastélyt építtetett, ősi fészket. - Innen indultak Vajáról és szereztek birtokokat először a környező településeken a Vay család tagjai, így például Hodászon, Járniban, Berkeszen is megtaláljuk őket Nyírtason, Tiszalökön. A 19. század harmincas éveitől már nem csak nemesi családtagok vannak, hanem bárók, és a 19. század '60-as éveitől már grófi rangot is szereznek a család tagjai. - A Vay család és Vaja története egymástól elválaszthatatlan. Bencze Tamás református lelkipásztornak az édesapja, sőt már a nagyapja is Vaján volt lelkész. A szószékkel szemben az urak padján valaha a templom mecénásai, a Vay család tagjai foglaltak helyet. - Az urak padja fölött lévő latin nyelvű tábla, Kurucz-Vay Ádámnak, aki Danksban, száműzetésben Lengyelországban hunyt el, az ő ottani síremléke, és 1906-ban, amikor hazahozták Bay Ádám hamvait, akkor került Vajár és a templom falába ez a márványtábla. - A gótikus stílusban épült műemlékvédelem alatt álló templom mennyezete kék, mint az ég, a falak pedig idősebbek, mint ahogy azt gondolták. - A legutóbbi 2010-es régészeti feltáráskor derült ki, hogy ez a templom a XIII. században épült, sokkal alacsonyabb, rövidebb volt, és bizonyára a fal is freskókkal volt telefestve, de régészek nem találták mérnök nyomait, valószínűleg lekaparták a vakolattal együtt. - A leghívebb szolgának, Vay Ádámnak a hamvait 1906-ban hazahozták Vajára. Az udvari marsall maradványait előbb angyal őrizte egy családi kriptában, majd a református templom előtt saját sírba temették. A vajai tó ősi jellem, régi nagy folyók, jégkorszaki vizek emlékét őrzi, olyan időkben élte aranykorát, amikor a láp és a mocsár a létezést és a biztonságot jelentette, nem pedig a fejlődés gátját. A Nyírség nagy tava sokáig nem volt egyedül, így szinte mindenhol a víz volt az úr. A mély vonulatokban a csapadék összegyűlt, és a lefolyástalan területeken egész évben meg is maradt. Errefelé úgy mondják, nyírvíz laposokat alkotott. - Ezek a nyírvíz laposok egyébként kapcsolatban voltak egymással, sokáig kommunikáltak, vízzel érintkeztek egymással, ez folyamatosan megszűnt, ugyanúgy megszűnt például az is, hogy ezek a mélyedések, ezek régen a talajvízből táplálkoztak, aztán ahogy elkezdtek feltöltődni, ez a folyamat megszűnt, és egyre inkább a felszíni vizekből, csapadékvizekből tudták a vízkészletüket biztosítani. - Egészen addig, amíg a föld nedvességét ki nem csalták és mesterséges csatornákon keresztül bele nem vezették a Tiszába, mondván a gabonának és a takarmánynak is kell a hely. - A Nyírség, a nyír, a nyirkosságra, a vízzel telítettségre, a páradús környezetre utal, nem másra, tehát ez is azt mutatja, hogy korábban így teljesen másképp fogadta az idelátogatókat, mint amit most tapasztalunk. - A Vajai-tó azonban jóval több, mint nyirkosság. A természetvédelmi terület különleges úszólápjai és nyíltvizes részei elsőrangú élőhelyet biztosítanak növénynek, állatnak, embernek egyaránt. - Az 1700-as években, amikor a katonai térképészek itt voltak, akkor még nagyon nagy kiterjedésű úszólápok lehettek mára. Ahogy változik a vízszint, ahogy változik az élőhely feltétele a tónak, ezek az úszólápok minimálisra csökkentek, még mindig vannak úszó szigeteink, de ezeknek a száma összesen mérhető a pár száz évvel ezelőttiekkel. - Az ember és a víz egysége Hosszú porta, ameddig a szem ellát, és egy nádtetős