Feliratozva a Teletext 111. oldalán. Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet. Turisztikai magazin.

- A teljes leirat forrása a teletext. A műsorszolgáltatói információk forrása a teletext.

A vízhozamot visszafogó száraz időszak után a Dráva a lovak közé dobta a gyeplőt, mi tagadás ez a legtöbbször szelíd arcú, szerény folyócska most éppen Tiszát játszik, és úgy felöntött a garatra, hogy még a sodrából is majdnem kihozta. Esővíztől így elázni régen látták már a folyót, amely kapatosan bizony szereti a határokat feszegetni, mindezt úgy, hogy a Somogy megyei Őrtilos település közelében a Dráva a Mura vizét is einstandolta. - Jelen pillanatban egy áradási folyamat részesei lehetünk, azt láthatjuk. A Dráva egy nagyon érdekes folyó, a Tiroli Alpokban ered és nem sokkal följebb néhány száz méterre van a Murának és a Drávának a torkolata. A színbeli eltérés ettől van, részben a Dráva hordalékos vize kicsit piszkosabbnak tűnik, a Murának pedig a kékebb tiszta vize keveredik itt össze. A Dráva Közép-Európa utolsó igazi vadvize. - A Dráva sokáig összekötötte a jobb és a bal partot, igaz a 20. században főleg az eddig és netovább volt a jelszó. A határfolyó ma már ismét inkább az összetartozás, a természet határnélküliségének hírnöke, még akkor is, ha odaát már horvát tájon szalad. Az Őrtilosi Dráva Ártér tanösvény viszont nagyon is magyar vidék. A nagyjából másfél kilométeres túraútvonal sok érdekességet és kevés izommunkát tartogat a rátévedőknek. - Elsősorban a drávai élővilágot, a Dráva ártéren található növény és állatfajokat mutatja be, szabadon látogatható, egész évben bárki részére. A nemzeti parknak a két emblematikus madárfaja, az a fekete gólya és a rétisas, mindkét faj hazai állományának jelentős része itt él a folyó mellett. - A természetvédelmi területet Zákány őrtilosi vasútoldalként emlegetik, nevét a Dráva part mentén futó forgalmas vasútvonalról kapta. - Inkább a teherszállításra jellemző, Horvátország irányában Gyékényes község határában vasúti határátkelőhely található, tehát ezért van itt ilyen nagy tranzitforgalom. - Az egykori határvédő őrök lakhelye a körülbelül 450 lelkes Őrtilos egy cseppet sem fukarkodik, ha kilátóhelyről van szó. Ott van például a Fesztung, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelye. Ahol ma vadvirág nyílik, ott 174 évvel ezelőtt egy tucat őrtilosi legény elhitette a Dráván átkelő horvátokkal, hogy itt huszárok állomásoznak. - A legenda szerint őrtilosi legények huszároknak öltöztek, piros babos kendőt kötöttek a fejükre, és itt össze-vissza lovagoltak ezen a részen, hogy Jellasicsnak a vizsgáló őrszemei, azok azt higgyék, hogy sok-sok huszár van itt, és ne keljenek át, és így késleltették az átkelést. - Perczel Mór és vitézei, miközben Jellasics seregét lesték az őrtilosi Fesztungról, óhatatlanul a tájra is szemet vetettek, s bár a haza védelme mindenekelőtt, a katonaembereknek nagyot dobbant a szívük, hogy milyen szép is az, amit látnak. - Sok ismerősömnek van a környéken nyaralója, a vendégeik mindig ide hozzák. Ide kiülnek egy kicsit. Volt, hogy hozták a kis piknikkosarat, a poharat, és itt bontották meg a bort, koccintottak, és itt várták meg a naplementét. Gyönyörű volt. - A napnak azonban még esze ágában sincs nyugovóra térni. Akadt dolog bőven, a nyár ízét kell átmenteni a szürkébb téli napokra. Pávlic Teréz aszalványt készít, a gyümölcspépből pizza, vagy éppen palacsinta alakot formáz, hogy aztán a gép gyümölcs ostyaszerűséget állítson elő, aztán jöhet a többi feltét, alma, körte, meggy, cseresznye, és ki tudja még mennyi minden. - Szamóca, málna, szeder, füge, egres. Az én aszalványaim azok 45-50 fok