Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

A Tisza az idők kezdete óta komisz kölyök módjára megzabolázhatatlanul kanyargott a magyar rónán. Időről időre, ahogy éppen kedve szottyant, elhagyta medrét és vízével árasztotta el a tájat. Van, ahol elvett, de van, ahol adott, friss vizet a földeknek, és tápanyagban gazdag iszapot. Az alföldi homokos talajon gazdálkodók hálásan tekintettek a folyóra, mely termékeny hordalékával évente új életet lehelt a tájba. A Szolnoktól 25 kilométerre fekvő Nagykörű, hasznot húzott az áradásokból, talán ennek is köszönhető, hogy az országban páratlan cseresznyéskerteket találunk itt. Nagykörű a béke szigete. 1500 lelkes falu, ahol a tiszai kompnak nincs menetrendje, akkor indul útnak, amikor megtelik. - Petrovay György gróf teremtette tulajdonképpen a nagykörűi gyümölcsészetet. Azzal együtt, hogy természetesen a falu már korábban is komoly gyümölcstermeléssel vagy termesztéssel foglalkozott, de az 1870-ben nagykörűi birtokát átvevő örökségként átvevő Petrovay György volt az, aki az innen, itt a mögöttünk elterülő 25 holdas birtokának egy jó részén csemete faiskolát létesített. Vélhetően ő volt az, aki a germersdorfi cseresznyefajtát megtalálta. - A gróf megszállottan kísérletezett a különböző gyümölcsfajtákkal, oltott, nemesített. Buzgalmának hála az itteni cseresznyének alig akad párja. Vagy nincs is. A grófi kastélyt, ahogy az ilyenkor lenni szokott, az építőanyagban nem bővelkedő térségben széthordta a lakosság, így az egykori uradalomból mára csak a régi kúria maradt. Mindent túlélt viszont Petrovay György kézzel írott gyümölcsfaleltára. Az iratok tanúsága szerint az arisztokratánál 534 féle körte és 64 féle cseresznye termett. Persze mindig akadtak olyan fajták, melyek jobban érezték magukat a tájon. A Germersdorfi cseresznye akár három, három és fél centisre is megnőhet, és bizony a szemnek is jól esik, nem csak a szájnak. - Germersdorfi nem véletlen van itt nagykörűben kitalálva. Ez szárazság és fagytűrőbb, mint az összes többi újfajta szinte. Van nekem 20 fajta cseresznyém, összeszámoltam körülbelül. És talán egy három, ami életképes ezen a tájon. Íze a Germersdorfinak nincs párja, nincs párja, ropogósságra, eltarthatóságra, tehát akár befőttnek, bárminek. - A gazda kisgyerekkorától kezdve szinte a gyümölcsösben élt, és azóta is minden szabadidejét a földeken tölti. Ma már 17 gondosan rendben tartott parcellával büszkélkedhet. Szülei kezdetben még más birtokán, napszámban szedték a pirosló bogyókat, míg végre sikerült annyi pénzt félretenniük, hogy saját cseresznyést vásároltak. A Cseresznyéskert errefelé rangot is jelentett, nem csak megélhetést. Kóródi Károly pedig petrovai grófhoz hasonlóan a gyümölcsre, egészen pontosan a cseresznyére tette fel az életét. Nem is véletlen, hiszen itt, Nagykörűn nagyon sokat süt a nap, és a pusztító viharok valahogy elkerülik a falut. A gazda szerint a nagykörűi cseresznye túl jó ahhoz, hogy pálinkát főzzenek belőle. De azért mindig akad olyan, aki megteszi, Varga György sajtkészítő szerencséjére. - Az én termékeimnek a gerince az a kecsketej, kecsketejet dolgozok föl, és a kecsketejből elég sokféle sajtot, több szortimentet készítek. Van olyan sajtom, amelynek a kéregkezelését 72 fokos pálinkával oldom meg. Ez egy bizonyítottan jó dolog, hisz amikor a pandémia itt tombolt, akkor is a kézfertőtlenítők 70-72 százalékos alkohollal történtek, azoknak a forgalmazása. Tehát a 72 százalékos alkohol az nagyon sok mindent rendbe tesz a külső kérgén, úgyhogy ezért használom. Azon túl pedig egy kellemes