parasztház. megbonthatatlannak tűnt, csakúgy, mint az ember és a föld kapcsolata. Fedelét lehet, hogy éppen a vajai tó nádasa adta. - Személyes kötődés van hozzá, ez a nagyszüleimé volt, utána a szüleimé, és akkor utána, tehát ez az egész telek így egyben volt, és eladták a közös megegyezéssel a gyerekek, akkor még élt minden testvér, és eladták a Sóstói Falumúzeumnak, és ők vették gondozásba, tetőt cseréltek. - A három helyiséges földpadlós épület a 19. század derekáról való népi építészet utolsó helyi emléke. Az utca felőli része volt az első szoba, a nagy ház közepén a két részre osztott pitvar, hátul az alsó ház helyezkedett el. A nagyszülői örökséget felújították, életben tartották és tájházat csináltak belőle. - Mintha hazajönnék. Mintha a nagymamámat látnám ott a szüláknál, hogy vár, itt volt a nagy eperfa, ott alatta nagyon szeretem, ez egy árnyékot is adott, meg a kacsákat a nagymamám alá zárta, és akkor, amikor a hulla csak úgy rohangáltak a kacsák. - A tájház berendezési tárgyait a vajaiak adták össze, de a településen nemcsak az elmúlt idők tárgyait tartják nagy becsben, hanem a képzelet teremtette álom vagy talán látomás ihlette festményeknek is otthont biztosítanak. - Hasonló helyeken jártam, de rájuk lehet fogni, hogy léteznek. A kék alaptónus mindig jellemző volt, de most van kiteljesedőben. Csak egy bizonyos ideig fog menni, már előre tudom, és utána, amikor kimerítettem, valamilyen szinten jön a következő szín korszak. Valahogy stabilizálódott nálam egy olyan egységes látásmód és érzelemvilág. Ha nagyon magányos vagyok, vagy nagyon szomorú fájdalmakat élek át, és ilyenek, akkor ezek nem mutatkoznak meg a képeimben olyan mértékben, mint ahogy mutatkozhatnának. Ez egy tudatosított ihletkérdés nálam. Nagyon-nagyon rendszeresen és folyamatosan jön, bárcsak lenne vagy húsz kezem, úgy mondanám, inkább a szellemi, távoli, szellemi valóságból jönnek, és rajtam keresztülmennek. - A Mátészalkán élő Béri Dávid a vajai művésztelep gyakori vendége. Első ránézésre talán meghökkentő egyedi szín és formavilága különös tájakra érdekes lények közé csalogatja a befogadót. Eszük ágában sincs elérni a napot, csak hát muszáj ágaskodni egy keveset. Megropogtatni a meszes derekat, na meg nyújtani az elmacskásodott végtagot. A Baktai erdő tölgyfáinak híre már a hegyvidéken túlra is eljutott, és meg kell mondani, nagy a csodálkozás. Hogy a homokbuckás Nyírség közepén a tölgy és a bükk uralkodjon? Ki hallott még ilyet? - A baktalórántházi erdő nagy értéke az itt lévő tölgyes állományok, és ebből is kiemelt értéknek tekinthető az a gyertyános-tölgyes állomány, ami itt megtalálható a maga fajgazdagságával. Nagyon sok olyan hegy és dombvidéki faj is megtalálható itt az erdőterületen, amely egyébként az Alföldön természetes úton már nem, vagy csak nagyon-nagyon korlátozottan fordul elő. - A baktai tölgyesek olyannyira különlegesek, hogy egy jelentékeny terület rezervátum besorolást kapott. Ezen a részen a madarak és a vadak kivételével mindenki betolakodónak számít. - Semmiféle emberi beavatkozás nem történik. Ott teljes egészében a természeti folyamatok hatnak napjainkban is, az erdőrezervátum csak előzetes engedéllyel látogatható. - Az erdőterületek bővülése a mindenkori területtulajdonosnak, földbirtokosnak volt köszönhető, a Degenfeld család különösen a szívén viselte az erdő sorsát. - Az elsődleges cél az