között készülnek. Nagyon-nagyon lassan, és nagyon-nagyon sokáig aszalódnak, éppen azért, hogy az összes vitamint megőrizzem benne, tehát amennyire lehetséges természetesen. Divatos néven ezt úgy mondanánk, hogy aszalt gyümölcs újragondolva, ez saját találmány, én gondolkodom rajta, illetve csak úgy jönnek az ötletek, hogy most ebből ezt lehet csinálni, vagy azt lehet csinálni. Tulajdonképpen ez a kétféle aszalt gyümölcsfeldolgozási módnak, a pépesített aszalásnak és a darabos aszalásnak egy kombinációja. - Legyen húsos, bogyós vagy akár csonthéjas a termés, alkotás készül belőlük. Itt a ragasztó és a festékanyag is gyümölcspép. Ezek a gyümölcsök mind a ház körül teremnek, és idén nem fagyott el a körte és a füge sem, így karácsonykor biztosan lesz szárnya az angyalkának is. Ahol a víz, ott az élet. A mondás nem csak örök, hanem igaz is. A Dráva az éltető folyó ősidők óta nem csinál mást, csak teszi a dolgát, folyik, árad, apad, hordalékot hoz és visz. Közben pedig élőhelyet jelent az állatnak és otthont teremt az embernek. Merthogy a kavicsból, az ős-drávai örökségből akad itt bőven. A sóderből út készül, meg a háznak erős alap. A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfaunának több mint kétharmada megtalálható, melyek között húsz védett faj is szerepel. - Horgászati szempontból kevésbé jelentős, nagyon nehéz horgászni a Dráván, a változatos mederalakulatok, akadó hordalékok miatt. Leggyakoribb a védett halaink közül a bucófélék, magyar bucó, német bucó, fenékjáró, küllő, illetve előfordulhat tokféle is. - A nagy halak hazája, a horgászok paradicsoma, a gyékényesi bányató, a kotró. Az a víz, amely 102 éves kora ellenére sem állapodott meg, napról napra egyre nagyobb és nagyobb lesz. - Hivatalosan 320 hektár körül van, de már inkább közelít a 400 hektárhoz, ami folyamatosan csak nő. Az országnak az egyik legtisztább vize. Óriási nagy halak vannak, és az édesvízi medúza is honos egyébként a vízben, ez nagyon egyedülálló itt Gyékényesen. 2011-ben Somogyország kincse kitüntető címet is megkapta a kotró. - Érdekes, hogy szép lassan, mint a nádas a víz szélét, a sok hétvégi ház is bekebelezte a tópartot, ahogy az ember a vízhez kapcsolódott. Horváth Jánosnak is itt a nyaralója, ám ő legszívesebben a vizet járja. A horgász bacilus sok évtizeddel ezelőtt megfertőzte. - Ide költözünk két tavasszal, és egész őszig még a téli szezonban is sokszor kinn vagyunk. Negyvenöt éve itt szenvedek az ahhoz, tökéletes a vízminőség, a halak nagyon szépek, csodásak. Ezek a nyaralók, mint téglaépületek, új, korszerű épületek, régen fa bungiknak mondták, kétszer hármas, négyszer négyes kis házikók voltak, aminek megvolt a varázsa a romantikája is. - A közel ezer fős gyékényes még most is csodálkozik, hogy micsoda érték, kincs lapult a határban, és mindez egyetlen kapavágással kezdődött. Az Ős-Dráva hordaléka a kavics, fontos fundamentum. Olyannyira, hogy a közeli Őrtiloson még a tájháznak megmentett családi parasztház is ebből épült. - Mindig abból az anyagból építkeztek, ami ott található volt. 1941-ben épült betonblokkokon nyugvó és csúszó zsalus tömésház. Ez azt jelenti, hogy mivel itt kaviccsal körbe vagyunk véve, már akkor minden háznál tömték a blokkokat. Ugye sok helyen tégla volt, a vályogházaknak az alapja, mert az volt. Itt ugye sok volt a sóder, ezért ez a betonblokk, és a csúszózsaló pedig azt jelentette, hogy deszka részek közé döngölték be a pelyvával kevert agyagot, ami itt bányászták, mert nagyon sok agyag van itt a környéken, és akkor azt húzták föl. Amikor jönnek látogatók a tájházba, különösen a gyerekeknek nagyon érdekes az, hogy elmondom, hogy úgy készült a ház, hogy se