Magyarországról határon innen és túl. Sok olyan helyszínnel, ami az útikönyvekből sem marad ki, de számos olyan információval, ami lehet, hogy igen. Mesélő városok, mesélő képek - helyenként onnan, ahol csak a madár jár. A sorozat szerkezete, tematikája mint egy modern, informatív útikalauzé. Infografikák közbeiktatásával úgy mutatunk be helyeket, programokat, szabadidős aktivitásokat, hogy mindenki megtalálhassa a neki legmegfelelőbbet.

A műsorszolgáltatói információk és a teljes leirat forrása a teletext.

- 880 méter magasságban a tengerszint felett a Károlyi-kilátó földbe gyökerezett lábakkal feledkezik bele a Hegyköz nyújtotta pazar látványba. A két ország találkozásánál a természet soha nem értette a történelem keserű játékát a határkövekkel, hogy ez az oldal, ezé, az meg azé. A Nagy-, és a Kis-Milicen, a csúcson érzi igazán az ember az idő és a tér végtelenségét, és hogy határok közé szorított területekkel csak a korlátozott ember számol. A szél is átfúj, a nap is átsüt, és a vad is átsétál, átrepül, ha éppen úgy tartja kedve, a csúcsragadozó, a farkas pedig már nem csak vendégségbe jár errefelé, de itt is lakik. - Visszatelepült a farkas, állandó vadunk most már az erdőben, a hiúz az már évtizedek óta itt van, még számon van tartva, vadmacska el sem tűnt. Itt a Nagy-Milic térségében emiatt, hogy itt különleges ragadozók állandóan itt vannak. Erre egy vadrezervátum programot szeretnénk indítani, ahol nem a vadászat lenne az elsődleges, hanem a vad megfigyelés, a turisztikai hasznosítás. - Ameddig a szem ellát, ez a Károlyi grófok birodalma, földje, erdeje volt, egy részét alig több mint 100 éve az akkori Csehszlovákiához csatolták. - Amikor a demarkációs vonal bejött Füzér község belterületére, és bevonultak a cseh csendőrök, akik a rendfenntartást végezték a demarkációs vonal környezetében, akkor ők ezt felderítették, hogy itt szervezkedés van, arra, hogy ne a határ túloldalához tartozzon a település. És elrettentésül összeterelték a falut, és a kocsma előtt a bírót és a hiteseket deresre húzták. Ötven botot kapott a bíró, aki egy éven belül ebbe belehalt, és 25-öt kaptak a hitesek. Tehát ez elrettentés volt. A község nagy része megmenekült, de mi is elvesztettük egyébként a község határának a felét. - Az emlékhely mögött található a Kéktúra bélyegzőhely, merthogy a nagy "Kék" is keresztülhalad a településen. A profi túrázó noha alaposan felkészül a kilométerekre, talán nem is sejti, hogy ez a túra miért kék? Miért nem zöld például? - Eredetileg a Szent István vándorlás nevet viselte az 1938-as Szent István év alkalmából. Az '50-es évektől kezdve már a szentek nevét nem volt ildomos a pártrendszerben megemlíteni, ezért a Szent István vándorlásból lett az Országos Kéktúra, amikor Szent István a Szent Koronát felajánlja a Boldogasszonynak, a Szűzanyát Kék palástban szoktuk ábrázolni. Az első ilyen országos tematikus zarándoklat színének a kék jelzést, a Szűzanya palástjának a kék színét választották. - A füzéri templom Árpád-kori fundamentumra épült, és eredetileg fele akkora lehetett, mint a mai épület. - Itt Füzéren 1674-ig a pálos szerzetesek gyakorolták a lelkipásztori szolgálatot, és 1674-ben Csepelén György volt az első ismert plébánosa a templomnak, akiig vissza tudunk menni, nekem a 37. elődöm volt, és őt az apropóból végezték ki éppen a protestáns hajdúk, akiket Szaláncról zsold nélkül a császár elbocsátott, mert hét falut visszatérített katolikus hitre. Innentől kezdve 1674-től mintegy 70 éven keresztül református kézen volt a templom, és később a Dessewffy család volt az, aki visszaszerezte a templomot a katolikusok számára, de olyan szinten megvolt már a vallásbéke, hogy a pálosok is visszatérhettek, sőt még talán a református templom elkészültében is, az építésében is segédkeztek. - Nem kellett messzire menniük, Füzéren, a vár alatti kistelepülésen nincsenek hatalmas távolságok, a Hegyköz idegenforgalmi központjaként is emlegetett községben a legfontosabb turisztikai