ízt ad a sajtnak. - A sajtkészítő saját jószágainak tejéből dolgozik műhelyében, roppant tisztaságra és nagy hozzáértésre van szükség, hogy a kecsketej erőteljesebb íz, amelyet sokan nem kedvelnek, ne domináljon. És mennyi minden készülhet ugyanabból a tejből. A pultban akadt kemény és lágy sajt. Nemes penészes, kék, egészen friss gomolyaszerű, és fél évig érlelt, és kifejezetten a haladó sajtfogyasztóknak készült erőteljes ízű is, sőt a gyomorerősítő kecskekefír is szerepel az igencsak színes palettán. A XIX. században elindult a Tisza megregulázása, hogy a folyót kiszámíthatóbbá tegyék, és amennyire lehet, mérsékeljék az áradások okozta károkat. A szabályozását követően azzal szembesültek a gazdák, hogy a töltések bent tartják ugyan az árt, viszont így a tavaszi, őszi esőzéseket követő belvíz sem tud lefolyni a Tiszába, és áztatja a földeket. A vizet tehát mesterségesen kellett visszajuttatni a folyóba. Kisköre határában Sajfokon épült meg Magyarország első szivattyútelepe, melyet a korabeli technológiának megfelelően a gőz ereje hajtott. - A magyar vízgépészeti ipar nem tudta előállítani ezeket a gépegységeket, ezért Londonból szállították ide 1878-ban az első gépegységet, ami Magyarország első ilyen jellegű szivattyútelepe. Aztán bővíteni kellett ezt a telepet, így 19 évvel később már a magyar vízgépészet előállította mind a szivattyúkat, mind pedig a kazánokat. - A pöfögő magyar masinák 1897-ben kezdték meg munkájukat, és talán hihetetlen, de egészen az 1970-es évekig folyamatosan ellátták feladatukat. A Tisza szabályozását követően lényegesen átalakult a táj, a gátak közé szorított folyó már nem árasztotta el a földeket tápanyagban gazdag vizével, hanem sebesen elhagyta az országot. A korszerű mezőgazdaság és földművelés viszont szomjazta az öntözővizet, ezért ambiciózus tervek születtek Kiskörével a főszerepben. - A kiskörei vízlépcsőt elődeink 1967 és 73 között építették, tehát jövőre leszünk 50 évesek. A Tisza-tóban található az ország legnagyobb vízkincse, vízkészlete a három nagy öntözőrendszerünkön, a Jászsági Nagykunságin, és a több mint 80 éves tiszafüredi öntözőrendszeren keresztül látjuk el a vízhasználókat, tehát a mezőgazdaságot. - Jelentős földmunkák árán tavat hoztak létre, ahol korábban erdők, szántók, legelők borították a területet, ma víz csillog a nap sugaraiban, a tó léte elválaszthatatlan a vízszintet szabályozó duzzasztóműtől. Öt hatalmas nyíláson keresztül halad át a Tisza, a nagy táblák szabályozzák a vízoszlop magasságát időről időre, évszakról évszakra, a duzzasztót pedig az erőművel kapcsolták össze, mely elektromos áramot is termel. - Optimális esetben egy évben 100-110 millió kilowattóra villamosenergiát állít elő és juttat az országos hálózatba. Ez körülbelül egy Szolnok nagyságú város lakossági összfogyasztásának a fedezetét biztosítja. Egy megújuló energiaforrásról van szó, egy zöld energiáról. - A Tiszában élő halak számára az építkezések legfontosabb része valószínűleg a hallépcső megépítése volt, hiszen ezen keresztül könnyedén a tóból egyenesen a folyóba úszhatnak és fordítva. A Tisza-tó varázslatos hely. Felszínén ringatózva a világ minden gondjáról megfeledkezhetünk, vagy legalábbis majdnem. A kiskörei kikötőben néhány éve csodahajók várakoznak, hogy felfedezzük velük ezt az egyszerre álló és folyó vizet. - Egyszerű civil emberek vezetői engedély nélkül, vízi jártassági előképzettség nélkül bérbe vehetik ezeket a hajókat, és baráti társasággal, munkahelyi közösséggel, családdal eltölthetnek ezen egy hétvégét, akár hosszabb időszakot