ablaka, se ajtaja nem volt. Tehát fölhúzták és utána, amikor megszáradt, napok múlva fűrészelték ki az ajtónak és az ablaknak a helyét. - Az épület az 1940-es éveket idézi, nyolcvan év elteltével sok mindennek már a megnevezését sem tudjuk, egyszerűen az ismeretlenbe vesznek a régi tárgyak szavai. A tömésház egykori tulajdonosai gyermektelenek és önfenntartók voltak, volt földjük és tehenük, a tejet a csarnokban értékesítették, ebből éltek a régi tárgyak idején. - Én 18 évesen az első dolog, amit összegyűjtöttem, az a Hegedűs néninek a romos tömésházába bementem, és onnan a felakasztott, rámás csizmát hoztam el, ami most itt lóg a tájházban, az volt az első darab. De amikor elterjedt a faluban a híre, hogy mi tájházat hozunk létre 2014-ben, akkor jöttek az emberek, és akkor ezt nektek hoztuk. Ezt úgy gondoltuk, itt méltó helyen lesz, így gyűlt össze. - Ám a mindennapi használati tárgyak mellett a nagyobb, épületszerű dolgokat is sikerült begyűjteni, így például a jellegzetes mogyoró vagy fűzvesszőből font kast, amelybe a tengeri a tetőt megbontva került be. A boldog békeidőkben, amikor a Dráva még nem a határt jelezte, csak egy sebes vizű folyó volt a szokásos magaspart romboló és zátonyt építő elfoglaltságaival, akkor a jobb parti Légrád község lakosai a bal parti Légrád-hegyre, a mai Szent Mihály-hegyre jártak szőlőt művelni. Sőt, Trianon után egészen 1949-ig átjárhattak, átkelhettek a Dráván, hogy hagyományaikat folytatva földjüket rendben tartsák. A Szent Mihály-hegy sokáig nem tartozott Őrtiloshoz, külön iskolája, külön élete volt. - Hát akkor is laktak itt ugyanúgy bennszülöttek, de horvátoknak nagyon soknak volt itt birtoka, pince, szőlő, és hát azt jártak munkálni. - Aztán a munka után hazaindultak és jeleztek a révésznek, pontosabban hulyákoltak. - Jelenleg Horvátországból, Légrádból jöttek át a szőlőműveléshez az emberek és a pincéktől ilyen torokhangon egy különleges dallammal adták hírül a révésznek, hogy ők elindultak és várja meg. De a gyűjtések szerint még a diákoknak is volt egy különös ilyen. Hát, mobiltelefon helyett egy ilyen különleges, hulyákoló hang, amivel egymásnak különböző dolgokat adtak hírül. - A hulyákolás a szőlővel együtt eltűnt a tájról, a templom viszont az állandóság hírnökeként 1750 óta nagyon is jelen van az itt élők életében. - Az egyik mellékoltár az ugye az Orbán-oltár, a szőlőnek a védőszentje, ugye az az Anna oltár, a másik felén, ugye a Szűzanya édesanyjának az emlékére készült a főoltár, meg hát a Szennai arkangyal. - Abban az időben a templom a zágrábi püspökséghez tartozott, és nem a kaposvárihoz. A hegy pedig inkább Légrádhoz húzott, mintsem Őrtiloshoz. - Minden vasárnap tele volt a templom felnőttekkel és gyerekekkel, és itt volt első áldozás, a bérmálás az már Őrtilosban, a faluban volt, sőt, még az én gyerekeim is, '75-ben, '73-ban születtek a gyerekeim, még azok is itt voltak elsőáldozók. - Légrádon, pontosabban a Szent Mihály-hegyen iskola is működött, az egykori diákok ma már 70 körül járnak. - Akkor ugye nagyon sokan laktak itt. Amikor én iskolába jártam, akkor itt délelőtt, délután tanítás volt. Olyan sok gyerek volt. 1949-ben került ide az Eperjessy Ernő, az volt az első tanító. Akkor még iskola nem volt, akkor egy háznál kapott egy szobát, és ott kezdett el tanítani. - Akkoriban a horvát nyelv teljesen természetes volt, ma már csak a nagy öregek tudnak egy keveset, az iskolában csak magyar nyelven tanítottak. Az iskola épülete még megvan, de a légrádi bor mára eltűnt, csak az emléke maradt fenn, akárcsak a közeli, turistaúton is megközelíthető egykori Zrínyi-új várnak. - Unikális abból a szempontból ez az emlékhely, hogy