érték a vár, de a református templom is egy helyi csoda. - A kis templom, amiben most vagyunk, 1785-ben épült, és ezt a templomot önerőből építették az itt élő kis református közösségnek a tagjai, és megőrizték hitüket és vallásukat minden időben és minden korban, minden nehézség között. - A füzéri kisközösséget az sem zavarta, hogy az 56 fakazettából készült mennyezet bizony nem kevés pénzbe került 1832-ben az elkészültekor sem. De a reformátusoknak megérte, hiszen fontos volt, hogy különleges, méltó templomuk legyen. Nagy fába vágták a fejszét Füzér várának építői, és mennyire jól tették. Bizony fontos bevállalni néha a lehetetlent, már csak azért is, hogy csodálkozhasson az utókor, hogy ezek a falak mi módon kerülhettek a magasba. Milyen kár lett volna, ha a kőműves mester azt mondja látva a vulkáni kúp meredekségét, hogy sajnálom, ezt a várat ide nem vállalom. Hogy hiányozna erről a csúcsról ez a csoda? Füzér erődítménye nem fél a mélységtől, még akkor sem, hogyha az épületeket egy keskeny párkányon kell egyensúlyban tartania, miközben a szél őrült erejű lökésekkel támad. A rendíthetetlen vár pimaszul kikacagja a szélvészt, gyenge szellőcskének csúfolja meg szolid fuvallatnak. - Az egykori vár fénykora, az a 16. századra tehető, a Perényi időszakban, akkor teljesedett ki a vár teljes pompájában. Ugye az első írásos forrás, ami a vár létezésére utal, 1270-ből került elő, ami lényegében egy visszautalás, miszerint II. András király már megvásárolta a várat, egy kompolt nemzetségből származó Andronicus mestertől, azt ugye tudjuk, hogy 1235-ben meghal II. András király úgyhogy a régészek úgy datálják, hogy valamikor az 1100-as évek második felében elkezdődhetett maga a várépítés, és az plusz érdekesség, hogy már kővárat kezdtek el építeni. - A vár nehezen megközelíthető, így nem is mindig lakták, viszont értékek őrzésére annál inkább megfelelt, így az 1526-os mohácsi vereség után Perényi Péter koronaőr a törökök elől füzérre szállíttatta és a várban rejtegette a magyar Szent Koronát. Négy év múlva lesz 500 éve mindennek. Akkorra tervezik, hogy az 1676-ban felégetett Füzéri vár teljesen megújul. - 2014 augusztusában kezdték el ezt a nagyobb szabású építkezést, és lényegében kicsit több mint másfél év alatt meg is építették kompletten a palotaszárnyt, lent az alsóvárral, és ez még ugye fog folytatódni, tehát az építkezés az menni fog. A szobák azok úgy lettek berendezve, hogy lényegében teljes mértékben használhatóak. A palotaszárny termei, a tárház, az ebédlő, a felső zöld ház, a gótikus várkápolna, vagy éppen az alsóbástya a 16-17. század világát eleveníti meg. A vár alatti parkban a gyerekeket a Fehérlófia mondája ihlette játszótér várja, a hegy oldalában feltörő forrásból pedig egy kisebb tavat is kialakítottak. A rangidős várhoz képest az 1879-ben épített parasztház kifejezetten ifjúnak számít, pedig évszázadosak a falai, és láttak is már egyet s mást. - Ez egy szegény parasztház volt, de ugye nagyon sokan adtak tárgyakat, nem szerettük volna, hogy az enyészeté legyen, ezért lehetőleg minél többet megpróbáltunk abból a korszakból itt bemutatni, a Hegyközre ez volt a jellemző. A generációk együtt éltek. Ez egy lakószoba volt. A fűtést egy rakott masinával oldották meg, ezzel főztek, és az átellenes sarokban, ahol most én itt ülök, ez volt itt az étkező része, ez egy nagyon fontos hely volt. Itt látható egy karosláda, amelynek az alja felnyitható. Ebben élelmiszert tartottak. Mellette a háromfiókos komód, ami a házi oltárjuk volt, ezelőtt helyezték el a búcsúfiákat. - Ahogy a generációk kis helyen is jól megfértek egymás mellett, úgy a régmúlt és a közelmúlt emlékei is. Az ük-, és dédszülői ház eszközei mellett az egy számmal fiatalabb korszak tárgyai is bemutatkoznak. A múltidéző ház az 1940-es és 70-es éveket mutatja be, itt a zseb tévé adása fogadja a látogatót, na meg a szintén hegyközi település, Hollóháza jellegzetes porcelánfigurái. - Sőt, az én szüleim is a Hollóházi Porcelángyárban