Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

- A híd a középpont a Hortobágy megfoghatatlan végtelenségében - írta róla Móricz Zsigmond. Gémeskutas puszták, csárdák, csordák és gulyák mentén haladt és halad ma is a Kilenclyukú híd, amely egy elhasználódott fahíd utódjának épült a Hortobágy folyó fölé. A debreceni marhakereskedők csordái árvíz idején itt vonultak Bécsbe, és noha jelenleg nehezen elképzelhető, de a ma száraz pusztát bizony egykor a Tisza áradásai által táplált mocsarak tarkították, a területen pedig már a honfoglalást megelőző időkben is kereskedelmi útvonal húzódott, a só út. - Mindig is fontos kereskedelmi útvonal húzódott itt a Hortobágyon keresztül, és tulajdonképpen az első vámjog is a Hortobágy folyóhoz köthető 1297 tájékán, ami az akkori földesurat, a debreceni családot illette meg. A vámszedés az kötelezettségekkel is járt, tehát az átkelő hídnak a fenntartása volt ez. Már a XIV. században, tehát majd 700 évvel ezelőtt itt Cölöpökön álló gerendahíd állhatott egy 1346-os oklevél tanúsága szerint. - Az utód, a klasszicista kőhíd építése 1827-ben kezdődött Povolni Ferenc tervei alapján, a környékre jellemző száraz, szikes talaj nem könnyítette meg az építkezést, az új átkelő csak 1833-ra készült el. - Ezen a tájon nem található kitermelhető kő, úgyhogy az építés során ugye az úttest alapjául szolgáló kockakövet azt Tokajból hozták. A 400 ezer tégla az építéshez szükséges téglát az ohati tölgyerdőből kivágott fákkal égették ki, és a széles mederpillérek pedig Eger mellől, a szomolyai Dáci tufa bányából érkeztek. - A kilenclyukú híd közelsége kedvezett a csárdák elterjedésének, ugyanis a vásárosoknak, a pandúroknak, a postakocsisoknak, a kereskedőknek és állataiknak kisebb-nagyobb pihenőre is szüksége volt a sokszor napokig, hetekig tartó útjuk idején. Egy 1853-as forrás szerint csak Debrecen környékén 17 csárdában zajlott az élet akkoriban. Egymásnak nem jelentettek konkurenciát, sokkal inkább a praktikumot szolgálták. Egymástól körülbelül fél napi járásra, leginkább a hajtó és sóutak mentén épültek, épp akkora távolságra, amit az állatok két etetése és itatása között kényelmesen meg lehetett tenni. Az idén éppen 323 éves hortobágyi nagycsárda a kezdetektől fogva a vendéglátás szolgálatában áll. - 1699-ben egy Debrecen városi tanácsi rendelettel engedélyezték itt Debrecen városa a korcsmák, illetve a borkimérését, és az első épületépítmény, ahol ez a fajta vendéglátói tevékenység zajlott, ez valóban a Hortobágy folyó partján épült meg 1690-es évek környékén, később aztán ez bővült konyhával, szobákkal, és akkor egyre nagyobb és nagyobb lett. Az 1800-as évek közepére alakult ki, azt lehet mondani, a mai állapota a csárdának. - Meglehetősen kiterjedt pincerendszere volt hajdan, ugyanis ott hűtötték az ételeket, az italokat, és sokszor még a hadkötelesség elől szökni vágyókat is odabújtatták. A paraszti kultúra ételei a környék jellemző fogásai persze ma sem hiányoznak a csárda kínálatából. - A pásztor ételek közül biztos, hogy a slambuc elsőként merül fel, vagy van, ahol ugye öhömnek hívják. Ez a krumpliból, tésztából, szalonnából készült viszonylag egyszerű étel. Igazából az egyszerűségében van a lényege, hiszen a pásztorok, amikor több napot töltöttek kinn a pusztában a jószágok mellett, akkor ezt az ételt tudták