pontosan lehet tudni, hogy a vár mikor épült és mikor rombolták le. Kanizsa volt a nagy védelmi helyszín. Zrínyi tudjuk, nagyon nagy katonai stratéga volt, és úgy gondolta, hogy a Muraköz védelmére ezt mindenhogyan építi, bár nem kapott hozzá támogatást meg engedélyt, de megépítette. A Somogyi értéktárba került föl, mint Somogy egyik kincse. - Új-Zrínyi várat gróf Zrínyi Miklós horvát bán építtette a környék és Muraköz védelmére az 1660-as évek kezdetén. Az uralkodói tiltás ellenére elkészült a várfal és a földsáncai, pár évvel később lerombolásukra egy 40 ezer főt számláló sereg vonult fel. Rövid ostrom után a közelben táborozó császári sereg szeme láttára a vár 1664. június 30-án esett el, a törökök az erődöt felrobbantották és lerombolták. A földvár területén Somogy és Zala megye határán a régészek számára rengeteg kutatnivalót rejt a föld. A Principális csatorna és a Visszafolyó patak pedig a terület élővilágát pezsdíti fel. - Ez egy nagyon jó kis túraútvonal, nem mondom, hogy egy könnyű, de nagyon vadregényes, a Mura mentén kerékpárút létesül itt, pont ezt az útvonalat célozva meg, de Belezna felől személygépkocsival megközelíthető. - Az egykori vár hűlt helyét emlékoszlopok jelzik, itt senki se számítson romos falakra, omladozó bástyákra. A földvár hiányáért azonban a természet szépsége bőven kárpótol. Somogyország nyugati csücskében, ahol a Dráva szinte berobban a megye életébe, egyáltalán nem rejtegetik a csodákat, sőt, büszkén mutatják meg azokat. Ez az a hely, ahol Perczel Mór a csodálatos panorámát látván elmosolyodott két tűzparancs között, ahol Zrínyi vára ugyan eltűnt a föld színéről, de a képzelet és a tudomány együtt teremti újra a falakat, ahol a kavics helyére víz kerül, a tó együtt hízik a halaival, és ahol a fenyőfa nyáron is abban a reményben él, hogy ha idén nagyot nő, akkor teljesülhet a karácsonyi küldetés. A zákányi Látóhegy a környék legmagasabb pontja. A hegytetőre, dombtetőre egyetlen út viszi fel a szépre vágyókat, és ereszti el a már széppel telteket. - Gyönyörűséges, szép a tájunk, hiszen Dráva folyik alattunk, csodálatos horvát dombokat és horvát hegyeket lehet látni, és a környező városokat is csodálatosan be lehet látni. - Szőlőből viszont kevés maradt, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen nagy a hegy. - Csupa szőlő volt, amerre szem ellátott, csak szőlőt lehetett látni, egyetlen egy kis pince volt, ami Zichy Ödön és családjának a pincéje volt. Ők Zákány faluban laktak, ott van egy csodálatos kastély, az volt az ő családi birtokuk. - Az 1835-ben épült udvarházat a Zichy család 1911 és 1914 között kastéllyá alakíttatta. Az eklektikus úrilak 1945-től iskolaként működött, jelenleg üresen áll. - El kell mondani, hogy a gróf úr nagyon szeretett élni, nagyon szeretett három dolgot, a fehérnépet, a kártyát és a fehérbort. És ezt a hármat ötvözte mindig úgy, hogy mikor feljöttek ide, hozta a hatalmas szekérrel a fehércselédeket, hozta a zenészeket, és a teraszon húzták a zenét, ő kártyázott a barátaival és táncoltatta a fehér cselédeket. - És itta a fehér bort. A zákányi bornak egyébként a Dráva kisugárzása, mikroklímája csak előnyére válhat, csakúgy, mint a Zichy Ödön gróf építtette 220 éves pince. A legenda szerint, amikor Csokonai Vitéz Mihály a közeli Csurgón tanított, ebben a pincében is megfordult, s talán az sem véletlen, hogy a Dorottya című vígeposzába a zákányi bort is beleírta. - Zákányi borokkal kínálja karnevál hercege a népet, és innen is tudjuk, hogy Csokonai Vitéz Mihály bizonyára itt járt, hisz talicskával a diákjai innen tolták haza Csurgóra, amikor bizony, ahogy a versében megírja, részegen, de csapot-papot itt