mindenképpen a szükséges haszonfának, illetve a hozzá tartozó téli tüzelőnek a megtermelése volt, de nagyon fontos szerepe volt az erdő ökológiájának. Tehát nagyon fontos volt az, hogy egy olyan életközösség jöjjön létre, amely hosszú távon fenntartható, tartalmazza azokat a növény és állatfajokat, amelyek a térségre jellemzőek. És hát ennek nyilvánvalóan a vadászat is valamilyen szinten a részét képezi, képezte. - A baktalórántházi Dégenfeld-kastély parkja szinte beletorkollik a baktai erdőbe. A vadászkastélyként is használt épület többször is gazdát cserélt a történelem során, laktak itt a barkócziak, a Károlyiak, no és persze a Degenfeldek. - Gróf Degenfeld Imre nemcsak a kastélynak, hanem magának a Baktalórántházának is meghatározó személyisége volt a legjelentősebb földbirtokosa, Degenfeld Imre volt 1848-49-ben Szabolcs vármegye főispánja, Kossuth Lajos kormánybiztosa, majd az 1960-as évektől kezdve 23 éven keresztül a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt. - Az akkor már 200 éves kastély is ebben az időben rúgta ki a ház falát, és jelentős változásokat élt meg, ráadásul a kastélyparkot is addig-addig csinosíttatták, amíg az ország egyik legszebb parkjává lett. - Degenfeld Imrének, amikor a Berta lánya férjhez ment Podmaniczky Gézához, akkor ők egy világkörüli utat kaptak nászajándékba. Japántól Dél-Koreáig nagyon sok helyen voltak, és onnan hoztak magvakat, illetve ilyen kis apró növénykéket, amit aztán később ebben a parkban ültettek el. - Az Interaktív Kastélymúzeumban a 21. századi technikát felhasználva ismerhetjük meg Baktalórántháza és a kastély történetét. - 1919. április 26-án a székely hadosztály itt Nyírbaktán adta meg magát, és a velünk szemben lévő római katolikus templomnak a plébániáján írták alá a fegyverletételt, és utána a román királyi hadsereg itt rendezkedett be, tehát itt volt a főhadiszállása, és amikor kivonultak ebből a kastélyból, itt egyetlenegy bútor, festmény, könyv, semmi nem maradt. - És ha már a katolikus templom szóba került, ezt az Árpád-kori épületet bizony érdemes belülről is megnézni. - Átimádkozott falak vannak itt, és ki tudja, mennyi minden történt itt, és milyen jó és kegyelem áradás. Zöld, kék és terrakotta színű téglából épült, én ezt az ősiséget nagyon megértettem. - A falfestmények Mátyás-korabeliek lehetnek, a reformáció során meszelték őket fehérre. Később a templom ismét katolikus lett, igaz, ehhez kellett a terület tulajdonosának, Károlyi Klárának a támogatása is. - A templomnak is kegyura lett, és a két egyházközség, a református és a római megegyezett az esperesen keresztül mind a kettő, tehát hogy helyrehozza azt a templomot, hiszen a Lórántházi templom a mostani református templom, és itt pedig megvásárolhatta az egyházközségtől és felújította, ahogyan azt is felújítva, tehát ez volt a feltétel. - A templom 1731-től ismét a katolikusoké. Az első szentmisére is akkor került sor. Amikor a Nyírség közepén éppen 90 évvel ezelőtt, 1932-ben Nyírbakta és Lórántháza megtartotta a kézfogót és felvette a Baktalórántháza nevet, szinte minden lakos bizakodva nézett a jövőbe, hogy együtt talán könnyebb lesz, két ló biztosan jobban húz. Mi tagadás így is lett. Bár azért megvolt a kockázat, hogy rúgják és harapják majd egymást a paripák, de nem így történt. Szépen és idővel összeszoktak, összecsiszolódtak. A Baktalórántháza és