olyan alapanyagból elkészíteni, amit akár magukkal vittek otthonról, több napig tudták tárolni kint a pusztában, és akkor tudtak belőle egy tartalmas ételt készíteni. - A csárdában Petőfi Sándor is megfordult vándorszínészi évei alatt. Úgy tartják, 1842-es itt jártakor, a csárda akkori bérlőjének kökény-szemű felesége ihlette a hortobágyi Kocsmárosné angyalom című versének megírására. A hortobágyi mellett az alföldi csárdakultúra másik ékköve meggyes, és bár annak idején szintén a só út mentén állt, ma már az Egyek-pusztakócsi mocsarak területéhez tartozik. A régi épületet tűzvész vitte el, a ma is látható utódját 1760-ban húzták fel, onnantól kezdve üzemelt csárdaként. A századforduló idején a környék legnevesebb kondás számadója, Czinege János vásárolta meg. A legenda úgy szól, a Meggyes mindig is a jófiúk csehója volt, míg a csárdák többségében azért előszeretettel fordultak meg a betyárok is, például Rózsa Sándor, vagy Angyal Bandi, hogy csak a legnehezebb, legismertebb fiúkat említsük. - Ez nagyon érdekes, mert pont a Meggyes csárda az a csárda, ami egy hármas határon fekszik, Ohadt-Tiszafüred és Egyek határában. Annak idején a csendőrök, pandúrok mindig itt találkoztak. Tehát itt nem volt jó dolga a betyároknak, a rosszfiúknak. Vannak legendák, hogy a pincéből vezetett egy alagút a Meggyeshalomnak a túloldalára, ami már nem tiszafüredi közigazgatási határban volt, mert most Tiszafüreden vagyunk, hanem az már egyedi középhatár volt, és mikor valami balhé volt, akkor azon keresztül lehetett távozni. És már ha füredi pandúr volt, akkor ő nem követhette a másik közigazgatási határba, hogy másik határba a betyárt. - Az idő kitisztul, a felhők eloszlanak, semmi szél nem leng már, s ekkor egyszerre elkezdi a délibáb a maga tündérjátékait. Írta Jókai Mór, és bizony ma is könnyedén elveszhetünk itt a forróságban a délibáb különleges látványában. - Ez tulajdonképpen egy olyan fizikai jelenség, ami gyorsan felmelegedő talajról felszálló meleg levegő és a feljebb elhelyezkedő hűvösebb levegő határán kialakuló tükröző felületen alapul, és ezáltal olyan dolgokat vetít elénk a természet, amelyet nem úgy látnánk tiszta időben, vagy egyáltalán nem is látnánk, mert képes arra, hogy több tíz kilométerre lévő tárgyakat vetítsen elénk, esetleg megfordítva, esetleg valahogy ilyen photoshopos, a természet által nyújtott photoshopos megoldással. - A Hortobágy természeti értékekben is dúsgazdag vidék. Egyike azoknak az igen ritka területeknek, amelyek máig mentesek a fényszennyezéstől. A puszta közepén, a Meggyes csárda felett is rendszerint csillagos az éjszaka. Tekintve, hogy a Hortobágy Magyarország legnagyobb, egybefüggő lakatlan területe, természetes, hogy kevesebb a zavaró, ember okozta fény. Éjszakánként a Tejút máig kivehető a Hortobágyon az eget kémlelve. - A hortobágyi pásztoroknak egy nagyon széleskörű tudása volt a természettől, és van is még, hál' Istennek, vannak még ilyen pásztorok. Ezt így hívjuk ma már, hogy pásztor, tudomány. És Szűcs Sándor néprajzos írta le ezt nagyon szépen, hogy pásztorbódra tájékozódtak, csillagok állásából, föld a fű milyenségéből. Tehát nyilvánvalóan nagyon sok mindent kellett tudni ahhoz, hogy az ember megéljen ebben a természeti környezetben. Néhány éve az UNESCO-nak egy speciális programjába bekerültünk a Csillagászati