is dolgoztak, úgyhogy azért ez a környékre elég jellemző volt mind munkában, mind pedig hát nyilván használati tárgyakban is ez megjelenik. Ezeket mind ismertem. Amikor elsőre is beléptem ide, láttam már ilyen írógépet is, volt is ilyen írógépem, mint ami itt van az első szobában. Az otthonkát is ismerem, mert nagymamám még mind a mai napig ezeket hordja, hogyha belép ide egy család, akkor a szülőket megcsapja a nosztalgia szele és a gyermekek is megtanulják azt, ami az ő gyermekkorukban azért eléggé ismeretes és mindennapos használati tárgy volt. - Ezekkel a ma már retrónak nevezett, múltidéző tárgyakkal a mai napig találkozhatunk a nagyszülők, sőt talán még és egyre inkább a saját lakásunkban is. A fényűzés és a pompa szerelemgyereke, a közelmúltban felújított füzérradványi Károlyi-kastély Ybl Miklós és Károlyi Ede terve alapján épült 1938 és 1948 között pedig kastélyszállóvá avanzsált. - Unikális volt, hiszen nem volt jellemző, hogy akkoriban a nemesi családok egyáltalán hasonló vállalkozásban gondolkodtak volna. És abból a szempontból is nagyszerű volt, hogy ahogyan most is emlegetjük, hogy Zemplént tegyük fel a turisztikai térképre, úgy a '30-as évek végén is ez egy különlegesség volt, mert hogy valahol Miskolctapolca környékén megállt a turizmus. - Füzérradvány ékessége azonban ragyogásával, no és persze a környék erdeinek vad bőségével sikeresen felhívta magára a figyelmet. Amíg az urak díjnyertes trófeákról álmodoztak, a hölgyek is könnyen el tudták itt ütni az időt, igaz, nem olcsón. - És ehhez a park adta a lehetőséget. A sportolási lehetőségek tömkelegével találkozhatott golfpálya, teniszpálya, sípálya, halastó, csónakázó tó állt a vendégek rendelkezésére, hegyi napozó, és még tervben volt egy helikopter leszállópálya is, hiszen akkor sem volt könnyű megközelíteni Füzérradványt, hogy minél gyorsabban ide tudjanak érkezni a budapesti vendégek. - A kastélyszálló 87 szobájával és 115 ágyával kifejezetten megtérülő beruházásnak számított, a vendégkör pedig a korabeli felső tízezerből került ki. A 2021-ben nyílt kiállítás is ezt az időszakot mutatja be, sőt, még Karády Katalin is megjelenik az egyik teremben, ugyanis a Kísértés című filmet a kastélyban és a parkban forgatták 1941-ben. - Isten vele! Én még felmegyek átöltözni. Különben is nem szükséges, hogy együtt lássanak bennünket. Viszontlátásra! - Viszontlátásra! - A második világháború után a kastély állami tulajdonba került, kórház, később tüdőszanatórium működött a falak között. - Egyszerre mondták azt, hogy bezzeg itt mulattak az arisztokrácia krémje, ugyanakkor pedig az épület megmenekítésében talán ez a kulcs, hogy használták az épületet, mivel valamilyen karbantartása van, ezzel menekítődött át az utókornak, és lehetett újra építkezni belőle. - Amíg Füzérradvány parkja a sétáról, a pihentető semmittevésről szól, addig 7 kilométerre innen Mikóháza határában a szőlő munkát ad, jó sokat. - Megérett a piros szőlő, sej-haj le kellene szedni. - A szedés, a szüret még odébb van. Most a kötözés a lényeg, hogy a fürtöket az érlelő nap szépen körbejárja és cukorral töltse meg. Mikóházán a szőlő már csak mutatóban nő és terem, a pincék viszont egymást érik, csak a történelmi pincesoron közel százat vájtak a palack a hegy gyomrába. - Ebben nevelkedtem fel, tehát ezt láttam a szüleimtől. Szeretem csinálni, és reménykedem benne, hogy még utód is lesz, aki lát szépséget ebben. Nekem ez egy gyerekkori hobbi. Az emberek megélhetéséhez volt szerintem szükséges, mert ha valami aratási munka nehéz fizikai munka volt, akkor jól esett egy pohár bort meginni az embereknek. - A bor viszont nem terem magától, azért derekasan meg kell dolgozni, kint a földön és lent a pincében is. Úgy tartják, hogy a jó gazdának a régi bora az újig biztosan kitart, persze ez nem csak a termés mennyiségétől függ, hanem attól is, hogy a gazda mennyire van hitelesítve. - Finom a szőlő megenni, finom a mustja, úgyhogy már borból egyre kevesebbet tartok. Ugye jött egy