Térsége Hagyományőrző Lovassport Egyesület fiataljai erős kézzel tartják a gyeplőt, ám ahhoz, hogy egy lovat befogjanak a hintóba, a hajtónak és a húzónak is sokat kell tanulni. - Állandóan tanulni kell, mert a lovak, a lovak, a lovak így fognak hozzászokni az embernek a kezéhez. Például már ezt a két lovat én se tudnám úgy elhajtani, mint elhajtsa Geri. Azért, mert nem az én kezemhez vannak szokva. - Sebők Gyula és barátai a környező településeken rendszeresen szerveznek fogathajtó versenyeket. - Ezek olyan okos lovak, hogy ezek csinálnak mindent. Egyik legokosabb ló a lipicai. A fogathajtóknak magyar lipicai lovuk van általában fogatban. - Amíg a lipicaiak patkót koptatnak a baktai utcákon, addig Németh Sándor Flóra tanyán éppen a felmagzott sóskát szedi a libáknak. Neki most nincs lova, de van disznója kecskéje, rackája és lúdja. Egy vérbeli biogazdának kell is a jószág, műtrágya híján szükséges a fosó homokot felturbózni. A homok a Nyírségben sok mindent meghatároz és kifejez. - Volt sógorom, aki Baktáról származott el, Budapesten élt, hogy a homoki emberek azok élhetőbbek. A homokon meg kell küzdeni, keményebb. Én csak a családi szükségletre termelek, sokkal ízesebbek, meg tartalmasabbak, vitamin dúsabbak az élelemek. Olyan fajtát választunk, ami ellenállóbb, rezisztensebb fajta, a gyümölcsfák, ezek a gyümölcsfák, ami itt el van ültetve, ezek az anafák, ezek ilyen régi őshonos magyar fajták. - A homoki biogazdaságban Flóra tanyán jó fél évszázada még annyi gyerek volt, hogy még iskola is működött egy tanítóval. Ma már gyerek nincs, tanító nincs, és iskola sincs. Van viszont turistaút a kertek alatt. Ragó István míg eljutott a kosárfonásig, rögös út volt, ráadásul ő még a Flóra tanyai iskolában végzett, sőt Flóra tanyán is született szoros a kötődés. - Itt szaladgáltam, itt rúgtuk a porba a labdát. Itt látszik az új épület mögött az a használt épület. Ott abba az épületbe jártam ki a nyolc általános iskolát. - A kosárfonáshoz a legjobb alapanyag az amerikai nemesfűzből készül, még bútorokat is lehet belőle készíteni. - A rendszerváltáskor munkanélküli lettem, teljesen rá voltam kényszerítve arra, hogy 47 évesen valamilyen olyan szakmát szerezzek, hogy tudjak belőle létesülni. Ez a mesterség az életemnek az egyik gyönyörűsége. Megadatott nekem, hogy oktattam is ezt a fajta munkát. - Ragó István azt mondja, hogy a kosárfonás iránti szeretet és a tudás még megvan, az erő az, ami hiányzik. Néhány kilométerrel arrébb a focipályán még megvan, és nincs hiány elszántságból sem. Baktalórántháza Nyírbátorral mérkőzik. - 1916-ban úgy gondolták az elődeink, hogy a labdarúgás olyan szép sportág, hogy csinálnak egy sportegyesületet, amelynek az alapja a labdarúgás volt, majd sorra jöttek a különböző sportágak, atlétika, kézilabda, kerékpározás. - Sőt, már íjászat is van. A hagyományőrzők éppen a kastélyparkban gyakorolnak, a célpont nem mozog, nem kicsi, mégsem olyan könnyű szíven lőni a hungarocell disznót. - A baktát mindig úgy tartják a megyében, hogy a labdarúgásnak a gyökere itt nagyon mélyen van. Voltunk NB III-ban bajnokok megye 1-ben, megye 2-ben, és szerepeltünk az NB II-ben. A Ferencvárossal játszottunk, volt olyan év, hogy kétszer null-nullát. - Baktalórántházának 14 utánpótlás csapata van a felnőttek mellett. A körülbelül 3900 lelkes kisvárosban szinte mindenki lelkesen kergeti a bőrt.