is, egy hetet, vagy attól is hosszabb időszakot. - A gyönyörű hajókat rövid eligazítás és próbaút után már kormányozhatjuk is ki a nyílt vízre. Elcsoroghatunk Sarudra, vagy Abádszalókra, de ha kedvünk szottyan, elhagyhatjuk a tavat és felhajózhatunk egészen Tokajig. Ha akarjuk, napokig ki sem kell kötnünk. - Ezek teljes felszereltségű hajók. A hajóba belépve először találkozhatunk a hajó központi részével, a közösségi terével, ezt a hajókon szalonoknak hívják. A szalonban található egy komplett konyha, mindennel felszerelve, tehát tányérokkal, evőeszközökkel, főzőedényekkel, PB üzemű gáztűzhellyel, illetve található hűtőfagyasztóval is. - A hajók méretétől függően 2-3 vagy 4 kabin található rajtuk, mindegyik jármű rendelkezik nyomkövető rendszerrel, nincs tehát félnivalónk, és a tavon dolgozó vízimentők is mindig készenlétben állnak. 1973-ban a munkagépek elhagyták a terepet, kinyitották a zsilipeket, a víz elárasztotta a tájat, és megszületett a Tisza-tó. A kiskörei hajókikötő melletti cölöpházak közé nemrég új kilátó épült, ahova ha felkapaszkodunk és szemünk végigpásztáz a tájon, olvashatóvá válik a tó története. Látszik a nagy gát, mely a vizet tartja, de látszik az is, hogyan talál a természet otthont magának a mesterséges tavon. A vízen szigetek úsznak, a part minden négyzetcentiméterét növénytakaró borítja, a vizet sásnövibe, ahol horgászok kalyibái húzzák meg magukat. Madarak sokasága érkezik pihenni, táplálkozni, költeni, a növények pedig sűrűn benőtték az egykori építkezések nyomait. Egyedülálló élőhely jött létre, hihetetlenül gazdag növény és állatvilággal. Egy idő után a fürdőzés szerelmesei is felfedezték maguknak a tavat, ma már több kiépített strand is várja a nyaralókat abádszalókon. - Ha a nyüzsgőbb részét keresik a strandnak, arra is megvan a lehetőség, de el tudnak húzódni, és akkor csendesebb, árnyékosabb részen is tudnak pihenni a vendégek. Ha lejön az ember, tényleg azt érzi, hogy közelebb került a természethez kicsit. A tó hőfoka 20 és 25 fok között ingadozik így a nyári szezonban, egy lassan mélyülő partról van nálunk szó. A bójasor vége, ami lehatárolja a strandunkat, ott olyan két méter körüli a vízmélység. - Abádszalókon pezseg a tó legnagyobb strandja, egy kiadós felhőszakadás most éppen hazazavarta a pancsolókat, de aggodalomra semmi ok, hosszú még a nyár. A tavon lehet vízisízni, jet-skizni, vontathatjuk magunkat motorcsónakkal, ejtőernyőben utazva, vagy csak lazíthatunk a 900 méteres partszakasz valamelyik pontján. - A kerékpárút az keresztülszeli a strandunkat, és mi ezt már évekkel ezelőtt elkezdtük, amit nagyon szeretnek a kerékpárosok is, hogy nyáron a főszezonban egy órán keresztül ingyenesen áthaladhatnak a strandunkon, úgyhogy ők is nyugodtan csobbanhatnak egyet, amikor ide látogatnak. És nálunk van egyedülállóan egy hárompályás óriás csúszda itt a Tisza-tó körül. - A Tisza-tó lágy hullámzása nem csak a szemnek kellemes látvány, a vízen lebegve a tó karjába vesz és lágyan elringat. Ezt az élményt nem csak hajóban élhetjük át, hanem olyan különleges és vadonatúj házakban is, melyek nem a vízpartra, hanem közvetlenül a vízre épültek. - Az alapvető koncepciónk az az volt, hogy egy olyan nyaralóházsor kerülhessen itt telepítésre, ahol a természetközeliségen van a hangsúly, eljönnek, relaxálnak a belső berendezésnél, és az volt a fontos, hogy ne a színekkel domináljunk, hanem a külső kilátás, a panoráma, a természet, a madarak, ezen legyen egyébként a szempont, és anyaghasználatban is inkább a földszíneket kerestük, és a sok fényt lehetőség