keresztelő, egy ünnep, vagy egy lakodalom, akkor kellett a borocska. Most már egyre kevesebb a borivó ember, én úgy látom. Az a helyzet, hogy már szőlő csak kettőnknek van, ketten vagyunk az utolsó mohikánok. De szoktak vásárolni szőlőt, és akkor megcsinálják, vagy mustot, és igazából van, amelyik pincében van bor. - A Palacka egyébként nem csak a szőlőnek, hanem a gyümölcsfáknak is otthona, no meg a trianoni emlékhelynek, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a határ menti magyar falvakra és a szomszéd ország hegyeire. Csak nyugalom, semmi sietség, minek rohanni, ebben a hőségben könnyen napszúrást kap az ember. Dünnyögte magában a Bózsva és még lassabban csordogált tovább. A patak vize csigalassúsággal vánszorgott a mederben, 37 fokban végül is kinek van kedve rohanni, legalább a kis könnyed csorgás közepette jut idő bámészkodni. - Mély a bús bának a széle, de még mélyebb a közepe, barna kisleány, seje-haj kerüli, által akarna, seje-haj rajta menni. - Ennek a dalnak happy end a vége, merthogy a barna mégiscsak átjut és megtalálja a párját. Mikóháza község Pálházától 7, Sátoraljaújhelytől pedig 10 kilométerre fekszik. Szereti, ha a rajta keresztül vánszorgó Bózsva ennyire jámbor, ilyenkor nyugodt az élet. - Kun Erzsébet királyné adta birtokul adományként ezt a területet Mikónak, a leghűségesebb emberének, és innen datálható a település neve, hogy Mikóháza, ebből a személynévből. Mikónak volt egy testvére Pál, és így lett a szomszédos településnek a neve Pálháza. - Mikóháza legidősebb egykori lakóépülete a tájház még a kiegyezés előtti időkben épült kőből, éppen fél évszázaddal ezelőtt lett hivatalosan is műemlék. - Hűen tükrözi az akkori falusi, az akkori paraszti családi életet, amit itt bemutatunk a faluházban. Vannak olyan kifejezések, mint a stelázsi, vagy éppen a szakajtó, amivel vagy a tisztaszoba, ahol jelenleg is vagyunk, amit gyakorlatilag nem hallott korábban, holott nagyanyáink vagy dédnagyanyáink ezeket a szavakat napi szinten használták vagy ezeket a kifejezéseket, és emiatt is fontos, hogy ne felejtődjenek el ezek, hanem igenis őrizzük meg ezeket. - A szavak és a tárgyak fontosságánál járva van itt még valami, ami Mikóházán nagyon fontos. - Szépen szól a szépen szól a mikóházi nagyharang. - A Gyöngyösbokréta Népdalkör el is árulta, hogy a görögkatolikus templom harangjáról van szó. - Ez kifejezetten mikóházi gyűjtésű és Mikóházán énekelt népdal csak hozzánk kötődik, és csak ez a nagy harang. A millennium évében kialakításra került a görögkatolikus templomunk melletti szabad területen egy park, amit a későbbiekben Szent Erzsébet parknak neveztünk el, és annak közepén egy harangot készíttettünk egy keramikus művésszel, aki a harang aljára körbe ezt az idézetet írta fel, hogy szépen szól a mkóházi nagyharang. - És ha már az a bizonyos nagyharang megéneklésre került, ideje megmutatni azt a 253 éves templomot, amelynek tornyában lakik a főszereplő. A mikóházi görögkatolikus templom és közössége ugyanis élő történelem. - Fatemplom volt eredetileg, az 1751-ben leégett, és azon az éven újjá is építették, és ez 1769-ben lett felszentelve ez a templom. És az ikonosztázion pedig az 1900-as években, olyan 902-től 910-ig készült. - A szentélyt a hajótól az ikonosztázion választja el, a képek pedig meghatározott sorrend szerint követik egymást. Az ikonok régebben a liturgia elkülöníthetetlen vizuális elemeként működtek és képi módon jelenítették meg az üzenetet az írástudatlanok számára. - A királyi ajtó az ékes kapu az, amit itt látunk, azon rajta van a négy evangélista. Máté, Márk, János és Lukács. A mi vallásunk az ilyen párbeszédes. Az atya kezdi, mi válaszolunk, és a kántornak az a feladata, hogy az éneket vezesse. Nekem ez nagyon sokat jelent, és én nagyon szeretem is. Magát a görögkatolikus szertartást is, meg ezt a templomot, hát ez valami csoda. - A képsorok között még ma is látható az a két kép, amely az egykori fatemplom leégésekor csodával határos módon megmaradt.