és Világörökség Programba, amely azon világörökségi helyszíneket foglalja össze, amelyeknek csillagászati vonatkozása is van. Példaként mondanám a Stonehenge-et, vagy a gízai piramisokat, vagy például az ausztráliai Vöröskő Nemzeti Parkot, ahol az ottani bennszülötteknek egy nagyon mély tudása volt a csillagos égről. - A fényszennyezés sokáig mintha a természetvédelem mostohagyereke lett volna, nem tulajdonította társadalom kellő jelentőséget neki, holott számos szempontból indokolt volna csökkenteni. - Ha megnézzük, sok-sok ezer tanulmány foglalkozik ma már a fényszennyezés negatív hatásaival. Itt a legkülönbözőbb élőlénycsoportokat tekinthetjük. Nyilván, ami eklatáns példa, például amikor a rovarok este éjszaka repülő rovarokat elvonzza a fény, vagy például a denevérek, amelyek a megvilágított templomtornyokból később mennek el táplálkozni, ezért az utódaik nem tudnak úgy megfelelően felkészülni a télrre, és számtalan példát lehetne még hozni. - Magyarországon mindössze 3 csillagos égboltpark címmel rendelkező terület van, a Zselici Tájvédelmi Körzet, a Bükki Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park. A A Hortobágy akkor mutatja meg igazi arcát, ha szürkemarha gulyák, vadlovak, őstulkok, vagy a mátai ménes töri meg a síkpusztai panorámát. Nem csak a betyár romantika, de a legeltetéses állattartás is évszázados hagyományokra nyúlik itt vissza. Az első írásos emlékek alapján 1671-re datálják Magyarország egyik legrégebbi ménesének, a Hortobágyinak születését. - Ez Debrecen városnak a területe volt, a Hortobágy puszta, és a Debrecen város tanácsa adott engedélyt egy szoboszlói tőzsérnek, egy marhakereskedőnek, hogy a környékbeli gazdaközösségek lovait, illetve a Debrecen város lovait itt tarthassa, itt legeltethesse a nyári legeltetési szezonban. Innen indult a hortobágyi ménesnek a története. - A több mint 350 év alatt többször kényszerült áttelepülni a ménes a hortobágyi puszta különböző tájegységeire. Az egyik legmeghatározóbb időszak az 1800-as évek végére tehető, amikor szintén egy debreceni városi határozat alapján, akkor már a hadsereg számára, nóniusz lovak tenyésztésére adtak utasítást. Idővel hat törzskanca érkezett Mezőhegyesről a Hortobágyra, az 1900-as párizsi világkiállításon pedig már aranyérmesek lettek a nóniuszok. - Az 1900-as párizsi világkiállítás után az egyik legmodernebb méncsikó nevelőtelepet Kungyörgyön építették föl, és ott a ménesnek egy nagyon jó időszaka egy fénykora volt, de később ez a kungyörgyi telep is picit háttérbe szorult, és akkor került át ide Mátára, onnantól kezdve elsősorban a környékbeli emberek vívták már Mátai ménesnek, de a világon mindenki úgymond a hortobágyi, ménes, illetve a hortobágyi, nemzeti ménesbirtok néven ismeri a tenyészetet. - A mátai ménes a nyár nagy részét a hortobágyi pusztában tölti, és egy kósza pillanatra sem veszti szem elől őket számadó csikósuk, Bordás János, aki gyerekkora óta rajong a lovakért, így aztán fel sem merült benne, hogy más hivatást válasszon. A csikós viselete az 1800-as évek derekától, az ipari kékfestés megjelenése óta sötétkék, kalapjára pedig daru vagy túzoktól kerül, kezébe, meg karikás ostor. - Na most közel 40 éve ebben a munkában dolgozom. A jó csikós, annak az a lényeg, hogy foglalkozzon a jószággal, észrevegye, a jószágnál valami