szerint amennyire tudjuk, az ablakokat kinyissuk a természet, illetve a víz felé. - Az abádszalóki úszóházak a tó felszínén lebegnek, de a partot azért nem hagyják el. Közvetlenül az abádi kikötő mellett sorakoznak különleges életteret teremtve, ahol a hasonlóan érzők még egyfajta sajátos közösséget is építhetnek. - Ami a legfőbb tulajdonsága, hogy az úszóháznak a víz közelségét visszaadja, de ellenben a stabilitása az a cölöpös házé, mert a legnagyobb viharban sem hullámzik. A lakások úgy lettek kialakítva, hogy a legnagyobb belmagasságot kapták, és óriási üvegfalakkal láttuk el őket, hogy akár a rossz időben, akár egy téli napon is a legjobb kilátással és legnagyobb panorámával rendelkezzenek ezek a házak. Az elrendezésen túl óriási terasz tartozik mind a két típushoz és egy örök panoráma és egy örök naplemente. A tulajdonosoknak van lehetőségük a házhoz kikötni, akár a legkisebb csónaktól a legnagyobb sporthajókig. Amikor ugye a vízről visszajön, akkor itt tudja tárolni a hajóját, itt tudja letakarni, így tudja őrizni és mindig használatba venni. - A tó vízszintjét mesterségesen alakítják, így az évszakonként változik. Telente a legalacsonyabb, a téli szezont követő nagy tavaszi áradások idején pedig a legmagasabb, olyankor akár több méteres is lehet. Nyaranta a tó átlagos mélysége 2-2,5 méter. A napot nyugodtan indíthatjuk egy fejessel, egyenesen a nappaliból. A természet folyamatos erodáló és építő munkája alól a folyó sem kivétel. A kanyarok külső részén a vízáram felgyorsul, és mosni kezdi a földet, a belső íveknél viszont lelassul és megszabadul a hordalékától. A hosszadalmas folyamat során a folyó egyre mélyebb kanyarokat váj a tájba, medre pedig egyre kacskaringósabbá válik. A Tisza is ezt az utat járta be. A lassan kanyargó folyó a hó olvadásakor, vagy éppen a heves esőzések után keletkező vizeket nem tudja elvezetni, ennek következtében árvízzel önti el a tájat. Persze nem minden növény viseli el a víz alatt töltött heteket. Az ártéri erdők növényei azonban mesterien alkalmazkodtak a nem mindennapi életkörülményekhez. - Az ártéri erdők európai Magyarországnak is a legritkább erdei ökoszisztémái. Nyilván ez annak tudható be, hogy az ember sok száz évvel ezelőtt, bizonyos esetekben akár már évezredekkel ezelőtt is megkezdte a vízkormányzást. Ugye Magyarországnak a nagy folyószabályozása is, az ahhoz kapcsolt egyéb csatornarendszerek és kisebb folyók szabályozása, mondjuk bő 150 évvel ezelőtt megkezdődtek, és ebből kifolyólag az egykori ártéri erdőknek a területi nagysága zsugorodott. - A Kiskunsági Nemzeti Parkban, Lakiteleknél, a Holt-Tisza hídjánál induló különleges tanösvény az eltünedező erdőn vezet keresztül. Kilátó is magasodik itt, ahonnan a sajátos tájban is gyönyörködhetünk. A szép nevű kontyvirág-tanösvény ezek után eltűnik az erdőben, ahol a nagy folyószabályozások előtti érintetlen természetet idézi meg. A folyókhoz közelebb eső részeken fűzfák és óriási nyárfák magasodnak az út mellett, a víztől kissé távolabb pedig tölgyek és kőrisek laknak. No és persze ne feledkezzünk meg a kontyvirágról sem, amiről az út a nevét kapta. - A kontyvirág nem védett növényünk, de mivel a Kiskunságban rendkívül ritka, nagy valószínűséggel az itt fellelhető kontyvirágok egy nagyobb tiszai áradással északról érkezhetett, és itt megvetette a lábát. - A modern ember egyre távolabb kerül a természettől, hogy aztán valahogy újra közeledni próbáljon hozzá. Az ösvény mellé részben ezért is erdei iskola épült, ahol akár egy egész hetet eltölthetnek a diákok ismerkedve és együtt