hagyott minden. - A szőlőbirtok néhány évtizedes pihenő után megújult, a pince ismét borral telt meg, a vendégházak pedig élettel, nyugalmat és csendet kedvelő vendégekkel. - Mi 1997-ben vásároltuk meg ezt az egész szőlőbirtokot, ahol a gróf úr valamikor lakott, most magyar idegenforgalom van, emberek nagyon jókat pihennek, mellette, ha igényük van rá, nagyon finom borokat kóstolhatnak, és kemencés, bográcsos magyaros ételeket főzünk nekik. - Zákány azonban nemcsak a látóhegyről, hanem a falu másik végén a Kápolna-hegyről is ismert. Itt egy 180 éves pince újult meg, kezdetben csak saját szórakozásra sütöttek, főztek, ettek-ittak, mulattak, majd azon kapták magukat, hogy már másnak főznek, és mást tartanak jól, mások szórakozását szervezik. Egy szó, mint száz, falusi vendéglátók lettek, sőt, szőlőt vásárolnak és bort készítenek. - Régiós borászatról beszélünk Szekszárd, Siklós, Dél-Balaton, Észak-Balatonról jönnek a szőlők. Mi forgalomba nem hozzuk a borainkat, mi egy ilyen szűk kiegészítésként használjuk ezt az egészet, a falusi vendégasztal szolgáltatáshoz. - Valaha a Kápolna-hegyet is szőlő borította, ám miután a falu idősei elmentek, nem volt, aki továbbvigye a tudományt idáig. - Elnéptelenedtek, eldzsungelesedtek itt a területek. Néhány fiatal kézbe vette a dolgot, környékén három hegyháttal is arrébb, és megpróbáljuk visszahódítani a természettől azt, amit az őseink álmodtak meg valamilyen szinten. - Az ősök rendezett portáról, szép tájról, jó borról és finom magyaros ételekről álmodtak, no meg jókedvről. Az álom egy cseppet sincs messze, sőt, lehet, hogy már be is teljesült.

- A vízhozamot visszafogó száraz időszak után a Dráva a lovak közé dobta a gyeplőt, mi tagadás ez a legtöbbször szelíd arcú, szerény folyócska most éppen Tiszát játszik, és úgy felöntött a garatra, hogy még a sodrából is majdnem kihozta. Esővíztől így elázni régen látták már a folyót, amely kapatosan bizony szereti a határokat feszegetni, mindezt úgy, hogy a Somogy megyei Őrtilos település közelében a Dráva a Mura vizét is einstandolta. - Ahol a víz, ott az élet. A mondás nem csak örök, hanem igaz is. A Dráva az éltető folyó ősidők óta nem csinál mást, csak teszi a dolgát, folyik, árad, apad, hordalékot hoz és visz. Közben pedig élőhelyet jelent az állatnak és otthont teremt az embernek. Merthogy a kavicsból, az ős-drávai örökségből akad itt bőven. A sóderből út készül, meg a háznak erős alap. A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfaunának több mint kétharmada megtalálható, melyek között húsz védett faj is szerepel. - A boldog békeidőkben, amikor a Dráva még nem a határt jelezte, csak egy sebes vizű folyó volt a szokásos magaspart romboló és zátonyt építő elfoglaltságaival, akkor a jobb parti Légrád község lakosai a bal parti Légrád-hegyre, a mai Szent Mihály-hegyre jártak szőlőt művelni. Sőt, Trianon után egészen 1949-ig átjárhattak, átkelhettek a Dráván, hogy hagyományaikat folytatva földjüket rendben tartsák. - Somogyország nyugati csücskében, ahol a Dráva szinte berobban a megye életébe, egyáltalán nem rejtegetik a csodákat, sőt, büszkén mutatják meg azokat. Ez az a hely, ahol Perczel Mór a csodálatos panorámát látván elmosolyodott két tűzparancs között, ahol Zrínyi vára ugyan eltűnt a föld színéről, de a képzelet és a tudomány együtt teremti újra a falakat, ahol a kavics helyére víz kerül, a tó együtt hízik a halaival, és ahol a fenyőfa nyáron is abban a reményben él, hogy ha idén nagyot nő, akkor teljesülhet a karácsonyi küldetés. A zákányi Látóhegy a környék legmagasabb pontja. A hegytetőre, dombtetőre egyetlen út viszi fel a szépre vágyókat, és ereszti el a már széppel telteket.