változás van, mondjuk, valamiért beteg. A viselkedést meg lehet látni, hogy mi a baja, mi a problémája. Tehát ezekre a dolgokra oda kell figyelni. Meg ha így legeltetünk, akkor a vályú sose legyen üres. Tehát, ha rámegy a vályúra, akkor tudjon inni. Pláne ilyen melegben elég sokat isznak, úgyhogy mindig szoktam mondani, hogy nekünk az a fitnesz termünk, mert abba húzzuk a vizet, úgyhogy ilyen négy méterszer hetven centis, de le tudunk izzadni benne becsülettel. - A Hortobágy folyó medréhez közel, a hajdani malomháza területén már több mint tíz éve vadaspark működik, hajdan itt a debreceni gazdák vízimalmai álltak. - Az embereknek, hogyha Hortobágyra érkeznek, általában azzal asszociálják a területet, hogy itt a szürkemarhák, a rackák, a bivalyok, jönnek-mennek, pásztoremberek, ezek terelgetik, viszont ha egy kicsit visszább megyünk az időben, akkor itt egy óriási összefüggő mocsár és szikes puszta vidéket találhatunk, ahol olyan hatalmas nagytestű, egykor itt élt állatokat is láthatnánk, mint például az őstulok, a vadló, a vadszamár, és a látogatóknak itt a vadasparkban lehetősége van ezekkel az állatokkal találkozni. - Csontleletek tanúsága szerint az európai vadló is sokáig otthon érezte magát a Hortobágyon. A fajta kihalt, ám Ázsiában egy kisebb maradványpopulációra bukkantak az 1800-as években. - Przewalski kapitány egy meglehetősen bonyolult nevű orosz felfedező, és ő által lett tudomása az európai embereknek arról, hogy habár nem az európai alfaj, de egy ázsiai megmaradt alfaj fennmaradt a földön, és itt jelenleg a Przewalski lovakat mutatjuk be. - Amelyek szinte ugyanolyanok, mint a hajdan itt élt európai vadlovak, az idők során azonban geológiailag elhatárolódtak egymástól, ezért sorolják őket ma már külön alfai kategóriákba. A végeláthatatlan hortobágyi rónaság fentről kémlelve is kivételes. Úgy tartják, hogy ez Magyarország, sőt Európa egyik legmadárgazdagabb vidéke. A legnagyobb számban vízimadarak fordulnak elő a Hortobágyon, de vonulási időszakban megannyi partifaj, sőt számos, a Tundra és a Földközi-tenger között vándorló madár is megfigyelhető itt. Az öreg tavi halastórendszer a környék madárvilágának szíve. A Magyarországon eddig megfigyelt 420 madárfaj közül legalább 300 itt is előfordul. A 19. századi folyószabályozások után az Alföld jelentős részén a vizes élőhelyek természetes vízutánpótlása akadályokba ütközött, ezért csak a Hortobágyon mintegy 6000 hektáron létesítettek halastavakat. Ezek közül a rangidős területet, az Öreg-tavi halastórendszert az első világháború idején kezdték el kialakítani, azóta a maga 2000 hektárjával valóságos madárparadicsom kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület. - A 70-es évek elejéig tartottak itt a munkálatok, persze közben beindult a halgazdálkodás. Tehát ezt a területet és a többi halastavat is kizárólag halgazdálkodási célból hozták létre. Az már egy hozománya, hogy azóta, a nemzeti park 73-as megalakulása óta ez már annak részévé vált, mivel egy nemzetközi jelentőségű vízimadár élőhellyé nőtte ki magát, és nem véletlen az, hogy akár külföldről is nagyon sokan látogatnak el a területre. Természetfotósok, madarászok. - A világháború előtt a környéken élők csúnya földnek hívták a területet, hiszen mezőgazdasági célokra alkalmatlan volt, az élőhely rekonstrukció óta