élve az erdővel. A víz az élet alapja, ahol a jelenléte élhető klímával társul, megkapó erővel tör felszínre az élet. A Kiskunfélegyházától szűk 20 kilométerre fekvő Tiszaalpár is csodálatos példa erre. Közel 100 hektáros csillogó vízfelület lakja a Nagy-tó. Valaha jó régen maga a Tisza is erre járhatott, aztán ugyan másfelé vette az irányt, de nem felejtett, időről időre meglátogatja a tájat, hogy áradásaival életben tartsa, vízzel töltse fel, hordalékával táplálja. - Uram, mindent a víz, a víznek a közelsége burjánzó életnek ad otthont, amiben talán a legkiemeltebb értéket a madárvilág képviseli. A víz a benne élő gazdag hal, kétéltű hüllőállomány, egészen az emlősökig, mint egy nagyon változatos ökoszisztémának a részei. Ez tulajdonképpen a Tiszának a Jurassic Parkja. Ha arra gondolunk, hogy ebben a tájban valószínűleg csak az őseink gyönyörködhettek. - Hogy őseink valóban gyönyörködtek a tájban, arra a tónál terpeszkedő nagy domb, földvár maradványa a bizonyíték, mely még a messzi bronzkorból maradt itt. A tó a gémek kedvence, szinte mindegyik Magyarországon megtalálható fajtájuk megfordul itt. A sekély tóban halak ezrei ívnak, igazi terülj-terülj asztalkám ez a madaraknak. A tó mellett festők vásznára, költők pennájára kívánkozó vízfelület nyújtózik. - A folyószabályozással a folyóról levágott működő folyóág, az pedig egy hasonlóan feltöltődő, de a folyónak a valamikori kanyarulatait, illetve benne egy nagyon szép szigetet is őriz. Szerintem tájképileg is egy nagyon szép, az ország egyik legszebb szentélytípusú holtága egy pont itt Tiszaalpáron található. - Néma csöndben lebegnek a különböző vízinövények, fölöttük hangtalan siklik a madár. Igazi földi paradicsom a holtág, természetjárók, horgászok legszebb álmai válnak itt valóra.

- A Tisza az idők kezdete óta komisz kölyök módjára megzabolázhatatlanul kanyargott a magyar rónán. Időről időre, ahogy éppen kedve szottyant, elhagyta medrét és vízével árasztotta el a tájat. Van, ahol elvett, de van, ahol adott, friss vizet a földeknek, és tápanyagban gazdag iszapot. Az alföldi homokos talajon gazdálkodók hálásan tekintettek a folyóra, mely termékeny hordalékával évente új életet lehelt a tájba. A Szolnoktól 25 kilométerre fekvő Nagykörű, hasznot húzott az áradásokból, talán ennek is köszönhető, hogy az országban páratlan cseresznyéskerteket találunk itt. Nagykörű a béke szigete. - A XIX. században elindult a Tisza megregulázása, hogy a folyót kiszámíthatóbbá tegyék, és amennyire lehet, mérsékeljék az áradások okozta károkat. A szabályozását követően azzal szembesültek a gazdák, hogy a töltések bent tartják ugyan az árt, viszont így a tavaszi, őszi esőzéseket követő belvíz sem tud lefolyni a Tiszába, és áztatja a földeket. A vizet tehát mesterségesen kellett visszajuttatni a folyóba. Kisköre határában Sajfokon épült meg Magyarország első szivattyútelepe. - 1973-ban a munkagépek elhagyták a terepet, kinyitották a zsilipeket, a víz elárasztotta a tájat, és megszületett a Tisza-tó. ... Egyedülálló élőhely jött létre, hihetetlenül gazdag növény és állatvilággal. Egy idő után a fürdőzés szerelmesei is felfedezték maguknak a tavat, ma már több kiépített strand is várja a nyaralókat Abádszalókon. - A Kiskunsági Nemzeti Parkban, Lakiteleknél, a Holt-Tisza hídjánál induló különleges tanösvény az eltünedező erdőn vezet keresztül. Kilátó is magasodik itt, ahonnan a sajátos tájban is gyönyörködhetünk. A szép nevű kontyvirág-tanösvény ezek után eltűnik az erdőben, ahol a nagy folyószabályozások előtti érintetlen természetet idézi meg.