azonban már a szépség a környék hívószava. A terület a hortobágyi halastavi kisvasúttal is bejárható. - Ez pontosan a bő száz évvel ezelőtti állapotoknak a visszavarázsolásáról szól. Mélyebben fekvő laposok, szikes laposok, mocsárrétek tarkították ezt, és nagyon gazdag madárvilággal rendelkezett, és ennek a rekonstruálása történik. Nyilván ahhoz, hogy megfelelő legyen a madarak számára, segítségül kell hívni ebben az esetben házi bivalyokat. Gyakorlatilag ők végzik el a természetvédelmi kezelési feladatokat azzal, hogy itt a területen taposnak, legelnek, fenntartják ezt az alacsonyabb növényzeti borítást, és ezáltal létrehoznak kiváló madár élőhelyeket. - A hazai madárvédelem fellegvára a Hortobágyi Madárkórház. A sérült madarak elkötelezett megmentője, Dr. Déri János, aki már több mint három évtizede szolgál a Hortobágyon. Tősgyökeres budapestiként a szíve és a szenvedélye hozta a Hortobágyra, hiszen mindössze 3 éves volt, amikor elhatározta, állatorvos lesz. - Amikor itt 1991-ben a Hortobágyi Nemzeti Park felkért engem, hogy itt Magyarországon az első és akkor még egyetlen ilyen mentőhelyen ragadozó madár repatriációs állomás állatorvosa legyek, akkor még nem is értettem igazán hozzá, de akkor álltunk egy akkori humán csontsebész segítségével azokat a főleg szárny és lábtöréses eseteket megoldani, és ennek műtéti megoldása volt, amelyek akkor a leggyakoribbak voltak akkor is és most is. Azt, hogy itt Hortobágyon legyen ez, azt az itteni madártömeg indokolta, hiszen ahol sok a populációja a madaraknak, akkor ott a betegek előfordulása is magasabb lehet, és akkor a kórháznak ott kell lenni, ahol a betegek előfordulnak. - Több száz gólya kerül Déri doktorékhoz évente, leginkább a villanyvezetékek okozta balesetek következtében, de előfordulnak mérgezéses és töréses esetek is. A Hortobágyi Madárkórház elsődleges tevékenységei a madármentés és a repatriáció mellett az ismeretterjesztés. - Igazából a mi kórházi orvosi tevékenységünk, az a tűzoltómunka jéghegy csúcsán, fontos, de sokkal több madár sérül meg, mint amit megtalálnak, és mint ami eljut valahova, vagy éppen mihozzánk, azok közül is csak egy részét tudjuk visszaadni a természetnek. Tehát hogyha az embert szembesítjük ezekkel a károkkal, akkor a szemléletére igyekszünk hatni, és bejön egy átlagember és kimegy egy természetvédő. Hát ez az a szemléletformálás, ami a megelőzést szolgálja. - Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka - írta Petőfi 1847 májusában, és vallja ugyanezt, aki járt-kelt, vagy repült már erre valaha.

- A híd a középpont a Hortobágy megfoghatatlan végtelenségében - írta róla Móricz Zsigmond. Gémeskutas puszták, csárdák, csordák és gulyák mentén haladt és halad ma is a Kilenclyukú híd, amely egy elhasználódott fahíd utódjának épült a Hortobágy folyó fölé. A debreceni marhakereskedők csordái árvíz idején itt vonultak Bécsbe, és noha jelenleg nehezen elképzelhető, de a ma száraz pusztát bizony egykor a Tisza áradásai által táplált mocsarak tarkították, a területen pedig már a honfoglalást megelőző időkben is kereskedelmi útvonal húzódott, a só út. - Mindig is fontos kereskedelmi útvonal húzódott itt a Hortobágyon keresztül, és tulajdonképpen az első vámjog is a Hortobágy folyóhoz köthető 1297 tájékán, ami az akkori földesurat, a debreceni családot illette meg.